A tozsde leterol vagy nemleterol szolo vitak inkabb a szalon-ra tartoznak (ott
szokott gazdasagi/kozgazdasagi eszmecsere folyni). Roviden: azert tudtal a fo-
rint ellen jatszva nyerni (btw: gozom sincs, hogy lehet a devizatozsden valami
"ellen" jatszani, de ez nem azertetlensegem miatt van, hanem mert nem ertek a
tozsdehez), szoval azert tudtal nyerni, mert a magyar gazdasag iranyitoi a
rendelkezesukre allo eszkozokkel megprobaljak a forintot a piac ertekitelete-
tol eltero szinten ertekelni. Aki ezt kihasznalja, az erkolcstelen. Aki tehet-
ne, de nem hasznalja ki, az h*lye. Tehat: ha George Soros ezt kihasznalja es
nyer rajta egy csomot, az nekunk jo, mert o legalabb hazaad belole egy kicsit
(alapitvanyok etc), ha egy soviniszta japan spekulans nyerne rajtunk, nem adna
belole egy kanyi vasat se.

Egyebkent azt csiripelik a verebek, hogy az MNB devizapiaci muveletekkel fog-
lalkozo szagemberei (akik az MNB likvid penzeivel tozsdeznek) szinten a forunt
ellen jatszottak, es persz nyertek (az MNB meg vesztett, de az kit erdekel).

Udv/lms

Kedves Feri,

nehany keresem es kerdesem lenne. Irod;
> innen szarmazik a legosibb
> irasos emlek (Tatarlak), mintegy 1500 evvel megelozve a szumer kulturat.

	Legy szives errol valami konkretumot is irni. Pontos datum, stb. 
Ettol fuggetlenul is kerlek, hogy nevezz meg forrasokat legy szives. 
Nagyon jo, hogy irod mik a Te teziseid, de kerlek, hogy a tobbi 
mondokahoz idezz nehany forrast.

> Kizarolag 3 rokon nep (hun, avar, Arpad magyarjai) vettek celba a Karpat
> medencet es telepedtek BE az oslakosok koze, azok kulturajaval azonosulva.

	Ezt ketlem. Gepidak, Longobardok. Igaz ok nem keletrol jottek. De 
a bolgar fenhatosag is kiterjedt a Karpat-medencere.

	A cikkedben viszont van egy par elgondolkoztato elem. Tudas 
hianyaban viszont nem tudok vele mit kezdeni. Nagyon orulnek, ha egy-ket 
tortenesz esetleg regesz megszolalna

	Addig is koszonet a cikkert.

> ---------------------------------------------------------------------------
Istvan HORVATH				Dept. of Astronomy and Astrophysics
Email: 		The Pennsylvania State University
Voice: 814-863-1756			525 Davey Laboratory
Fax: 814-863-3399			University Park, PA 16802-6305

Tudomany es hit

Kedves VITA-Olvasok!

Berkics Mihaly irja:
> A kijelentes ertelme: a vilag
> jelensegeinek TUDOMANYOS magyarazatakor Isten "folosleges", mint
> magyarazo hipotezis, mivel letezese bizonyit(hat)atlan, es mint ilyet
> az "Occam borotvaja" nevu elv miatt senkinek nincs joga magyaraza-
> taban folhasznalni. 
Most Occam borotvaja, mint isten elott borulsz le, hogy kiirthassad
sajat gondolkodasod egyik fontos elemet?

1. Ha tudomanyrol irsz, ne irj Istenrol. Hacsak "be nem vezeted"
   Isten TUDOMANYOS fogalmat. Egy biztos: ha be is vezeted, annak
   nem foltetlenul lesz sok koze Istenhez. Ugyanis Isten nem egy 
   tudomanyos fogalom. Az elo es eleven Isten a letezo vilag resze 
   es teremtoje a hivo szamara, nem holmi "tudomanyos fogalom". 
   Aki nem hisz Istenben, az nem is tudhatja, mirol beszel, amikor 
   Rola szol.

2. A tudomany megis beszelhet elvekrol, amik egy Teremto letere
   mutathatnak. Ilyen elv a hires-nevezetes antropikus elv (volt
   mar errol szo itt a VITA-n), ami a vilagegyetem fizikai para-
   metereinek emberre szabott karakterere hivja fol a figyelmet.

3. A tudomanyos gondolkodasbol nem irthatsz ki letezo elemeket.
   Einstein zsenialis intuicioja mogott eroteljes Isten-hit hu-
   zodott meg ("Isten nem kockazik.").

4. Ha vilagnezetrol, eletfilozofiarol, mindennapi eletrol irsz,
   nem redukalhatod magad, ugymond, "tudomanyos gondolkodasra".
   Ha megteszed, magadat redukalod, aminek terhet Te viseled.

