Kedves Zoli !
Nehany megjegyzesem lenne az alomrol szott eszmefuttatasodhoz.
Az almok tele vannak csapongo rogtonzesekkel, melyek bizonyos mertekig
hetkoznapi elmenyekbol taplalkoznak.
A normalis alom - szerintem az idegrendszer potcselekvese.
A tudat legbolkapott alproblemakkal foglalkozik, mert
kipihenven magat - dolgozni szeretne, de meg nem
kapta meg a valodi harci feladatat.
Szerintem az alom nem potcselekves, hanem inkabb a letezesed egy a tudatos
ened szamara eleg ismeretlen formaja.
Az alvas ideje alatt visszanyered tobbdimenzios valosagod, es ebben
letezel, amikor pedig felebredsz, a tudatos ened megprobalja a maga szamara
ertheto formaban leforditani az alombol hozza eljuto emlekkepeket. Ezert
erezheted ugy, hogy a hetkoznapi elet esemenyeibol taplalkoznak az alom
tortenesei.
Velemenyem szerint pontosan, hogy az alom ideje alatt vegzed el a
"hetkonapi elet" problemainak megoldasat, es ebren is csak azokat a
problemaidat tudod megoldani , amiket almodban is sikerult.
Az alombeli kusza gondolatok folyton dontesi helyzeteket szulnek - hogy
merre is folytatodjon a blod tortenet.
Almodban kapcsolatba kerulhetsz jelen valosagod szereploivel , es
reinkarnacios enjeiddel is.
Tehat a lenyeg, hogy eleted fonalat nem egyedul szovogeted, hanem
midazokkal kozosen, akik szerepet kaptak benne. Az alom idejen pedig a
gondolatokat szimbolumok formajaban kezeled, es reggel ,vagy az alombol
felebredve ezeket a szimbolumokat probalod meg a Zoli nevu 3D-os fizikai
megvalosulasod szamara erthetove tenni. Ha ismered a szimbolumaid
jelenteset, ezt meg is teheted, es mindjart nem kusza, gondolatokat, es
blod torteneseket latsz.
Szerinted az igazan jo alomfejtok hogy dolgoznak? Ha megnezel egy
almos-konyvet, mit latsz benne? Szimbolumokat. Mindenkinek meg van a sajat
szimbolum rendszere, de vannak altalanossagok, amik a tobbsegben azonosak
Vizsgald meg a sajatjaidat!
A pozitiv gondolkodok, vagy az agykontrolosok, hogyan tudnak eredmenyeket
eleri?! Ugy, hogy megtanultak iranyitani almaikat, es hasznaljak
szimbolumaikat.
Amikor almodsz , alombeli ened az ebrenletedet erzi almodasnak.
Igaz, inkabb onnan kene kezdenunk, hogy szerinted az hogy letezunk a mai
fizikai valosagunkban ,az mitol van. Ha egyetertunk abban. hogy nem az
anyag teremtette a szellemet, hanem pont forditva, a gondolatok kepesek
materializalodni, akkor beszelgessunk tovabb az almokrol.
Meg egyszer mondom, ez az en velemenyem, es ennek nem kell feltetlenul
egyeznie a tieddel. Szeretnem, ha megirnad, mit szolsz hozza!
JUTI
|
Sziasztok !
A zenet egyesek a madaraktol eltanult trillazasra
szarmaztatjak vissza, azaz a termeszet hangjainak
genjeinkbe beepult, tudatalattinkban tarolt kodjaival
valo osszecsengesnek tekintik.
A ritmus, mely gyakori velejaroja a zenenek,
a szivdobogassal lehet kapcsolatos, es talan szuletesunk
elotti korszakunkban vesodhetett belenk.
Fentiek oly egyszeru es logikus feltetelezesek,
hogy szinte meghatoak, de bizonyara nem elegendok arra,
hogy a teljes igazsagot tukrozzek, hiszen ebben az esetben
az allatvilagban szelesebb korben ervenyesulnie kellene
a zenerajongasnak.
Macskat eddig csak dorombolni hallottam, dobolni nem.
Igaz, hasonlo hangzavarban - mint annak idejen en voltam
a rezesbandaban - lattam macskat felugrani az asztalra
es egy villany-eloszto dobozra meredni ugrasra keszen.
Nem tudtam elkepzelni mi lehet az, ami szinte
onkivuletbe hozta.
