A Portlandban (Oregon allam) publikalt "Bio/Tech News"
idoszakos tajekoztato legujabb szama a kovetkezokkel kezdi:
   " Szamos tudos dobbent meg jelenleg, amikor nyilvanos-
sagra kerult, hogy egy o"skori borostyanko"be za'ro'dott 
le'gbuborek analizalasa 38%-os oxygen szintet mutatott.
Manapsag jo'l tudott, hogy a levego" atlagos oxygen tartalma
mindossze 19-21% korul mozog. Ma'sszo'val: a fold korai 
tortenete o'ta oriasi, 50%-os zuhanas allott be az altalunk
belelegzett levego oxygen tartalmaban! Ez a felfedezes azert
foglalkoztatja kulonoskepen a kutatokat mert arra utal, hogy
az emberi test eredetileg 50%-al erosebb oxygen koncent-
raciora volt mukodeset es novekedeset illetoen "betervezve"
mint amennyi jelenleg rendelkezesre all." ( forditas: to"lem.)
   Kesobbiekben a cikk ramutat arra, hogy kozvetlen kapcsolat
latszik az oxygen szint csokkenese es bizonyos betegsegek
szaporodasa kozott. Dr. Otto Warburg, nemet biokemikus,
Nobel Dijjas a rak okainak kutatasaban elert eredmenyeiert, 
meggyozodeset  fejezi ki, hogy a rakos sejtek csak akkor kezd-
hetnek el burjanzani az emberi testben ha a sejtek oxygen hi-
anyban szenvednek. Ami meg fontosabb: kutatasai arra is utal-
nak, hogy a rakos sejtek egyaltalan nem tudnak burjanzani ha 
oxygenben gazdag kornyezetbe helyezik oket!
   A'm: hogyan lesz az emberiseg oxygen defficient?
  Az egyik kutato - Waves Forest - azt mondja, hogy " a mi civi-
lizacio'nk kombinalt tehnologiaja kozel husszorosat fogyasztja
el annak az oxygennek amit 5 milliard lelegzo ember fogyasztana
el normalis korulmenyek kozott." Dr. John Muntz, Forest es mas
biokemiai kutatok szerint a jelenlegi alacsony oxygen szint 
iszonyu stresszt ruha'z az emberi szervezetre mikozben azon
igyekszik hogy funkcioit az elegtelen oxygen kornyezetben is 
maradektalanul ellassa! A felnott emberi test haromszor akkora
oxygen koncentraciot igenyel mint amennyivel a levego jelen-
leg rendelkezik. 
   Mindez fokozodo gyengesegben, kimerultsegben, korai ore-
gedesben es degenerativ ko'rokban mint arthritis, ra'k,
sziv bantalmak, agybeli funkcio zavarok stb. jelentkezik.
  A masik oxygen defficiency ok a taplalkozasban rejlik, a zsirok
es nutritionalisan ertektelen, ugynevezett "junk" food csak novelik
a stresszt. A zsiradekokban es proteinben gazdag taplaleknak
ugyanis nemcsak alacsony az oxygen tartalma de oxygent VONNAK 
El a szervezettol emesztesuk soran!
   Dr. W. Spencer Way az Orvosok Amerikai Szovetsegenek Ujsagaban
ezt irja: " Elegtelen oxygen elegtelen biologiai energiat jelent
amely enyhe faradtsagtol kezdve eletet fenyegeto megbetegedeseket
is eredmenyezhet. A kapcsolat elegtelen oxygen es betegsegek kozott
most cafolhatatlanul megallapitast nyert."
  A tunetek: altalanos testi gyengeseg, izom fajdalmak, depresszio,
szedules, tulerzekenyseg, kimerultseg, memoria veszteseg, zavaros
magatartas, kronikus ellensegeskedes, verkeringesi zavarok, rossz
emesztes, savas gyomor, csokkent vedelem megfazas es influenza
ellen, legzoszervi problemak, daganatok, bakteriumos es virusos
valaminta parazitak okozta fertozesek...
  A cikkben ezutan jon a blabla: medikalis oxygen keszitmenyek
"Vitamin "O" " nev alatt, levelek tucatja azoktol akik mar meggyogyul-
tak az "Vitamin-O" hasznalata utan,
  Ehez nem fuzok kommentart.
  Viszont:
   1.) Nejem, aki ragyogo fej volt (s vegeredmenyben most is az bizo-
