Aggod Jozsef kerdezte, hogy Semmelweis mifele politikai tevekenyseget
vegzett. En sajnos csak annyit tudok, amennyit az Encyclopaedia
Britannicaban olvastam errol. Semmelweis reszt vett az 1848-as forradalom
esemenyeiben Becsben (nem tudom, hogy mi modon), es ennek
kovetkezmenyekent elobb kirugtak a becsi nogyogyaszati klinikarol, ahol
addig dolgozott, azutan pedig elutasitottak egy allaspalyazatat, majd
megis folvettek, de olyan korlatokat szabtak a munkajanak, amelyeket
megalazonak erzett.

A Britannica kulonben az irodalomjegyzekben megemlit egy konyvet: Gortvay
G.  es Zoltan I. a szerzok neve, a cim: Semmelweis elete es munkassaga, es
1966-ban jelent meg. A lexikon szerint ez a konyv lerombol nehany olyan
mitoszt, amely Semmelweis szemelye kore fonodik. Bovebb informacioert
ebben a konyvben lenne erdemes kutakodni. 

SziA

[Text 2860028 from COM]

Tema: Matyasnak

Kedves Matyas es HIX Tudomany Olvasok!

Kovary Peterhez irott levelem utolso mondataira (a gondokodo ember
valasztasi lehetosegeivel kapcsolatban) az alabbiak szerint reagaltal:

> > 1. Azt a meggyozodest vallja, hogy az elovilag evolucio utjan alakult
> > ki,es bizik benne, hogy az iment felsorolt nehezsegekre a tudomany
> > valaszt fog talalni egy megfelelo evolucios elmelet formajaban.

> A felsorolt nehezsegek a szigoru tudomanyos modszertan szerint nem
> kepeznek az evolucioelmelet elvetesere indokot, hanem arra, hogy az
> evoluciot tovabbra is kutatni kell.

> > 2. A masik lehetoseg, hogy ugy dont, hogy ilyen merteku ellentmondasok
> > egy masfele elmeletet, magyarazatot kovetelnek, es elveti az
> > evolucioelmelet alapveto feltetelezeseit is.

> ez a konkluzio teljesen inkorrekt.

> > Ha meg tudunk egyezni abban, hogy ez a ket valasztasi lehetoseg egyarant
> > jogos, logikus es racionalis, akkor a magam reszerol a parbeszedet
> > befejezettnek tekintem.

> A 2. valasztas nem racionalis.

Ugy itelem meg, hogy a 2. lehetoseggel szembeni ellenallasod pusztan
vilagnezeti termeszetu. Nyilvanvalo, hogy az evolucioelmelet alternativaja
egy termeszetfeletti leny (Isten) kozremukodesenek feltetelezese.
Mondataidbol az derul ki, hogy szerinted ez a feltetelezes nem lehetseges,
Istent meg a lehetseges vilagokok listajara sem szabad felvenni.

Ezzel az allaspontoddal azonban szerintem a tudosok tobbsege nem ertene
egyet. Az altalanos velemeny szerint a vilagnezeti kerdesek eldontese, sot
vizsgalata sem tartozik a termeszettudomanyok hataskorebe, mivel ezek a
kerdesek (amelyek az okok vegso okara vonatkoznak) tudomanyos eszkozokkel
megkozelithetetlenek. Ezert a leggyakrabban hangoztatott - velemenyem
szerint korrekt - tudomanyos nezetek szerint a tudomany sem igazolni, sem
tagadni nem tudja (vagy akarja) a termeszetfolotti dolgok, szemely(ek)
letezeset.

Amikor Te ezzel ellentetben kijelented, hogy az igazolatlan tudomanyos
elmeletekkel szemben nem lehet felvetni transzcendens elemeket tartalmazo
alternativakat, akkor atleped a tudomany hataskoret, es a sajat
vilagnezetedet szeretned a "tudomany" rangjara emelni, kizarva es elutasitva
minden mas lehetoseget.

Termeszetesen Neked - es mindenki masnak - jogaban all egy bizonyos
vilagnezet mellett donteni. Ezek azonban szemelyes dontesek, amelyeket a
tudomanyossag zaszlaja alatt nem szabad kotelezo ervenyuve tenni. Ezt csak a
diktatorok szoktak megkovetelni.

