Tisztelt Filozofusok!

Keshegyre meno vitat folytattok az evoluciorol, es ennek kapcsan
ismetelten felvetitek a hit es a tudomanyos gondolkodas
osszeegyeztethetosegenek kerdeset. En ugy velem, a ket dolognak semmi
koze egymashoz.
Bar sosem jartam hittanra, sot magam is hithu ateista vagyok, en nem
itelek el senkit azert, mert hivo. Szerintem elesen kulon kell
valasztani a hit, mint egyeni vilagnezeti alapelv es a hit, mint
tarsadalomszervezo kozos alapelv fogalmat. Az, hogy egy tudos (pl. a
korabban emlitett egymillio evoluciokutato biologus jo resze) magat
hivonek tartja, nem jelenti azt, hogy az illeto a tudomanyt kizarolag az
Omaga altal vallott hit (keresztyen, mohamedan, keleti stb.) hivatalos
dogmainak szurojen keresztul muveli, hanem inkabb arra utal, hogy az
illeto tudos az ot korulvevo vilagot, sajat tarsadalmat a sajat hite
"tizparancsolata", filozofiai alapelvei szerint szervezettkent fogadja
el. Miert ne lehetne az evolucio ismert szakembere kereszteny ember?
Mert a Biblia teremtesrol beszel? A Biblia ugyan Szentiras, de nem
"szentiras", nem a szo, hanem a szellem a lenyege; ne azt lassatok
benne, hogy "Isten het nap alatt megteremtette a vilagot", hanem, hogy
adott egy termeszeti kornyezet, hozott anyag, ebbol kell dolgozni.
Az hogy valaki hivo vagy ateista, ilyen szempontbol sokkal inkabb lelki
beallitottsag, mint tudas, intelligencia stb. kerdese. Egy introveralt
(befele fordulo) szemelyiseg szamara a hit, a vallasossag sok esetben
lelki szukseglet, a mindennapi megprobaltatasok elviselesenek alapveto
feltetele, es semmikepp sem jelenti azt, hogy a hivo ember barmely
tekintetben is kevesebb (vagy tobb) lenne az ilyesfele lelki mankora
kevesbe raszorulo (extroveraltabb szemelyisegu) embernel. Ne iteljetek
hat el masokat a hituk vagy hitetlenseguk miatt: valoszinuleg Ok is
ugyanolyan teljes erteku szemelyisegek, csak mas jelleguek a lelki
szuksegleteik.
Termeszetesen sulyos hibat kovet el az, aki a nyilvanvalo tenyeket (akar
akaratlanul is) meghamisitja, az eredmenyeket eltorzitja, pusztan azert,
mert azok nem felelnek meg "az egyhaz hivatalos allaspontjanak". Ez
egyertelmu hamisitas. A tudomany nem hit, hanem tenyek (es esetleges
cafolatok) kerdese, itt semmilyen vilagnezeti alapon torzito szuro nem
megengedett.

Tamas

Kedves Peter,

A vallasokrol sok rosszat lehet mondani. De arrol az evolucionistak melyen
hallgatnak, es ha valaki a szemukre veti, felhaborodottan tiltakoznak, hogy
Darwintol (olykor Nietzsche kozvetitesevel) egyenes ut vezetett Auschwitzig.
Pedig vegul is senki sem tagadhatja, hogy a *legvaloszinubb,
legtudomanyosabb elmeletbol* legalabb is a maga idejen legvaloszinubben
kovekeztek azok az elkepzelesek, amelyek Auschwitzhoz vezettek. Igenis, a
tudosnak van felelossege, es mindenkeppen az o felelossege, ha valamit
nagyobb bizonyossaggal allit, mint amire joga lenne. Ezen semmifele
bizonyitaselmeleti csures-csavaras nem segit. Tudnia kell, hogy
kijelenteseinek milyen konzekvenciai lehetnek a tudomany
elefantcsont-tornyan kivuli kozegben.

Ferenc

Hello,
Ha valakit erdekel a duna vizgyujto napi vizjarasi terkepe, megtekintheti
mindig az utolso 7 nap terkepeit a http://www.datanet.hu/hydroinfo oldalon,
ahol naponta egyeb hidrologiai adatokat is talal.

                          Udv: -=Munch(A)usen=-
			 Gyontato Atya, PC doki
                               SHADOWNET

BBS    : MADHOUSE BBS +36-1-215-6234 00-24h 33600bps
URL    : http://www.datanet.hu/hydroinfo/webmaster
         http://shadow.city.tvnet.hu
UIN    : 20567655

Sziasztok !

Koszonom Sebestyen Balazsnak az erdekes termodinamikai pelda
felidezeset.
Asszem a masodfaju p. mobilok amiatt lehetetlenek, 
mert Maxwell idealisztikus demonjainak nincs a gyakorlatban
megvalosithato valtozata.
A kepzeletbeli demonok dolga lenne, hogy kulon csoportba
valogassak a kisebb ill. nagyobb energiaju atomokat, 
vagy molekulakat, de ehhez meg kellene merniuk a sebesseguket,
s ezzel valami gond van,  ami a makrovilagban nem okozna
szembetuno problemat, mig a mikrovilagban annal inkabb.

