Bar a temat mar bosegesen kiveseztetek, meg egy-ket dolgot hozzatennek a
dolog illusztralasara:
- Az egyetemen, ahol voltam, a titkarnok fizetese az a bizonyos emlitett havi
80.000 yen volt, az indoklas szerint azert ilyen keves, mert csak
felallasban voltak.
Ennek megfeleloen a munkaidejuk reggel 9-tol delutan csak "3:30"-ig
tartott, es 
szombaton a ket no kozul csak az egyiknek kellett bejonnie. Ez 91-ben es 
95-ben is ugyanigy volt, ugyanazon a helyen.
- 91-ben latogattam el a Toyota gyarba is, ahol kozoltek, hogy a szalagnal
dolgozo munkasok atlagos havi jovedelme 600.000 yen, ez napi 7 ora munka
(egy ora ebedszunettel), plusz atlagban meg egy ora tulora.
- Nagyon fontos, hogy mikozben a kezdo (es az atlag-)fizetesek az elmult
tiz ev 
alatt jelentosen megnottek, legalabbis, ami az allami egyetemen 
dolgozok fizeteset illeti, bonussal egyutt kb. 80-100%-kal, addig az
inflacio ennel 
lenyegesen kisebb. 87 es 91 kozott a deflacio es inflacio kozott
ingadozott,  kesobb az 
inflacio gyakorlatilag az AFA mertekenek novekedesevel volt egyenerteku
(eloszor 1, 
majd 3, vegul 5%), az utobbi evekben azt hiszem, valamivel nagyobb. 
Az arszerkezet is sajatos: a hobbicikkek (pl. elektronika) uj modelljeinek
ara jelentosen 
magasabb, mint az eppen kifuto regie, persze a szamos tobbletszolgaltatas
miatt is - 
az alapveto elelmiszerek ara (a rizs kivetelevel, ahol nehany even
keresztul nagyon furcsa 
dolgok tortentek) szinte teljesen valtozatlan. A gyakorlatban ez azt
jelenti, hogy amikor 
tiz ev utan visszamegyek ugyanabba a boltba, akkor ugyanazon az aron tudok
vasarolni
szamos elelmiszert es a diszkont-arak rendszere (ami szinten sokat jelent 
a yen vasarlokepessege szempontjabol) valtozatlan. 
- Vegul a statisztikak azt is elmondjak, hogy a japanok a vilag legnagyobb 
megtakaritoi, az egy fore juto, bankban tartott penzallomany vagy ket
evtizeden
at abszolut vilagrekordokat dontogetett. (Mostanaban mintha ez mar apadna, 
helyszinen levok, nem igy van?) Azert az elegge felelmetes, nekunk szokatlan
elmeny, hogy az emberek 0.5-2.5%-os kamattal rovidebb-hosszabb tavra 
oriasi osszegeket kotnek le. A legmegrazobb elmenyem a 30 evre lekotott
tartos betet 
volt, evi 7% kamat mellett! Ez azt mutatja, hogy az emberek elegendoen szeles 
retege teljes pillanatnyi anyagi biztonsagban erzi magat (es keszul
mellesleg a hosszu
es bizonytalan oregkorra, ami azonban nemegyszer sulyos terheket jelent).
 
