Ugy latom, a hit vita (ezt en mondom, amivel Te persze nem ertesz
egyet, marmint, hogy itt hit vita volt), kezd lecsengeni. Nagy fajdalmamra,
de talan mar itt volt az ideje. Hallottam regen is voltak ilyenek. Egyet
talaltam is a 408-as szalontol a 420-ig. Ezt a hozzam hasonlo ujoncok
kedveert irom ide (az arhivumbol kikeresheto).
	Igen jot tett velem a SZALON atallasa, mert kozben rajottem, nem
erdemes veled vitazni. Komunikalni meg lehetne, de Te mindig csak arra a
reszere valaszolsz ami Neked erdekes. A tobbit vallasos dolognak minosited,
amirol hit vitat nem ohajtasz folytatni. 
	Azt pedig, hogy mi a csusztatas nem az donti el, hogy ki irja le
tobbszor a csusztatas szot. Ha haromszor leirod egymas utan attol meg nem
lesz igazad. 

			Horvath Pista

Elnezest ezt tegnap elfelejtettem bekuldeni.

Kedves Cser Feri,

	En egy harom soros hirre nem reagalnek ilyen hirtelen. Elobb kerdeznek,
hogy tudjam mirol is van szo. Az altalad emlitett hir (nemzet gyalazas buntete-
senek a javaslata a Parlamentban) tized rangu dolog. Nem ertem a hirmondoba,
hogy kerulhetett bele. En talan egyszer hallottam. Igaz en csak 2-3 napilapot
olvasok es rendszeresen hallgatom a radiot. 
	Ha jol emlekszem (tessek kijavitani, ha rosszul), ez egy napirend elot-
ti felszolalas volt Denes Janostol (MIEP). Azt hiszem a jol tajekozottaknak
ennyi eleg is. Tehat felelemre semmi ok. 
	Viszont elgondolkoztal-e mar azon, hogy logikai ertelemben a nemzet
gyalazas, es az antiszemitizmus teljesen hasonlo dolgok. Felreertesek elkeru-
lese vegett leszogeznem:
	1, Nem szeretnem, ha a nemzet gyalazas buntetendo lenne kis hazankban.
	2, Elitelem az antiszemitizmus barmely formajat.

					Horvath Pista

MEG VAN TALALVA. Alitolag. A mai Magyar Nemzetben van rola egy
cikk. Mar egy torok pilota latta 20 eve, de csak 1993-ban tudtak oda
menni. Az expedicioban van egy vatikani tudos is. 
	Slussz poen. Megtalaltak a barkaban NOE holttestet is. Ha valaki
pentek 16 oraig kult egy mailt nekem, akkor begepelem a cikket is, tekintet-
tel az erdeklodesre.
					Horvath Pista

Kedves Laci:

Irod:

>.se fu2le, se farka Nemenyi PA leguto1bbi nyilatkozata1nak.
>> De ugyanakkor kette kellene valasztani az ideologiat
>> vagy a nemzeti ertekeket ert kritikat, hisz az ideologia es a nemzet nem
>> ugyanaz.
>Uraim, e1n ezt a mondatot nem e1rtem.

Megprobalok segiteni. Egy nemzet ertekei koze nepe altal elert kulturalis, 
nyelvi, tudomanyos, gazdasagi, stb. vivmanyai tartoznak. Az ideologia, mint
politikai vonalvezetes nem szokott nemzeti erteknek szamitani. Az ideologiat
ami egy adott idore jellemzo politikai iranyelv, kritizalhatjuk a nemzeti er-
tekek bantodasa nelkul. Tudatosan lealacsonyito jelzokkel tuzdelt tamadasok 
a nemzeti ertekek ellen, ha az nem ideologiai (politikai) iranyvonalat tamad,
nemzetgyalazas! Csak a pelda kedveert, a futyulos barack nem jellemzo a 
nemzeti kulturara meg akkor se, ha van aki szereti. Egy nemzet elete folyaman,
azon sok ellentetes ideologiai struktura kaphat letjogosultsagot, de attol a 
nemzet meg ugyanaz a nemzet marad.

>> Csurka dolgozatat kovetoen altalanos felzudulas kovette azt. Ebben az eset-
>> ben milyen kategoriat sertett az irasmu? Ideologiai, nemzeti, faji, vallasi
>> vagy egyebb?
>Nem tudom, hogy lehet egya1ltala1n "katego1ria1t se1rteni". Ha nagyon
>meg akarom e1rteni a ke1rde1st, akkor tala1n: logikai,
>tisztesse1gbeli, (valla1si vagy egye1b, alapveto3) mora1lis
>e1rte1keket se1rtett "az i1ra1smu3".

