Sziasztok,

Nem ertek egyet Szabo Mikolaj-al, ki szerint, a szerelem:
>Tulajdonkeppen egy erdekes (es igen durva hatasokat eredmenyezo)
>kombinacioja a szeretetnek es a szexualitasnak.

Szerintem a szerelem tiszta szexualitas, nincs benne szeretet.
Persze attol is fugg, kinek mit jelent pl. a szeretet szo.

A velemenyem szerint az embert alapvetoen osztonei vezerlik.
Harom fo alaposzton van:
1. Eletoszton
2. Ivadekgondozasi oszton
3. Fajfenntartasi oszton.

A 1. az antiszocialis oszton, mig a masik ketto szocialis oszton.
(nyilvanvalo, hogy miert, az eletoszton azt diktalja, hogy akar
masok elete aran is, de az egyen eletben maradjon, a masodik kettohoz
pedig egyutt KELL mukodni a tarsadalommal).

A 2. oszton az alapja annak, amit en szeretetnek nevezek - ilyen pl.
amit egy szulo erez a gyereke irant.

A 3. oszton az alapja annak, amit en szerelemnek nevezek. 

A fajfenntartasi osztonbol elso lepeskent a szexualitasig jutunk el,
de itt meg mindegy, hogy kivel es mikor, csak csinaljuk. A szerelem
ennek a "kihegyezett" formaja, mikor mar csak egy valakivel akarjuk.
Ennek a kialakulasa az ondefinicioval egyutt ertelmezheto. Az ember
nem tudja ki is on-maga. Ezt a tarsadalom tukrebol, visszajelzeseibol
szuri le. Tehat az emberek (elsosorban kozeli emberek, szulok, baratok,
szeretok) definialjak az egyent. Amikor ez a definialasi igeny
beszukul, s egy emberre osszpontosul, akkor valik szerelemme.
(Ezert is van, hogy ha a szerelmunk elhagy, akkor elveszitjuk
az identitastudatunkat, s olyanok merulnek fel az emberben, hogy
ki is vagyok? Minek is elek?)

Gyakran elofordul (foleg ferfiaknal), hogy az 1. es 2. osztonigenyuket
egy emberen elik ki. Ez azert lehetseges, mert a no meg tud felelni
egyszerre a szexualis partner es a vedenc iranyaba tamasztott 
kovetelmenyeknek. Ezert is van az, hogy oly konnyen osszekeverjuk a
szerelmet a szeretettel. 

Sziasztok,
Juan

Filozofiasok!

>Felado :  [United States]
>Temakor: Re: Kerdes ( 43 sor )
>Idopont: Wed Jun  3 05:00:20 EDT 1998 FILOZOFIA #125

>i Mindenki!

>Tehat az egyen bolcsessege aranyos az energiaszintjevel.

Hmm...az aranyember.....na ez aranyos! :-)

>  [Hungary]
>Temakor: Fw: irok ( 31 sor )
>Idopont: Sat May 30 17:02:57 EDT 1998 FILOZOFIA #123
> Mi az emberiseg celja sajat maga szamara? Azaz,
> Miert kuzd az emberi faj? -altalanossagban, aztan meg kerdezek
> tovabb, ha  nem baj.

Erre JuliusE:
>Ha tudnank, akar haza is mehetnenk :)

E.T. Haaza :))
Masik ertelmezes - JuliusE szo'la ,s en ertelmezem :-) :
"Hazatalalunk."  :-)


"Valasz"-kent Madach az egyes Ember celjat IS abban ve'li meghata'rozni:
"...s az Ember ce'lja a kuzde's maga."

Napersze ha kerdezel me'g, az se baj.


>> - Kerdes JuliusE-hoz
>>
>> De - nyugtass meg:) - ugye Te endorfin -t (#) "hasznalsz" ?
> Nem.
>Az endorfin is csak kabitoszer, ugyanugy hozza lehet szokni,
>a hatasa is csak idoleges, egyre nagyobb adag kell belole stb. stb.
>A kabitoszer temakore mar tenyleg csak nagyon attetelesen kapcsolodik
>a filozofiahoz, de ha mast is erdekel, az "egyik sarokban"
> beszelhetunk rola :)

Peldakent: a regi korokban a samanok pszihedelikus hatasu gombakat is
igenybe vettek, re'vu:letbe juta'suk sora'n, de tenyleg nem FILO tema.
Ha't bocs. tulajdonkeppen en nem olyan vadaskodoan komolyan gondoltam.