nyos tekintetben) rendivul agressziv chemotherapia plusz 35 besu-
garzas utan mellrakjanak megfekezesere egyik naprol a masikra
elvesztette ugynevezett "short term" azaz rovid lejaratu memoriajat!
De annyira, hogy 5 perc mulva nem emlekezett, hogy telefonalt e
valaki, hogy mit vasarolt, stb. A foonkologus elmondta, hogy ez a
tunet nem ismeretlen, es az oxygen haztartassal kapcsolatos za-
varokkal van osszefuggesben ami az agy funkcioit szabalyozza. 
   Hozza kell tennem, hogy Pirocetam (Nootropil) valamint Ginkoba
es DHEA keszitmenyek hatasara (?) lenyeges javulas mutatkozik.
A DHEA-t (mint egyszer ezt mar amlitettem) maga a fo"onkologus
javallotta, holott ez egy "alternativ" azaz nem hagyomanyosan 
rendelheto medicina.
   2.) Am ennel sokkal frappansabb a kovetkezo: egyik ismerosom
idos nagynenje Coloradoban lakik, Denverben, ami "mile high
city", azaz 1665 meter magasan van a tenger szint felett.( Fel kilo-
meterre a Kekes felett?) Neki is memoria zavarai tamadtak igy
Houstonban (Texas) lako batyja elhatarozta, hogy egy idore magahoz
veszi hogy konnyitsen a sorsan. Repulojegyet kuldott neki.
  Az oregasszony repuloutja elejen valami baj tortent a Jet belso
legkondicionalasaval s az utasoknak fel kellett venniuk az oxygen
maszkot, amit gyakorlatilag egesz ido alatt, a tobb oras uton 
magukon kellett tartani. Amikor Houstonba erkeztek vidaman me-
selte a batyjanak, hogy sohsem utazott ilyen jol, MINDENFELE 
APROSAGOK ESZEBE JUTOTTAK, pl. hogy elfelejtett vizet hagyni
a macskajanak, fel kell hat hivni a lanyat, de azonnal! 
  Mar nehany oras intyenziv oxygen "therapia" is erdekes dol-
gokhoz vezetett. E teren meg sok a kutatni valo...
  MA'S!!!
  Peternek es Titusznak:
  Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy a tahycardia es extrasistolae
serdulokorban es utana is a huszasok kezdeten olyan jelenseg 
amit kesobb igen gyakran "kinol" a delikvens megpedig nyomta-
lanul es kulonosebb beavatkozasok nelkul.
   A cardiologusok viszont rendkivul komolyan veszik, ha ugy 50
eves kor korul jelentkezik egy paciens naluk ilyesmivel, ugyanis
ebben a korban a szimptoma legtobbszor vascularis meghiba-
sodasra mutat, tehat valoszinuleg nem "ideges" hanem szervi
eredetu sziv hiba.
  A Q10 enzymmel es meg sok mas "divatbajott" szerrel kapcso-
latban ket dologra kell figyelemmel lenni:
  1.)Meg a leghatasosabbnak latszo szerek eseteben is statisz-
tikai eredmenyek tomege valamint jelentos kifutasi ido kell amig
hatasossagaval kapcsolatban vegleges itelet formalhato Se a
tulzott optimizmusnak, se a "szememet, fulemet befogom" menta-
litasnak ertelme nem lehet, mert  - plane az utobbival - konnyen
megeshet hogy a furdovizzel egyutt a csecemot is kilottyantjuk a
csatornaba! 
  2.) Ugyanis: az egesz gyogyszertan historiaja kiserletek es 
"nezzuk meg"-ek, valamint "megprobalomok" tortenete. Egy-
egy igeretes substancianak ese'lyt kell adni! Itt van a Tamoxifen
esete. Kituno szernek bizonyult oestrogen erzekeny tipusu
rmellrak fajtak terjedesenek megakadalyozasara egyik mell
oldalrol a masikra. 
   Ugy festett, hogy a tobbi rakfajtaknal hatastalan. De a konok
es kitarto kiserletek bebizonyitottak (Duke egyetem, stb.) hogy
- ha csokkentettebb szazalekban is - de ezeknel a fajtaknal is
hatasos LEHET e's - ezzel ugye mindenki egyete'rt - minden 
egyes megmentett rakos beteg mege'rte a probalkozast!
   Szo'val fulet kimosni e's kinyitni az ujdonsagok fele'!