Leveleidbol szamomra nyilvanvalo, hogy vegletesen elkotelezett vagy az
ateista-materialista vilagszemlelet mellett. Ebben semmi rosszat nem latok.
Azonban hogy a sajat gondolkodasi rendszeredet abszolutnak es bizonyitottnak
tekinted, az szamomra kicsit mulatsagos. Nem varok egyetertest Toled, mert a
paradigmatikus gondolkodas jellemzoje, hogy az illeto paradigma kepviseloje
nem erzekeli a sajat gondolkodasanak hitbeli alapjait, nem latja a fatol az
erdot.

Inkabb masok figyelmet szerettem volna felhivni erre a jelensegre.

Udvozlettel:
Istvan

[Text 2860029 from COM]

> Temakor: Hit kerdese?
 (Tamas) irta (*** HIX TUDOMANY *** #963):

> Termeszetesen sulyos hibat kovet el az, aki a nyilvanvalo tenyeket (akar
> akaratlanul is) meghamisitja, az eredmenyeket eltorzitja, pusztan azert,
> mert azok nem felelnek meg "az egyhaz hivatalos allaspontjanak". Ez
> egyertelmu hamisitas. A tudomany nem hit, hanem tenyek (es esetleges
> cafolatok) kerdese, itt semmilyen vilagnezeti alapon torzito szuro nem
> megengedett.

Termeszetesen az is sulyos hibat kovet el, aki a tenyeket azert utasitja el,
mert azok nem felelnek meg "a tudomany hivatalos allaspontjanak". Ilyen
jelensegre gyakran sor kerul, amit "tudasszuresnek" nevezhetunk.
Egyetertek Veled, hogy a tudomanyban semmilyen vilagnezeti alapon torzito
szuro nem megengedett - beleertve a materialista vilagnezet
elofeltetelezeseit, szurojet is.

Udvozlettel:
Isvara

 wrote:
>Termeszetesen 'negativ
>behelyettesitesu' tomegre gondoltam, azaz olyan tomegre, amely taszitja az
>ismert anyagokat.

Mondjuk a "negativ behelyettesitesu tomeg" jelenthetne azt is, hogy
ellenkezo iranyba gyorsul, mint amerre nyomom. (foleg nekem, mint
hulye gepesznek, aki a gravitacioval csak annyit szokott torodni,
hogy 9.81 m/s^2)

a.

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: -tomeg ( 14 sor )

> Definialnad, hogy MIT ertesz negativ tomegen?
> Legalabb ketfele ertelmezés lehetseges (szamomra):
> 1.) Antigravitacio (antiananyag = antigravitacio);
> 2.) Képletekbeli (behelyettesítési) negativ ertek.

>Ugy tudom, hogy a jelenlegi antianyag fogalommal jelolt antireszecskek
>tomege pozitiv, es gravitaciojuk vonzo. Termeszetesen 'negativ
>behelyettesitesu' tomegre gondoltam, azaz olyan tomegre, amely taszitja az
>ismert anyagokat.

Erdekes egy szerzet lenne. Az erore az ero iranyaba mutato gyorsulassal
reagalna. Ugy tunik, per definicio kifurna, atutne barmit, ami mechanikusan
felre akarja lokni...   :-) Gravitacios terben, ahol a sajat tere nem
dominans, pont ugy viselkedne, mint a pozitiv tomeg. Elektromos terben meg,
ha van toltese, rarontana a sajatjaval megegyezo toltesu dolgokra, es
azoknak annyi, at is gazolna rajtuk...  Mar persze, ha a magerokkel
kapcsolatban nincs szintugy valami sajatos tulajdonsaga, meg utobb
visszapattanna szegeny, ha a kozelterben vonzas lepne fel.    :-)
Nekem legjobban az tetszik, ha ures terben egy pont akkora tomegu normal
reszecskevel hoza ossze a sors (toltesek nincsenek). A normal reszecske a
negativ vonzas miatt menekulne elole, ez meg kergetne mint a bolond, egyre
gyorsulna mind a ketto. Mindezt ugy, hogy nem serul az energiamegmaradas
torvenye. Csinos paros lenne...