Lasd a radio humorfesztivalja, "tavasz" es a "nyar" cimu szamait.:-)
De az tuti, hogy Te egy sorgyarban dolgozol, ahol olcsobb a so:r!! :-)

>Kedveseim, aki idaig jutott az olvasasban, es meg mindig nem kezdett
> el fat gyujteni a maglyamra, annak fizetek egy so:rt :)))
>Jelentkezni maganban lehet!
>JuliusE

Johet, de lehet kisfroccs is :)
Nagy a ka'nikula

>Hol itt az ellentmondas? Tudom, hogy orokeletuek vagyunk, mert mar
>eppen eleg szamomra hiteles szemelyiseg megerositett ebben, de magam
>is szeretnek ilyen hiteles szemelyiseg lenni. :))
> Lasd pl. Szepes Maria neni Voros oroszlanjat.

Jo, igy mar ertem.
Azt a konyvet epp most - huszoneves fejjel - olvasom eloszor,
 a 2. konyv vege fele jarok.

>PS.: Hogy tetszett a hori? :)
>Udv,
>JuliusE

Koszi megkaptam, nagyon erdekes, de azthiszem nem vagyok eleg kepzett.
Jol jonne egy ertelmezo szakszotar is :) Mi az a radix? :)
Mit jelent egy hori terminologiajaban, az ha valaki keresztbe-tesz,
 keresztbe besze'l valakinek?

Arpad,

Sziasztok!

Nagy orommel olvastam az elozo samot, mar feltem, hogy tenyleg mindenki
leiratkozik. A folvetett kerdesek es valaszok szamomra nagyon tanulsagosak,
koszonom. Az utobbi idoben tobb olyan konyvet is olvastam, ami egy kicsit
elbizonytalanitott a tudomany magabiztossagat illetoen. Mondanom sem kell,
hogy kik voltak azok. (Nietzsche, Heidegger) :)

Nietzsche (es Hamvas) viszont koltoi format valasztott, lemondva ezzel
arrol, hogy szajbaragosan, bizonyitasokkal erveljen. Nem is ervelnek, hanem
egy erzest kozvetitenek, ami nekem szimpatikus. Heidegger nagy
erofeszitese, hogy kitorjon a metafizikus nyelvbol, szinten mutat valamit
abbol, hogy a tudomany modszere talan alapjaiban alkalmatlan a nagy
kerdesek megvalaszolasara. (A tudomany nem gondolkodik)

Meg Carnap is, aki ha jol tudom matematikus volt es kimeletlenul szapulta
Heidegger "ertelmetlen szavait" (pl. a semmivel kapcsolatban), a
verifikacio - egyebkent esszerunek latszo - tanat kesobb finomitania
kellett (lehet hogy nem szemely szerint neki, hanem a Becsi Kor tagjainak),
hogy egy szo ertelmet soha sem lehet verifikalni, hanem csak fokozatosan
konfirmalni.

A tudomanyos megkozelites szerintem - es itt most modszeresseget, logikat
ertek - azert hasznos, mert nem szubjektiv. Hogy van-e olyan dolog, hogy
objektiv valosag? En ugy HISZEM, hogy van es azt meg is lehet ismerni.

>Egy igazsag talan egy masik helyzetben nem biztos, hogy igazsag marad...
Az igazsag ilyen relativ ertelmezesevel en nem ertenek egyet.

>Azaz az igazsag csak a mi szemszogunkon, nezopontunkon, hitvilagunkon mulik.
NEM!

>Szerintem a kivetelekbol lehet mindig a legtobbet tanulni, azaz minel
kevesbe >alakitsunk ki merev semakat...
Ezzel egyetertek.

>A tudat, mivel onmagat nem tudja kivetiteni (most ezt is tegyuk fel),
objektiv >tapasztalatokat szerezhet-e pusztan az erzekelesre hagyatkozva?
(Lasd buvesz >keztrukkjei - szemunket "megcsalja")
Latod ezert jo, hogy az ember olvas konyveket. Kant errol a kerdesrol irt
egy 800 oldalas konyvet. Az alapkerdese az, hogy leteznek-e a priori
szintetikus (tudast bovito) iteletek. Magarul, hogy szerezhetunk-e a priori
tudast gondolkodas altal.