  -pagony-


  - pagony -

Szadai Jozi irja:"1. A legkori oxigen nem eredthet a novenyekbol. Kiszamoltak
hogy pl. egy fa elete soran annyi oxigent termel ami kesobb a
lebomlasahoz kell.
Tehat a legkori oxigen nem a novenyek mukodesenek eredmenye.
Tekintettel arra hogy az oxigen a masodik legreakciokepesebb
gaz a fluor utan, az hogy a legkorben ebbol a gazbol ilyen
nagy mennyiseg van jelen, abszurdum. Honnan ez a sok
szabad oxigen?"
Lehet, hogy amit most irok nem elegge tudomanyos, mert nincsenek keznel
konkret adatok, inkabb amire emlekszem. Tudomasom szerint a legkor oxigentartal
ma
a szarazfoldi novenyzet megjelenese elott kialakult a tengerekben hatalmas tome
gben
elo fotoszintetizalo algak tevekenysegenek koszonhetoen. Jelenleg is ez a fo 
oxigenforras es nem a tropusi oserdok. Nem tudom a fenti szamitas honnan ered ,
de az elpusztult novenyzet lebontasahoz nem szukseges oxigen, mivel nagy reszuk
 
anareob bomlik le(lsd tozegkepzodes, tavi uledekek, gombak stb.), Persze, ha 
elegetjuk az mas, de ez csak toredek az anareob lebomlashoz kepest.
Ami a reakciokepesseget illeti az nagyon faramuci dolog, kerdes az, hogy mivel 
szemben. Pl telitett  szenhidrogenekkel szemben (benzin) a fluor robbanasszerue
n 
reagal minden inicialas nelkul, a klort mar be kell inditani fennyel vagy termi
kusan, 
a brom meg eleg inert. Oxigen, meg a nascens sem reagal a szenhidrogenekkel 
inicialas nelkul, persze azutan mar onnfentarto lancreakcio. A fluor az oxigenn
el
eltarthato, de a sarga foszfor nem, mert meggyullad. Akkor most melyik a reakti
vabb a 
fluor vagy a sarga foszfor? 
Udv.
Hackler Laci

>1. A legkori oxigen nem eredthet a novenyekbol. Kiszamoltak
>hogy pl. egy fa elete soran annyi oxigent termel ami kesobb a
>lebomlasahoz kell.
>Tehat a legkori oxigen nem a novenyek mukodesenek eredmenye.

En ugy tudom, az eredeti oxigenkeszlet az oceanbol szarmazik. Az oceanban
elo roganizmusok allitottak elo, es az elet csak az utan koltozott ki a
szarazfoldre, hogy a legkor megtelt oxigennel. (Ha tevedek, szoljatok.)

Es ha egy fa lebomlasakor tenyleg ugyanannyi oxigen fogy, mint amennyit a fa
eloallitott, az kulon szerencse, kulonben allandoan novekedne a legkorben az
oxigen mennyisege :-)

>2. Kozismert hogy a magnes tonkreteszi a szamitogepek
>adattaroloinak tartalmat (floppy, winyo).

Hogy a floppyt tonkre teszi, azt meg el tudom kepzelni, na de hogy a
winchestert? 
Ugy tudom, a magneses ter tokeletesen arnyekolhato peldaul vassal. Es a
villanymotorba amugy sem kell allando magnes.

Peter

Sziokak!