..Mert  kategorizaltam, a kategoriaba tartozo ideologiai nezeteket, nemzeti
erzelmeket, faji, vallasi hovatartozast, stb. Nos miutan nagyon meg akartad 
erteni es sikerult is neked, felsoroltal par peldat. Tulajdonkeppen azt tetted
amit en, hisz cikkemben egy nezetre valo kulonbozo reagalast igyekeztem abra-
zolni....


>> Ha tul sok erdek kozott hanykolodik egy nemzet, ugy a nemzeti onbecsules 
>>szenved csorbat.
>Wrong. Minden norma1lis orsza1gban igen sok e1rdek u2tko2zik o2ssze. Mondjuk
>a na1ci Ne1metorsza1gban ez reduka1lo1dott 2-3-ra, nem is nevezne1m norma1lis
>orsza1gnak.

Ertsel meg Laci en azt irtam "TUL SOK" ertsd mestersegesen szitott alerdekek!
A naci Nemetorszag, hogy jon a jelen politikai vitaterebe? 

>. A fenti ve1lekede1s azoknak az "e1rve" szokott lenni (ma1r elne1ze1st, ha
>NPA nem ezek ko2ze1 tartozik), akik pl. a "multikultura1lis ta1rsadalmat" 
>aze1rt ellenzik, mert nem ad mo1dot egye1rtelmu3 nemzeti azonosula1sra

Ezt jol megkeverted Laci. A multikulturalis tarsadalomnak semmi koze egy 
nemzetkozileg kontrolalt tarsadalomhoz. A kultura, mint olyan, fuszerezo 
hatassal van az integralo tarsadalomra. Te jol tudod, hogy minden politikai
vitat annak anyagi alapjaira lehet levezetni. Pl. egy bankhaz nyakat szoron-
gato kezere nehez lenne rafogni, hogy azert nem szeretem, mert nem magyar 
kulturat kepvisel. 


>>Sokan a politikai korrektsag pirulajat  igyekszenek nemzeteknek beadagolni,
>>de ez sokszor nemzeti polarizaciohoz vezet es ideologiai szinten nyugszik,
>Uraim, tesse1k nagyon vigya1zni. A fenti gondolatmenete ala1 van akna1zva.
>A PC tu1lkapa1sainak, a szabad ve1leme1nynyilva1ni1ta1st korla1tozo1 megen-
>gedhetetlen forma1inak semmi ko2ze nincs a "nemzeti polariza1cio1hoz",

Persze, hogy ala van aknazva, de nem en aknaztam ala! A PC tulkapasai minden
nap ismetlodnek. Eleve egy onszabalyozo tarsadalomban PC-rol beszelni. nem
mas, mint elismerni a "Big Brother" tarsadalommanipulalo tevekenyseget. 
Vegszonak azert szeretnem neked kifejteni Laci, hogy nezeteink kulonbozosege
ellenere a burokratikus velemenynyilvanitast en is elitelem. 

Nemenyi Peter Andras
(Gondolatbunozo)

Mar szerelik ossze a taborokat...

Kedves Cser Feri!

Mindig atjar az aggodalom engem is,
amikor veszjoslo soraidat olvasom:

>Szekely Zoli:
>most is ugy erzed, hogy akkora idetlenseg volt masfel eve, Csurka: A Het
>uzenetei utan azon filozofalnom Balogh Mariaval vitatkozva, hogy hamarosan,
>ha ez az ideologia a hatalomhoz kerul, szamithatunk a koncentracos taborokra,
>ahova a maskent gondolkozok kerulnek? 

Hat, bizony... Ha igy mennek tovabb
is a dolgok, lehet ok az aggodalomra.
De en inkabb INTERNALO TABOROKNAK 
hivnam ezeket a taborokat. 

A MaSzoP nagy tekintelyu kepviseloje,
Dr. Wastagh Palh szemelyesen fenyeget-
te meg a parlamentet egy izben, mond-
van, hogy amennyiben ok, vagyis a Ma-
SzoP ujbol kormanyra kerul, az egesz 
parlamentet elkuldik Recskre "udulni".

Oriasi botrany volt. Magnofelvetel ke-
szult. Dr. Wastagh nem is tagadott. Es, 
lass csodat: megis mind a mai napig ott 
ul a MaSzoP parlamenti kepviseloi ko-
zott.

