> Felado :  [Hungary]

Sziasztok ,

<<Szerintem csak abban van a probl;ma hogy Szocs összekevered az emberi
szervezetet egy géppel, az emberi szervezetben a hurkok melyek sok helyen
emlitésre kerültek, nem egyenlőek az áramkörökkel>>>

A geppel csak annyira keverem, hogy minden onmukodo szerkezet "csak
hurokmechanizmuskent" mukodik. Az lehet elo, elettelen, mert igy van
kolcsonos kapcsolatban kornyezetevel. Ez a termeszet torveny es nem az
enyem. Amikor azt hangsulyoztam, hogy az ember nem szamitogep, akkor ezt
cafoltatok.. Amikor azt hoztam fel peldanak, hogy egy tuskes henger analog
az agy konekcios modeljevel es a zongora hurjai, analog az izomzattal,
valamint kulon-kulon nem mukodik, csak egyutt"  akkor nem ertitek" mit
akarok?!

<< azt akarom mondani hogy ha az ideg izom kapcsolat megszakad ennek
ellenére az agy teljesen funkcióképes marad, >>

Igen. Mukodokepes marad, de nem mukodik izom nelkul (vegrehajto). Sokszor
kerdeztem; mit tudsz csinalni az izmaiddal amikor gondolkodol. Latszik
kivulrol, hogy
gondolkodol, nem tudod kikerulni, mert akaratod ellenere mukodnek az izmaid.
Milyen izmok mukodnek? Foleg a tonusos izmok, s ezt a kornyezeti hatasok
determinaljak, a fazisos izmaidot, foleg akaratlagosan mukodteted. Ezt azzal
utasitjatok el, hogy patologias helyzetben nincs izommozgas, de van
gondolkodas. Ezt nem bizonyitotta senki, mert a beszamolo a visszateres utan
hangzik el, de nem tudod melyik fazisban zajlott le.
Arra gondolok, hogy itt is az a baj, hogy az ember kiemeli magat, minden
eloszervezet fole helyezi magat, mind Darwin idejeben, holott csak annyit
tud mind a "varangyos beka"; kielegiti igenyeit, az adott korulmenyektol
fuggoen. Mindig latszik a kornyezet hatasa az egyenre es annak reakcioja.
Gondolkodni nem tudsz barhol, barmikor, csak ha a feltetelek adottak. Az
eszmeletvesztett ember is reagal a kornyezetre (megnezik a szemeit, arcat es
nem olyan mind a halotte), az egeszseges mindig reagal, es nem tudja
kikerulni. Ez nem akarat fuggo
(bizonyos mertekig lehet alcazni, de az is izomtevekenyseg).
Az elet = izommozgas, (a tobbi mellett).

<<az izom meg ingerlés nélkül atrophizál, nem úgy az agy érintett részei,
melyek felelősek voltak az adott izomcsoport mozatásáért.>>

Kertem olyan peldat, amikor az izomzat benult, es megis tudtok kivaltani az
adott izomra jellemzo erzest, agy ingerlessel. Ezt nem veszitek eszre.

<<<Másrészt én úgy gondolom ha már egy feltevéssel állsz elő akkor legalább
fogalmazz világosan hogy normáslisan megvitassuk elméleted,>>>

Ti nem tudtok vitatni, csak elutasitani. Az en elmeletemet, eggyetlen
gyakorlati kiserlet sem cafolja. Minden belefer. Magabol az anatomiai
szerkezetbol kirajzolodik az izom-agy hurok, bemenokkel es kijovokkel
egyutt.

<< néhány embernek itt úgy gondolom van némi jártassága a
természettudományokban, lehet hogy neked is,>>

En ugy latom, hogy azok akiket jartasnak nyilvanitasz, azok megtanultak a
lecket, annak idejen, utana olvasnak (ezeket en is megtettem) es kesz.

<<<viszont a hozzászólásaidban a legtöbb feléd irányuló kritikát
csípőböl elutasítod... pedig ha nem ragaszkodnál mereven a vélt igazadhoz
talán rádöbbennél elméleted néhány gyenge pontjára.>>>

Nem ezt tapasztaltam. Mikor azt mondom, a benult izomzat nem vesz reszt az
alomkepekben, csak azokat az alomkepeket jegyezzuk meg, amelyek felebredes
elott keletkeztek, stb nem bizonyitjatok ellenkezojet, hanem eliteltek. Az
alomkutatok is tudjak, hogy az alomkepeket izommozgasok kiserik, es ezek
csak par masodperzes folyamatok.

