!

Tud-e valaki valamit az ezen az elven mukodo hansugarzok fejlesztesenek
allasarol?
A Neten nem tul sok anyag van, az is eleg regi, legalabbis a keresok
szerint. A most megjelent Sztereo-ban olvastam rola, s felkeltette az
erdeklodesemet...

Bye: Krinyo

Hello listatagok!

     Egy  baleset  megoldasanak  matematikai  vagy  fizikai megoldasat
keresem.
     A  helyzet a  kovetkezo volt:
- egy gepkocsi  100 km/h sebesseggel  haladt. Az utasterben  a vezeton
  kivul  egy kutya  tartozkodott  a  gepkocsi un.  kalaptartojan fekvo
  helyzetben. A kutya 12 kg. sulyu  volt. Az elso uleseknel a nyakvedo
  parnakat a vezeto leszerelte.
- A vezeto egyenes uton elozesbe kezdett, de mivel szembol is elozesbe
  kezdett  egy gepkocsi  kenytelen volt  a fekre  lepni es  a kormanyt
  jobbra  rantani. A  manover kovetkezteben  a vezeto  elore dolt es a
  kutya teljes erovel a nyakcsigojajahoz vagodott. A gepkocsi 62 meter
  csuszas  utan az  utpatka szelen   megallt es  a motor  lefulladt. A
  vezeto nyomban eletet vesztette, a  kutya gerinctoressel 2 nap mulva
  kimult.
Adatok: a gepkocsi  sebessege a fekezeskor kb. 100-120  km/h; a vezeto
es a kutya kozotti tavolsag 125 cm; a kutya sullya 12 kg.
     Kerdesem, mennyi volt a kutya altal okozott utkozes ereje.

     Valaszokat elore is koszonve, udvozlettel:

         Szylvio Tarantella Pasquale

T.Takacs Ferenc,

> Felado : Takacs Ferenc
> visszavezetheto a Coulomb torvenyre, az erohatas terjedesi sebessegere,
> es a specialis relativitas elmeletre. De hat ez az elv egyenlore nincs
> igy kifejtve a gyakorlatban, es ez a hianyossag nem konnyiti meg az atom
> klasszikus elveken valo mukodesenek ertelmezeset, vagy szimulaciojat

A relativisztikus elektrodinamika elmelete nagyon szepen kidolgozott. Tul
sok ujat nem adott, mivel a Maxwell egyenletek megalkotasuk pillanatatol 
kielegitettek a (az akkor meg termeszetesen nem ismert) specialis 
relativitaselmelet kovetelmenyeeit, vagyis invariansak a Lorentz csoportra.
Kulonbseg inkabb abban van, hogy Maxwell zsenialis intuiciojara pl. az
eltolasi aram eseten nincs szuksege annak, aki a relativitaselmelet
ismereteben all neki a Coulomb torveny relativisztikus kiterjesztesenek.

> Persze ez nem egy lekuzdhetetlen elvi akadaly, igy bizhatunk abban, hogy
> ez a kep rovidesen megvaltozik.

Sajnos aligha. A klasszikus megkozelites lekuzdhetetlen nehezsegekbe
utkozott, es az _nem_ az egyenletek megoldasi nehezsegeit jelenti, hanem
azt, hogy a klasszikus szemlelet nincs osszhangban a kiserleti eredmenyekkel.
Nagyon sok fizikus nagyon sokat dolgozott azon, hogy megprobalja a
kiserletek eredmenyeit osszhangba hozni a klasszikus szemlelettel. Nem
sikerult, egesz egyszeruen a klasszikus kozelites nem jo.

Ezert kellett a kvantummechanikat es QED-et (kvantum-elektrodinamika)
letrehozni. A mai napig ez az az elmelet, amely a valaha volt legpontosabb
joslatokat szolgaltatja kulonbozo kiserletek kimenetelere. 

Ugy tunik, azert bizol a klasszikus elmeletben, mert azt gondolod, a 
kvantumos szemlelet csak valamifele statisztikus kozelites, mert egyelore
nem sikerul pontosabban merni, leirni dolgokat, megoldani egyenletrendszereket.
Nem ez a helyzet. Tisztan, vilagosan, biztosan nem jo a klasszikus modell.

Mondok egy nagyon kezenfekvo peldat. Ket res kiserlet elektronokkal.
Klasszikusan egy elektron egy kis toltescsomo. Vagy egyik, vagy masik
resen megy at. A valosagban interferal, vagyis olyan, mint ha a kolcsonhatas 
pillanataig hullamszeruen terjedne, es bizonyos ertelemben mindket resen 
atmegy. A kiserlet semleges neutronokkal is mukodik. Nem csak egy-ket 
ilyen bosszanto dolog van, ami nehezseget okoz a klasszikus elmeletben, 
hanem lenyegeben minden reszecskekiserlet ellentmondasba kerul vele, de 
jol magyarazhato kvantumos alapon. 

Mas kerdes, hogy mig a kvantummechanika matematikaja nagyon jo,
vilagos es pontos, addig filozofiai alapja azota sem megnyugtato, a
koppenhagai interpretacio nem kielegito, a sok vilag elmelet eddig a
legjobb kozelites, ez viszont nemigen ad ujat abban az ertelemben, 
hogy nehez vele mit kezdeni, akar igaz, akar nem... Nem mintha
tul nagy fontossagot tulajdonitanek a filozofianak...   :-)  

Az elektron nem sugarzasat atomban elektronparral magyarazod. De vannak
1,3,5... egyszoval paratlan elektronos atomok is. Itt a par nem magyarazat. 
Nem lehet azzal sem elkenni a kerdest, hogy pl. ugyis ionizalodik, mert pl.
a csillagkozi hidrogen (utananeztem, atomos, letezik...) stabil, es hirt is ad
magarol 21 cm-es sugarzasa reven, ami szinten a QED alapjan magyarazhato.

