Kerdes: egy szelkerekes kocsi el tud-e erni szembeszellel akkora vagy
nagyobb sebesseget, mint hatszellel. Olyan kocsikrol van szo, amiknek
van egy szelkerekuk, ami teljesitmenyt kozol hajtomuveken keresztul a
kerekek fele.
Az vilagos mindenfele kulonosebb meggondolas nelkul, hogy lehet olyan (nem
csak elvi) kocsit kesziteni, ami tud szembeszellel menni: Ennek egyetlen
feltetele, hogy olyan attetelt alkalmazzunk, ami a kerekek fele juttatott
teljesitmenyt olyan lassu forgassa kepes alakitani, ami a kerekeknel
nagyobb erot jelent, mint a szel kozvetlen hossziranyu ereje es a surlodasi
ell. kerekekre atszamitott ereje egyutt. Ez lassu haladast is jelenthet.
De most:
1. Legyenek idealisak a kiskocsik, surlodasmentes, automatikusan
optimalizalt illesztesu (folyamatosan optimalisan valtozo attetelu)
hajtomuvel, ami a szelkerek es a kerekek kozott van. Gordulesi ell, es a
kocsi legellenallasa nulla, csak a szelkereknek van a szellel viszonya (van
legellenallasa, meg teljesitmenyt general).
Feltetelezes: a hatszelben kozlekedo kiskocsi maximalis sebessege a
szelsebesseg. Ez logikusnak latszik, mert ha a kocsi sebessege eleri a
szelsebesseget, nem tud tovabb gyorsulni, nincs tobblet teljesitmeny.
Ha ugy gondolkodnank, hogy megis tudna gyorsabban menni ugy, hogy egy
kicsit meglokjuk, majd az ezuttal relative keletkezo szembeszelet
felhasznalva tud annyi teljesitmenyt eloallitani, amivel a sebessege
megmarad, akkor eloallitottuk az orokmozgot. Ugyanis ennel kedvezobb
helyzet az allo kocsit meglokni szelcsendben, mert az igy keletkezett
relativ szelsebessegnek nem kell a kerekeken a szelnel nagyobb sebesseg
mellett erot produkalnia, mint a hatszeles esetben, es vilagos, hogy a
szelcsendes esetu kiskocsi is orokmozgot jelentene, ha kepes lenne meglokes
után haladni. Ezzel a max hatszeles sebesseg idealisan = szelsebesseg.
2. A szembeszeles eset kedvezobb. Eloszor arra a gyakorlati dologra erdemes
gondolni, hogy egy vitorlas hajo vagy egy szorf (ami cseppet sem idealis
allapot, mert van leg- es vizellenallas is) a valosagban nem hatszellel tud
a leggyorsabban haladni, hanem bizonyos szogu oldalszellel, meghozza
lenyeges sebessegtobblettel.
Ezen felbuzdulva:
Tetelezzunk fel egyszeru linearis osszefugest a szelkerek teljesitmenye es
a rel. szelsebesseg kozott, es ugyanilyen viszonyt a kerek legellenallasa
es a relativ szelsebesseg kozott, de mas tenyezovel.
A szelsebesseg V, a kocsi sebessege v absz. ertekben a foldhoz kepest.
A szelkerek teljesitmenye Pk=k*(V+v), a kerekeken fellepo gyorsitoero
Fk=Pk/v=k*(V+v)/v (k [Ws/m=N] a telj. linearitasat kifejezo allando).
Ami ellene fellep, a szelkerek legellenallasa: Ps=c*(V+v), Fs=Ps/(V+v)=c
[N].
k>=c (ami nyilvanvalo) eseten lathato, hogy a kocsi minden v sebessegnel
gyorsitoerovel bir. Sot, ha ezek a tenyezok nem allandoak, hanem a (V+v)
rel szelsebessegtol akarhogy, de egyforman fuggnek, akkor is ez a helyzet.
Ami megis valosagos korlat, hogy egyeb ellenallas is fellep a kiskocsi
haladasaval szemben, ami v-tol fugg valamilyen fuggveny szerint, es v
relative gyorsabban novekszik, mint (V+v), ami miatt az egyensuly veges
v-nel all be. Ekkor mar konkret konstrukciotol fugg, hogy v>V eloallhat-e.
Gondolom, az eredmenyem elegge megdobbento, de azt kell mondanom, hogy
egyezik a vitorlas gyakorlattal.
hjozsi
|
 wrote:
> Az auto egy nagyon kotott konstrukcio. Lenyegeben 1 tonna tomeg, ebbol
> kb 300 kg lehet a hasznos teher, kb. 500 kg "szerkezeti" anyag
Ez csokkentheto (ld. trabi -;-) Csak vszinuleg leszorito szarnyak
kellenek ra a megfelelo stabilitashoz, a'la forma-1. Nem tudja vki,
hogy miert nem csinaljak ezt a fajtat?
>>> a folosleget betaplalni a halozatba, es ejszaka hasznalni az
>>> eromuvek energiajat.
>> Ezzel pont nem nyertunk semmit...
> De igen, sok esetben a csucsterheles egybeesik a napsutessel (ipari
> fogyasztas).
Tenyleg... De ha jol tudom, van megegy csucs, az esti lakossagi.
Esetleg akkor meg a szelet lehetne hasznalni? (ha jol emlekszem,
atnetezett meleg nyari ejszakakon (ld. nyitott ablak) azt figyeltem
meg, hogy naplemente es napfelkelte kornyeken viszonylag ertelmes
szelek fordulnak elo... gondolom ez a napos-sotet atmenet miatt
van, tehat teljesen jol lehet ra szamitani)
Akkor mar csak a tel maradt, amit ugy tunik sehogysem uszhatunk
meg nagymennyisegu tarolas nelkul...
>> A futesre vszinuleg legjobb megoldas vmilyen novenyi eredetu dolog...
> Igen. Ha vilagmeretekben pont annyi fat tuzelnenk el, mint amennyi
> szintetizalodik (a napenergiaval), akkor ez tokeletes megoldas.
Igy gondoltam en is.
>> Miert nem emlitette eddig senki a hidrogent?
> Emlitettuk. Igen veszelyes.
Na de a tuzeloanyagcellaval? Akkor nem is kell oxigennel talalkoznia,
csak a vizmolekulaban, ott meg mar eleg stabil.
>> En mindig azt szerettem volna tudni, hogy egy napelem mennyire
>> "high-tech" termek? Elkepzelheto, hogy vki a garazsban fabrikaljon
>> maganak?
> Igen.
Kezd izgalmas lenni. "Receptet" kerhetunk?
> A jo hatasfoku napelem viszont "high-tech" termek, mert a tiszta szilicium
> egykristaly draga.
Jo lesz nekem a polikristalyos (meg talan amorf is van?) is elsore. -;-)
Ha jol tevedek azzal is 10% fole lehet menni. Hazi keszitesuvel kb. mennyi
az elerheto?
Th(A)n
|