<<<Szerintem egyszerübb ha végiggondolod, és nem ragaszkodsz mereven saját
dogmáidhoz melyek hohetetlenül korlátoznak.>>>

Egyelore egy hipotezis (nem dogma), de nem cafoltatok meg csak
elutasitottatok. Ennek orvendek.
Üdv.: Szocs





---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused by
viruses.

Szervusztok!

  > Felado :  [Hungary]
 ...
  >> Milyen karos hatasat ismered a genetikailag modositott elolenyekbol
  >> eloallitott elelmiszerek fogyasztasanak? (ezt mar komolyan kerdezem)
  >
  > Konkretan azt tudom, hogy az egyik USA genkezelt kukorica viragporatol
  > elpusztulnak a Danaida lepkek. Masik, amirol csak hallottam valahol:
  > azok a patkanyok, akik bizonyos genkezelt krumpin eltek, agykarosodast
  > szenvedtek. Ezzel csak arra akarom felhivni a figyelmet, hogy a
  > genkezelt elolenyek veszelyesek LEHETNEK, es ez idonkent csak evtizedek
  > mulva derul ki...

Ez úgy hangzik ami mögött konkrétumok állnak, de így mégis nagyon a
levegôben lóg.
Ha danaida lepkék (bűzpillék?) a kukorica kártevôi, akkor lehet, hogy
éppen ez volt a cél. Illetve durván túllôttek a célon, ha a szélbeporzás
miatt mindehol kiirtaná a pilléket. A fogyasztáshoz direkt köze
mindenesetre nincsen.
Ha a krumpli ilyen károsodásokat okozott, akkor valószínűleg valami
hülyeséget transzfektáltak bele. Vagy rossz helyre került a transzgén,
és ettôl valamiért megjelent a burgonyafélék egyébként is meglevô
méreganyaga a gumóban is? Ez viszont egyszerűen vizsgálható, így a
rosszul sikerült terméket nem tenyésztenék tovább. Vagy nem is a gumót
etették a patkányokkal, hanem magát a növényt?

udv,

Gogy

Kedves Alfabeta,

>>  Mi az a periferias verkeringes? Es az ott levo
vorosversejteknek miert van sejtmagvuk? Gondolom van valami elonye a
dolognak.

Lehet hogy kicsit félreérthetően fogalmaztam, a perifériás vérkeringésben
sincsenek magvas vvtk, csak akkor ha valami oknál fogva a sejtciklus
felborúl és kialakul a policithaemia (amely jelenti a vvtk nagymérvü
felszaporodását) a fiatal fejlődési alakok így megjelennek a vérkeringésben
és így láthatunk magot. Szóval normális esetben nem látunk magot.

>>Hmmm... Csak van valami evolucios oka a dolognak. Vagy egyszeruen korabban
minden allat verenek volt megva, csak (mondjuk) az emlosokben elvesztetette?
Mi a kulonbseg a magvas es a mag nelkuli vorosversejt kozott? Mozgekonyabb?

Valószínüleg evolúciós oka van a dolognak. Mivel nem értek a vvtk
evolúciójához ezért inkább meghagynám másnak a válaszadást annak aki ért az
evolúcióhoz :)) De valószínűsítem hogy azok a vvtk nem voltak
mozgékonyabbak, mert amúgy is a véráramlásra bízták rá magukat. Csak éppen
valamennyivel nagyobbak voltak, a felületük meg méretükhöz képest kissebb
közelebb álltak a gömb alakhoz. Valószínüleg mikroliterenként egy madárban
több vvt van mint emberben (ezt nem mértem meg csak feltételezem) mert
valamennyivel rosszabb hatsfokkal müködhet a rendszer.

>>A nyiroksejtek folyamatosan osztodnak a (bocs, ha butasagot beszelek)
nyirokrendszerben? Nincs olyan "eloallito" helyuk, mint a vernek a
csontvelo?