Viszont, ugy tudom, elofordulhat, hogy egy zart
rendszerben spontan bealljon a kulonvalogatottsag
allapota. Igaz, ennek a valoszinusege sokkal kisebb,
mint a kevert allapote, es hogy idoben tartos legyen, az meg
kevesbe valoszinu, de mindenesetre megtortenhet.

Azt gondolom, hasonlokeppen az is elofordulhat igen ritkan, 
hogy egy femtargyban az elektroneloszlas olyan 
szerencsetlenul alakuljon, hogy aramutest szenved, aki epp
a kezeben tartja. Legalabbis ezt sugallja az a bizonyos 
Gauss gorbe, melyet az ellenallas-zaj kapcsan szoktak
emlegetni. Az elvi - matematikai modell alapjan 
mintha korlatlan vill. feszultseg is fellephetne 
egy vezeto anyagban.

Viszont - felotlott most egy lehetoseg !
Az ellenallas termeszetes zajfeszultsege a mai technikai
eszkozokkel szinte haboritatlanul merheto, azaz
jelentektelen energiaelvonas aran is lehetseges.
Tegyuk fel, hogy egy ellenallason muszer meri 
a termikus zajfeszultseget, es amikor kimagaslo ertek lep fel, 
abban a pillanatban egy automatika rakapcsol egy 
akkumulatort az ellenallas kapcsaira.
Amikor a feszultseg relative kisebb mint az akku
feszultsege, olyankor levalasztja.
Nem lehetne-e igy lassan, de biztosan olcso 
energiahoz jutni ?

Udv: zoli

Kedves Janos !

>Mukodik. Ha a surlodast, meg az orvenyaramot nullara szoritod le, es
>megforgatod, orokke forog.

Ez az amivel mindig elegedetlen vagyok.
Egy igazi p. mobilenek energiat illene termelnie.
Nem lenne baj, ha surlodna, csikorogna, zorogne.
A kulonfele vesztesegekkel - ha jo nagyok, telen futeni 
lehetne. Meg az sem zavarna, ha ugy kellene rasegiteni
kurblizassal, hogy egyaltalan forogjon. 
Fo, hogy tobbet adjon le, mint amennyit befektetunk.

>Az a gepesz beallitottsagodat jelzi, hogy csak akkor 
>jottel ra a megoldasra, amikor a "szet ne vesse a magas fordulatszam" 
>elhangzott, vagyis eszedbe jutott, hogy a golyok pont annyira 
>akarnak kirepulni, mint befele esni.

Nem, a helyzet ennel bonyolultabb volt.
Amikor a nagy fordulatszam veszelye felvetodott,
akkor inkabb az merult fel bennem, hogy a porgettyu-effektus 
miatt - felborulas es orokre elgurulas ellen vedeni kell
a keszuleket. :)
Kozben arra is rajottem hogy magnes sem kell.
Nincs potolhatatlan szerepe a magnesnek, hiszen mindossze csak 
annyi a feladata, hogy egyik oldalon szethuzva tartsa a tarcsakat.
Ezt akar egy gorgos tavtartoval is meg lehetne oldani, bar
lehet, hogy igy a surlodas nagyobb, de sebaj, majd futunk vele. :)

Ami a gepesz beallitottsagomat illeti, az all.
Gyerekkorom elso lenyugozo elmenye egy pedalos Gritzner varrogep
mechanikaja volt, melyet folyton alulrol bamultam mukodes kozben.  
Sokkal kesobb jottem ra, hogy hibas szemleletre tettem szert 
az olajozottan mukodo mechanika buvoleteben. 
Karolyhazy Frigyes fizikat nepszerusito eloadasan 
eszmeltem ra, hogy hol futhattam vakvaganyra.
A nagyszeru eloado felhevulten, lenduletesen gesztikulalva 
minden kontorfalazas nelkul kihirdette :
A modern fizika a gyerekkorban szerzett egyoldalu tapasztalatok
miatt tunik szokatlannak, idegennek a felnott ember szamara.
Az ovodakban golyokkal, kockakkal, es mindenfele mechanikus 
jatekokkal alakitjak ki a fizikai szemleletet, 
ahelyett, hogy katodsugarcsovekkel kiserleteznenek ! 

A sors ironiaja, hogy ma a gyerekek legszivesebben
katodsugarcsovek elott ucsorognek, es billentyuket pufolve
elektronnyalabokat vezerelnek, de ez nem igazan viszi 
elore a fizikai szemleletuk kialakulasat.

Es most egy egyszerusitett, de villamositott p.mobile
valtozatot:

Egyetlen tarcsa legyen a tengelyen, es azon egyforma,
negativ toltesu rovidke ingak fityegjenek korben, egyenletesen 
elosztva a tarcsa peremetol kisse beljebb, csapokra fuggesztve.
Ha ekkor oldalra - azaz a tarcsa peremehez kozel  egy szinte'n 
feltoltott nagymeretu testet helyezunk el, akkor az ingak egy bizonyos 
szogben kiternek. Ez is elviszi a sulypontot a tengely melle.
( Igaz, a sulypont eredetileg kisse lentebb volt a tengelynel,
de forgatonyomatek igy is lesz.)

Vajon foroghat igy a tarcsa ?

Udv: zoli