>Sajat valasz: Az "objektivitas" a szubjektivitas reszhalmaza, az a
reszhalmaza, >amelyet kinevezunk objektiv valosagnak. Ez altalaban egy
kozosseg altal >kiragadott resz.
Ezzel nem ertek egyet. A filozofia feladata eppen az, hogy _altalanos_
ervenyu kerdeseket tegyen fol. Nem csak erre vagy arra a csoportra
vonatkozoan, hanem altalanosan.

>Vizsgaljunk meg egy zart rendszert (tegyuk fel, hogy zart): elme.
>Illuziokat tud kialakitani maganak (lasd "orultek").
Ld. Kant ismeretelmeletet. A targyakat nem mint magaban-valo-dolgot
ismerunk meg, hanem azt ismerjuk meg benne, amit mi belevetitunk. Latod, ez
a kerdes sem uj.

>Fontosak a konyvek, de egy dolog meg fontosabb: az Elet. A konyvek - ugy
erzem - >sohasem fognak olyan teljes tudast, teljes bolcsesseget adni, mint
maga az Elet, >de a konyvek is beletartoznak az Elet teljessegebe, az Elet
eszkoztaraba...
Olyan sok dolgot es olyan sokfele szempontbol kozelitettek mar meg a
konyvek, hogy erdemes oket elolvasni. Nem kell mindent neked kigondolni,
azonkivul legalabb gondolatebresztonek jok.

JuliusE:
A veletlen definicioja az, hogy nem lehet elore megmondani, hogy mi lesz.
Holnap lehet, hogy elut az auto. De ennek szerintem nincs uzenet erteke. Ez
a veletlen. (Sors ???)

>Ismet egy kerdes mindenkihez: Milyen hasonlosagokat, kulonbsegeket lattok
>ill. tartotok fontosnak a keleti es nyugati filozofiak kozott, es milyen,
>mennyire egyseges a tudomanyos allaspont?
Szamomra a keleti gondolatvilag sokkal szabadabb, illogikusabb, mint a
nyugati, 
ami egy baromi pragmatikus gondolkodas. Nekem az nem tetszik a keleti
vallasossagban (termeszetesen ennek ellenere csodalom es tisztelem), hogy
pl. a hindu vallasban egyszerre van jelen a legbrutalisabb allataldozat es
a legkifinomultabb vallasi okoskodas. Nem zavarja oket, hogy pl. a BG tele
van ellentmondasokkal. Ok valahogy az egeszet tudjak latni, anelkul, hogy
elvesznenek a reszletekben. Kozelebb allnak ahhoz a "termeszeti vallashoz",
amirol mar regebben irtam.

Schopenhauer csak a keleti gondolatvilagot hasznalta fol, nem az egyes
praktikakat. "A vilag, mint akarat es kepzet" Ezt ajanlom, ez volt az elso
filozofiai temaju konyv, amit olvastam.


Tamas, aki nem filodoxos, de meg nem filozofus.

Samu:
Te tenyleg most vagy elsos? Az ELTE-n?
En most megyek felvetelizni 23.-an! Allitolag nagy suxx.

Barna: Ezer bocs a Samuert! :) Karpotlasul hivhatsz Lunamarcinak :)

> > Sajnos nem tudom, hany eves voltal 15 evvel ezelott. En jelenleg
> > 20 vagyok, es lassan befejezem a filozofia I. evet.
Kabe annyi :))) Szep kilatasok, mi? :)))