A nyiroksejtek is a csontvelőben keletkeznek, de a fejlődésük nem ott
fejeződik be, hanem elvándorolnak különbőző szövetekbe és ott
differenciálódnak tovább. pl. macrophag előalakok a májba jutva Kupffer
sejtek lesznek, a tüdőben Pulmono alveolaris makrofágok stb.
A T és B sejtek meg az Antigén válaszra aktiválódnak és inditják az Antigén
elleni válaszreakciókat melyekben maguk is részt vesznek (B sejtekböl a
humoralis immunválaszért felelős plazma sejtek lesznek melyek antitesteket
termelnek, memoria sejtek is differenciálódnak, T sejtekből differenciálódik
két típusu helper és egy citotoxikus típusú sejt) Lényeg hogy az érés és az
immuntolerancia kifejlődik már a csontvelőben és az érés folytatódik a
keringésben ill. a szövetekben. Nagyon nagyvonalakban.

>>A ribosoma nem a tRNS atirasahoz kell? Az minek oda? Vagy ez teljesen mas?

tRNS -> transfer/transport RNS, rendelkezik egy aminosav kötő domainnal,,
tehát aminósavat szállít, a riboszóma mondhatjuk leolvassa az mRNSben tárolt
adatokat és fogadja a megfelelő tRNS-t szóval fehérje szintézis történik. (a
vvtben pl nagymennyiségü hemoglobin de sok más fehérje is)

>>Tehat egy olyan sejt, ami fogja magat es kiloki a sejtmagjat? Gondolom igy
az
elete soran mar nem szintetizal semmit magaban. Mennyi ido alatt bomlik igy
el?

Normálisan kb. 120nap az életideje. a vvt elöregedésével a sejtfelszini
fehérjék és poliszacharidák eltünhetnek, szerkezetük megváltozik a sejt az
elöregedés miatt nem lesz olyan rugalmas, az esetek nagy részében a
csontvelőben, de a lépben és a májban is lebomlik a vvt.

Üdv.

Üdv Uralkodó :))

Iggen kicsit tisztult a fejem lehet hogy kicsit blokkoltak voltak kognitiv
funkcióim amikor hozzászólásomat megfogalmaztam .:))
A gond a következő, a rovarok nem rendelkeznek fejlett idegrendszerrel,
amint azt tudjuk, ezért nyílván a fennmaradásukhoz szükségük van az elődeik
által szerzett tapasztalatokra, melyeket hogy hogy nem, a kis rovarok nem a
szájról szájra (csápról csápra) terjedő népmeséken keresztül ismernek meg.
Nevezhetjük ezt evolúciónak, hogy folyamatosan és lassan alkalmazkodnak
jobban és jobban a környezetükhöz. Valószínüsítem hogy a rovarok már év
százmilliók óta ugyanolyanok és szokásaik sem változtak nagymértékben. Tehát
mondhatjuk e azt hogy a génállományukban sokkal több a konzervált szakasz???

Előre mondom hogy nekem a rovarok genetikájáról nem sok fogalmam van amit
leírtam azok az elképzeléseim és szeretném ha hozzáértő ember
megvilágosítana.

Üdv

Kedves Starters!

Megprobalok a tudomany teruleten maradni, de ugy latom, elkerulhetetlen,
hogy egy kis politika is belecsusszon:-))

 >En sokat varok a gentechnologiatol, de jol tudom, hogy az emberiseg
 >idaig minden eszkozbol eloszor fegyvert csinalt, masodszor pedig a
 >leheto legnagyobb haszonnal  eloallithato tomegtermeket, ezen kivul
 >akaratlanul is igen sok kart okozott -

Ugye azert nem akarsz csatlakozni a 19. szazadi geprombolokhoz, aztan
meg masszunk vissza a fara, mert ott csak max. botokkal pufoljuk egymast:-))

 >Szerinten a gentechnologiat korlatozni vagy tiltani nem okos dolog.
 >Ugyis fognak vele kiserletezni, komoly penzekbol es eszkozokkel -
 >legfeljebb titokban. Nagyon fontos viszont a TELJES nyilvanossag: hol
 >tart a technologia, mit tud es mit fog tudni hamarosan, mik a veszelyei

Nyitott kapukat dongetsz, a genetika es a gentechnologia eredmenyei
teljesen nyilvanosak, nyugodtan olvasgasd, es tanulj, tanulj mert anelkul
semmit sem fogsz erteni abbol, hogyha rairjak a termekre, ahogy kered:

 >- valamint egy adott termek, ami a boltban van, milyen technologiaval
 >keszult es mi van benne, stb. stb. Ha valaki ezt sem akarja rairni a
 >dobozra, ott mar mas, komoly gond is lehet...