Nem a bombolo Hifi, a TV es a csaladi veszekedes egyuttes
fulrepeszto hangzavara volt az onkivulet oka, hanem e
larma alatt szamara talan hallhato lehetett az egercincogas.
Ugyanis egyszercsak egy pillanatra feltunt egy kikandikalo
egerfarok a doboz fedele alol.
Ez nagyon meglepett, es arra is gondoltam, hogy
keptelenseg, hogy a macska az eger cincogasat hallja,
hanem talan valamifele para-kepesseg szolgal az egerek
megtalalasara ?
Persze lehet, hogy az egercincogas a legcsodalatosabb zene
a macska fuleinek, s az o hallasa kifejezetten erre van
kihegyezve.
Ha ez igaz lenne, rogton elragadna a fantazia, es az
emberi zeneimadatot is valami hasonlora vezetnem vissza.
Peldaul felteteleznem, hogy az emberiseg ostorteneteben
elhettek bizonyosos allatfajok, melyek csodalatosan
enekeltek, doboltak, rap-peltek, vagy techno-ztak, csak eppen
repulni nem tudtak szegenyek, s igy a koncertjeiket koveto
diszvacsora kereteben mindig felfaltak oket.
Csak bizonyos madarak elhettek tul a zenetortenet eme
remes korszakat. Azok, melyek a vastaps hallatan
megremultek, es elrepultek, mint a pinty.
Maradjunk a makacsabb tenyeknel.
A zenei alaphangsor, a skala - azaz a _megengedett_
hangmagassagok nem egysegesek a kulonbozo kulturakban.
A keleti zenek hangsorai nem egyeznek meg az europai hangsorokkal.
Az europai hangsorok nem egyeznek meg az okori gorogok altal
hasznalt hangsorral.
A skalak tehat ugy tunik, inkabb hagyomanyokra epulnek, s nincs
abszolut ervenyes skala.
Ezen elteresek oka valoszinuleg a regmult idok hangszerkeszitoinek
javara, vagy rovasara is irhato.
Magyarorszagon a Bolyaiak behatoan foglakoztak a skala
matematikai rendszerbe foglalasaval.
Bolyai Janos hu'rokkal kiserletezett, es a skala hangjainak
rezges-szamai kozott bizonyos matematikai rendszert talalt.
Kifeszitett hur ala helyezett csusztathato hurlab kulonbozo
helyekre tologatasaval es erzekeny hallasa segitsegevel
megallapitotta, hogy koranak zenei hangsorara az volt
a jellemzo, hogy a hangok frekvenciai kis egesz szamok
hanyadosaikent voltak megadhatok.
Ha a hosszu teljes hur rezgessszamat az egyszeruseg kedveert
egysegnyinek, 1-nek tekintjuk, es a skala tobbi hangjanak
rezgesszamait ehhez viszonyitjuk, akkor az alabbi sorozattal
jellemezhetok:
C . D . E F . G . A . H C' .. ... C''.. .. C'''
1 9/8 5/4 4/3 3/2 5/3 15/8 2 .. .. 4 .. .. 8 .....
Ezek alaphangjai egy bizonyos skalanak, es lentebb kiderul,
hogy miert ilyen.
A fenti hangok kozott a legtokeletesebb egyutthangzast
az 1,2,3,4,5 ... stb. frekvenciak egyuttes megszolalasa adja
olyannyira, hogy tulajdonkeppen csak az alaphang magassagat
erzekeljuk, es egyetlen szinezett hangnak veljuk.
( A 3-szoros rezges-szamu a G'hang lenne,
az 5-szoros az E'' , melyeket a skalan mar kulon nem jeloltem)
Az alaphang felharmonikusainak nevezzuk a 2,3,4,5 stb.
frekvenciajuakat.
E felharmonikusok csak _szi'nt adnak az alaphanghoz.
A Bolyai skala C es C' kozotti hangjai pedig tulajdonkeppen
a felharmonikusok legegyszerubb szamtani osztasaibol szarmaznak.
Kulonos, hogy a fenti skala hallatan nem szokott
felmerulni senkiben esztetikai kifogas.
Idegrendszerunkben tehat ezek a szamtani viszonyok
nem okoznak zavart.
Megemlitem meg, hogy az alapskala bizonyos hangjai
egyutt szepen osszecsengnek.
Fokeppen az 1 es 3/2, valamint az 1 es 4/3 frekvenciajuak
egyuttes megszolaltatasa adja a legharmonikusabb egyutthangzast.
