Van-e a tokenek vagy piacnak etikaja ? Valoszinuleg van. A
szolgaltatasok, aruk stb. cserejet minden esetben szigoru szerzodesek
szabalyozzak. Ha valaki ezeket a szerzodeseket megszegi kizarja magat a
piacrol. Az etikus viselkedes tehat a szerzodes teljesitese. Az mas kerdes,
hogy spontan modon ritkan valik piaci alku targyava szocialis vagy
kornyezetvedelemi problema. Velemenyem szerint a kornyezetvedelmet es az
ujraelosztast az allamnak kell a piacra "kenyszeritenie" (ebbol is latszik,
hogy nem vagyok meggyozodeses ujliberalis). Az ujraelosztas kituno eszkoze az
adoszedes. Az allam hagyja a piacot mukodni, de a profitbol juttat a
raszoruloknak. A kornyezetvedelmet torvenyekkel es buntetessel lehet
leghatekonyabban ervenyesiteni, a kornyezetvedelmi adoszedes szinten jo, bar
kisse veszelyes eszkoz (ti. elmossa a kulonbseget a kornyezetvedelmi es
ujraelosztasi eszkozok kozott). A kerdes inkabb csak az, hogy hol a hatar. A
liberalis valasz az, hogy minnel kevesebb adoval kell terhelni a piacot, ami
azt jelenti, hogy a szocialis es kornyezetvedelmi "etika" szabalyai hatterbe
szorulnak (a piacnak mindig igaza van). A szocialdemokracia tarsadalmi
szolidaritast hirdet, aminek az ara a nagy adonyomas. Valahol kozepen
helyezkednek el a kulonbozo kereszteny politikai aramlatok (k.demokracia,
k.szocializmus stb.) valamint a retegerdekeket kepviselo iranyzatok pl.
parasztpartok.
	Az importtoke is eppen olyan piaci szereplo, mint a hazai igy
valoszinuleg "etikajaban" sem kulonbozik attol. Lenyeges kulonbseg abban van,
hogy az importtoket "be kell csalogatni" es "le kell horgonyozni". Kulfoldi
toke nelkul ma mar egyetlen fejlett vagy fejlodo gazdasag sem kepes hatekonyan
mukodni. Ausztria vagy Belgium magangazdasaganak tobb, mint 50 %-a van kulfoldi
befektetok kezeben, de pl. Svedorszag is jelentos osszegeket kolt arra, hogy
kulfoldi toket csalogasson az orszagba. Ezeket az orszagokat aligha nevezhetjuk
a kulfoldi toke gyarmatainak, mig szamos Latin-amerikai orszag eseten a toke
import valosagos neokolonizaciohoz vezetett es a veszely Kelet-Europa esteben
is fennal. Ez arra utal, hogy az illeto orszag politikusain mulik, hogy az
importtoke (akarcsak a hazai), a tarsadalom milyen szeles retegenek hajt
hasznot. A toke becsalogatasara szamtalan modszer letezik, csak nehany pelda:

1. Adomentesseg vagy adokedvezmeny nyujtasa; 2. Olcso munkaero; 3. Fejlett
infrastruktura biztositasa; 4. Nagy belso piac; 5. Magasan kepzett munkaero; 6.
Stabil gazdasagi es politikai helyzet stb.

Az 1.-2. modszer tipikusan a szegeny orszagokra jellemzo.  Elonye, hogy nem
kovetel semmifele allami beruhazast, hatranya, hogy a kulfoldi toke egyaltalan
nem vagy csak kevesse jarul hozza a tarsadalmi ujraelosztashoz, ami hosszutavon
neokolonializmushoz, kizsakmanyolashoz vezet.
	Magyarorszag jelenleg az 1.-2. es kisebb mertekben a 6. pontban
leirtak segitsegevel kepes a tersegbe iranyulo toke export jelentos reszet
megszerezni. Ha a magyar politikusok szeretnek hosszutavon megakadalyzoni a
neokolonizaciot, akkor hamarosan ujabb technikakat kell alkalmazniuk a toke
becsalogatasara es lehorgonyzasara. Elsosorban a kulfoldi tokesek szamara
juttatott adokedvezmenyeket kellene eltorolni. Egy kezenfekvo lehetoseg lehetne
az infrastruktura fejlesztese. Ez persze allami beruhazas lenne es igy
atmenetileg belso forrasokat vonna el. Mit lehet elvarni a mai magyarorszagi
partoktol ? Ha hihetunk a kozvelemenykutatasoknak, akkor az MDF-KDNP koalicio
1994-ig marad csak a helyen (a kisgazda valasztokrol nem lehet tudni, hogy
melyik frakciora szavaznak majd). Valoszinutlen, hogy toluk barmifele
valtoztatas varhato el, ti. nincs mar eleg ido a beruhazasok kivitelezesere es
az eredmenyek is csak 1994 utan jelentkeznenek. Szabo Ivan meg ipari miniszter
koraban elorukkolt ugyan egy infrastruktura fejlesztesi programmal, de akkor
olyan eles kritikat kapott az ellenzektol es a sajtotol, valamint Kupa urtol
is, hogy szep csendben letett rola. A kozvelemenykutatasok alapjan 1994-tol
 ujliberalis, FIDESZ tobbsegu kormany iranyitja majd a magyar politikat, mig az
ujliberalis-szocialliberalis SZDSZ inkabb csak masodhegedus lesz. Egy
ujliberalis kormanytol aligha varhato el, hogy (onszantabol) adoemeleseket
hajtson vegre, meg kevesbe, hogy nagyvolumenu allami beruhazasoba kezdjen       
az infrastruktura fejlesztesere. Ez azt sugallja, hogy a neokolonizacios
tendencia egy par even keresztul meg folytatodhat Magyarorszagon. Hadd
emlekeztessek azonban  megaegyszer arra, hogy ez nem a kulfoldi befektetok,
hanem a magyar poilitikusok lelken szarad.