Azert kivancsi lennek arra, hogy mas technologiakkal is ennyire szigoru
vagy-e? Miert nem kell a gepkocsikon feltuntetni, hogy milyen modon
allitottak elo az otvozeteit, hogyan hegesztettek? Mindenki csak a tores-
tesztekre kivancsi:-)) Vagy megnezed, hogy a jobb korroziovedelem
(amit mindenki elvar) mennyivel terheli jobban a kornyezetet?
Visszaterve az elelmiszerekre: igen jogod van tudni, hogy az veszelyes-e
az egeszsegedre, esetleg a zoldszemuek azt is megtudhatjak, hogy
mennyire kornyezetszennyezo modon allitottak elo. De az a cimke, hogy
transzgenikus elolenyt hasznaltak fel az eloallitasahoz, csak alapos
elokepzettseg eseten mond valami ertelmezhetot, amugy csak erzelmek
felkorbacsolasara alkalmas. A leveledben felsorolt ellenervek eppen
ilyen propaganda jellegu ellenervek. A gensebeszet ellenzoi megprobaltak
osszegyujteni minden elkepzelheto szcenariot a genkezelt elolenyek
veszelyeirol, ami onmagaban meg nem baj, sot nagyon jo, ha aggodunk,
de utana mar mint bizonyitott tenyeket kezdtek el terjeszteni, holott az alapos
_tudomanyos_ kutatas sorra megcafolta azokat. Visszaterve a tudomanyhoz,
vegyuk is sorba oket:

 >- egyreszt azert, mert ezzel a modszerrel olyan elolenyek keszithetok,
 >amelyek, ha termeszetes uton jottek volna letre, akkor is veszelyesek
 >lennenek es ez esetleg csak 20 ev mulva derul ki,
A "termeszetes" uton letrejott, vagy a hagyomanyosabb keresztezessel
letrehozott uj fajtakat is csak kialakitasuk utan tudjak tesztelni, es ezt
csinaljak
a transzgenikus elolenyekkel is. Csak az eloallitasi ido rovidul le, nem a
teszteles.

 >- masreszt pedig a mai technologiakkal genkezelesre virust hasznalnak,
 >amelynek az orokitoanyaga szinten bekerulhet a kezelt eleolenybe es
 >kesobb problemat okozhat,

Nem virusokat hasznalnak, plane a novenyeknel nem. Allatok transzformalasara
regebben igen (kiserleti cellal) de manapsag mar csak genterapianal jonnek
szoba a virusok. Novenyeket egy bakteriummal, Agrobacterium tumefacienssel
transzformalnak. Neha hasznalnak virusbol szarmazo genetikai elemeket, pl.
a 35S promotert a karfiol mozaikvirusbol, de ez semmilyen veszelyt nem jelent,
mert amugyis szelesen elterjedt. Naponta eszel ilyen DNS-t, amikor
kaposztafelet
eszel.

 >- harmadreszt a genkezelt elolenyek ki fogjak szoritani a megfelelo
 >termeszetes konkurrenseiket (ez is a celjuk!), ezert csokkenni fog az
 >elovilag valtozatossaga, ami kesobb szinten problemakat okozhat.

Ez egy jo kis homalyos erv. Szoval akkor mit is erzel, amikor az Alfoldon
setalgatva buza es kukoricatablakat latsz az ott eredetileg elo erdos sztyepp
helyett. Pedig meg senki sem termel GMO-t!

De visszaterve a tudomany teruletere, igen, foglalkoznak ezzel a kerdessel is,
es azt talaltak, hogy a GMO eppen hogy novelhetik a diverzitast a hagyomanyos
muvelessel szemben:
"In the first piece of research into how genetically modified (GM) herbicide
tolerant crops could be used to benefit the environment, scientists . . . show
that creative use of GM crops could bring back increasing numbers of
endangered wildlife and birds such as skylarks and finches,"
said The Royal Society press release announcing the study.