Radnai Tamas

Latom, szandekom ellenere megse aratott osztatlan
es egyertelmu sikert a somloi :) Akiben meg mindig
van kiserletezokedv, annak itt van egy tenyleg egyszeru
recept, csak tejfolt (clotted cream, sour cream) is kell 
szerezni hozza, ami - ahogy eszrevettem - eleg komoly
gond Kozep-Europan  kivul. Lehet helyettesiteni aludttejjel
(bonnyclabber,  clabber, curd), vagy natur kefirrel vagy 
natur joghurttal.
Ha valakinek barmi modon sikerult 2 decit beszerezni
ebbol a kulonlegessegbol :) akkor mar szinte semmi
sem akadalyozhatja meg abban, hogy hazi keszitesu
TEJFOLOS POGACSAVAL kapraztassa el a kornyezetet.
Szerintem jellegzetesen magyaros sos aprosutemeny es
naggggyonn finom. Eszetlen mennyiseget meg tudok enni
belole, pedig nem vagyok egy idealis sumo alkat.
Hozzavalok:
2 deci tejfol (vagy a fentiek kozul valami), 50 deka liszt,
25 deka vaj (vagy margarin), 2 tojas sargaja, 2 kiskanal so,
1 deci tej, 1 kiskanal (1 kocka) cukor.
Keszites: a tejet meglangyositani (ke'zmelegre), beletenni
es elkavarni a cukrot es az elesztot (magyarul: az elesztot
megfuttatni a tejben). A lisztet es a vajat(margarint) ossze-
morzsolni. Belekeverni az elesztos tejet, a tejfolt, a tojas
sargajat, a sot. Alaposan osszegyurni. A gyurodeszkat
(vagy a konyhaasztalt) belisztezni, a tesztat kiboritani es fel
oran at pihentetni. Kinyujtani ujjnyi vastagsagura, haromba
hajtani, 20 percet pihentetni. Megegyszer kinyujtani ujjnyi
vastagra, haromba hajtani, 20 percet pihentetni. Harmadszor
is kinyujtani, haromba hajtani, 20 percet pihentetni.
(Ez tisztara olyan, mint a katana kovacsolasa, nem? :)
Vegul ismet kinyujtani ujjnyi vastagra, kessel ujjnyi szelessegu
racsmintat karcolni ra es izlestol fuggo meretu (en a 3-4 centi 
atmerojut kedvelem) kerek pogacsakat szaggatni belole.
(ha nincs pogacsaszaggato, akkor a sima szelu vizespohar 
tokeletesen megfelel a celnak, csak a sze'le't gyakran lisztbe 
kell martani) Masik megoldas, hogy kb. 2 centi szeles, 8-10
centi hosszu darabokra vagni es pogacsa helyett sos rudnak 
nevezni :))
A pogacsakat vajjal (margarinnal) vekonyan bekent sutolemezre
(tepsibe) tenni es sutes elott meg 10 percet pihentetni. Aztan
meleg sutoben kozepes tuzon kb. fel ora alatt megsutni.
Ha valaki a megmaradt tojas feherjevel nem tud mit kezdeni, az
keszitsen belole habcsokot, amig a pogacsa sul. Kell hozza
egy kanal viz, par csepp ecet es 15 deka porcukor. Ossze kell
keverni, majd addig verni, amig a hab olyan kemeny lesz, hogy
megall benne a kanal. Amikor a pogacsa megsult, kivenni.
Kikapcsolni a tuzet, de becsukni a suto ajtajat, hogy ne huljon ki.
A habot kanallal kis adagokban vajjal vekonyan bekent sutolemezre
tenni es a me'g langyos sutoben megszaritani.

