Nem akarom azt a latszatot kelteni, mintha azt
gondolnam, hogy az amerikai kultura PONT olyan mint az
europai. Nem pont olyan. Viszont olyan IS. Keves olyan
europai orszag van, ahol olyan zenekarok vannak mint itt. A
Postas Szimfonikusokat, de meg az Allami Hangversenyzenekart
is barmikor elcserelem a Chicagoi Szimfonikusokra. Keves
olyan europai orszag van, ahol olyan muzeumok vannak mint
itt. A Szepmuveszeti Muzeumot barmikor elcserelem meg a
Getty Muzeumra is. Keves olyan......
Van itt minden. Hidas Peternek igaza van: csak penz
kell hozza. Jelzem, ez most mar Magyarorszagon is kezd
imigyen lenni. Es ha majd egy orvos vagy egy egyetemi tanar
nem havi 20.000 Ft-ot keres netto, meg imigyebben lesz.
TESSEK KAPASZKODNI, ITT AMERIKABAN A MAGYAR JOVOBEN
TETSZENEK ELNI (na azert nem minden szempontbol nezvest).
Ami miatt Amerika egy furcsa orszag, az a kultura es az
ertelmiseg HELYE. Itt ugyanis nem alakult ki egy nemzeti
ertelmiseg, amely a nemzeti magas kultura apolasara van
hivatva. Europaban mindenki, aki tobb akar lenni ketkezi
munkasnal, annak meg kell tanulnia a nemzetenek
kulturhoseit. Az a magyar, aki nem tudja ki volt Petofi, ki
volt Erkel, ki volt Gulacsy, az nem erettsegizett. Aki nem
erettsegizett, az csak melos lehet, mert eretlen, gyermek,
nem felnott. Passz. Ahhoz, hogy egy ilyen nemzeti kulturat
egy orszag karbantartson, szuksege van egy nemzeti
ertelmisegre, amely aztan a nemzet elitjekent funkcional.
(Ezt mar egy korabbi vitaban leirtam, most nem reszletezem
tovabb.)
Kurz und gut, itt ilyen nemzeti kultura nincs (ki az
Amerikai Petofi?, ki az Amerikai Erkel?), ezert nem letezik
az az ertelmisegi szerep sem, amely Europaban megvan. Igy az
elit kulturanak sincs az a megkulonbozteto szerepe, amely
Europaban letezik. Viszont VAN ilyen elit kultura IS. Csak
mas a helyierteke.
Ketsegtelen, hogy van itt egy anti-intellektualis
hagyomany. Mar Tocqueville is megfigyelte a mult szazadban,
hogy az amerikaiak, bar naluk a legnagyobb az irastudok
aranya, nem tisztelik a magasabb studiumokat. Ez reszben a
bevandorlok osszetetele miatt volt igy, Mikinek igaza van,
de volt ebben egy protestans, tekintelytiszteletlenseg is,
mindenkinek el kell tudnia olvasni a szentkonyvet, de ha
olvasni tud, minden tudashoz hozzajuthat maga. Nincs
szuksege egy ertelmezo papsagra, amely megragja neki a
kulturat. Az, hogy az amerikai egyetemek a szazadforduloig
nyomaba sem ertek az europaiaknak, tobbek kozott ennek az
attitudnek volt koszonheto.
Jo. Elismerem, en is otthonosabban mozgok Europaban.
Cser Feri, remelem azota mar vettel levegot. Aranyos
Feri! Ara'nyosan van annyi kulturalatlan ember itten. Nem
abszolut szamokban, szazalekban, ahogy azt a Miki is emliti.
No, jo, New Haven nem Lajosmizse, hanem Godollo. Hepinek
tetszik lenni? Milyen zenei elet van Godollon? (Tenyleg nem
tudom.) Van helyi zenekar ? A templomot meg ne tessek
osszekeverni a hangversenyteremmel, noha a fentebb kifejtett
elmeletemmel -- miszerint az europai ertelmiseg a nemzeti
kultura papja -- az analogia rimel.