Konkret cikkben is olvashatod itt:
http://www.blackwellpublishing.com/static/plantgm.asp
roviden:
The study, conducted by scientists from New Zealand and the Netherlands
and published in the January 2003 edition of The Plant Journal, examined
worldwide scientific research conducted to date on a range of potential
concerns
related to the production of GE crops. Based on their findings, researchers
concluded that when the ecological impact of GE crops was assessed in relation
to that of crops produced through more traditional breeding methods, there was
little scientific support for the perception that GE crops pose either
unique or higher risks.

Tehat tudomanyosan nem volt igazolhato, hogy genkezelt elolenyek veszelyesebbek
lennenek a kornyezetre. Pontokban a genkezelt novenyek
- Nem valnak nagyobb valoszinuseggel gyomnovennye.
- Nem invazivabbak es nem nehezebben kiirthatok.
- Nincs nagyobb valoszinusege gentranszfernek, mint hagyomanyos keresztezes
eseten.
- Semmi jele annak, hogy GE novenyek gyomoknak atadtak volna rezisztencia
genjeiket.

Hovatovabb a GE novenyek sokkal kornyezetkimelobbek:

According to the researchers, the use of GE soybean, canola, cotton and
corn has
reduced pesticide use by approximately 22.3 million kg of formulated
product. The
suggest that this reduction is likely to have had a positive impact on
biodiversity and
conclude that, based on the extensive research conducted to date, there is
ample evidence
to suggest that GE crops can contribute to sustainable, safe,
cost-effective food production.

Starters irod:
 >ez pedig DRASZTIKUS es eros
 >hatasu eszkoz, raadasul igen nagy szazalekban szor (nem olyan lesz,
 >amilyennek szeretnenk)...

Ennek eppen az ellenkezoje igaz: mig a hagyomanyos keresztezesnel a kivant
tulajdonsag
mellett egy csomo mast is atvittek, addig a gensebeszet lehetove teszi,
hogy pontosan
csak az(oka)t a gen(eke)t vigyek be, amire szukseg van. Ezert azt is lehet
tesztelni
utana, hogy mi mas kerult be a vektorral, hova epult be az uj gen a
genomba, stb.
Es mivel ismert a gentermek, celzott tesztekkel lehet kiszurni az altala
okozott esetleges
problemakat.

Tehat konkluziokent hadd mondjam, a tenyeken es tudomanyos eredmenyeken alapulo
vita a szeles kozonseg elott nagyon fontos es hasznos, de ne spekulaciokkal
es alaptalan
felelemkeltesekkel ijesztgessuk egymast.

Zarasul van itt egy nagyon erdekes miniszteriumi jegyzokony a magyar
helyzetrol:
http://emil.alarmix.org/oszod/szakmainapok/jegyzokonyv2001nov23.htm#tartalom
Gabor

> Igen, valoban a genkezelt elolenyek, ahogy barmilyen eloleny, veszelyesek
Ez igaz.

> lehetnek, de nem azert, mert genkezeltek. A genetic engineering csak egy
> technologia, amely lehetove teszi bizonyos tulajdonsagokkal rendelkezo
> elolenyek eloallitasat, konnyebben es gyorsabban, mint azt esetleg mas
De igen:
- egyreszt azert, mert ezzel a modszerrel olyan elolenyek keszithetok,
amelyek, ha termeszetes uton jottek volna letre, akkor is veszelyesek
lennenek es ez esetleg csak 20 ev mulva derul ki,
- masreszt pedig a mai technologiakkal genkezelesre virust hasznalnak,
amelynek az orokitoanyaga szinten bekerulhet a kezelt eleolenybe es
kesobb problemat okozhat,
- harmadreszt a genkezelt elolenyek ki fogjak szoritani a megfelelo
termeszetes konkurrenseiket (ez is a celjuk!), ezert csokkenni fog az
elovilag valtozatossaga, ami kesobb szinten problemakat okozhat.

> technologiak tennek. pl. transzgenikus bakteriumokat, amelyek emberi
> inzulint termelnek, szamos cukorbeteg eletet megmentve ezzel.
Igy igaz, de megis okozhat bajt, ha kiszabadul az ellenorzes alol,
elterjed, mutal, stb. Valo igaz, hogy ezt termeszetes eloleny is meg
tudja tenni, de azt legalabb nem mi okoztuk... masreszt: nagy kulonbseg,
hogy valaki ellenorzott korulmenyek kozott egy ismert anyagot termel es
csak ezt hasznalom fel, vagy pedig mindenestul megeszem.

