Kedves Pannon Jozsi!
 
Ugy gondolom, hogy a Horthy-temetessel kapcsolatos velemenyeddel
nagyonis egyet tudok erteni, de hozza kell tennem egy fontos dolgot.
Megpediglen azt, hogy sajnos a mai magyarorszagi kozhangulat lehet,
hogy tenyleg nem tamogatna Horthy rehabilitaciojat mert a mai
magyarorszagi tortenelemismeret es magyarsagtudat ijesztoen sotet.
"Horthy" azert csunya szo ma Magyarorszagon mert a tobbseg nem tudja,
peldaul, hogy ot meg a Nu:rnbergi Perben sem iteltek el a volt ellensegei.
Az termeszetes, hogy a racoknak Gavrievics szobrot lehetett volt allitani
meg a kommunizmusban is -pedig, hat o meg egy vilaghaborut is elinditott-
meg, hogy a romanoknak Avram Iancu -t lehet tisztelni -pedig a magyarokat
o is hosiesen irtotta- de meg a szlovak atyankfiai is nevezhetnek egy
(egyebkent magyar lakosu) kozseget Sturovonak... Miert nem tisztelhetjuk
mi a mi volt kormanyzonkat aki nem volt se fasiszta se na'ci? 
 
Ugy gondolom, hogy azert mert o kizarolag a magyar erdekeket kereste, 
beleertve azoknak a magyaroknak az erdekeit akik szinten tobb mint 1000
eve elnek a Karpat-medenceben csak hirtelen atlepte oket a hatar!
Nem a proletarinternacionalizmus erdekeit sem pedig
a"kapitalinternacoinalizmus" erdekeit vagy a Europai Kozosseg erdekeit.
Lehet, hogy ezen utobbi erdekek atfedik a (magyarorszagi) magyarsag erde-
keit, de sajnos tulontul elobbre kerultek a magyar nep erdekeinel a mai
politikaban. Horthy talan nem volt jo politikus, de az o rehabilitacioja 
igenis a magyarok rehabilitacioja; hogy nem vagyunk mi bunosebb nep mint 
a tobbi. Sajnos ez a rehabilitacio nem tetszik sem a Kis-Antant -nak, sem 
a Kis-Antant altal oktatott tortenelem- es on- ismereteken felnott 
(s azokat vallo) embereknek es meg csak a volt Antant -nak sem...
 
                        Udvozlettel:   Mihaly
 
 

--
             ,            /=====================================\
TAPOLYAI, Mihaly M.D.    | InterNet: |
                          \=====================================/
                                     Cleveland, Ohio

Pannon Jozsinak koszonom a higgadt reagalast, nincs semmi gond legfeljebb
maskent latunk dolgokat. Pontositas: a vitezi rendre gondoltam (errol is
szoktak idonkent beszelni itthon), az idosebbeknek pedig termeszetesen
nagyobb (bar nem sokkal) penzek jarnanak a bertarifa szerint.
  Az NPA fele eszmefuttatasra nemigen lehet mit mondani (majd esetleg
belekot magaba a szemelyeskedo, vadaskodo, stb. stilus miatt). A ket 
tema osszekapcsolasat viszont teljesen felreertette - arrol volt csupan
szo, hogy mi az, ami tomegeket foglalkoztat, nem pedig TOBBSEGrol.
A 800.000 erdekes egybeeses, de attol meg teny, hogy kb. ennyi kozalkal-
mazott van ma Magyarorszagon, ha tetszik ez egyes NPAknak, ha nem.

Sokan tekintik a tortenelmet veletlenszeru folyamatok alkotta nemzetkozi sors-
nak aminek egy resze az egi nagy konyvben iratodott meg es egy jelentektelenebb
resze az emberi jellemekben. A felgyorsult kommunikacios vilagunkban egyre 
jobban hatterbe szorult a tortenelem veletlenszeruseget propagalo nezet, s 
helyet kapott helyesen a konspiracios elmelet. Valoban tortenelmet nem csak 
atelni de alkotni is lehet. Tortenelem alkotasa, mint olyan, a kivaltsagosok 
tomegsportja volt es egyre novekvo meretekben az is a mai napig. A kis belso 
viszalykodasok korat reg felvaltotta a nemzetkozi tombosodott erok kulisszak 
mogott tevekenykedo csoportjai es azok ideologiai. Mivel magat a tortenelmet is
sok esetben a helyi terseg es kor uralkodo osztalyanak erdekeivel megeggyezo 
modon, hol kozelebb, hol tavolabb a szaraz igazsaghoz propagaljak, termeszetes,
hogy a tortenelem tervezoirodajainak tervrajzaiba meg utolag is rendkivul nehez
az atlagembernek betekintest nyernie. Az ebbol eredo informalatlansag felhasz-
nalhato propaganda celokra,a tomegek csordaosztoneben bizva. 

