Nevtorveny - elfogadhatatlan valtozasokkal
Masfel napos, idonkent elmergesedo vita utan a szlovak parlament szavazott a
koztarsasagi elnok altal visszaadott nevhasznalati torvenyrol. A magyar
mozgalmak kepviseloi tiltakozasuk jeleul 30 percre elhagytak az ulestermet,
miutan a tobbseg egy olyan valtozatot szvazott meg, amely nem teszi
lehetove, hogy a nemzeti kisebbsegek a szlovak nyelvben hasznalatos -ova
vegzodes nelkul anyakonyveztessek a noi vezetekneveket, es toroltek az
eredetileg elfogadott torvenybol azt a rendelkezest is, amely ertelmeben a
hivataloknak illetekmentesen kotelesseguk lett volna eleget tenni azoknak,
akik eddig szlovakul bejegyzett nevuk megvaltoztatasat kertek.
Kozos ellensegkep
Ion Iliescu roman allamfo ketnapos hivatalos szlovakiai latogatasanak
masodik, s egyben zaronapjan zsufolt programot bonyolitott le, amelynek
legfontosabb mozzanata a szlovak-roman alapszerzodes alairasa volt a
pozsonyi varban.
...
Iliescu a szlovak parlamentben elmondott beszedeben nehezen felreertheto
modon vazolta fel a kozos, roman-szlovak ellensegkepet.Beszedeben eloszor
elkotelezte magat "az osszes kornyezo allammal fenntartando joszomszedi
viszonyok megszilarditasa" mellett, a kesobbiekben viszont, a mertektarto
szlovak ujsagirok meglatasa szerint is, a magyar politikusokat(nem
kifejezetten Magyarorszagot!) ellensegkent jelolte meg.
UjSzo(1993 szept. 25)
|
A jelek szerint kb. az alabbi szoveg jelent meg a minap a _hvg_
"Velemenyek" oldalan.
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Borocz Jozsef: Modernizacio, multidoben
A jelek szerint a modernizacio motivuma lesz a jelenlegi kormanyt
felvaltani keszulo politikai es ertelmisegi erok kozos nevezoje.
Szerencsetlen jelszo volna ez, tobb okbol.
Eloszor is tul tag, s igy alkalmatlan arra, hogy vilagosan
elhatarolja a mai ellenzeki partokat a kormanyon levoktol. A
piac, a szocialis gondoskodas, illetve a politikai pragmatizmus
(szocial)liberalis ertekei csak nemi csusztatassal allithatok be
eleve modernebbnek, mint a "nemzeti politizalas", az "eros
allam", a "becsuletes jomagyarember" avagy a "farmer-gazdalkodo
konzervativ kepzetei: legfeljebb arrol van szo, a modernitas
tortenetenek mas-mas korszakabol, mas-mas tarsadalmi kozegbol
szarmaznak. Ne feledjuk: a nepi szokeszlet eppugy nyugati import
-- tobbnyire nemetbol valo gondolati tukorforditas --, mint a
tobbi politikai eszmenk.
Meg tovabb jobbra sanditva, a nagy-, kozep- es kishatalmi
gog es nacionalizmus, a vallas, etnikum, borszin es nemi
orientacio alapjan valo kirekesztes, turelmetlenseg es
szukkebluseg, a demokracia alarendelese valamifele allitolagos
nemzeti indulatnak epp ugy a modernitas fogalmaval jelzett utobbi
szazotven ev osszeteveszthetetlen termeke, mint az onszabalyozo
piac, a vallalkozoi szabadsag, a polgari jogok, a torveny elotti
egyenloseg, netan a "tanacsrendszer plusz villamositas" eszmeje.
A vegletekig sarkitva: Sztalin, Hitler es Ceausescu kontra
Roosevelt, Palme, netan Thatcher kozott ketsegkivul huzhato eles
valasztovonal, de nem az altaluk kepviselt tarsadalomeszmeny es
politikai gyakorlat MODERNITASA szemponjatbol. Az
allamszocializmus, a fasiszta allam es a joleti kapitalizmus
legkulonfelebb valtozatai egyarant a modernitas termekei, a nagy
politikai eszmek vilagmeretu terjedese es a hatalomgyakorlasi
mintak szabvanyosodasa pedig a politikai modernitas egyik fontos
ismerve. Aki CSAK modernitast mond, tulzott altalanossagokban
beszel tehat.