> A fenti peldaidban a gondot nem a vizsgalt novenyek genkezelt volta jelentett
e.
> A transzgenikus kukorica egy rovarolo feherjet, Bt toxint termel, igy nem
> meglepo, hogy a viragporukkal etett Danaida lepkek elpusztultak. Ez is volt
> a cel, hogy a kukoricat ragcsalo rovarkartevok elpusztuljanak.
> A masik peldadban is hasonloan nem a burgonya genkezelt volta okozta
> a problemat, hanem hogy a burgonya lectint (egy protein)
Koszonom, ezekrol nem tudtam.

> Azt valoban vizsgalni kell, hogy milyen kockazata van a Bt toxin
> vagy a lectin hasznalatanak, de nem csak akkor, ha ezt transzgenikus
> novenyekkel tesszuk.
Igaz. A kulonbseg az, hogy a termeszetes elolenyek a sajat
kornyezetukben mar ismertek, a genkezelt viszont egeszen meglepo
tulajdonsagokkal rendelkezhet, amely nem biztos, hogy a barmilyen gondos
teszt alatt megmutatkozik.

> Tehat tovabbra sem ertem, miert azt akarod latni egy elelmiszeren,
> hogy az genkezelt elolenybol keszult es nem azt, hogy mit tartalmaz.
> Hacsak azert nem, mert a transzgenikus elolenyeket sokkal alaposabban
> vizsgaljak forgalmazas elott, mint barmi mast.
A tobbit evezredekig "vizsgaltak", megis akadnak meglepetesek, ha mas
kornyezetbe kerulnek (pl. kinai konyha nalunk, vagy eloleny - pl.
gyilkos meh - attelepitve mas kontinensre. Ki gondolta volna, hogy
kipusztitja a tobbi mehet, es azoknak eselyuk sincs vele szemben? Vagy
egy diszhal, mas kornyezetben ragadozo lesz es felboritva az egyensulyt
majdnem minden mas halat kipusztit?)

 ...es ekkor meg szo sem volt a katonai laboratoriumokrol, ahol
kifejezetten karos  es igen hatekony elolenyeket is keszitenek.

En sokat varok a gentechnologiatol, de jol tudom, hogy az emberiseg
idaig minden eszkozbol eloszor fegyvert csinalt, masodszor pedig a
leheto legnagyobb haszonnal  eloallithato tomegtermeket, ezen kivul
akaratlanul is igen sok kart okozott - ez pedig DRASZTIKUS es eros
hatasu eszkoz, raadasul igen nagy szazalekban szor (nem olyan lesz,
amilyennek szeretnenk)...

Ezek utan felmerul a kerdes, hogy mit lehet es mit kell egyaltalan
tenni?
Szerinten a gentechnologiat korlatozni vagy tiltani nem okos dolog.
Ugyis fognak vele kiserletezni, komoly penzekbol es eszkozokkel -
legfeljebb titokban. Nagyon fontos viszont a TELJES nyilvanossag: hol
tart a technologia, mit tud es mit fog tudni hamarosan, mik a veszelyei
- valamint egy adott termek, ami a boltban van, milyen technologiaval
keszult es mi van benne, stb. stb. Ha valaki ezt sem akarja rairni a
dobozra, ott mar mas, komoly gond is lehet...

Szeretnek valamit kerdezni Toled: ugy tudom, hogy gent nem csak virussal
lehet bevinni - pl. a spermiumok beepitik magukba a kornyezetukben levo
DNS-t, ha egy anyag (amelyik normalisan ott van veluk) ezt meg nem
gatolja. Mennyire elterjedt ez a technologia? Mennyire hasznalhato? Hogy
aranylik a ket technologia ara egymashoz? Ugy tudom, ez veszelytelen -
tenyleg az? Ha igen, miert hasznalnak meg "virusos" technologiat?

Ajanlom meg az Exit Mundi lapot (www.exitmundi.com), amelyik igen
szellemesen mutatja be a lehetseges vilagvege modozatokat - tobbek
kozott a genkezelessel kapcsolatban is.

Kedves Sandor !

>Szabad tisztelettel kernem hogy az onkenyes altalanositasokat,
>szenzaciohajszas megfogalmazasokat hagyjuk meg a
>nagykozonseghez szolo sajtonak?

