Sztalinizmusra vonatkozo kitetelem a vartnal nagyobb vihart kavart, ezert
szukseget erzem, hogy - hazamenetelem miatti keves idom ellenere - visz-
szaterjek ra.
Vegh Laszlo maganlevelben is elkuldte hozzaszolasat, kicsit jobban resz-
letezve a dolgot. Valaszomban - es itt most nyilvanosan is - visszavontam
a logikai hibara vonatkozo felszisszenesemet, mert az inkriminalt mondat
valoban olvashato maskeppen is, es ekkor a szerzo ertelmezese a mervado.
Fenntartom viszont, hogy valakit a nezeteiert - es hangsulyozottan a neze-
teiert - uldozni es kivegezni "sztalinizmus" barki is kovette el, barmikor.
Es nem vagyok anakronisztikus, nem kerek szamon egyetlen kor emberetol sem
olyat, ami abban a korban nem volt ismert/szokasos/elvarhato. A bajom kiza-
rolag a ma emberevel van, aki a sztalinizmust nem veszi eszre! Ez volt a bajom
Laszloval, hogy olyan termeszetes modon adta elo Bruno kivegzesenek indokola-
sat  - marmint hogy eretnek nezetei miatt kuldtek maglyara - mintha ez MA
a mai felfogasunk szerint jogos es helyes lenne.
Ugyhogy Hetyei Gabor felsorolasat orommel olvasom, es ha mindezekben az embe-
rekben, illetve cselekedeteiben TE eszreveszed a sztalinizmust, akkor mar nincs
is semmi baj.
Mert nem a mult miatt kell eszrevenni, hanem azt hiszem, hogy ha eleg sokan
'erzekenyek ra', akkor a jovoben nehezebb lesz elkovetni.
Udvozlettel
Jedlovszky Pal

Kedves Lorinczy Andi (VITA #170),

>     Ami a nepessegnovekedest es ehezest illeti: nem emlekszem hogy hol
> olvastam (nem Sun-ban volt!!) hogy ha az amerikaiak 15%-al csokkentenek a
> hus fogyasztasukat akkor a fennmarado hus, viz es gabona eleg lenne arra hogy
> megszuntesse az afrikai ehseget... Elkondolkodtato...

Mit ertesz azalatt, hogy "megszuntetni"?  Mennyi idore?  Es milyen
mellekhatasokkal (pl fokozott szaporodas)?

Udv, Ellmann Gabor

Kedves Vegh Laszlo,

Tisztelem (es nagyjabol osztom) felfogasodat, azonban egy ponton mintha
hibaznal:
> Sok olyan ember e'l kozottunk,
> akinek sem testvere, de me'g unokatestvere sincs, masodik unokatestver is
> csak egy vagy ketto. Nekem is van ilyen rokonom. Szepen berendezett
> lakasaban e'l, egyedul, valoszinu egyedul is marad. Felmenoinek egyeduli
> orokosekent me'g harom vagy negy haz, lakas leendo birtokosa.

Mi kivetni valot talalsz Te ebben?  Van aki sielni szeret, van aki vizipolozni.
Van aki a sok lurkonak orul, van akit bosszant a gyerekzsivaj.  Van aki nem
tudja elkepzelni a vacsorat az asztalt korululo csaladtagok nelkul, masok meg
jobban kedvelik a tanyerjuk melletti ujsagot es az olukbe kuporodo macskat.
Ha mar itt tartunk, nagyon kozeli ismeroseim kozott van olyan, akinek van
testvere, de ki nem allhatja es nem tart vele kapcsolatot.  Kitagadott
gyerekrol, elhanyagolt nem latogatott szulorol tudunk bosegesen.  A csalad egy
fura dolog, mivel ADVA van, nem magunk valasztjuk.  Legtobbunk szerencses mert
van csaladja es raadasul meg kedvere is valo.  Viszont nem biztos, hogy a
gyermektelenek vagy az egyedul elok szerencsetlenek vagy boldogtalanok.  Az sem
biztos, hogy a sajat nezeteink a csaladrol az egyeduli helyes nezetek.

Sem az akinek nincs testvere, sem az akinek van, (jo esetben) nem ismeri az
alternativat.

Udvozlettel, Ellmann Gabor

Kedves Radvanyi Tibor,

Valamikor nagyon regen en is olvastam hasonlot, talan egy Sci-Fi antologiaban.
Mero Laszlo Eszjarasok c. muvet sajnos nem ismerem.  Mintha Dawkins mondott
volna valami hasonlot a Selfish Gene c. konyveben.  Az elv az en olvasmanyomban
azonos volt Meroevel, de ott nagy micsodak (ertelmes lenyek) csinaltak ezt, nem
picike genek.  Hogy miert?  Mert szamukra lenyeges informaciot akartak tarolni.
A kod melle rengeteg "haszontalan" adalekanyagot is tettek, aminek egyetlen
hivatasa volt az onreprodukciot es esetleg fejlodest biztositania.  Ezek
szerint labonjaro konyvtarak volnank valakik szamara, akik eldobva a DNA
szamukra irrelevans 90%-at, kivonatoljak belolunk az erdekes megorzott
informaciot, ha majd annak az ideje elerkezik.

