Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 155
Copyright (C) HIX
1997-07-23
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 info (mind)  12 sor     (cikkei)
2 Vakuumenergia (mind)  91 sor     (cikkei)
3 Ne hulyitsuk mar egymast! (mind)  17 sor     (cikkei)
4 SB gravitacio (egy rovid osszefoglalo) (mind)  71 sor     (cikkei)

+ - info (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A http://www.arrabonet.gyor.hu/~klinika cimen magyarorszagon eloszor
(tudtommal) INGYENES napi tozsdei arfolyamok (a tozsdei zarast kovetoen 20
percen belul a friss adatok megjelennek!!), befektetesi tanacsok,
valutaarfolyamok is olvashatok sok egyeb dolog melett!!!

Erdemes megkukkantani!

Bocs, ha zavartam levelemmel!!

                      Somogyi Arnold
                    Tel.: (20) 372-638
          
+ - Vakuumenergia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A multkori, vakuumenergiaval kapcsolatos cikkemre senki sem reagalt, igy
magam jartam egy kicsit a dolog utan. Kar, hogy nem reagalt senki, mert
magam (noha fizikus vagyok) nem vagyok jaratos sem a kozmologiaban, sem a
kvantumelektrodinamikaban es kvantumgravitacioban, igy csak felszinesen
tudom leirni, amit megtudtam, de a laikusok szamara talan ez is 
valamelyest tisztabba teszi a dolgokat. Remelem, ha tevedek valamiben, a 
nalam jobban hozzaertok majd kijavitanak.

Szoval, eloszoris letezik az un. vakuumfluktuacio jelensege, ami abbol
adodik, hogy a Heisenberg-fele hatarozatlansagi relaciobol kovetkezoen a
vakuum nem lehet ures, hiszen akkor minden mennyiseg pontosan nulla lenne
benne. Tehat a vakuum fluktual (hullamzik, haborog), ami -- most mar
reszecskefizikaba atmenve -- azt is jelenti, hogy allandoan virtualis
reszecske-antireszecske parok keletkeznek es bomlanak el benne. 

Egy durva kvantumelmeleti szamitassal megbecsulhetjuk, hogy mennyi ennek a
vakuumfluktuacionak az energiaja. Az m tomegu reszecskekbol a ter minden
h/mc (ez a reszecske un. Compton-hullamhossza) elhosszusagu kockajaban
varhatoan 1 darab van a vakuumfluktuacio miatt. (h a Planck-allando, m a
reszecske tomege, c a fenysebesseg.) Ebbol kiszamithato, hogy m tomegu
reszecskek eseten a vakuum energiasurusege: m^4*c^3/h^3. Ez igen nagy
szam. Ha az elemi reszecskek lehetseges legnagyobb tomeget a
Planck-tomeggel (M) azonositjuk, amelyet a 2*pi*G*M^2 = h*c egyenletbol
kaphatunk meg, akkor a vakuum energiasurusegere kb. 2*10^91 gramm/cm3
erteket kapunk. Ez rettenetesen nagy szam. (Egely Gyorgy es mas
vakuumenergia-hivok is erre a szamra szoktak hivatkozni.)

Ez a szamitas onmagaban veve teljesen korrekt, es megfelel a mai
legmodernebb kvantumelmeletnek (nem valami regebbi, tulhaladott elmeletbol
kovetkezik), noha nagyon durva es kisse onkenyes, naiv. Egyelore azonban
nincs jobb, altalanosan elfogadott szamitasi mod. 

Ugyanakkor kozmologiai meresekbol nagyon jol tudjuk, hogy a vakuum
energiasurusege valojaban nem lehet tobb 10^-30 gramm/cm3-nel, praktikusan
tehat nulla. Lehetetlen, hogy a vakuum 10^91 gramm/cm3 nagysagrendu
energiasuruseggel rendelkezzek, a kvantumgravitacios effektusok miatt
ugyanis ez azzal jarna, hogy a terido gorbulete irtozatosan naggya none,
es akkor mi sem lennenk itt: minden elkepzelhetetlenul kicsire pondorodne
ossze. 

A meresi eredmenyek es az elmeletbol adodo ertek kozott tehat mintegy 121 
nagysagrendnyi elteres van. Hogy ez az elteres mi miatt van, arra ma meg 
nincs valasz. Ez a mai fizika egyik legnagyobb rejtelye. A valaszt a 
kvantumgravitacio elmeletenek megalkotasatol varhatjuk, ki tudja, mikor.