Nem ert a meglepetes erejevel a jugoszlav/szerb vadaskodas hazankat besorolva 
egy nemet-vatikan-osztrak tomb konspiracios koreibe. Ezen vadaskodasok terme-
szetesen az osztrak-magyar monarchia nemet befolyas alatt levo vilaghaborus 
allapotat igyekezik szellemidezessel elovarazsolni a semmibol, es hogy mennyire
hatasos az ilyen szellemidezes azt az utolag megjelent RFE. cikke is bizonyitja.
Az mar regen tudott teny, hogy az 1933-ban megrajzolt tortenelmi tervrajzot a 
kivitelezok nem hiven kovettek es az epitmeny megsem nemet-szovjet koprodukcio-
ban epult fel. Lehet, hogy volt egy masik tervrajz is amirol a festonek indult
tortenelmi tervrajzolo nem tudott? Vajon a szerb konspiraciot lihego vezetok
mikozben a Nagy-Haboru elfuseralt tervrajzanak ujraelesztgetesevel szeretnek 
remitgetni a vilagot, az eredetit huzogatjak elo az asztal alol, azt amelyiknek
az epitmenyehez kell egy kicsit tobb terulet, mondjuk Pecstol-Komaromig? 
Persze a konspiracios vadakat ala kell egy kicsit tamasztani, hogy nemzetkozi 
hitelt kapjanak, meg akkor is ha a nemzetkozi figyelem az ilyen bizonyitast 
esetleg a turelmetlensegtol remegve varja is. A mostani magyar hajolefoglalas-
nak sincs mas ertelme a szerb reszrol, mint a politikai kedelyek szitasa, ami-
nek kello taptalajt probalt  a szerb politikai vezetes adni a hamis magyar 
fegyverszallitasi vad-kampannyal. Idokozben a magyar kissebbseg ellen folyo 
pogromokkal is probalja a szerb vezetes egy meggondolatlan lepesbe kenyszerite-
ni a magyar politikat, hogy alapot teremthessen vadjainak. A kerdes csak az, 
hogy ezt a tervrajzot sajat celra rajzolgatjak , vagy egy megrendelonek 
akivel koprodukciot terveznek. Csak a figyelmeztetes kedveert nem art a megjegy-
zes, lasd a szovjet-nemet hazepitkezest ahol mig a ket epikezo fel a vegen 
pincebe talalta magat a kivitelezo a sajat bankjaig rohogott a markaba. S hogy
ki volt a kivitelezo, ez mar egy masik konspiracios mese lapjaira valo tema,
de hirtelen kifogyott a tinta billentyuzetbol........

Nemenyi Peter Andras

Az egyik szamitogepes tallozo ujsag amelyik lehozta az elozo FORUMban
kozolt cikkemet, nekem szolo, alairas nelkuli levelet kapott a kovetkezo
kioktato szoveggel (nincs elottem, s igy emlekezetbol idezek):

"Hitler volt a nagyobb gazember, oke?"

Ez nyilvan arra a megjegyzesemre vonatkozott, hogy Sztalin Hitlernel is
nagyobb gazember volt.

Eloszor is nem ertem, miert nem lehetett volna ezt az illetonek a neve
alatt lehoznia, s ezert hajlando vagyok azt feltetelezni, hogy
honfitarsunk egyszeruen mergeben felejtette el alairni a levelet.

A masik dolog amit szerettem volna hallani az az, hogy mire alapozta a
kijelenteset.  A magam reszerol hajlamos vagyok olyan kriteriat
hasznalni, ami mellozi a szubjektivitast, s egyben szamszerusitheto is.
Gondolom a merhetoseg termeszetes lehet a muegyetemi levelironak is.

Tehat mi legyen a meresi egyseg?  A legkezenfekvobb, s egyben az ezzel
foglalkozo irodalom altal eleg altalanosan elfogadott is, a megolt,
meggyilkolt emberek szama.

Nos, en nem tudok egyetlen olyan komoly publikaciorol, ami a megolt
emberek szamaban ne Sztalinnak adna a "palmat".  Most ugyan nincs a
kezemnel egy ilyen munka sem, de ha valaki komolyan ketelkedne ebben,
akkor esetleg idot tudok szakitani ennek felkutatasara.  Emlekezetbol
minimum 50 milliora emlekszem nala, de sok munka a 80-100 milliot is
emliti.  S bar ezt nem szoktak ezek az osszehasonlito munkak
hangsulyozni, de szerintem az meg rosszabbnak mutatja ezeket a szamokat,
hogy Sztalin aldozatainak tulnyomo resze bekeidoben lett legyilkolva,
mig Hitlere a II VH idejen.  Haboruban, mint tudjuk, altalaban "olcsobb"
az elet, mint bekeben.