Udvozlettel
	Jozsef

>Nehany eve megy a huzavona a vilagban, hogy csokkentsuk a CO2
>emissziot, mert uveghazhatas, stb... Nemreg megtudtam, hogy par millio

:) par tizmillio...

>evvel ezelott, pl a dinoszauruszok koraban a legkor CO2 tartalma a
>mainak tobbszorose volt. Felmerult bennem az a kerdes, hogy akkor miert
>baj a mai koncentracio, plane, hogy meg nagyon sokaig nem is fogja
>elerni az akkori erteket? Akkoriban nem volt uveghazhatas?

  Az uveghazhatas mivel fizikai torvenyek iranyitjak, nem korfuggo.
  Nehany, (szerintem nem tul megbizhato) meres tortent az akkori levego
CO2 tartalmanak becslesere. Ezekbol sokfele adat jott ki, sokmindent
belemagyaraztak de biztosan nem tudunk semmit.
  Teny es valo, hogy akkortajt sokkal melegebb volt -ne feledd, most egy
jegkorszak kozepen elunk- de meg ezt sem igazan ertjuk hogy miert.
  Az eddig -jobb hijan- favorit Milankovic-Bacsak elmelet (ami egyre
kevesbe nepszeru, nemreg olvastam egy ujrol, ami jobban korrelal a
paleohomersekletekkel, megprobalom elobanyaszni), ezekrol a nagylepteku
valtozasokrol nem mond semmit. (Egyebkent is szakallas az elmelet mivel
amikor keszult, meg semmit se tudtak a geologiai korok valodi
nagysagrendjerol.) Valoszinu, hogy a kontinensek elhelyezkedese
globalisan kepes befolyasolni a klimat azaltal, hogy a sarkvideki
terulet el van zarva a meleg aramlatoktol, vagy sem, kontinens van-e a
polusokan vagy sem, kialakulhatnak-e nagy egyenlito aramlasok, stb.
  Ez a melegebb eghajlat leginkabb a sivatagi ov kiterjedeseben
nyilvanult meg, cirka 2000 km-el eszakabbra voltak tolodva az eghajlati
ovek. Egy mostani -akar nehany fokos- melegedes is, leginkabb az erdok
kipusztulasat, ertekes mezogazdasagi teruletek (Europa, E-Amerika,
Oroszorszag) termeketlen felsivatagga valasat eredmenyezne.
  A foldi elet biztosan tulelne, a fajok nagy resze lecserelodne, de hat
ez a vilag rendje. Inkabb a mellekhataskent bekovetkezo tomeges haboruk,
instabilitas, ehinseg, parti varosok elontese, a civilizacio osszeomlasa
lenne kellemetlen.

>Ehhez kapcsolodva eszembe jutott, hogy nehany ezer (tizezer?) eve a
>Fold atlaghomerseklete sokkal egyenletesebb, mint elotte barmikor.
>Lattam egy grafikont, azon ugy volt, hogy picit megemelkedett, es
>sokkal szukebb savban mozog azota. Tudja valaki a magyarazatot, hogy ez
>miert van? (Van ra egyaltalan magyarazat?)

  Tizezer eve, az utolso eljegesedes vegen valoban kevesbe volt
egyenletes az atlaghomerseklet, mivel a sarkvidekek joval hidegebbek
voltak. (pl.Europa nagy reszen jegtakaro volt, 0 fok alatti eves
atlaghomerseklettel, mig 1500 km-re delre mar mediterran erdok voltak
mindenfele) Azota a polaris videkeken jelentos felmelegedes tortent, az
egyenlitoi videkek maradtak olyanok amilyenek voltak.
  A klimanak vannak nehany evszazados, evezredes ingadozasai, (egy-ket
fokon belul) en nem tudok elmeletrol, ami ezt megmagyarazna.
Pl. -tortenelmi idoket nezve- ugy Kr. u. 500-1200 kozt volt egy melegebb
periodus, (sokak szerint ez tette lehetove a viking terjeszkedeseket)
amit 1300-1700 kozt a mainal joval hidegebb periodus kovetett, ez a
csucspontjat a XVII. szazadban erte el. (a Temze rendszeresen befagyott,
ami ma nem jellemzo ra)

udv
VAti

Segitseget szeretnek kerni a hasonlo erdeklodesu emberektol!

Mint a magyar szamitastechnika tortenete irant erdeklodo,
tortenetiroi hajlamokkal megaldott lelek, a KFKI TPA jelzesu
szamitogepeivel kapcsolatos emlekeket keresek: fenykepeket,
alkatreszeket, dokumentaciot, kezikonyveket, stb. Szivesen
lefotoznek meg mukodo, hasznalatban levo rendszereket, szivesen
leveleznek olyan emberekkel, akiknek kozuk volt ezekhez a
masinakhoz! Igazabol minden erdekel, ami a temaval kapcsolatos,
sot, gyujtemenyembe es a leendo Magyar Informatika-torteneti
Muzeum gyujtemenyebe is keresek ilyen gepeket, akar mukodkepes,
akar mar leallitott allapotban!

Koszonettel:
        Varga Akos Endre
        e-mail:    
        URL:       http://www.netweb.hu/hamster/
        telefon:   06/30/960583