Bevallom, az egesz ugy nem kielegito, viszont tagadhatatlanul egy alternativat
jelent a Katekizmussal szemben, ami ugye egy figyelemremelto teljesitmeny!

Persze a szemetet nem szabad a szonyeg ala soporni: Vajjon mi az elet ertelme
ezeknek a lenyeknek a szamara?

Udvozlettel,  Ellmann Gabor

A tulnepesedesrol szolo vitaban nem beszeltunk meg arrol, hogy a
delszlav haboru fo mozgatoja is ilyenfele.

  Az elso, a koztarsasagok kozott konfliktust kelto kerdes Koszovo
jelentette, ahol is az albanok ropke 40 ev alatt kisebbsegbol 90%
folotti tobbsegge valtoztak. Mindez tulnyomoreszt a szegenysegben
elo albanok rendkivul magas szuletesi aranyszamanak koszonhetoen.
A szerbeket sokkolta ez a kihivas, Jugoszlavia sorsat pedig meg
is pecsetelte.

  A kesobbi, maig tarto konfliktus fo celja a bosnyak nep hatarok
koze szoritasa. A szinten szegenysegben elo bosnyakok szuletesi
aranyszamai az albanokehoz hasonloan magas. A szerbek
es horvatok elott az a kep remlett fol, hogy Koszovohoz hasonloan,
mire eszreveszik magukat, mindenutt csak bosnyakokat latnak. Ezert
nem fogadnak el olyan beket, amely nem valasztja le veglegesen a
bosnyak teruleteket. A bosnyakok, erthetoen, nem egyeznek bele a
szetvalasztasba.

  Mit tehet itt Europa? A fegyverszallitason nagyon sokan sokat
keresnek. Az ott elok szerint a fanatizmus olyan mertekuve valt, hogy
mindegyik fel az utolso toltenyig fog harcolni. Olvastam, hogy
Szerbiaban a legnagyobb uzlet notaenekesnek lenni. Hazafias dalokat
eneklok egy este akar 1000 DM korul is keresnek. Akkor is, ha nincs
olyan jo hangjuk. A teljesen elszegenyedo lakossagnak ez az igazi
kikapcsolodas, notaestre menni, lelkesedni, hogy mondjon a kutya
vilag barmit, Szerbia nagy es dicsoseges.

  A felbomlast elindito koszovoi kerdes megoldasa me'g odebb van. Az
albanok egyelore raernek, hadd szegenyedjenek es verezzenek ki a szerbek
Boszniaban es Horvatorszagban. Valoszinu a leginkabb kedvezo idore
varnak, amikor a szerbek mar elegge legyengultek es me'g masutt is
foglaltak.

  Sajnos, egyelore nem lesz beke deli hataraink menten. Az uzemanyag
csempeszese  meg hosszabb ideig biztos megelhetesi forrasnak tunik.

  Udv, Laszlo

Bar az idezett szovegek a Szalonban jelentek meg, a tema inkabb a
Vitara kivankozik.
 Fiser Andras kerdezte:
>Elfogadod-e, hogy az ertelmes es az osztonos kozotti atmenet folytonos?
 Jedlovszky Pal megjegyzese:
>Ha az allati (csimpanz) es emberi gondolkodas kozotti kulonbsegere gondolsz,
>akkor bizony MA minosegi ugras van. Egy elolenyrol teljes bizonyossaggal el-
>mondhato, hogy ember-e vagy nem. (Yeti-t meg nem talaltak, csak labnyomot
>veltek talalni). Az igaz, hogy az evolucio soran az atmenet valoszinuleg
>folytonos volt, de erre ma nincs bizonyitek. Valoszinu - vagy legalabbis en
>nagy valoszinuseggel ugy gondolom, -  hogy sohasem volt olyan meg-nem-ember,
>aki elenekelhette volna, hogy 'ember lesz az en kis unokam'.

  Hasonlo dolgokrol eszmet cserelve egy diaktol hallottam a kovetkezoket:

-Olvasott olyan elolenyrol, amelyet olyan tapanyagra helyeztek, amely
 szamara emeszthetetlen vagy csaknem emeszthetetlen volt. Vegso
 szorultsagaban szaporodni kezdett, de tole kulonbozo, mondjuk mutans
 lenyeket. Azok kozul aztan volt olyan is, amelyik kepes volt ott is megelni,
 ahol edes szuleje ehenpusztult.

  Akik a temaban jaratosak, meg tudjak mondani, hogy igaz-e ez, vagy
csak valami felrehallas. Ha igaz, akkor ez ugye nem folytonos atmenet,
hanem inkabb minosegi valtozas.