Ha mar igy belejottunk a rejtvenyekbe, ime megegy. A TUDOMANY-ba
is bekuldom, mert igenyes rejtvenyek oda valok :)

Szoval.. Annak valoszinuseget akarjuk megtudni, hogy a kor egy
VELETLENSZERUEN kivalasztott hurja hosszabb, mint a korbe irhato 
egyenlo oldalu haromszog oldala.
Rajzoljunk egy korbe egy AB szakaszt, mint hurt. Legyen M ennek
a felezopontja. Legyen O a kor kozeppontja. Igy OM meroleges 
AB-re. A kor sugara R, az OM szakasz hosszat jeloljuk d-vel. 
Az elso megoldas szerint azt allitjuk, hogy d erteke egyforma 
valoszinuseggel eshet barhova 0 es R koze. Ekkor a rajzbol latjuk
(ha felrajzoltad), hogy egy veletlenszeruen berajzolt hur hossza
csak akkor lehet nagyobb a haromszog oldalanal, ha d kisebb , 
mint R/2. Ennek valoszinusege tehat 1/2.

Masodik megoldas: Az M pont a koron belul egyforma valoszinuseg-
gel eshet barmely pontra. Azt latjuk, hogy a berajzolt hur csak
abban az esetben lehet hosszabb a haromszog oldalanal, ha az M 
pont az R/2 sugaru kis koron belul esik. A kiszamithato valoszi-
nuseg tehat : pi*(R/2)^2 es pi*R^2 aranya, vagyis 1/4.

Harmadik megoldas: Az AOB szog egyforma valoszinuseggel vehet fel
barmely erteket 0 es 360 fok kozott. A kivant esemeny most csak 
akkor fog bekovetkezni, ha ez a szog 120 es 240 fok kozott van.
igy a valoszinuseg: (240-120)/360 = 1/3

Melyik megoldas a helyes a harom kozul? Melyik a helyes es melyik
nem, es amelyik nem helyes az mert nem az?

Varom a valaszokat (lehetoleg a )

Jozsi

> Felado :  [Hungary]

Szadai Jozsi:

> 1. A legkori oxigen nem eredthet a novenyekbol. Kiszamoltak
> hogy pl. egy fa elete soran annyi oxigent termel ami kesobb a
> lebomlasahoz kell.
> Tehat a legkori oxigen nem a novenyek mukodesenek eredmenye.
> Tekintettel arra hogy az oxigen a masodik legreakciokepesebb
> gaz a fluor utan, az hogy a legkorben ebbol a gazbol ilyen
> nagy mennyiseg van jelen, abszurdum. Honnan ez a sok
> szabad oxigen?

A legujabb kutatasok szerint a Fold legkoreben talalhato oxigen legnagyobb
resze vilagmeretu geologiai folyamatok eredmenyekeppen keletkezett. David
DesMarais, a NASA Ames Kutatokozpont munkatarsa kimutatta, hogy osszefugges
van a legkori oxigen mennyisegenek 2,0-2,2 milliard evvel ezelott
bekovetkezett ugrasszeru novekedese es a Fold kergeben elraktarozott szen
mennyisege kozott. Ebben az idoben a Fold szamos, osi, un. "mikrokontinense"
utkozott egymassal, aminek eredmenyekeppen kialakultak a mai meretu
szarazfoldek. DesMarais szerint amikor az osi utkozesek soran nagy
mennyisegu szerves anyag temetodott el, annak oxigentartalma felszabadult es
a levegobe kerult. A legkori oxigen mennyisege csak olyankor tud jelentos
mertekben megnoni, amikor a tektonikus valtozasok kovetkezteben szamottevo
mennyisegu szerves anyag temetodik el az oceani uledekben.

Korabban egyebkent volt egy olyan elkepzeles is, hogy a vulkanikus
tevekenyseg csokkenese eredmenyezte a legkor oxigentartalmanak megugrasat,
DesMarais szamitasai szerint azonban ez onmagaban nem lehetett elegendo.

Reszletesebben lasd a Termeszet Vilaga 1997. februari szamaban (92. old.),
ill. a NASA 1996. oktoberi sajtokozlemenyeben:

http://ccf.arc.nasa.gov/dx/basket/storiesetc/96AR_60.html

Szilagyi Andras