A masik variacio, amikor csak a gravitacios vonzas fordul taszitasba, de
ero/gyorsulas szempontjabol normalis tomeg, talan inkabb elkepzelheto lenne.
Bar remelni inkabb csak az eloallitasat lehetne, mert ami regebben
keletkezett, ezota nyilvan mar elmenekult innen a vilag vegere...   :-)
Eotvos a tehetetlen es sulyos tomeget nagy pontossaggal egyezonek merte, ez
persze nagyon nem lenne ilyen... Az altrel pedig ezt az azonossagot
kiindulopontnak vette fel, ezert ha latnank egy ilyet, az altrelt felul
kellene vizsgalni. Sacc/kb alapon azt gondolnam, raerunk akkor tunodni egy
ilyen lehetosegen, ha valamelyik kiserletben gyanu merulne fel.

Udvozlettel, Jozsef

bocs'!

 írta:

>  wrote:
> >
> > Sziasztok!
> >
> > Nemreg volt az egyik TV csatornan egy musor amiben a 2000 majus 15-en
> > bekovetkezo bolygoegyuttallasrol volt szo amikor is a kilenc bolygo a
> > Naprendszerben egy vonalban fog allani.A musorban igen megelepo dolgokat is
> > mondtak(pl a dinoszauruszok kihalasat vagy a szazadeleji san fransisco-i
> > foldrengest is a bolygok egyuttallasaval hoztak osszefuggesbe).
> > Az is elhangzott ,hogy a Fold kimozdul a palyajarol a Nap fele vagy
> > ellenkezoleg.
> > Nem tudom igazabol mennyire van ennek tudomanyos alapja,valaki fel tud enge
m
> > homalyositani errol?
>
> A bolygoegyuttallas elkepzelheto, a tobbi a szokasos hiszteria.
> Gondolj bele, hogy a Hold milyen kozel van hozzank (hatalmasnak latszik
> az egen), es a leglatvanyosabb hatasa kimerul az oceanok arapaly
> jelensegeben. A bolygok pedig nagyon messze vannak ehhez kepest, a
> kozonseges halandok szamara, mint en, nem is kulonboznek mas
> csillagoktol ranezesre.
> De ha biztos akarsz lenni a dolgodban, keresd meg a kerdeseddel a Magyar
> Csillagaszati Egyesuletet. A web-es cimuk: http://www.mcse.hu/
> Biztosan talalsz levelezesi cimet.
>
> Gogy

Sziasztok,

Csak erdekessegkeppen jegyeznem meg, hogy az emberek 
tobbsege csak a dinoszaurusz felek kihalasarol tud, holott
ez ido tajt (kreta vege) a teljes fauna kozel 25%-a eltunt 
mind a felszinrol, mind a vizbol (1-2 millio ev alatt). 
Ugyanakkor a perm hataran (perm-triasz) az akkori fauna 50%-
a eltunt!

Bye ASZA

Ferenc:

>> Igen, azonban mit kezdhetunk egy zavaros es laikus fejtegetessel,
>> megha esetleg benne is *relytozik* az igazsag?
>2. Gondolkodhatunk rajta, hatha sikerul kibanyasznunk belole az igazsagot.
OK. akkor az MTA SZTAKI neveben azonnal megbizlak, hogy gondolkodj a
kulonfele magazinokban megjeleno laikus zagyvasagokon, es keresd meg bennuk
az igazsagot, es a Nature nevezetu folyoiratban publikald, ha van valami
eredmenye.:)
nyilvanvalo, hogy a tudomanyos modszertan kritikai es demarkacios rendszere
arra van, hogy ne kelljen a laikus zagyvasagokat bogaraszni, ez ugyanis
manapsag kivitelezhetetlen. eleg zagyvasag megy at meg igy is publikaciokba,
ugyanis a modszertani normak nem ervenyesulnek teljesen. hova jutunk, ha
valakik meg meg is kerdojelezik a normakat?

math

A feladat altalanosan is megfogalmazhato:
n    n    n    = 6
ahol n pozitiv egesz szam.
A megoldas:
log_n(n*n)^3 = 6
azaz (n*n) kobenek n alapu logaritmusa hat.
>az elsovel van a legnagyobb problemam :-(
Nekem is, mert a log_1(1*1)^3 kifejezes
erteke bizonytalan, mint a 0/0-e.
De n>=2-re mukodik.

Udv:
Kalman