Szabo Kalman

avagy a Tungsram esete a GE-vel:
          Hogyan kell 2.5 milliobol 125 ezret csinalni?
 
Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy hires magyar ceg: Tungsram.
Allamositottak. ... Privatizaltak. Alaptokeje kb 100 millio $.
Ennek 25%-a van magyar tulajdonban (2.5 millio $). Az elmult harom evben a ceg
veszteseges volt. A tobbsegi tulajdonos (GE) a kozgyulesen megszavazta az
alaptoke leszallitasat 0.5 millio $-ra. A magyaroke meg mindig 25%, de mar
csak 0.125 milliot er. Azon melegben fel is emeltek az alaptoket,
200 millio $-ra. Vagy beszall a Magyar Allam (bocsanat: a Magyar Hitel Bank)
RT 50 millio $-ral, vagy reszesedese -ha jol szamolom- 0.06%-re csokken.
(Ha nem csokkentettek volna az alaptoket az elozo lepesben, akkor a szukseges
200 millios GE befektetes utan is kb 12%-os magyar tulajdonresz maradt volna
az MHB 2.5 millioja.) [Forras: HVG 1993 marcius 27. XV evf. 13. p 24.]
          Amerikai baratom szerint amikor epp le volt szallitva az alaptoke
(a macska meg fel volt maszva a fara es le volt logva a farka) akkor
meg kellett volna a vennunk a ceget. Ha er annyit. Sajnos errol lekestunk.
Komolyra forditva a szot: modjatok, ezt minden tobbsegi tulajdonos eljatszhatja
a kis(ebb) befektetok karara? Es akkor nem erdemesebb -ha mar privatizalunk-
rogton eladni 100 szazalekot? Penzert!
          Kivancsian varom a velemenyeteket, kommentaraitokat!
                                                       tamas
 
U.i.: A szamokat kerekitettem es atszamoltam $-ra (keresre megadom a HVG
altal kozlolt forint ertekeket) a lenyeg a trukk szellemessege.

Kedves Szalonozok!

Megkertek, hogy tartsak egy eloadast Kelet-Europarol. Az alapokrol
fogok beszelni, a fobb tortenesekkel, szemelyekkel, datumokkal nagyjabol
tisztaban vagyok. Nehany ponton azonban hezagos a tudasom, a politikai, 
tortenelmi erdeklodesu olvasokhoz fordulok, hatha valaki tud segiteni.
A direkt valaszok mellett referenciaknak is nagyon orulnek, az egyetem
konyvtaraban a legfontosabb angol nyelvu ujsagok, magazinok
megtalalhatok. A Szabad Europa, a KEP es a Hirmondo a fo hirforrasaim, igy a
politikai helyzet ismerem, a gazdasagit mar kevesbe.

A kerdesek :
1. Ket vilaghaboru kozott.
1.a. Mi tortent a fuggetlen balti allamokban? Meghatarozo szemlyisegek?
  b. Lengyelorszag, Csehszlovakia, Romania, Jugoszlavia, Bulgaria vezetoi?

2. A vilaghaboru utan.
2.a. Ki volt (kik voltak) a vezeto(k) Lengyelorszagban Gierek (?) elott,
NDK-ban Honecker elott, Csehszlovakiaban Husak elott, Romaniaban Ceaucescu
elott, Bulgariaban Todor Zsivkov elott?
  b. Nagyobb antikommunista felkelesek (lazadasok, forradalmak) NDK-ban,
Lengyelorszagban, Szovjetunioban, Romaniaban, Bulgariaban, Jugoszlaviaban?

3. Az utobbi evek.
3.a. Mikor kezdodott a Szolidaritas Lengyelorszagban?
  b. Mikor tortek at a berlini Falat?
  c. GNP/fo a valtozasok kezdete elott (utolso "bekeev") es most. ($1000-os
eltereseket lattam kulonbozo forrasokban, mi ennek az oka? A fekete gazdasag
szerepet ilyen statisztikakban megprobaljak-e felbecsulni?)
  d. Hol all a privatizacio Magyarorszagon es a tobbi gazdasagban? (Nemzeti
ossztermek milyen hanyada szarmazik a magangazdasagbol?)

4. Jugoszlavia.
4.a. Miert haboruznak? (Van velemenyem, de ez az, hogy ok sem tudjak. Ha
valakinek esetleg tobb elkepzelese lenne...)
  b. A haborus bunok (nem csak a szerbeke).
  c. Eddigi aldozatok szama.


A hozzaszolasoknak hetfo estig veszem hasznat, a Szalonban vagy maganlevelben a

cimen.

Koszonettel,
Gyulai Csaba