Meg a Hornai sem hatarolta el magat to-
le. Pedig az a partelnok.

Hatarozottan aggodom.  

>Felek! Az orulet terjed.
Ajjaj, ne is mond!!

Udv:                           szekely

Marx orrverzesig

Kedves Nemenyi Peter Andras!

Suru bocsanatkeresek kozepette kell be-
vallanom: meg mindig nem valaszoltam leg-
utobbi leveledre.

Kiados kutatomunka allhat mogotted, mikor
ezt irod:

>Marx aktiv kapcsolata a kommunizmussal 1846-ban kezdodott amikor barat-
>javal Engels-el belepett a "Communist League"-be. Az 1848-as forradalmak
>lasd. Becs marcius 12, Velence marcius 22, Baden marcius 1, Budapest mar-
>cius 15, London aprilis 10, stb. gondosan eltervezett forradalomsorozat
>formajaban soportek vegig Europan. Marx es Engel partparancs formajaban
>a part platform-tervezetetenek, manifesztumanak megirasat kapta. 

En, spec., ezt a varit nem ismerem. Sze-
rintem a pesti forradalom nemzeti alapon
tort ki es semmi koze nem volt semmifele
kommunistakhoz. Plane nem Marxhoz. (Bar, 
ahogy jobban megnezem, ezt nem is alli-
tod.)

>Marx es Engels latnoki
>kepessege a mar az Illuminati-tol orokolt kommunisztikus partrendezodes
>ideologiai strukturajanak gondosan irasba rendezeseben nyilvanult meg, s
>mint ilyen en szemely szerint a felelosseget Marxon kivul annak mestereire
>is kivetitenem. 

Hopp, itt Marx felelossegerol irsz. Ez-
zel egyertek. Hogy kik voltak Marx mes-
terei? Nezzuk a marxizmus 3 "hivatalos"
forrasat:

1. Az utopista szocialistak.
Ha jol tudom, ezek a jolelkek csupancsak
kiserletezgettek, aztan csodbe mentek, 
de sose hivtak fol a munkasosztalyt for-
radalmi harcra.

2. A klasszikus (Adam Smith-fele) kozgaz-
   dasagtan.
Ami innen szarmazik, az a maradando. (Bar
az ido efolott is eljart mar.) De ezt mi-
ert tulajdonitsuk Marxnak?

3. Ludwig Feuerbach filozofiaja.
Feuerbach, a "rideg materializmus" folta-
laloja nagyon is jol tudta, hogy a rend-
szerebol hianyzik egyfajta "mindent at-
hato lenyeg". Ezert talalta ki hozza -
jobbhijan - a szeretetvallast. Marx ettol
irtozott es a sajat rendszerebe mar semmi
hasonlot nem vett bele. Ezzel aztan meg
is maradt annal a lelektelen materializ-
musnal, ami elvagta a felebarati szere-
tet koteleket ember es ember kozott. Ennek
kesobb igen komoly kihatasai lesznek...

Szoval a felelosseg kerdeseben nem jutot-
tunk elorebb.

>Hogy Marx mennyire nem hitt az allitolag neki tulajdonitott
>tanitasaiban, mi sem bizonyit jobban, mint, sajat kettos eletvitele. 

Bocsass meg, en Marxot ennel tobbre tartom.
Eszembe sem jutna foltetelezni, hogy nem
hitt makacsul abban, amit mindvegig makacsul
allitott (proletardiktatura, stb.).

>Ami a felelosseget illeti Szekely Zolinak igazat kell, hogyy adjak amikor
>nem keves cinizmussal irja:
>
>>Az a bolond, aki azt hiszi, hogy itten en-
>>nek a Marx nevu uriembernek a legkisebb fe-
>>lelossege is vagyon. Igaz?
>
>Sajnos IGAZ!
 
A cinizmust tagadom. Kisse provokativan fo-
galmaztam, nem vitas, de markans velemenyt
maskeppen nehez megfogalmazni.

Az is vilagos, hogy en igenis felelosnek tar-
tom Marxot annak az ideologiai municionak a
folta'lala'sa'e'rt, aminek a 20.  szazadban 
mintegy 80 millio ember esett aldozatul.

Alapallasom a kerdesben moralis. Elfogadom,
hogy letezhetnek amoralis megkozelitesei is
ennek a temanak, de hinni ilyenekben egy
percig sem volnek kepes.

Udvozlettel:                  Szekely Zoli