Az 1 es a 15/8 egyutt viszont mar kellemetlen hatasu, azaz
nemikep disszonans. ( Itt mar kisse tavoli a hangok rokonsaga. )
Az alaphangok kozott helyenkent tapasztalhato tul nagy ugrasokat
meg utolag kitoltottek kozejuk iktatott fe'lhangokkal.
Ezzel egy 12 foku lepcsot, skalat nyertek, de valojaban
a lepesek viszonya, azaz a szomszedos hangok frekvenciajanak
hanyadosa nem volt benne egyseges, es ez problemat
okozott a hangszerek vilagaban is, es retteneten
elkomplikalta a kottak jelolesrendszeret.
A zene hatasat ugyan - erdekesebbe tette, ha peldaul ugyanazt
a zenemuvet nem C hangon kezdve, hanem cisz hangon kezdtek jatszani,
de a zeneszek szamara is rendkivuli kepzettseget, gyakorlottsagot
es hallast igenyelt az egyenetlen, bonyodalmas skala ismerete.
( Aki hegedun jatszik, annak ma is meg kell tanulnia
ezeket a razos finomsagokat.)
(A hegedu nyakan levo fogolapon nincsenek bundok, mint a gitaron,
igy a hegedun a termeszetes skalak szerinti jatek lehetseges.)
A dolgot meg az is bonyolitotta, hogy tobbfele kozbeiktatott,
termeszetes szarmaztatasu fe'lhangot alkalmazhattak.
Pl. a felfele modositott C nem egyezett meg a kottaban
lefele modositott D -vel. Azaz a cisz es a desz nem jelentett
egyforma hangmagassagot, bar nagyon kozel estek egymashoz.
Felfedeztek egy kulonos lehetoseget.
Valaki felfigyelt arra, hogy ez a skala nagyon
hasonlatos, nagyon jol egybeesik egy matematikailag
abszolut szabalyos, de vegulis mesterkelt skalaval,
mely 12 tagu mertani sorozatnak tekintheto.
A sorozat minden szomszedos tagja egymashoz kepest
ugyanazzal a konstanssal szorzassal nyerheto.
( A termeszetes skalara ez nem volt igaz. )
Ez a konstans a 2-nek a 12. gyoke, ami egy vegtelen szakaszos
tizedes tort. Erteke kb.: 1.05946
Ha ezt a szamot 1-tol kiindulva 12-szer osszeszorozzuk
onmagaval, eljutunk 2-ig, mikozben vegiglepkedunk
egy idealisan egyenletes skala osszes hangjan,
melynek hangjai fe'lhangnyi tavolsagra vannak egymastol.
Ez a sorozat tulajdonkeppen a 2 az xediken exponencialis
fuggveny gorbejenek bizonyos kivalasztott pontjainak felel meg.
Hallasunk ennek inverz fuggvenye szerint mukodik,
azaz logaritmusgorbe szerint erzekeli a hangmagassagokat.
Igy az exponencialisan, azaz egyre nagyobb leptekekkel novekedo
frekvencialepcsoket teljesen egyenletesnek erzekeljuk.
Ezt a skalat kiegyenlitettnek, temperaltnak nevezzuk.
A termeszetes skala es a temperalt skala e kapora jott
hasonlosaga tette lehetove a zongora es az orgona
viszonylagos egyszeru megvalosithatosagat.
Mindezekrol melyeket fentebb leirtam, nekem az ugrott
be, hogy mintha bennunk is letezne elvont formaban
valami hasonlo dolog ahhoz, mint amit az atomok vilagaban
az energia kvantaltsaganak neveznek.
Az atomok vilagaban, pl. egy kristalyban az energia
csak sok, kulonbozo diszkret, kituntetett frekvenciaju rezges
formajaban lehet jelen, es e rezgesek frekvenciajara is
bizonyos lepeskozok ervenyesek, azaz bizonyos matematikai
sorozattal irhato le az ott lehetseges kulonfele, egymastol
elkulonulten letezo hullamok frekvenciaja.
( A feny szinei prizmaval szetvalasztva
vonalas spektrumot, azaz vonalas szinkepet mutatnak)
A bennunk, lelkunk melyen gyokerezo zenei skala rendszere is
valamifele specialis kvantumelmeleti sajatossagokat mutat.
Ha altudomanyosabb akarok lenni :
Az anyag az, ami utanozni probalja a bennunk elo zenet.
Szeret ugy tancolni, ahogy mi futyulunk :)
udv: zoli
|