Ez lehetett a bunszovetkezetben elkovetett vetkem :
>>Akik teljesen megvonjak maguktol, azok kb. 10 ev utan sulyosan
>>megbetegednek, es nem gyogyithatoan.

Kozszolgalati TV-ben hangzott ez el, studioba meghivott
taplalkozasTUDOMANYI szakember szajabol, nehany eve.
Ha ugy fogalmaz, hogy 'megbetegedhetnek', ill. 'lehet, hogy
visszafordíthatatlanul', ugy a hurra-optimistak valszeg tovabbra is
kijarnak a legelore... :)

Hozzatette a doki azt is, hogy a karos dietara atteres utan
hamarosan jelentkezo elso tunetet - az alvas-zavart -
(alvas-igenyuk ugyanis lecsokken) az eletero duzzadasa
jelenek tartjak, es dicsekedni szoktak vele kornyezetukben,
hogy lám milyen bölcsek ők, pedig ha tudna'k...

Abban biztosak lehetunk, vannak vizet predikalo vegetarianusok is,
akik zugevo hus-nassolok, s vannak szuleik rosszallasat kerulendo
fiatalok, akik csak otthon nem esznek allati er. taplalekot.  (S vannak
zsiroskenyeren, de foleg inkabb  boron elo csovesek is, de mintha nem
vizsgalna senki, hogy meddig...)

Hogy a kutatok a vegetarianus alanyok hosszutavu megfigyeleset
igenylo kutatasokhoz onkent jelentkezok kozul hogy tudjak kiszu''rni
azokat, akik valamikepp svindliznek, arra kivancsi volnek.

>Tehat egy 14 eves fiurol van szo akirol kiderult hogy sulyos B12
>vitaminhianyban szenved. A fiu gyorsan reagalt a B12 vitaminnal
>torteno kezelesre, de igy is meg evekig nem lesz normalis
>a vitaminszintje.

Ez nem tul sokatmondo. Csak a vitaminszint remenybeli(!)
normalizalodasarol szol, es elgondolkodtato, hogy _egy 14 eves
fiu_-rol van szo, s nem valamilyen sokasagrol.  Lehet o az
evolucio csodaja is. Ez nem csak egy ritka precedens ?
Van akit a higany se mergez, de 100 evente kb. 1 szuletik
ilyen Magyarorszagon, (a TV-ben mondta'k ezt is egyszer).
A higanyt  sulyos meregkent emlegetik szakemberek is, ami
persze onmagaban roppant tudomanytalan (kegyes hazugsag ?),
mert illene hozzatenni :
*Azonban bizonyos mennyisegben, bizonyos korulmenyek kozott,
ill. egyelore nem tisztazott esetekben, zsebzsezsedem...,
elofordulhat, hogy egyaltalan nem is karos !*

>Rengeteg valoban szenzacios dolog van enelkul is,
>kapraztassuk el azokkal egymast...

Rendben, ime egy-ket jo hir:
A szervezetben fellelheto őssejtek lete reményt nyujt arra,
hogy a dacos onsorsronto vegetarianusok beteg neuronjait
tenyesztes utjan egeszsegesekkel potolni lehessen a jovoben.
Ehhez azonban szukseges lehet az esszerubben taplalkozo
munkakepes egyedek TB jarulekanak/adojanak megemelese,
hogy mindannyiunk oromere finanszirozhatobba valjon a gyógyitasuk.
Es a drogosoke, nagyivokke, sTB, is persze, ha mar elrettenteni nem
tudjuk oket _potencialisan_ onveszelyes szokasaiktol.

2. kapraztato hir: mertekletes husevokent unnepelyesen kihirdetem
felismeresem, miszerint forgo testek belso energiaja reszben
 'kicentrifugalodik'.
Hurrazni csak magamnak tudok, mert spanyolviasz kell legyen ez,
de a koztudatba biztos nem epult be.  Talan majd ezutan igen !

Udv: zoli

> Ilyesmit foleg ott hasznalnak, ahol kis meretu, kompakt reaktorokra
> van szukseg. Pl. hajokon, tengeralattjarokon, oroszoknal muholdakon,
> es - ami ebben a konkret esetben inkabb valoszinu - kutato
> reaktorokban is alkalmazzak.

