Feri (Cser) keresere gepelem be az informaciot, amit a Gabor (Korosi) altal
is emlitett HVG cikkbol (1993. 2. szam, szerzo Babus Endre) vettem. Az
idezojelek pontos idezest jelentenek, egyebkent a tartalmat probaltam
megragadni.
Az egyet nem ertes a Radio es Televizio Hivatal elnokenek kinevezese
korul alakult ki. "A frekvenciak elosztasara letrehozni kivant Radio es
Televizio Hivatal (RTH) mukodeset az elkepzelesek szerint ugyancsak egy
testulet lett volna hivatott ellenorizni: a mintegy 20 tagot szamlalo
Tarsadalmi Tanacs (TT). Az ellenzek es a kormanypartok tervezett sulya itt
megintcsak azonos volt."
Ime a menetrend:
Az RTH elnokenek valasztasara a kormany a kovetkezot javasolta:
1. A TT-ben ketharmados tobbseget kapott jeloltek kozul valasztotta
volna a kormanyfo.
2. Az ellenzek ebbe belement, azonban javsolta, hogy kivetelkent
elso alkalommal az elnokot hatparti konszenzus alapjan nevezze ki az
allamfo. A kulturali bizottsag ezt az inditvanyt elfogadta.
3. Az alkotmanyugyi bizottsag azonban a fenti javaslatot elvetette
es ragaszkodott ahhoz, hogy az elnokot mar az elso alkalommal is az 1. pont
szerint valasszak.
4. Az alkotmanyugyi bizottsag lepesere az ellenzek kiszavazta a
ketharmados torvenyeket, mire a kormanypartiak sem szavaztak a lyukas
tervezetre. Igy a mediatorveny egyetlen igen szavazatot sem kapott.
Szoval igy bukott meg a 154 pontos mediatorveny tervezet.
Egy-ket politikai kovetkezmeny a cikkiro szerint:
- "a Katona-Kulin fele mersekelt, konszenzusra torekvo
mediapolitika valoban vereseget szenvedett." ez "... mintha csak Csurka
Istvan nyari prognozisat kivanta volna igazolni."
- "Egy, a parlament
feloszlatasat celzo alairasgyujto kampany kozepette az ellenzek aligha
tehetett volna nagyobb szivesseget a nepszavazast kovetelo tizezreknek,
minthogy segitett demonstralni: a torvenyhozas szekere 1992 utolso
napjaiban minden eddiginel melyebb katyuba jutott."
- "Az SZDSZ es a FIDESZ tehat, miutan megfosztotta magat attol a
lehetosegtol, hogy ellenorizze a frekvenciak elosztasat, most a
frekvenciamoratorium eletben tartasat koveteli, nem zavartatva magat attol,
hogy ez nemcsak a koztarsasag alkotmanyaval, hanem a Budapest altal tavaly
osszel ratifikalt Europai Emberi Jogi Egyezmennyel is ellentetes."
- Ha az Alkotmanybirosag nem semmisiti meg az 1994-es (korabban
mar alkotmanyellenesnek minositett kormanyhatarozatot) abbol kiindulva,
hogy az alkotmanyellenes allapot fenntartasa kivanatosabb, mint a jogi
szabalyozatlanasag, akkor a kormany kihasznalhatja a szamara kedvezo
helyzetet (akkor viszi a mediatorvenyt a parlament ele, amikor akarja), s
nagy befolyasra tehet szert az elektronikus sajtoban. (Ez a torekves azt
hiszem mindenki elott vilagos es ugy tunik sajnos sikerul.)
Ollozta: Heszler Peter
|
A minap a kezembe kerult az _Elet ES Irodalom_ 1992. december 18-
i, karacsonyi (hagyomanyosan dupla) szama. Jo kis olvasmany,
talan az igenyes magyar szovegtol valo elzaratottsag miatti
elkerulhetetlen tulertekelestol fuggetlenul is. Sokmindent
szivesen ideznek belole, de idohiany miatt csak ket rovid reszlet
a Kosary Domokos tortenesszel, a Magyar Tudomanyos Akademia
elnokevel Szale Laszlo altal keszitett, ket teljes ujsagoldalt
betolto interjubol. Az elsot azert idezem, mert pontosan rezonal
a mi kis szocsepleseink egyikere-masikara, a masodikat pedig,
mert kozvetlenul rolunk es, ha jol ertem, reszben hozzank --
kulfoldon vagy belfoldon, az elaramlas hataran leledzo --
tudomanyos kutatokrol es -hoz "beszel".