A modernizacio surgetese mint politikai program ugyanakkor
azt sugallja, hogy tarsadalmunk mintegy a modernitas kuszoben
toporog, s politikusi osztokelesre var. Ez igy egyszeruen teves.
A ket elozo politikai korszak soran a tarsadalom es a gazdasag
legfontosabb folyamatait meglehetos alapossaggal atrendezo
modernizacios programok alanyai voltunk. A modernizacios folyamat
vilagszerte ismert elemi osszetevoi -- az irni-olvasni tudas es
az altalanos iskolazottsag elterjedese, a szekularizacio, az
iparositas, a varosok novekedese, a tobbgeneraciosbol a
nuklearison keresztul a toredekcsalad-tipusra valo atallas, a nok
iskolazasa es szeles koru munkavallalasa, a munka vilaganak
atalakulasa, a szuletesszam es a csecsemohalandosag parhuzamos
hanyatlasa, a TBC es a higieniahiany miatti halalozasok aranyanak
csokkenese es a stressz-szel osszefuggo halalokok rohamos
terjedese -- mind-mind idevago mindennapi tarsadalmi valosagunk
elemi tenye. E nyilvanvalosagokrol feledkezik meg a modernizacio
kovetelesenek politikai retorikaja.
Marmost vagy elhatarozzuk, hogy a magyarban "modernitason"
mostantol altalanos joletet, a mainal szigorubban onkorlatozo
jogallamot, szocialis piacgazdasagot, nyugodt, bekes fejlodest,
tejjel-mezzel folyo kanaant, illetve ezek tetszoleges kevereket
ertjuk (a kozgondolkodas mindenkori elitje kepes effele nyelvi
cselekre a nyelvhasznalok nagy reszenek cserbenhagyasa aran),
vagy pedig ugy hasznaljuk a modernitas es modernizacio fogalmait,
hogy modernitast es modernizaciot jelentsenek. Ez esetben azonban
adva van Magyarorszag, mely mar ma is a letezo modernitas egyik
beteljesulese es/vagy allatorvosi lova, nezoponttol fuggoen.
A "vas es acel" masodlagos frissesegu metaforajat
megvalosito modernizacio felett vilagszerte, s emiatt, tetszik-
nem tetszik, a mi kies Karpat-medencenkben is eljart az ido. Az
uj kormany olyan orszagot vesz majd at, ahol a lakossag egy resze
a korabbi, sikeres modernizacio eredmenyekeppen nem jut
egeszseges ivovizhez, ahol a fovaros nem az idevalosiak
tradicionalis szokasai, hanem a gepjarmu nevu modern talalmany
elszaporodasa folytan allando legszomjjal kuzd, ahol a
vilagorokseg gyalogosok altal (az emlitett modern vivmany
tarolasi gondjai folytan) joszerevel kizarolag az uttesten
megkozelitheto, ahol a hustermekek fogyasztasa a bennuk talalhato
penicillin miatt fokent a gyulladasos megbetegedesben
szenvedoknek ajanlhato, s ahol a modern biztositotarsasagok altal
eloirt modern autoriasztok rendeltetesszeru, am hangzo uton
kornyezetszennyezo mukodese miatt mar-mar a napi nyolc oras
pihenes jogaert kell politikai harcba szallni.
A modernizacios ideologia itt, most: multbanezes.
Ketsegkivul kozelebbi multat eszmenyit, mint rivalisai, e
tizenkilencedik szazadi arnyak, s igy markans esztetikai
alternativat kinal. Ennek is orulni kell, persze. A Lajtan tuli
urasagok eme, tiz-tizenot esztendeje levetett ideologiajanak
atvetele azonban emlekeztet arra a folyamatra, melynek soran a
kornyezetszennyezo, elavult ipari termeles technologiai
modernitasanak kisertete jarta-jarja be a Nyugat-Europan es
Eszak-Amerikan kivuli vilagot, Bhopaltol Csernobilig es tovabb.
Remenykedjunk tehat: egyeb nagy szavainkhoz hasonloan a
modernizacios ideologia sem azt jelenti nalunk, amit.
(A szerzo a Kalifornia Egyetem
Irvine-i szociologia tanszeken tanit)
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Udv: Borocz Jozsef
|