  Ha az emberre valas folyamatat nezzuk, nem elkepzelheto-e az, hogy
a fentihez hasonlo minoseginek nevezett atalakulasok eredmenyekent az
utobbi nehany  szazezer ev alatt mondjuk 10-20 emberszeru leny jelent
meg es ezek kozul mi futottunk be.

    Udvozlettel Vegh Laszlo

Elmelkedesemet Orwell, Reflections on Gandhi (Tunodes Gandhirol) cimu
irasa inditotta el. Orwell ezt irja:
" Semmi ketseg, az alkohol, a dohany es hasonlok mind olyan dolgok, melyek
a szent szamara kerulendok, am a szentseg is olyasmi, amit az emberi lenynek
el kell kerulnie" (...) "Sokan oszinten nem kivannak szentte valni es nemelyek
akik elerik vagy celjuknak tartjak a szentseget, valoszinuleg sohasem ereztek
tulzott kisertest, hogy megorizzek emberi mivoltukat."
 "Ebben a jogiktol hemzsego korban tulsagosan konnyen foltetelezik, hogy a
<lelki fuggetlenseg> nemcsak jobb a foldi elet teljes elfogadasanal, de a
hetkoznapi ember is csupan azert utasitja el, mert tul neheznek talalja:
mas szoval, az atlagember nem egyeb, mint felresikerult szent. Ketlem, hogy
ez igaz volna."
   Ami leginkabb nem hagy nyugodni, ami mellett nem tudok szo nelkul elmenni
ebben az az, hogy Orwell kibekithetetlennek, osszeferhetetlennek tartja az
embert es a vele szembeallitott nem evilagi letet. Ebben a folallasban es
szembeszerkesztettsegben nyilvan helytallo a nezete, de ez mesterseges
szembeallitas.
  Ha nem megyunk el addig, amit meg Orwell maga sem magyaraz meg tisztan mi is
valojaban, csak mint "szentseg"-et emleget, hanem megallunk joval innen ember-
kozelibb dolgoknal, akkor azonnal szemet szur egy szinten nem humanus elv.
 Ez pedig az illem. Valojaban az illem jatekszabaly. Csakhogy a jatekszabalyok
betartasa alapvetoen emberi mint maguk a jatekok, ugyanakkor tanulando, tehat
valahol idegen megis. Azt akarom ezzel mondani, hogy ellentetben Orwellel, aki
ugy latja, hogy egyesek hajlamosak felresikerult szentnek tekinteni az atlag-
embert csupan azon az alapon, hogy a szentseget nehez ezert elkeruli, ugy
latom az ember igenis inkabb szent alapertelmezesben mintsem emberi. Ez azt
is megmagyarazza, hogy miert tud embertelen lenni, miert van, hogy az ember
ritkan humanus, leginkabb pedig eppen a "szent" humanus (persze ezt onmaga
nem humanus kezelese aran eri el).

   Urt latok az ember tettei es kepessegei kozott es javareszt olyan
igyekezetek szuleteset, amelyek ezt az urt betolteni igyekszenek. Ez azonban
nem sikerulhet az ezt lehetove tenni igyekvo jatekszabalyok tullepese nelkul.
Azaz az ember onmaga valtoztatasaval felsikert er el, de celbaer, ugyanakkor
eppen ezzel vagja el magat a tovabbjutas eselyetol. Kifele torekszik, mikoz-
ben a megoldast befele fordulva talalja. Ez a kettosseg az, ami eltereli a
szentsegtol, nem pedig annak nehezsege ( szerintem ebben nincs igaza O.-nek).
A kifele fordulo ember eleve rossz iranyba indul barmi sikeres is. A befele
fordulo kudarcot vallhat barmiben, megis messzebbre jut. Az ember szuletetten
hijjaval van szentsegnek es humanumnak egyarant, ugyanakkor fiziologiasan is
meghatarozott. Fejlodesenek hianyossagait tullepve eselye lesz ra, hogy iranyt
vegyen. De alapjabanveve nincsen beleprogramozva merre kell menjen.
  Amikent maga az emberseg sem alapveto, ugy a szentseg vagy barmi mas alla-
pot sem az (az allapotaink idolegesek, mulekonyak). Azt gondolom, az ember
szerencses esetben valaszut elott all. Viszont ilyenkor is csupan dontest
hozni kepes, meg azt sem foltetlenul tokeletesen, csak adott keretein belul.
 A legnehezebb eppen mindenkori kepessegeit birtokolni egeszeben, ezt terme-
szetesen tenni. Megelni, megszerezni a nyilvanvalot, a termeszetest. Ezert
talan messzire kell menni, de nem valami absztrakt cel ez, hanem a legtobb
ami elerheto. Megallni csak azon a ponton lehet, ahol az ember maga teljes,
termeszetes mar, megha ez annak hianyat jelenti is ami absztrakt:  ember-
telen (nem az embertelenseg a "szentseg"), nagy, szep, dicsoseges, magasztos,
vagy emberi akar.
                                              Olorin