Kedves Zoltan (Szekely):

> Ugras a sotetbe?

Valoban az. De ez mashol is igy van: ha erdekel, milyen ujsag a Hocipo,
akkor a Hocipot kell olvasnod, nem pedig a Ludas Matyit.

> Korantsem allt szandekomban johiszemunek tuno
> kezdemenyezesedet - a SZALON-t - csirajaban
> elvetni.
> Pusztan arra probaltam folhivni a figyelmet,
> hogy elmaradt egy elozetesen talan nem elhanyagol-
> hato lepes, a konszenzusteremtes.

Konszenzust csak azokkal lehet teremteni, akik maguk is akarjak,
azaz olvassak a SZALON-t. Tehat ezt egy helyen lehet megteremteni,
magaban a SZALON-ban.

>                                       (Vilagos, hogy
> kerdeseimre addig nincs valasz, amig nincs konszen-
> zus. Tehat kerdezhettem volna ezt is: "Lesz-e konszen-
> zus a SZALON-ban?".) Ugyanis ha nincs konszenzus, akkor
> a moderator szuksegkeppen tamadasok kozeppontjaba kerul.

Igy van, ez meg nem dolt el. Lehet szurkolni mindket iranyban...

> Persze, lehet erre azt mondani, hogy a konszenzus
> eppen most keszul a SZALON-ban. Azonban a FORUM-ot
> ert szamtalan igaztalan biralat utan (tessek csak
> figyelmesen olvasni pl. Talast, miket nem allit)
> talan az is ertheto, ha fonntartasaink vannak az
> un. "szecesszionistakkal" szemben. Ebben az ertelemben
> nem kerulhetjuk meg a kerdest: a SZALON nem azert szu-
> letik, hogy elszivja a FORUM elol a levegot?
> (Ha a valasz igen, akkor eros a gyanum, hogy ez nem
> lesz olyan egyszeru...)

A SZALON csak akkor szivhat el barmit, ha jobb lesz, mint a FORUM.
Ha meg jobb lesz, akkor miert baj?

> Jo lenne, kedves Jozsi, ha Te is megfogalmaznad, hogy
> mi is az a nagy baj a FORUM-mal, ami miatt szalonokba,
> budoir-okba kellene vonulni? Neked, mint a SZALON kez-
> demenyezojenek, biztosan kezzel foghato allaspontod van
> errol.

Nem kell, csak lehet, sot lehet mindkettot egyszerre is olvasni
(nem is beszelve az AGORA-rol). A lehetosegek nem zarjak ki
egymast, csak kiegeszitik. Ha most nagyon "eredeti" akarnek lenni,
akkor azt mondanam, hogy van egy uj ajanlat a piacon, majd
kiderul, vannak-e ra vevok...

Szia,
Jozsi.

Kedves Pannon Jozsef,

Azt irod:
>A minapi hasonlo cimu, Pellionisz Andrasnak cimzett uzeneted a csusztatas
>remekmuve volt. Gratulalok!
Tenyleg ? Koszonom !
>Mivel Andras valoszinuleg reszletesebb,
>es foleg jobb valaszt is ir mint en, ezert csak futtabol ragadok ki
>uzenetedbol egy-ket "hogy-oda-ne-rohanjak"-ot ...
Na most futsz, ragadsz vagy "oda-ne[m]-rohansz" ;-).

En azt irtam az AGORA-t vedve a tulzott vadaskodas ellen hogy attol meg az
nem cenzurazott, mert technikai lehetoseget ad szerzok/temak kiszuresere es
felhoztam peldanak a FORUM-ot, ahol ez a lehetoseg ugyanugy meg van. Amire
Te igy valaszoltal:
>Megall az ember esze arra a gondolatra hogy valaki ne vegye eszre a
>kulonbseget a ket modszer kozott!  Roviden:  a DEL billentyuk, stb.,
>hasznalata a FORUMon egyedi, mig az AGORAN, ha egyszer beallitod a filteredet
>egy bizonyos szemely kiszuresere, az automatikusan "lathatatlanna" teszi annak
>az illetonek az osszes jovobeni uzenetet.  There is a difference!

Lassuk ez igy van-e ? Ket file-t is talaltam az HIX-en a SENDDOC computers
utasitassal amiknek a cime mar gyanus: lapozas.Z  es szures.Z
Ezeket atnezve, na, mit talaltam ? Nem fogod elhinni ! Azt hogy tevedtel !
Csak a lenyeget idezve:
>...Helyezd el az alabbi 5 soros programot a fo directory-ba...
>.../Felado : kotekedo/{ok=0}
>/Felado : ellenseg/{ok=0}
>...Termeszetesen a 'kotekedo' ill. 'ellenseg' szavak a diszkriminalt
>szerzok megfelelo E-mail cimere...cserelendo...[meg egy kis UNIX flavor]...
>a mail-bol 'ellenseg' ill. 'kotekedo' cikkei egyszeruen kiszurodnek!