Udv: Borocz Jozsef
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
ELNOK UR, MILYEN MULT LESZ EBBOL A ZAKLATOTT JELENBOL?
(<-- Ez a cime az interjunak. B.J.:-))
(...)
- Ha a politika szolgalata volt a korszak
tortenetirasanak legfobb bune, mi volt a legfontosabb
erenye? Milyen pozitivumai voltak a marxista iskolanak?
-- A regi magyar tortenetiras korlatait elsosorban a
konzervatizmusa jelentette. A '45 utani atmeneti demokratikus
korszak szabadabb legkoreben az akkor felnovo fiatal nemzedek
atlephetett ezeken a korlatokon. Tobben -- koztuk magam is -- a
francia Annales iskolan folnove kezdtuk a palyankat, mely iskola
eppen a tarsadalom es a gazdasag irant mutatott kulonosen nagy
nyitottsagot. A regi magyar tortenetirashoz kepest a marxistak
folhivtak a figyelmet egy sor addig elhanyagolt teruletre, csak
az a baj, hogy vele egyutt bejott egy olyan atlatszo politikai
taktika, amit sem szakmai, sem emberi okokbol nem lehetett
vallalni. En a legnagyobb pozitivumnak inkabb azt erzem, hogy a
szakma muvelese nem szakadt meg, es ki igy, ki ugy, ki kisebb-
nagyobb megalkuvasokkal, ki oszinte naivitassal probalt tovabb
dolgozni.
- A tudomany bunbeesese szempontjabol az Akademianak
pozitiv vagy inkabb negativ szerepe volt? A rendszert
szolgalo fohivatal volt vagy inkabb a tudosok
mentsvara?
-- A totalitarius rendszerekre az jellenzo, amit Illyes irt: ahol
zsarnoksag van, ott zsarnoksag van. Az Akademia is a rendszer
resze volt, de azert peldaul, akiket az egyetemrol kiraktak, vagy
akiket oda be sem engedtek, azok az akademiai kutatointezetekben
meghuzhattak magukat. Az egyetemek szigorubban ellenorzott
vonatok voltak. Az otvenes evekben en peldaul akademiai intezetbe
sem kerulhettem, a hatvannyolc utan mar igen. S ne felejtsuk el,
hogy nagyon sok tudomanyagban jelentos eredmenyek szulettek ebben
az idoszakban is. Tavaly aprilis vegen Becsbol kocsin hazafele
jovet hoviharba kerultunk. Elszorult szivvel lattam, a gyonyoru
viragzo gyumolcsfakra hogy telepszik ra a huszcentis ho. Arra
gondoltam, mi van az en cseresznyefaimmal Dorgicsen. Elfagy
minden, megszakad a termeszet. Sok kar tortent, de a termeszet
nem szakadt meg. Nos, alapjaban nalunk sem szakadt meg a tudomany
es a szakmai ertelmiseg folyamatossaga a diktatura
jegkorszakaban. Rengeteg a kar, rengeteg level lefagyott, sok
gyumolcs nem szuletett meg, de a termeszet, az elet akarata
erosebb volt, mint a ho meg ajeg. En ugyanis nem bunnek, hanem
erenynek tartom azt, hogy a szakmak tovabb mukodtek, hogy a
kutatok dolgozni akartak. Ez nem kollaboracio, hanem az elet
folyamatossaganak jele. Es az elet torvenye a legerosebb torveny.
(...)
- Mennyire latja tragikusnak azt a tendenciat, hogy az
alkoto ertelmiseg java a lehetetlen korulmenyek miatt
elhagyja a hazajat? Igy nemcsak azt kell elviselnie egy
szegeny orszagnak, hogy ingyen kepez ki szakembereket a
gazdag nemzeteknek, hanem azt is, hogy tudomanyos elete
lassankent lesullyedhet a gazdasagnak a szintjere.
-- Ez a veszely meg nem fenyeget. A magyar tudos kulonben parjat
ritkito turelemmel varja, hogy kutatsi lehetosegei javuljanak.