Termeszetesen vannak probalkozasok az ellentmondas feloldasara, a
fizikusok szamos kifinomult, es nemelykor igen vad elmeleti
megkozelitessel probalkoznak, amiket mar tenyleg csak a szakemberek
ertenek. Az egyik, esszerunek latszo hipotezis szerint pl. a bozonmezok
(egesz spinu reszecskek) pozitiv vakuumenergia-surusege kioltja a
fermionmezok (feles spinu reszecskek) negativ vakuumenergia-suruseget, es 
igy a teljes energiasuruseg kozel 0 lesz.

Annyi tanulsagot mindenesetre levonhatunk a fentiekbol, hogy az
allitolagosan vakuumenergiat hasznosito masinaknak egyelore semmifele
komoly tudomanyos alapja nincsen (noha egy-ket igen vad elmeletbol kijohet
ilyesmi), tehat aki ilyen masinat keszit, tudomanyra ne nagyon
hivatkozzon. 

Egy modot azert ismerunk, amellyel a vakuumenergia hasznosithato lenne. 
Ide kell hozni egy fekete lyukat. A fekete lyuk Stephen Hawking elmelete 
szerint szetvalasztja a reszecske-antireszecske parokat, es a negativ 
energiaju reszecskek beleesnek a fekete lyukba, mig a pozitivak 
kisugarzodnak. A fekete lyuk tomege ennek soran csokken, hiszen negativ 
energiaju reszecskek hullanak bele. Sajnos azonban a jelenseg gyakorlati 
hasznosithatosaga elenyeszo. Ha idehoznank egy fekete lyukat, nem tudnank 
hova tenni: azonnal atlyukasztana a foldgolyot es a Fold masik oldalan 
bukkana ki, a tovabbiakba meg inkabb ne is gondoljunk bele.

Meg egy megjegyzes: eleg sokat turkaltam az Interneten az allitolagosan
vakuumenergiat hasznosito berendezesek ugyeben. Sok informaciodarabkat
osszegyujtottem, es vegso konkluziom a kovetkezo: Bar a Net tele van
szenzaciohajhasz bejelentesekkel, valojaban senkinek sem sikerult meg
olyan berendezest epitenie, amely tartosan tobb energiat termelt volna,
mint amennyit felhasznalt. Van ugyan szamos berendezes, ami igen erdekes,
meglepo, es meglepoen sokaig mukodik; sok amator es nehany ceg is
kiserletezik ilyen keszulekekkel. Egy fizikus szamara gyakran nagyon
erdekes kihivast, es egyaltalan nem konnyu feladatot jelent annak
megmagyarazasa, vajon mitol mukodik az adott keszulek, ugy, ahogy -- de
azert ez a legtobb esetben sikerul. A keszulekek pedig egy ido utan mindig
leallnak... 

Ha pedig valaki megis ugy erzi, hogy epitett egy energiatermelo 
keszuleket, forduljon hozzam. Tudok egy ceget, amelyik 100 000 dollart 
fizet erte (az 5000 dollaros jutalek az enyem lesz :-). (A ceg altal 
kituzott osszeget eddig meg senki nem nyerte el.)

Szilagyi Andras

Ui.: a vakuumenergiaval kapcsolatos szamitas megtalalhato a kovetkezo cimen:
http://www.astro.ucla.edu/~wright/cosmoall.htm
+ - Ne hulyitsuk mar egymast! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> 1./ A gravitacios ingakiserleteinket mar tobben lattak. Pakson osszesen
> harom professzor, ezek kozul egy akademiai nagydoktor, kiserleti fizikus.
> Az utobbi sajatmaga is vegzett mereseket, de amiket tapasztalt, arrol
> melyen hallgat. Nem all erdekeben az uj gravitacio melletti kiallas.

Miert, tan megfenyegettek az olajmultik? Amugy eleg szomoru, hogy a harom
"professzor" kozul csak egy "nagydoktor" van (mellesleg eleg lenne az
akademiai doktor vagy nagydoktor, a ketto egyutt mar redundans). Szoval az
egyetemi tanaraknak altalaban illik nagydoktoroknak lenni, van persze
kivetel, de... Megemlitendo tovabba, hogy pl. magyar akademikusoknak van
szabadalma a hidegfuziora is, de ez utobbi ettol meg nem mukodik. Vegul
csendesen megjegyeznem, hogy ugyebar a "hivatalos tudomany" hulye, mert
nem ertekeli kellokeppen a BS elmeletet, de akkor miert hivatkozasi alap
az, hogy egy "akademiai nagydoktor" is latta a kiserletet? Sot, sajat
meresei is vannak de ezekrol hallgat, igy szerintem ket eset van - vagy
nem kapott publikalhato eredmenyt, vagy nem kell neki a Nobel-dij. Lehet
tippelni, hogy melyik az igaz.
+ - SB gravitacio (egy rovid osszefoglalo) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

Mostanaban nagyon keves a reakcio az SB gravitacioval kapcsolatban.
Hogy miert is van ez, ime en hogy latom.