Illetve a masik megoldas:
>if ( from =  ) "/dev/null";
Ez a nem UNIX-osok kedveert azt jelenti, hogy a diszno nevu hasznalo
feladoju irast a gep dobja a sulyesztobe.
Tartod-e meg a velemenyed, Jozsef, vagy elismered hogy nekem volt igazam ?
Egyebkent a lenyeg NEM ez, hanem az hogy e TECHNIKAI lehetoseg meglete NEM
jelenti azt, hogy azt hasznalni is kotelezo, tehat ezert az AGORA-t NE
iteljuk el (sem pedig a FORUM-ot)..

Aztan azt irod:
>De ennel meg rosszabb az, hogy a szurot a kimeno uzenetekre is lehet
>alkalmazni, ami lehetove teszi azt hogy a kiszurt emberek hatamogott lehet
>oket "megdumalni".
Ebben meg mi a meglepo ? Ha valaki szemelyes uzenetet akar kuldeni akkor
egyedi E-mailt kuld egy vagy tobb cimzettnek. Te nem igy csinalod ?

Aztan meg azt irtam, hogy PA (hibasan) az AGORA-t zartkorunek nevezte,
pedig azt Fekete Zoli nyilvanosan meghirdette, az nyitva mindenki elott.

>Igen, s amint en -- mondjuk -- belepnek, mar is szetroppenne a riado hogy
>"a CSEPPSZ jelen van, szurot beallitani!".  Koszonom szepen.
Es ezt -- mondjuk -- Te mar kiprobaltad ? Vagy csak ugy a levegobe
beszelsz ? Tudod, az elmelet probaja a gyakorlat ;-).

Itt azt irtam, hogy korabbi idezetek pont a PA allitasat cafoljak mivel
pont azt tukrozik, hogy NINCS cenzura az AGORA-n, hiszen vegletesen
ellentetes velemenyek jelenhetnek meg ott. Mire Te:
>Igen am, csakhogy ez egy afele "csaladon beluli" vita, ami azonnal megszunik
>amint "a kulso ellenseg" (CSEPPSZ) jelenik meg a szinen.  Fo az egysegfront!
Ez megint csak feltetelezes a reszedrol. Vagy esetleg en siklottam at
valami folott, amit Te (aki ugye nem olvassa az AGORA-t) felfedezett.

Itt az alairasom (u.n.: signature file) volt emigyen: Geza Bodor

>Ezt csak ugy kivancsisagbol ...  Tulajdonkepen melyik a csaladi neved?
Probald meg logikaval eloszor: ami nem csaladi nev az keresztnev. Hallottal
Te mar Bodor keresztnevrol ?

>Ahogy alairod, abbol Gezara kovetkeztetni,
Logikabol: F- (vagy magyarul: 1 -- elegtelen) (;-)

>viszont az e-mail cimeidbol az ellenkezore.  Ha netan elfelejtetted volna,
>magyarban a csaladi nevet irjuk eloszor.
Orulok hogy a Te memoriad meg kivallo ;-). De tudod, egyszerre csak egy
signature file-t tartok a mail directory-mban es egy edit.ini filet, ami
eredetileg az angol nyelvu E-mail-ezesre lett irva. Es mivel nem
szoktam hozza a kulonbozo alnevek hasznalatahoz, tobb signature file
szamomra zavaro lenne. Persze ha nem tetszik neked az ahogy alairom az
uzeneteimet, attol meg irhatok a FORUM-ba, ugye ? Pleeeeeeeeaaaaase ?!

> >=   I hope I stand for anti-bigotry, anti-Semitism, anti-racism.
> >=                               George Bush, President of the USA

>Can you also tell us what the significance of the above quote might be?
The only significance: that it was said by George Bush.

>(I mean what does that have to do with anything here?)
Nothing. But it's damn funny. And all that stupidity from a real president !

>Pannon Jozsef

Udv,
	Geza Bodor	(...rest of signature file deleted)

A posztkadari illuzio "mikro"-bazisa

Kedves FORUM-Olvaso Barataim!

A parlamenti ellenzek 2 partjanak (FIDESz, SzDSz) az ertelmiseg fele
mutatott taktikajarol szolva azt allapitottuk meg, hogy sajatos hang-
nemvaltas tortent a valasztasok - es az ellenzeki helyzet rogzulese -
ota. Egyik okkent a modern ertelmisegi statusz elnyeresere vonatkozo
torekvesrol beszeltunk.