(Kaiser) Andris, en nem irtam, hogy itt sznob a
kozonseg. Azt irtam, hogy a sznob szamara a kultura
elsodleges funkcioja a tarsadalmi kulonbsegek kifejezese.
Itt eppen hogy nincs a kulturanak ilyen funkcioja (illetve
sokkal gyengebb, es fokent etnikus es nem
osztalykulonbsegeket fejez ki). Az empatia- es tapintat-
ugyben en is detto.
RTA
U.i.: Isten veled Fichtinger Gabor!
U.u.i.: Isten hozott EG. Te mit szolsz mindehhez ? (Lassan
kezd vissza terni az elet)
|
Kedves Gabor !
Keves SZALON szerzo irasaibol tanultam olyan sokat mint a tieidbol. Egy sor
gazdasagi kerdesben irtal a multban vilagosan es meggyozoen. En kulon kedvelem
azt a mertektarto es tenyszeru gondolkozasi stilust, amely nem egy gazdasagi
ideologia, hanem konkret problemak felol epit erveket. Az ilyen partnerrel
vitatkozni mindig orom.
Vitatkozni meg akkor is orom, ha most egy picit egymas melle beszelunk.
Ebben elsosorban en vagyok a hibas, mert az AEE-t tamado megjegyzesem kicsit
sommasra sikeredett. Elorebocsajtom, hogy tenyleg nem vagyok az AEE-nek
szakertoje, es nem kovetem a vele kapcsolatos irodalmat. Ahogy en ertem, az AEE
azt mondja, hogy bizonyos explicit feltetelek mellett,
letezik a gazdasagban egy egyensulyi allapot. Ez az
allapot tokeletes verseny eseten Pareto optimalis (azaz nem
letezik olyan masik allapot, amely legalabb egy embernek kedvezobb, es egyetlen
embernek sem kedvezotlenebb). Ebbol a liberalis folklor -- tehat nem a tudos
kozgazda -- oda konkludal, hogy 1. minden helyzet egyensulyi helyzet, 2. minden
egyensulyi helyzet PO, foleg ha szabadverseny van -- igy jutunk Pangloss mester
vilagaba. En tudom, hogy ezt komoly elmeleti kozgazdak nem mondjak, sot komoly
szociologusok sem mondjak, es a komoly tudomanyfilozofusok sem mondjak.
A kovetkezo negy kerdest kell megkulonboztetni:
Elmeleti kozgazdakat az erdekli elsosorban, hogy az AEE axiomatikus
rendszeren belul
1. mikor nem letezik (egyedi) egyensulyi allapot?
2. Es ha letezik valoban Pareto-optimalis-e?
Ezekrol irsz reszletesen. Elmagyarazod, hogy a konvexitas feltetele az
egyensulyi allapotnak (csokkeno hatarhaszon ill. helyettesitesi arany,
vegtelenul oszthato javak, folyamatos es differencialhato
fuggvenyek). Rendben van. Az egyensulyi helyzet PO tokeletes
verseny eseten, ha nincs verseny lehet egyensulyi allapot, de nem
feltetlenul PO. OK.
A szociologusokat az erdekli, hogy:
3. Mennyiben igazak az AEE tarsadalomrol es a tarsadalmi folyamatokrol
alkotott feltevesei?
Te azt irod:
>Ehhez ke'pest minden AEE azzal kezdi, hogy lei'rja, milyen viselkede'st
>te'telez fel a gazdasa'g szereplo"iro"l, mik a do~nte'si szaba'lyaik (e's
>mie'rt); milyen a ko~rnyezetet, gazdasa'gi e's egye'b.
Pontosan errol van szo. Az AEE FELTESZ valamit a gazdasagi szereplok
viselkedeserol es kornyezetukrol. Tehat nem vizsgalja, hanem felteszi. Amit
vizsgal az az, hogy egy gondolatkiserlet alapjan, mik ezeknek a feltevesek
kovetkezmenyei. (Gondolom, azt te sem tagadod, hogy lehet helytelen
feltevesekbol is helyes vegeredmenyre jutni.)