Rendkivul szereny eszkozokkel is, mar-mar meltatlan korulmenyek
kozott is koromszakadtaig dolgozik, szolgal. Olyan huseges, hogy
ugy kell elkergetni. Persze, ha vegkepp nem kap penzt kutatasra,
akkor elmegy. Az agyrablas vilagjelenseg. Nemcsak a mi
problemank. A jo kutatasi lehetosegek mindenohnnan vonzzak a
tudosokat. Ez ellen nincs ertelme hadakozni, kulonosen nem
adminisztrativ szabalyokkal, hogy -- mondjuk -- akinek tudomanyos
fokozata van, nem hagyhatja el az orszagot. Ezt mar kiprobaltuk.
Nem valt be. A mi programunk - epp ellenkezoleg -- arra iranyult,
hogy a kutatonak keszulo egyetemista, s a frissen vegzett
fiatalok egy-ket evet szinte kotelezoen toltsenek kulfoldi
egyetemeken, tudomanyos muhelyekben. A magyar torteneelemben a
kozepkor ota ez olyan tradicio, melynek nagyon sok kulturalis
eredmenyt koszonhetunk. Sorolhatnam nemzeti kulturank nagyjait
Hatvani Istvantol Korosi Csoma Sandorig. Igenis, csak nemjenek ki
a fiatalok, ne csak azert, hogy nyelvet tanuljanak, hogy az
eljovendo Nobel-dijasokkal baratsagot kossenek, hanem azert is,
hogy lassak, milyen ez az orszag kivulrol. A legnagyobb
tanulsagok egyike ez, a be1kaperspektiva nevu betegseg elleni
legjobb vedekezes.
- Es ha ugy talalja, kivul tagasabb...
-- Az ellen sem hadakozhatunk, ha valaki felnott fejjel kimegy.
Szabad orszagban akartunk elni, ez is benne van. Azt kell elerni,
hogy legalabb ne uldozzuk el kutatoinkat, ne kenyszeritsuk ra,
hogy kulfoldre menjenek. A magyar ertelmiseg masik "halado"
hagyomanya, hogy olyan szereny dijazasert hajlando dolgozni, hogy
masutt kinevetik erte. Nem merik megmondani a fizetesuket,
szegyellik kulfoldi tudos barataik elott. Mintha bizony nekik
kene szegyenkizniuk miatta. Hu3 es jo szakertelmisegunk van. Ha
nem zavaruk el bottal, nem fog elmenni. Vagy ha kimegy,
visszajon. Az pedig egyenesen kivanatos, hogy tudosaink jol
folszerelt, nagy kutatointezetekben is dolgozzanak, s elvegezzek
munkajuknak azt a reszet, amelyet itthon amugy sem tudnanak
elvegezni. Vannak olyan draga berendezesek, amelyeket
Magyarorszag sosem fog tudni megvasarolni. De amilyen rossz lenne
a kimenes adminisztrativ tiltasa, majdnem olyan rossz az is, ha
megakadalyozzuk a hazajovetelt. Ha valaki kimegy, boldogan
raulnek a helyere es nem tud visszajonni.
- Azt gondolja, jol megszedte magat kint, minek neki az
a szereny hazai kutatoi allas... Nem is ertem igazan,
mi vonzza oket vissza.
-- Nem az eszuk parancsara hallgatnak, az biztos. Gondolja el, ha
valaki egy kulkereskedelmi ceg kikuldeteseben dolgozik kulfoldon,
mondjuk, harom evig, akkor kulonfele vamkedvezmenyekben reszesul.
Ha ugyanezt egy tudos csinalja, ugy kezelik a vamnal, mint egy
kethetes turistat. Ha itthon betoltik az allasat, es raadasul meg
ilyen burokratikus ostobasagokkal kell szembeneznie, nem lenne
csoda, ha vegleg vilagga szaladna. Szerintem az "agyrablas"
problemajanak a kulcsa nem a kimenes megnehezitese, hanem sokkal
inkabb a hazajovetel megkonnyitese.
- Bocsasson meg, de en ezt a vamos diszkriminaciot nem
is tudom elhinni.
-- Pedig letezik. Tavaly a kozgyulesen targyaltunk rola,
kulonbizottsagi allasfoglalas szuletett.
(...)
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
pp. 7-8. ES 1992. dec. 18.
|