Kovacs Gabor irja:
> Enszerintem ezek a szamok gyonyoruek. A fiatalok 21%-a  erdeklodik Isten
> irant, meg akkor is ha nem kotelezo iranta erdeklodni!  Ez szerintem nagyon
> jo arany. . Szerintem nemigen volt olyan idoszak a vilagban, amikor ennel
> tobben erdeklodtek volna Isten, vagy barmifele isten irant (bizonyitani
> nemigen tudom).
Mert nem olyan nagyon igaz. Aki rendszeresen jar misere, az fol-
tehetoen erdeklodik Isten dolgai irant. Ez az arany az USA-ban
boven 21% folott van. (Kb. a 86% kereszteny harmada, plusz a tob-
bi vallasok istentiszteletre jaro hivei.)

A 21%-os arany ezzel egyutt nem lebecsulendo.

Udvozlettel:                                           Sz. Zoli

<Megbocsass, de epp most fejtetted ki, hogy egy olyan vilagban
elunk, amely magatol mukodik. Magatol termeli meg az eletet, es maga
fejleszti azt tovabb.
	Nem gondolod, hogy egy ilyen vilag megalkotasahoz igen jo otlet a
teremto. Nem azt mondom, hogy szukseges, csak, hogy JO otlet. Igen sok
fele vilag teremtheto. A fizika egyik nagy kerdese, hogy miert ilyen
parameterekkel rendelkezik a vilag. Ha kicsit mas lenne egyik masik,
akkor igen csak egyszeru vilagunk lenne. Se ember, se elet, SOT se
bolygok, se galaxisok, de meg talan csillagok se.
	Vagyis a NAGY TERV, az a magatol mukodo vilag lenne. Ahogyan azt
<mar Madach is megirta.

Madachcsal semmi esetre sem szeretnek vitaba kevekredni, szerintem is az
egyik legfontosabb  ismerve a vilagnak az hogy magatol mukodik.
Viszont ott ter el a velemenyunk hogy mitol. Egyes hipotezisek szerint
azert, mert igy teremtodott, es a NAGY TERV olyan jo hogy utanna mar
magatol forog.
En is ismerem az "anthropic principle" minden fele valtozatat (csak  hogy a
szuklatokoru logikam kiterjetszthessem) es nekem az a verzio tetszik amiben
feltetelezik, hogy vegtelen szamu univerzum letezik es a kozmikus allandok,
szabalygyujtemenyek ezekben az osszes lehetseges erteket felveszik. Ebbol
egy a mienk es azert latjuk ilyennek mert csak ebben letezhetunk ebben
alltak ossze ugy a feltetelek hogy lehetove teszik a csillagok a bolygok az
atomok olyan letezeset ami a lapjan mi magunk is eletre kelhettunk. Ehhez
-nekem olyba tunik- nem kell nagy terv.

Kedves Tamas,
> 
> Sajnos fel kell, hogy izgassalak (vagy meg kell, hogy nyugtassalak,
> vermersekletedtol fuggoen), de amit Tibor irt, szorol szoro igaz. Nezzel
> utana "master gene" cimszo alatt, eleg ha egy ket evfolyamnyi Science-t
> vagy Nature-t atlapozol.

en nem tudom,hogy te mit nevezel mester-gennek (bar eleg gyakran olvasom
mindket lapot),  de irasod alapjan a "homeotic selector gene" allhat ehhez
a legkozelebb. en is tudom, hogy vegeztek ilyen kiserleteket. 
de ahogyan Te is nagyon jol tudod, a homeotikus geneket eloszor
termeszetes-, majd indukalt (nem genmanipulacioval) mutagenezissel
eloallitott mutansok elemzesevel fedeztek fel. ilyen szempontbol
elmondhato, hogy a transzgenikus mutansok eloallitasa fokent a termeszet
leutanzasanak volt tekintheto.
mint te is tudod, a fejlodesbiologiai terulet is olyan kiterjedt, hogy nem
lehet minden cikket, felfedezest elolvasni. mivel korabban nem olvastam a
szem fejlodeserol cikkeket (a sevenless mutacio okain kivul), ezert irtam
le azt, hogy a szem egyedfejlodesenel ilyen athelyezeseket ketlek. nos, a
medline lefuttatasa utan modositom az allaspontomat, valoban tortent ilyen
vizsgalat, igaz, hogy 1988ban jelentettek meg (GenesDev, 1988) de ott is
fokent az okozott fejlodesi rendelellenesseget, hogy egy Drosy
szempontjabol mutans, az emberi tipusra hasonlito ras2 gent vittek be a
Drosyba. 