En a felteveseket kifogasoltam elozo irasomban. Felsorolod az
AEE szerinted lenyeges felteveseit, peldaul:
>Magyarorsza'gon van jo' ha'rom e's fe'l millio'nyi ha'ztarta's, amelynek
>gyakorlatilag mindegyike ke'nytelen gazdasa'gi teve'kenyse'get is folytatni,
>mert lakni, enni, ruha'zkodni, stb. akarnak; ahhoz, hogy a szu~kse'ges javakat,
>szolga'ltata'sokat megvegye'k, jo~vedelemre van szu~kse'gu~k, s i'gy tova'bb.
Majd megemlited a vallalati szferat is.
Itt azt tetted fel, hogy a haztartasok es a vallalatok osztatlan egyseg,
azokon belul nincs erdekkonfliktus (pl. nincs agency problem). Csak haztartasok
es vallalatok vannak, tehat nincs allam, nincs parlament, nincs MDF, nincs Kadar
Bela.
Majd azt irod, hogy ezek a haztartasok donteseinek 99%-a rutinszeru. Vagyis
a helyzet stacionarius, nem valtozik. Hat a jelenlegi kelet-europai helyzetben a
gazdasagi donteshozok -- kulonosen a vallalatok -- donteseirol sok mindent el
lehet mondani, de azt, hogy donteseik nagy resze rutinszeru azt nem. A
tranzakciok egy jelentos resze nem atlathato. Mig regen a vegeredmeny viszonylag
biztos volt es az eljarasok bizonytalanok, es egy jol mukodo gazdasagban az
eljarasok biztosak es a vegeredmenyek bizonytalanok, addig most nalunk mind az
eljarasok, mind a vegeredmenyek bizonytalanok. Rutinrol szo sincs, meg a
haztartasok eseteben sem, hiszen pl. a teljes fogyasztoi arstruktura
megvaltozott.
Felteszed, hogy az ar egyseges es adott. Ilyen csak a legrigidebb
tervgazdasagban letezett. Te hol vasarolsz? Csak bemesz az elso boltba?
Felteszed, hogy nincs intezmenyi korlatja a vallalkozasnak. Ebben peldaul a
hitelhez jutas is benne van? En keves olyan vallalkozorol tudok, akinek a
vallalkozas elott rendelkezesere allt volna a teljes szukseges toke. Tehat, hogy
ma Mo-n, epeszu vallalkozo nem vesz fel banki kolcsont, az intezmenyi korlat ?
(Bar nincs olyan torveny vagy szabaly, amely kimondana, hogy a bank milyen
kamattal adhat vallalkozoi kolcsont, olyan szabaly van, amely kimondja, hogy a
banknak mekkora tartalekot kell kepeznie, amely a jelenlegi helyzetben
jelentosen kihat a kamatra.)
Jo, minden elmelet feltevesekkel el, csak ahhoz, hogy az AEE elegans
analitikus masinaja mukodni sokszor tulsagosan sok olyat kell feltenni, ami
irrealis.
Ez atvezet a tudomanyfilozofusok kerdesehez:
4. Elmelet-e az AEE, milyen igazsag kriteriumnak kell, hogy megfeleljen ?
En azt mondtam, hogy az AEE gyenge elmelet, es elsosorban nem elmeletkent
hasznaljak, hanem modellkent. Az AEE eros modell es gyenge elmelet. Ezzel ugy
tunik, te is egyetertesz:
>I'gy az AEE persze az elme'leti ko~zgazda'szok munkaeszko~ze.
>Az empirikus munka'k azonban csak me'rse'kelten tudja'k ezeket felhaszna'lni.
Es elmondod, hogy nem tudjuk egyensulyoskent modellezni a valutapiacot, a
beruhazasi javak piacat, es a munkaeropiacot (tovabba az ingatlanpiacot, a
mualkotasok piacat stb.).