Tisztelettel
Csussz

Kedves Joruto,

koszonom hogy vallaltad es bemutattal olyan reszet az orszagnak ahol elsz
amit gondolom nem sokunknak adodna alkalma megismerni. Az irasod szerencsere
nem statisztikai adatokon alapul hanem a jelenlegi konkret helyzeten. Nem
hiszem hogy ezzel barki is vitatkozhatna. Jo lenne ha folytatnad ezeket az
ismertetoket, mivel nem igazan konnyu hozzajutni egy japanban elo (sikeres)
kulfoldi velemenyehez.
Nekem alkalmam volt neha a Hiragana Times-t elolvasni es nem egy szamban a
kulfoldiekkel, vagy azokkal valo kapcsolattal voltak elfoglalva. Felreertes
ne essek, soha senki nem pocskondiazott egy kulfoldit sem, csak a cikkek
olyan torteneteket is elmondtak ahol az ott dolgozo (legalis v. illegalis)
kulfoldiek eleg szemet modon kihasznaljak a helyiek (foleg lanyok)
johiszemuseget es segitokeszseget.
Most nem kivanok nemzeteket emlitetni (nem magyarok!) de nagyon sokan
szeretnenek Japanban elni es dolgozni. Sokszor sikerul is nekik, mivel annak
ellenere hogy teljesen maskent neznek ki mint a japanok, megis sikerul
valahogy elevickelniuk a tarsadalom surujeben. Ennek oka talan ott lehet
hogy a japan nep rendkivul segitokesz es adakozo. (lehet hogy nemzetkozileg
is?) Olvasvan a cikkeket sokszor ertetlenul alltam a tortenetek elott, hogy
mikent lehet egy lany ennyire johiszemu, es a kapcsolat nem egyszer
hazassaggal vegzodik. Termeszetesen, amint a penze elfogyott a lanynak, mar
nem vonzo, es ott marad hoppon, keseruen. Nem tudok elmenni a gondolat
mellett hogy a kulfoldiek (mi is!) viselkedese mennyire meghatarozza a
rolunk kialakult rossz velemenyt, a japanokban. Koztudott hogy a japan
lanyok neha megmagyarazhatatlan modon vonzodnak a kulfoldiekhez. De ez talan
csak a feher (caucasian) emberekre vonatkozik. S ugyan rengeteg boldog es
egeszseges hazassag is szuletett a japan es kulfoldi (foleg angol es
amerikai) ferfiak kozott, ma mar egyre inkabb elofordul hogy valas lesz a
vege es a lany vagy visszamegy Japanba, vagy letelepszik ott ahol el es
megprobal ervenyesulni. Ehhez persze mar at kellett hogy alakuljon,
emancipalodjon, mivel itt senki nem fogja eltartani ahogy az a hazajaban
szokas.
Nem tudom hogy jol latom/erzem-e ezt a dolgot, de legyszives ird meg a
velemenyedet es a tapasztalataidat. Koszi.

Bangkok:

Amennyiben van itt valaki aki Thailand-n el vagy olvas, erdekelne a
kovetkezo;
A kiralyi palota, ami a varos kozepen helyezkedik el, annak idejen teljesen
nyitott volt a kozonseg reszere. Barki bemehetett, kiveve akkor amikor a
kiraly ott lakott, es kozvetletlen kozelsegbol csodalhatta az arannyal
boritott szentelyeket, epuleteket. Fenn all-e meg ez a lehetoseg, vagy
valtozott-e ez a rendszer azota. Mivel en kb husz eve jartam ott, nem tudom
hogy a kiraly ugyanaz-e, baratsagosabb-e, es hogy megvaltozott-e a
hozzaallas a kulfoldiekkel szemben. ((Akkor meg nem volt a fel varos
nolakossaga AIDS szenvedo (kulfoldiek?!!!))

Singapore:

Antitol kerdezem hogy mekkora az a mesterseges sziget nagysaga amit a varos
epitett jo nehany evvel ezelott(mint mar mondottam, kb 20 eve), es ma
toronyhazak helyezkednek el rajta. Ez rogton ott van a tengeri bejarattal
szemben es annyit tudok rola hogy van rajta egy iszonyu magas toronyhaz, ami
egyben a Westin Szalloda (en ennek a cegnek dolgozom) is. Tudom hogy ez a
hollandoknak nem lenne nagy dolog, de a mai vilagban elegge elszaporodtak
ezek a mesterseges szigetek (repuleterek) es szeretnem osszehasonlitani az
adatokat.

Koszonom az infot.
P.s.: Senki nem reagalt a Tokyo melletti hegyteton levo szentelyt erinto
keresemre amit par szammal ezelott (a nevezetes egy hetes kenyszerpiheno,
"HIX Jozsi feledekenysege," elott kuldtem be).
Any clue?

Regards

Laszlo Szeleczki   < - >  Seattle,  WA    U.S.A.       
->      <-