> Nekem elhiheted, en is az ordog szolgalataban allok.
tudom, amikor meg jobb volt a memoriad, akkor meg koszono viszonyban
alltunk es a te konstrukciodat hasznaltam (rrnbp2).

ef

A VITA #583-ban LN remek vitainditojara bukkantam.

Erkolcsos-e a devizapiaci spekulacio altalaban, kulonos tekintettel =
sajat orszagunk valutajara?

A kerdes elso felere a trivialis valasz talan igen lenne. Ha a =
devizapiacokat tokeletes piacnak tekintjuk, akkor az arfolyamok =
mozgasanak elore megsejtese munkanak tekintheto, amelyet kello dijazas =
honoral. E dijat raadasul olyanok fizetik meg, akik ugyanazzal =
probalkozva rossz lora tettek - egy veteli pozicioval szemben mindig egy =
elado all. Itt tehat zero osszegu jatszmarol van szo, nincsenek erkolcsi =
problemak.
(A tokeletes piac feltevesben benne van az is, hogy az ar objektive - =
jelen esetben a gazdasagok teljesitmenyenek osszevetese alapjan - adott, =
egyes jatekosok erdemben nem tudjak befolyasolni az arfolyamot. Ez a =
penzpiacok eseteben persze nem ilyen egyszeru, de az arfolyamalakulas fo =
trendjenek tekinteteben igaznak tunik.)
A marka-jen-dollar tranzakciok soran azonban nem csupan privat szereplok =
jelennek meg, e harom orszag jegybankja meglehetosen aktiv piaci =
szereplo. Ha tehat en amerikai polgar vagyok, es eppen a Federal =
Reserve-vel szemben nyerek, akkor egyben egy kicsit veszitek is. Ez az =
aggodalom azonban talan eloszlathato a kovetkezo gondolatmenettel: a =
Fedet semmi nem kotelezi devizapiaci megjelenesre, ha megis igy =
cselekszik, azt nyilvan konkret megfontolasok alapjan teszi. Miutan az =
arfolyamot a gazdasagi alapok hatarozzak meg (manapsag mar a nagy, =
osszehangolt intervenciok sem feltetlenul sikeresek), ha megis nekem =
lett igazam, az azt jelenti, hogy a Fed rosszul vegzi munkajat, =
elszamitotta magat, le kell valtani a vezetoseget. A veszteseget tehat =
nem en okoztam, hanem a jegybank hibaja.
Tovabb bonyolitja a kepet, ha egy adott orszag valutaja nem szabadon =
lebeg, a penzugyi vezetes valamifele kotelezettseget vallal. Konkretan: =
spekulaljon-e a derek brit alattvalo a font kiugrasara ar europai =
arfolyammechanizmusbol, vagy hagyja ki a kinalkozo lehetoseget. Bar a =
Bank of England mind a mai napig Sorost hibaztatja a font sterling =
koruli botranyert, ez utobbi valojaban csak a valuta arfolyama es a brit =
gazdasag helyzete kozott huzodo konfliktust aknazta ki - minden belso =
informacio nelkul. Ez lenyeges momentum, ugyanis szerintem meg egy brit =
eseteben is igazolhatja a font elleni spekulaciot. A polgar devizapiaci =
muveleteivel szavaz a kancellaria hulyesege ellen.
Megint mas a helyzet a rogzitett, idorol idore pedig leertekelt valutak =
elleni spekulacio eseten. Magyarorszagon peldaul hosszu ideig csak az =
MNB-tol lehetett penzt elnyerni, ha az ember erezte a leertekeles =
kozeledtet, csak vett egy kis dollart, a devalvacio masnapjan pedig =
kasszirozta az arfolyamnyereseget. Ilyen rendszerben jocskan vissza =
lehet elni a belso informaciokkal, ismeretes peldaul, hogy egy =
magyarorszagi befektetesi bank szinte mindig napra pontosan "erezte =
meg", hogy mikor jon a jegybanki kozlemeny. Bizonyitani persze semmit =
sem lehet, talan nincs is mit.
Az effajta spekulacionak veget vetett a csuszo leertekeles bevezetese. =
Azt azonban ne feledjuk el, hogy - ha jol emlekszem - a Bokros-csomaghoz =
kapcsolodo utolso nagy leertekelesre erdekes modon a hataridos =
devizapiaci poziciok hokozepi lejarta elott egy nappal kerult sor. Ha az =
MNB csak egy napig tartja meg a korabbi arfolyamot, a spekulansok buktak =
volna el tetjeiket. Emlekeim szerint nem ez tortent.

Egyelore ennyi, remelem, mast is erdekel a tema

K.T.