A gyilkolas szakmaban Hitler bizony csak tanonc lehetett Sztalin
mellett.  Persze ennek tudata nem sokat enyhit Hitler aldozatainak,
illetve azok tuleloinek helyzeten.

Pannon Jozsef

akkor erdemes megemliteni megemliteni egy angol TV sorozatot amit par eve
mutatott be az amerikai kozszolgalati teve (Public TV) is.  Ezt mostanaban
ujra jatsszottak, ill. talan meg mindig megy, de soha nem erek ra ujra
megnezni.  A cime: "Riley: Ace of Spies".  Magyarosan talan ugy lehetne
leforditani, hogy "Riley, a ke'mek ke'me".

A sorozat megtortent esemenyeken alapul, s rendkivul erdekesen mutatja be a
szazadeleji esemenyeket a forradalmi Oroszorszagban a szazadfordulotol kb.
a 20-as evek vegeig.  A bolsevik vezereket ugy mutatja be ahogy az
Hollywoodtol szinte elkepzelhetetlen.  Sztalin karakteret is szerintem ugy
fogta meg, ahogy keves film tette eddig.  Remelem egy paran, itteni
osztondijasok lattatok is a sorozatot.

Most nem is annyira Sztalin abrazolasarol akarok itt irni, hanem valami
masrol, ami szinten maradando nyomokat hagyott bennem abbol a TV sorozatbol.
Ez pedig Dzserzsinskijnek, a Cseka vezetojenek az a zsenialis otlete volt,
hogy a legeredmenyesebben ugy tudnak harcolni az o megdontesukre
szovetkezett titkos szervezetekkel, ha ok maguk szervezik meg es iranyitjak
annak csucsszervet is amit az angol TV sorozatban "THE TRUST"-nak neveztek.
(Talan "Hitbizomany" lenne a jo magyar forditasa ennek?)

A sorozat szerint ez az "anti-bolsevik" szervezet olyan jol sikerult Leninek
szamara, hogy teljesen bedult nekik nemcsak a bolsik belso ellenzeke (a
feherek), hanem azok nyugati segelyszervezetei is.  Egyedul Riley kezdett
gyanakodni, de neki sem hittek, amig tul keso nem volt.

A Cseka tudta az ellenfel minden fontos tervet es mozdulatat, s amikor
valaki nagyon kenyelmetlen lett, szepen eltettek lab alol.  Ugyanakkor az
TRUST-nak szant nyugati segitseg meg gyakran epp a Cseka kezebe kerult.

Sztalin ostobasagat es gyanakvo termeszetet mutatja, hogy amikor vegre o
kerult Lenin helyere, s tudomast szerzett errol a titkos Cseka operaciorol,
elrendelte annak felgongyoliteset.  Egyszeruen tul primitiv es tul gyanakvo
volt ahhoz, hogy ertekelni tudta volna az otlet zsenialitasat.  A helyett
inkabb azt tette, amit kesobb tomegmeretuve fejlesztett: kinyiratta a
TRUST-tal kapcsolatban levo osszes elerheto szemelyt, meg a sajat beepitett
embereiket is.

Sokszor gondolok arra, hogy az otlet, hogy nem csak sajat, hanem a
latszolagos ellenszervezeteket es embereket is ugyanabbol a kozpontbol
futtassanak, nem lehetett egyedul Lenin es Dzserzsinskij altal ultetve a
politikai gyakorlatba.  Annal is inkabb, hiszen az otlet elegge ismert a
tozsde es penzugyi spekulaciok vilagaban: ugy fektetni be, hogy akar igy,
akar ugy alakul a piac, a befekteto mindenkepen nyer.  Elkepzelheto lenne,
hogy az ilyen dimenziokban gondolkodo, sikeres penzugyi hatalmak, ne
probalnak ki tozsden bevalt modszereiket a politika vilagaban ha netan
politikai ambicioik kerekednenek?  Szerintem aligha.

Mindenesetre amiota lattam ezt a Riley-rol szolo angol TV sorozatot, azota
egy kicsit szkeptikusabban nezem a latszolag eles ellentetben levo
politikusokat es mozgalmakat.  Ugy itt Amerikaban, mint az ohazaban.

Pannon Jozsef