  Na ennek utanaolvastam (kutato reaktorok). Ilyenbol volt 42 (D. N. Adams
tudta...) a vilagon (1MW felettiekbol). 1978-ban az USA elinditotta a
RERTR programot, aminek az volt a celja, hogy ezeket atalakitsak olyanna,
amihez nem kell 20% fole dusitott uran. Mara 37 reaktor eseten ez vagy
megtortent, vagy zajlik. A maradek otbol ketto francia, egy belga,
ezek nem alakithatok at, mig egy-egy holland es del-afrikai reaktor
nem hajlando ezt megtenni.
  Epulni tudtommal egy epul a nemeteknel. Sajnos...

> Bomba gyartashoz plutoniumot termeltetni
> vele tenyeszto reaktorban szerintem nem a legjobb otlet, mert egyreszt
> ez "mezei" reaktorokban kisebb feltunessel es befektetessel is
> megoldhato, masreszt 93%-os 235U-bol mar bombat is lehet csinalni.
> Igaz, hogy nagyobb lesz, mint ha plutoniumbol csinalnak, de egyszerubb
> a szerkezet.

  Ennek is megprobaltam utananezni es azt talaltam, hogy a mostansag
elterjedt, konnyuvizes moderatoru reaktorokban nem igazan lehet
plutoniumot termelni. Lehet nehezvizesben es grafitosban (pl. Csernobil
ilyen). Kerdes, hogy ilyenek epitese mekkora feltunest kelt. Meg kerdes,
hogy jo otlet-e ilyeneket epiteni nem tul fejlett orszagnak uzembiztonsagi
okokbol (konnyuvizes leallitja magat, ha megszalad, grafitos nem, lasd
Csernobil).
  En mellesleg ugy tudtam, hogy a plutonium alapu bomba egyszeru. De
ebben nem vagyok szakember. Mindenesetre a szukseges anyagmennyiseg mas:
U-235 eseten 100kg koruli kell ('Little Boy', ami Hiroshima felett robbant),
mig plutonium eseten 10 kg mar eleg kis ugyeskedessel ('Fat Man', Nagasaki).
Ami azert nem mindegy...
  De meg vagyok gyozve: ha nagyon erolteti valaki, akkor talalhat legitim
okot ilyen epitesere polgari celra. Csak *szerintem* nincs maganal (de
ez mar politika)...

Gyula

Kedves Jakab Gabor!

On 28 Feb 2003 at 8:33, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Switzerland]

>  >Ivararány érdekes kérdés, a rovaroknál ha nagyon gyorsan változna a
>  >genetikai állomány akkor nem lehetne fenntartani a rendet ami jellemző
>  egy >rovartársadalomra, mivel a feladatok nagy része genetikailag
>  definiált. >Végig lehet gondolni hogy milyen hatásai lehetnének a
>  genetikai állomány >nagymérvü változásának egy rovartársadalomban. >Az
>  emlősöknél kicsit más a helyzet...
>
> Nem tudom, kedves azzi, hogy milyen osszefuggest latsz az ivararany es a
> mutacios gyakorisag kozott. A rovarfajok csak egy nagyon kis resze el
> tarsadalomban, tehat roluk nem ildomos altalanositani. Nem tudok konkret
> vizsgalatrol, amely a rovarok alacsonyabb mutacios ratajat mutatta volna
> az emlosokkel szemben. Szerintem kijelentesed amugyis forditva lenne
> logikus, tehat egy genetikailag rogzitett viselkedesu fajnal nagyobb
> valtozekonysag kell, hogy alkalmazkodhasson a valtozo kornyezethez, mint a
> tanulasra kepes emlosoknel.

Azt hiszem, hogy Te nem Azzi velemenyevel vitatkozol. Azzi csak annyit irt,
hogy "a rovaroknál ha nagyon gyorsan változna a genetikai állomány akkor nem
lehetne fenntartani a rendet". Evvel egyet is ertek, mert ha nagy lenne a
mutacios rata, akkor IMHO sok szabalyserto lenne, ami rombolna a
rovartarsadalmat (tehat itt implicite nem a rovarok nemzettsegerol volt szo,
hanem a tarsadalomban elo rovarokrol).

IMHO ez elfogad6o...

Udv From:, az elfogado hely