Engem ugyan egy kicsit aggaszt, hogy te az AEE-t a kinetikahoz hasonlitod,
amit en nem tennek. A kinetika valodi elmelet, amely pontos predikciokra kepes -
- ha nem is az egyedi gazmolekula szintjen --, a kozgazdasagtan eredmenyei ebben
a vonatkozasban joval szerenyebbek. Ha ilyen torvenyei a kozgazdasagtannak,
akkor, gondolom, most te nem Ausztraliaban okitanad a nebuloidat okonometriara
par tizezer dollarert, hanem iszonyatos penzeket kaszalnal az arutozsden osszes
kozgazda kollegaddal egyutt. Esetleg a kovetkezo oteves tervet keszitened
kicsiny hazank szamara, amelyben utolernenk Amerikat. Amikor azt irod, hogy a
modell hasznos, akkor azt ugy kell erteni, hogy gondolkozasunkat segiti.
Az elmelet es a modell kozott a kulonbseg nem az, hogy a modell egyszerubb
az elmeletnel, hanem az, hogy a modell igazsagkriteriuma analitikus, logikai,
mig az elmelete a valosagnak valo megfeleles.
Azt irtam, hogy letezik olyan csere, amely nem kolcsonosen elonyos a
cserelo felek szamara. Ezt te sem gondolod maskeppen.
A konkret kerdesrol azt irod:
>Feri proble'ma'ja'ra aze'rt nem alkalmazhato' az AEE egy az egyben, mert 1. a
>nemzetko~zi csere'ben nem az orsza'gok a termelo"k, hanem az orsza'gban le'vo"
>ce'gek, amelyek ko~zu~l egyesek lehetnek versenyke'pesek, ma'sok nem; 2. a
>csere'ben van egy szabad va'ltozo', az a'rfolyam, ami a szoka'sos AEE-kbo"l
>hia'nyzik, e's a valuta'k piaca nyilva'n nem ugyanu'gy viselkedik, mint a
>szoka'sos a'ruke'. A szabadkereskedelemben a hosszu' ta'vu' egyensu'ly, ha van,
>nyilva'n az a'rfolyammechanizmuson keresztu~l hat, felte've, hogy azt a
korma'ny
>hagyja. Magyarorsza'gon pl. megpro'ba'lja nem hagyni.
>
>De ha elfogadod, hogy a nemzetko~zi csere a'ltala'ban ko~lcso~no~sen elo"nyo~s,
>akkor nem kell minden esetet ku~lo~n vizsga'lni, csak azokat, ahol valami
>szisztematikus ok miatt nem elo"nyo~s valamelyik fe'lnek.
>
Igen de nincs szabadkereskedelem (pl. mert van agrar szubvencio, vannak
kornyezetvedelmi eloirasok, ipari szabvanyok, munkavedelmi, munkajogi eloirasok,
banktorvenyek, es vannak monopoliumok). Tehat ha egy elvont
szabadkereskedelemben hosszutavon egyensuly van, ugy ebbol nem sok kovetkezik.
De azt belatom, hogy ha elfogadom, hogy a nemzetkozi csere altalaban hasznos,
akkor tenyleg folosleges vizsgalni, hogy hasznos-e.
Talan hiba volt az AEE-t belerangatni a vitaba. Azert tettem, bar lehet,
hogy helytelenul, mert azt gondolom, hogy a konzervativ liberalis hit egyik
tartopillere az AEE.
Ami pedig az igazsagossag elmeleteket illeti, en csak azt mondtam, hogy az
AEE nem igazit el abban, hogy mi az igazsagos. Nem azert, mert en nem ertek
egyet az igazsag kriteriumaval, hanem azert mert nincs neki ilyen kriteriuma. A
magyar banannal nem az a baj, hogy nekem nem izlik, hanem az hogy nincs. Az hogy
az AEE szerint a fix pontban mindenki tevekenysegenek tarsadalmi hasznossaga
alapjan reszesedik a termelt jovedelembol, korkoros ervelesen alapszik, ahol a
tarsadalmi hasznossagot ugy kapod meg, hogy kiszamitod, ki mennyit kap.
RTA
|