A masik ok magaval az ellenzeki helyzettel fugg ossze. Mivel a kormanypartok
ellenzekenek es egyuttal a posztkadari inercialis erok ellenzekenek is lenni
nehez vallalkozas, a liberalis partok szinten szovetseges keresesere
szantak magukat. A szetvalasztas strategiaja a tradicionalis ertelmiseg
altal mar lefoglaltatott. A kormanypartok fele valo kozeledes ma meg nem
tunik aktualisnak (Tolgyessynek eloszor peldaul meg a sajat partjan belul
kell megkuzdenie a divergencia "apostolaival"). Talan nem is nyilott mas
lehetoseg, mint a 3. ellenzeki parthoz - az MSzP-hez - valo kozeledes.

Mivel az ellenzek szuksegkeppen kifele akar torni ellenzeki helyzetebol,
a tarsadalmi tamogatas megnyereseert nagyobb kompromisszumokra hajlando,
mint a kormanypartok. A Kadar-rendszerrel egykor kooperalo ertelmisegtol
jelentos meretu segitseget remelve igy fordult az ellenzek figyelme e cso-
port fele.

Ebbol a motivaciobol kovetkezik, hogy az ellenzek nem talalta kielegitonek
a kormanypartok (es a hozzajuk kotodo tradicionalis ertelmiseg) folfogasat
a kollaborans es kooperalo ertelmiseg szetvalasztasarol, hanem keresni kezd-
te a hathatosabb megnyeres modozatait.

Az ellenzeki taktika sok esetben nem riad vissza attol sem, hogy a korabbi
hatalmi elitnek a - legfokeppen a kollaborans minositest kierdemlo reteg
altal - meg ma is jolszervezett "informalis kapcsolatrendszereivel", lobbijaival
jusson egyetertesre.

Ezen a ponton beszelnunk kell a magyar ertelmiseg "informalis" srtuktura-
janak nemely vonasarol is. A kulonbozo erdeklodesi, szakmai teruletekhez
kotodo csoportok, generacios vagy szabadido-eltoltesi alapon szervezodo
retegek, az egy iskolaban vegzettek, egy foldrajzi tajegyseghez, egy nemzeti-
segi vagy vallasi csoporthoz tartozok mind-mind olyan "mikrostrukturakat"
kepeznek, melyek belso viszonyai sok esetben megszabjak az egesz csoport
viselkedesenek legfobb vonasait.

Most ahelyett, hogy kulon-kulon beszelnenk termeszetjarokrol, matematikusok-
rol, a "nagy generaciorol" vagy a sakkozokrol, az I.Istvan Gimnaziumban veg-
zettekrol, a Vas megyeiekrol, a totokrol vagy a zsidokrol, ragadjunk ki csak
egyet kozuluk - MNDJUK A SAKKOZOKAT - es probaljuk meg a temank szempontjabol
legfontosabbakat elmondani roluk (lehetoleg ugy, hogy a tobbire is ervenyes
legyen).

Vilagos, hogy a sakkozo tarsadalom ertelmisegi resze jelentos szerepet
jatszik a sakkozok koreben. Az is vilagos, hogy sakkozok a Kadar-rendszer
idejen is voltak, es hobbijukat uztek - ha tudtak. Na most nem kerdeses,
hogy a kadari/kommunista kulturinterpretacio monopoliumanak vilagaban
a sakkelet vezetoi nem is lehettek masok, csak "jo elvtarsak", vagyis az
emlitett interpretacio keszseges kozvetitoi. Roviden azt mondhatnank,
hogy a sakkozok belso ("mikro-")strukturaja ugyanaz volt "kicsiben", ami
magaban a tarsadalomban volt jelen "nagyban": folul ultek a kollaborans
elit "legjobbjai", a kemeny mag kepviseloi, oket tamogattak - affele jobb-
kezkent - a (kommunizmusban) hivo kollaboransok, es aki konnyen akart
ervenyesulni (istenaldotta tehetsegen kivul), az veluk mukodott egyutt,
valt kooperalova. A sakkozok tobbi resze pedig tette, amit tehetett:
sakkozott.

Ha most megertjuk a vazolt mikrostukturat es foleg az adott ertelmisegi
csoport belso koheziojat, tovabba tudomasul vesszuk, hogy a politikai
rendszervaltas a csoporton beluli viszonyok megvaltozasat legfeljebb
stimulalni, de nem foltetlenul kikenyszeriteni tudta, akkor maris meg
kell allapitanunk: az egyes ertelmisegi csoportokban a dominancia sok
esetben meg mindig a korabbi interpretacio hordozoi kezeben van, tehat
inercialis tenyezo.

Az ellenzeki taktika ezen "csoport-inerciak" folismereserol tanuskodik.
Hogy lehet-e jo hosszu tavon is az ezekre az inerciakra alapozo taktika,
arrol a tovabbiakban fog szo esni.

                    (Folyt. kov.:               Sz.Z.)

csoportok belso viszonyai