> > > Szoval elszallasok ellen nagyon is tanulsagos idonkent kiprobalni
> > > egy-kettot _elesben_ :))
> > Marmint teoriat? Mi az, hogy elesben? Szerintem eles logikaval; ez
Ertsd: a gyakorlatban. Eles logikaval maximum duhonghetsz az emberi
viselkedesen, az enyemen is! :) Szubjektive addig tunik irracionalisnak
valami, amig meg
nem tanuljuk hasznalni. Utana - legalabbis szamodra - mar racionalis. Amikor
pedig mar eleg sokunk (kritikus tomeg - meg ilyet, ez megint a Profecia!
:) ) szamara racionalissa valt, akkor mintegy "berobban" a koztudatba.
De vajon az, hogy egy ranezesre irracionalis elgondolas hogyan feszkeli be
magat a tudatodba, az is eleg irracionalis, nem? Nagyjabol ezt hivjak
_ihlet_-nek, es ez nemcsak a koltok sajatja, hanem a tudosoke is.
Hallottatok mar logikus ihletrol? :)
A tudomany most ujabb paradigmavaltas elott all, valoszinuleg ennek is
koszonheto a korunkban dulo ideologiai valsag (valtas-valsag, hm... van itt
etimologus? :) )

Egyre tobben pedzegetik tudatunk kihasznalatlansagat, es sokan vissza is
elnek vele, a legenyhebb ezek kozul a vasari bohockodas Cipolla modjara.
Annak idejen az elektromossagbol is probaltak igy penzt csinalni - egzaltalt
figurak jarkaltak Van de Graaf-generatorral, meg mas szerkenyukkel. Ma
maskepp allitjak az egnek a hajunkat :))

> > > > - Letezik-e objektiv valosag?
> > > Nem
> > Ezt nevezem kategorikus valasznak. Kicsit bovebben?
<kezdorzsoles> Alig vartam mar, hogy valaki feltegye ezt a nyilvanvalo
kerdest erre a nyilvanvalo provokaciora :-E'
A tobbi valaszom is ilyen volt, ezek szerint azokkal nincs gond? :)

Bovebben: hol huzod meg a hatart objektiv es szubjektiv kozott?
Ugy is kerdezhetnem: hol huzod meg a hatart belso es kulso, en es nem-en
stb. kozott?

Van erre egy kedvenc koanom, remelem, nem haragszotok erte (meg a leglassubb
modemen is atmegy egy szazadmasodperc alatt :) )

"A tanitvany megallt a Mester kunyhojanak ajtajaban.
- Azert jottem, hogy megtudjam, ki vagyok! Ha kell, evekig a labaidnal ulok.
- Nem kell! - mondta a Mester.
- Akkor hogyan tudom meg, ki vagyok en?
- Mi ez? - kerdezte a Mester, es megfogta a tanitvany egyik hajfurtjet.
- A hajam.
Ekkor a Mester levagta a hajfurtot.
- Mi ez?
- A hajam.
A Mester szalankent szetszorta a szelbe a tanitvany hajfurtjet.
[...]"

> > > > - Ha letezik objektiv valosag, hogyan tudjuk eldonteni,
> > > >hogy gondolataink az objektiv valosagot tukrozik-e,
> > > >vagy pedig a mi belso modellunket a Vilagrol,
> > > >mely teljesen fuggetlen is lehet az objektiv valosagtol?
> > > Ui. ha letezne, ez nem lenne kerdes :)
> > De kerdes lenne. Az objektiv valosag lete nem fugg a
> > megismerhetosegetol.
Hat itt harap a farkaba a kigyo :)
Einstein is hasonlo okbol szamuzte az etert.
Az objektiv valosag, mint idea? Nem rossz :)

Ha jol emlekszem, letezik egy olyan tudomanyos axioma, hogy a vilag vegtelen
ugyan, de megismerheto. Vagyis, hogy a vilag altalunk be nem lathato resze
azert ugy viselkedik, ahogy a belathatoban megszoktuk. Haaaaaat, tudna ezt
valaki garantalni? Mert ha nem... :)
De vigyazat! A vegtelen N A G G G G G Y O N   N A G Y!!!

Meg mindig Barna:
>Mindennapi gondolkodas = jozan esz, ami erkolcsi megfotolasokbol
>olyan irracionalitasokat is elfogad, amelyeket az igazi racio soha nem
>fogadhat el, mert teljesseggel logikai alapon mukodik.
Ezt inkriminaltam Spinozanal is.

>Fo kerdes:
>Mi az objektivitas es a szubjektivitas kozotti kulonbseg?
Lam, Csaba is felteszi ugyanezt a kerdest. Ezek a franya veletlenek! :)

A koanbol elhagyott mondat igy hangzik:
"A tanitvany ebben a pillanatban onmagara ebredt."
Remelem, Ti is!! :))))

Ciao,
JuliusE