Induljunk ki abbol a feltetelezesbol hogy egy nagyon pontos kiserleti
berendezessel valamilyen anomaliat merunk. Szamtalanszor megismeteljuk a
merest, ugyanaz az eredemeny. Jo. Hogyan tovabb? Attol fuggoen hogy az
eredmeny mennyire bolygatja az eddigi ismereteket kulonbozo utakat
megtenni. (Bar mondhatjuk ugy is hogy minnel forradalmibb annal nehezebb
vegigvinni, ez azonban semmikepp sem jelenti azt, hogy ha nehez
elfogadtatni akkor forradalmi!) (vigyazni kell a modus tollens-sel)  

(Ezt jol erzekelteti manapsag a szobahomersekletu szupravezetok
felfedezeserol szolo hireszetelesek. Felroppen egy ilyen hir, az elso
kerdesem ilyenkor igy hangzik: "Csak nem a franciak?" Mar jo par effele
hirt hallottam es majdnem mindig francia laborok alhirei voltak. Ezzel
egyutt persze lehetseges hogy ok fedezik fel ha egyatalan letezik ilyen
allatfajta)

Ahhoz hogy a kiserletnek kredibilitasa legyen ahhoz vagy az szukseges,
hogy fuggetlen laboratoriumok az eredmenyt megerositsek, (minel tobb)
vagy az hogy egy olyan elmeleti modell tamassza ala amely kielegitoen
magyaraza a jelenseget. 

Es itt van az SB teoria buktatoja. Egy miskolci mernok epit egy eszkozt. 
Az eszkoz lehet nagyon jo (bar semit nem tudunk rola, telezzuk fel
hogy ugy mukodik ahogy azt elterveztek) megis a szemely kredibilitasa
tudomanyos szempontbol nulla. Egy paksi fizikus, kinek kredibilitasa joval
nagyobb fellalit egy elmeletet.

A jelen esetben ez az elmelet annyira eletkeptelen hogy velemenyem szerint
semmilyen esely nincs tudomanyos akceptalasra.

Ahogy en latom, egyreszt egy kevereke a regi es az uj elmeletnek, masreszt
indulasbol megserti az energiamegmaradast (darabolas), harmadreszt nagyon
ugy tunik valamilyen felre-ertelmezett fizikai torvenyek is involvalva
vannak.

A szerzo valaszai nagyon messze allnak attol amit szikkadt de celratoro
tudomanyossagnak nevezhetnek, az elhangzott ervek Einsteint emlegetik, az
Archimedeszi(!) ero nem szimettrikussagat (mi koze lehet?) es mindazt ami
nem fer bele a kepbe azt definialatlannak tekintjuk. Es akkor emlitsem
peldaul hogy egyenkent semelyik hidrogenatom nem vonzza a masikat de az
osszes tobbi ez egyiket nagyonis, Vegh Peter kiszamolta hogy a Hold
mozgasa igenis jobban leirhato a klasszikus elmelettel, erre a szerzo egy
kovethetetelen keplettel hozakodik elo amelynek levezetese ha jol ertem
"hazi feladat"?  "Amugy meg, ha valaki valamit nem ert legjobb ha egy
kicsit elgondolkozik es mindjart minden tiszta lesz" ezt most nem idezem
csak valahogy igy hangzott.

Nem mi kell a hazi feladatot megcsinaljuk, hanem annak aki meg akar gyozni
annak kell bemutatni. Ugyanakkor teljesen irrelevans "megnezni" az ingat,
mint tudomanyos erv! Mas szempontbol termeszetesen nem, de azzal hogy
valaki megnezi hogyan mukodik az nem lehet semmire sem garancia.

Osszegezeskepp, ha mutat is valamit a pendulum,  a jelenlegi elmeleti
probalkozasok teljesen ervenytelennek tunnek. 

Ez sajat velemenyem, de kivanom semmilyen reszet bovebben kifejteni  
vagy megvitatni, sem "hazi feladatokat" csinalni, ezzel egyutt gondolom
Sarkadi ur elgondolkozik azon hogyan is nez ki jelenleg az elmelete.

valahogy igy,

Istvan Albert,
> -------------------------------------------------------------------
Graduate Student,                  phone  : 219-631-9351
Department of Physics,             e-mail : 
University of Notre Dame.          http://www.nd.edu/~ialbert
> -------------------------------------------------------------------

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS