Tisztelt Gaal Tamas!

Maga irja:

MUNKASORSEGROL
>Csorna Istvan ellenvetese kristalytiszta. A munkasor-let tenye meghatarozza
>itelete't. Hadd valaszoljak donto kerdesere: azt hiszem, hogy Csibi nem lott
>volna ram, sem mas magyar emberre. Ketlem, hogy valaha is kepes lett volna
>emberre loni. De igaz, hogy a Munkasorseg a kommunista part fegyveres testulete
>volt. Altalaban egyszeru, konnyen iranyithato emberekbol allt.A tarsadalom nem
>becsulte oket - indulojuk gunydal valtozata ismertebb volt az eredetinel.Abban
>a fo kerdesben is CSI-nak van igaza, hogy a munkasorok zome valoszinuleg kepes
>lett volna olni. A marcius 15-i szembenallasok tanusitjak, amikor a diakoknak
>foleg nem a rendorsorfallal, hanem az elszantabb, ellenseges munkasor-fallal
>(vagy Ifju Gardaval) gyult meg a baja.

 Nos, az alapveto dolgokban ugy latszik egyetertunk ... de mindenben azert nem,
mert a fogalmak finomitasa szukseges!  Pl. miert hiszi, hogy " Csibi nem lott
volna ram, sem mas magyar emberre" ? Ugy gondolja, hogy Csibi csak viccbol,
vagy csak eskuszegokent lett munkasor ? A celloveszet, emberi sziluettre
lovoldozes sport volt, illetve "eg vadaszteruleten" egy egyszeru idotoltes volt?

 Tisztelt Gaal Ur, a helyzet tiszta: Csibi onkentesen belepett egy magyar nep
ellenes fegyveres eroszakszervezetbe, s annak keretein belul eskut tett arra,
hogy a kommunizmus vedelmeben fegyveres harcot fog folytatni magyarok ellen,
ha erre parancsot kap. Tehat igazolva van, hogy Csibi lott volna, hacsak nem
elore megfontolt eskuszegesi szandekkal lepett be.

 Tisztelt Gaal ur, meg ahhoz is, hogy elfogadjuk, hogy Csibi a lehetseges ket
bunosseg kozul az enyhebbe tartozik (eskuszego, tehat nem lott volna) az
szukseges, hogy valaki ezt bizonyitsa - engem boldogitana a legjobban, ha
valaki ezt sikeresen meg tudna csinalni, es bizonyitana, hogy Csibinel csupan
eskuszegovel es nem eskudten potencialis magyar-legepfegyverezovel allunk
szemben!

 Legkozelebb tehat ha valaki munkasorokrol beszel, jobb ha mindjart besorolja,
hogy az illetot melyik bunossegi kategoriaba valonak tartja: az elore
megfontolt eskuszego, vagy a magyarok lelovesere feleskudt, es eskujehez huek
kategoriajaba.

SZABADSAGROL
>Magyarorszagon szabadon eltem. A szabadsagot az a sok kivalo ember biztositotta
,
>akik ma is peldakent allnak elottem. Cselekvesem tere korlatozott volt, de sok
>baratommal megis valosagos gondolati szabadsagban eltunk! Ezt igyekszem
>megorizni - meg ha munkasorvednoknek allitanak is be.  Hat eve a vilag kivalo
>egyetemeirol kikerult, neves emberek tarsasagat is elvezhetem, de melysegben,
>tudasban meg nem talaltam kulonbet az otthoniaknal.  Egyenlot igen:Cambridge,
>Oxford, Aachen, Heidelberg, ENP, ETH, MIT, CMU sem rosszabb mint az ELTE es a
>BME.  Eredmenyben, hatekonysagban viszont van mit tanulnia annak,aki egyszer
>majd hazamegy.

 Gratulalok - megtalalta, hogyan lehetett szabadon elni egy olyan partallamban,
ahol az legelemibb emberi jogok sem voltak betartva. Oh, bocsanat, most
vettem eszre, hogy csak a GONDOLAT SZABADSAGABAN eltek - ez mar mas! Nos,
kivancsisagommat legyen szives kielegiteni, ha az igaz informaciotol el van
egy tarsadalom szigetelve ES nyilt forumon valo (on)cenzurazatlan vita
lehetetlen vagy sulyosan csorbult, mifele gondolati szabadsagban elt maga ?

A vitak tovabbi sora nyoman erdemes talan megkulonboztetni annak szabadsagat,
hogy (a) mindenki azt gondol amit akar (ezt meg a kommunizmus SEM tudta
elvenni senkitol!), (b) a gondolatnyilvanitas szabadsagat (ugye maga nem
mondja, hogy kommunizmusban ez lehetseges volt), es (c) az igazi szabadsagot,
a tettek szabadsagat, hogy csak a torveny szabalyozhatja (ideologia, part vagy
munkasorseg NEM) hogy emberek mit tehetnek es mit nem.

TUDOMANYROL:
>Mindharmuknak igaza van abban, hogy a magyar tudomany messze nem a lehetseges
>legjobb uton fejlodott. Sok rossz kozott kellett valasztani.  Ez nem szunteti
>meg azok felelosseget, akik iranyitottak.  Voltak erdekszovetsegek, rossz
>dontesek, kihagyott alkalmak, tonkretett sorsok. Nekem eppugy faj, mint a
>cimzetteknek. Nem elonyom szarmazott belole, hanem, egyebek kozt, sorsomat
>is erinto tragedia.

OK - egyetertunk.

 Kerem azonban, hogy figyelje sajat szavait, hogy mi koveti az alabbi kezdo
mondatot:

>Mindharmuknak igaza van abban, hogy a magyar tudomany messze nem a lehetseges
>legjobb uton fejlodott. Sok rossz kozott kellett valasztani.

 A "sok rossz ut kozott kivalasztott legkisebb rosszrol" igy ir gyanaban a
cikkben kesobb:

> Hat eve a vilag kivalo
>egyetemeirol kikerult, neves emberek tarsasagat is elvezhetem, de melysegben,
>tudasban meg nem talaltam kulonbet az otthoniaknal.  Egyenlot igen: Cambridge,

 Ezek szerint a "sok rossz ut kozt kivalasztott"-nal nincs sehol jobb?
Szerintem a hatekonysag es eredmenyek hatarozzak meg a sikeres kutatast (a
sikertelennel szemben). A sikeres kutatasnak csupan szukseges, de nem
elegseges feltetele a "tudas". A jo tudomanyhoz jo tudosokon kivul jo
tudomanyszervezes is kell, az hogy ne "sok rossz ut kozul" valassza egy orszag a
tudomanypolitikajat, hanem a rossz helyett jo utat valasszon!
Miert nem hasznalja ezt a finomabb kriteriumot ?

					Tisztelettel, Csorna Istvan

Tisztelt Forum ! Ugy latszik, nem vagyunk teljesen egyedul annak
atgondolasaban, hogy a "New World Order" milyen kulpolitikai
alapkoncepciokon fog nyugodni. A New York Times most vasarnapi
szama nagy terjedelemben foglalkozik a Pentagon "think tank"
szakertoinek most valamelyest nyilvanossagra dobott alapveto
tanulmanyaval. Lehet, hogy tobb forumozo erdemesnek fogja latni a
NYT-t fellapozni, vagy a "syndicated" lapokban a lenyegesebb
reszeket megkeresni.

Gondolom, a legtobb erdeklodest az az alaptetel valtja majd ki, hogy
az "egyetlen szuperhatalom" elmelete (s a torekves, hogy az USA
tovabbra is egyetlen maradjon es Szu-szeru rivalis a jovoben ne
keletkezzek) hogy fest a US-en belul ES KIVUL.  Valo igaz, hogy a
tanulmanyban M.o., vagy akar Kelet-Kozep Europa NEM centralis
temakent szerepel (ami INNEN NEZVE Pannon Joskat igazolna, hogy az
USA-nak M.o. [es mas kisorszagok] letezese az elhanyagolhatobb
kategoriakba sorolhato). Nyilvan, a kerdes hogy Japan, vagy Europa,
esetleg egy Orosz regionalis hatalom nem valhat-e a jovoben
KATONAI vetelytarssa, sokkal lenyegesebb Kelet-Kozep Europanal,
sot eleg nyilvanvalo, hogy a KATONAI alapdoktrina hatterbe szoritja
pl. a GAZDASAGILAG letagadhatatlan tenyt, hogy mind Japan mind az
Europai Kozosseg MARIS (komoly) rivalisa Amerikanak.  Ezen a
ponton szallnek egy kis vitaba Joskaval, aki a Magyar-Amerikai
partnersegnek nagyjabol nulla valoszinuseget josol, foleg azon az
alapon, hogy az "tulsagosan nagy fineszt feltetelez Amerikatol".

Joska, pusztan az "aszimetria tetel"-re eleg hivatkozni ahhoz, hogy
ha egy Amerikai-Magyar partnerseg US szempontbol tobbedrendu, az
nem feltetlenul jelenti azt, hogy MAGYAR szempontbol ugyanolyan
sokad rendu. Lehet (biztos), hogy n nincs az elso tiz kozott USA-
oldalrol, de BIZTOS, hogy n<feltucat otthonrol nezve! Aszimetrikus
lesz tehat egy US-Magyar partnerseg? Miert, ki mondta hogy
szimetrikus lesz!? GAZDASAGILAG talan nem mindennapiak ilyen
aszimetriak?

Masodik pont, amit felvetnek, hogy a magyar kozeletben szinte
kizarolagos divat a POLITIKAI sikot taglalni, a gazdasagi
vonatkozasok oriasi hatranyara, katonai vonatkozasok meg szinte
szoba sem jonnek. Mig az amerikai erdeklodest saccometerem
szerint kb. 50%-ban dominalja a KATONAI egyensuly, 40%-ban a
GAZDASAGI egyensuly, es CSAK A MARADEK 10% iranyul a POLITIKAI
egyensulyozasra, M.o.-on en max. 10%-ot adnek a KATONAIRA, 40%-ot
a GAZDASAGIRA, es legalabb 50%-ot a POLITIKAIRA. Ebben a
"strukturalis aszimetriaban" sokkal tobb szerepet latok a "nezetek
kulonbozosegere", mintsem hogy az Amerikai hosszu tavu
gondolkodas nem eleg fineszes. Lehet, hogy eppen fineszesebb! A
POLITIKA Amerikaban nem cel, hanem eszkoz, es ezert a hosszu tavu
celok KATONAIAK, majd GAZDASAGIAK, es mint eszkoz a POLITIKA a
rovidebb lejaratu dolgokra iranyul. (Az olvasora hagyom annak
eldonteset, melyik helyesebb.)

Mindezek utan SEM erdektelen megnezni, mi is van a Pentagoni "think
tank" tanulmanyanak kivonataban Kelet-Kozep Europarol. Pl: avenues
for "stabilizing their democratic intitutions is their ... membership
in the EC at the earliest opportunity, and expanded NATO liaison. The
US. could also consider extending ...security commitments analogous
to those we have extended to Persian Gulf states".  Hidas Pali keser-
gett arrol, hogy Kuwait-szeru statust M.o. soha nem fog elerni!
Hat, egy M.o. amely US TAMOGATASSAL lenne EC tag, s UGYANAKKOR
"security commitment"-et hozna letre mind a NATO-val, mind
kozvetlenul az USA-val "analogous to those we have extended to
Persion Gulf states" nem all tul messze egy multipolaris kulpoliti-
kan ALAPULO USA-magyar partnerkapcsolattol...  Azt pedig, hogy
esetleg nem valnank appendix-szeru fuggvenyeve az USA kulpoliti-
kanak (mind Kuwait es mas kisallamok), hanem az Amerikai
partnerseget az Europai Kozossegen BELUL kultivalnank, direkt jonak
tartanam...                                          -Pellionisz

Kedves Hidas Pali!

Koszonet a "168 Ora"-bol hozott TGM idezetert amit nagyon erdekesnek talaltam,
s megvallom, ha tobb ilyesmit hallottam ill. olvastam volna TGM-tol, akkor
teljesen mas kep alakult volna ki bennem rola.  Vegyuk pl. a kovetkezot:

 > Mint a sajtoszabadsag hive, minden vele-
 >meny napvilagra kerulesenek orulok, beleertve a szamomra gyuloletes
 >nezeteket is - ez utobbiakkal eleg, ha vitatkozom -, az igzsag hive-
 >kent viszont csak azt a szenvedelyt hianyolom, amely emberi gyarlo-
 >sagunk hataraig megprobalja megtudakolni, hogy mi tortenik, es hogy
 >errol polgartarsainknak mi a velemenye (ez utobbi is az igazsaghoz
 >tartozik).

Nem passzolnad at az idezett szoveget esetleg a kivonultaknak is?  Azt hiszem
TGM szavai nagyon is aktualisak szamukra.

 >Ha en csak ellenzeki szellemu publicisztikat szeretnek latni akar
 >csak a hozzam szellemileg kozel allo lapokban es musorokban, lebe-
 >csulnem polgartarsaim erkolcsi nagykorusagat - ha pedig ezt lebecsul-
 >nem, ugyan miert volnek liberalis, ugyan miert hinnek a joguralom
 >es a politikai szabdsag lehetosegeben ?

Ennek igy is kellene lennie, s tobbnyire igy is van a nyugati demokraciakban.
Itt meg a Mein Kampf-ot is megtalalhatod a konyvtarakban, odahaza meg a
Hunniat is betiltanak bizonyos magukat egyebkent liberalisoknak nevezo ertelmise
giek
akik feltik szegeny "kiskoru" honfitarsaikat az abban olvashato metelytol.
Miert van az az erzes bennem mintha TGM is inkabb csak predikalni szereti a
vizet, de inni mar inkabb a bort?

Udvozlettel,
Pannon Jozsi

Kedves Szekely Zoli!

Amikor idezted az alanti szoveget az AGORAbol, te annak elso reszet
pellengerezted ki:

 > ... Ketsegtelenul egysegesek (vagy egysegesse valtak) abban, hogy az
 >anti-liberalis, anti-kommunista, antiszemita stb. igen sokszor minositett
 >(gyakran korantsem egyseges) nezeteik mellett fennhejazok, pokhendiek,
 >intoleransak, gogosek, humortalanok stb., magyarul egy halom emberi
 >kellemetlenkedessel (is) allandoan bosszantjak vitapartnereiket.

Tudod melyik jellemzes sertette legjobban az en fulemet?  Az hogy "humortalanok
stb." vagyunk!  Homortalan, e'n ???  Uh, ez fa'j!  Ennel mar igazan nem tudtak
nagyobb inzultust fejemhez vagni.  Tenyleg!  Most mar csak azt tudnam mi az a
"stb." ...

Porig sujtva es tunodve,
Pannon Jozsi