Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 59
Copyright (C) HIX
1992-05-12
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 - A TIPP kerdesrol egy-ket szo (mind)  9 sor     (cikkei)
2 Tipp (mind)  24 sor     (cikkei)
3 HVG-cikk (mind)  95 sor     (cikkei)
4 A Gombar szindroma (mind)  114 sor     (cikkei)

+ - - A TIPP kerdesrol egy-ket szo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves SZALONtagok,

	Hollosi Joska bejelentese jol jott szamomra, mivel, ugy latszik, nem
nyert "altalanos tetszest" javaslatom. Ennek ellenere, nincs szandekomban a
TIPPre irni szubjektiv es memory-bound okok miatt. Ha valami borzaszto fon-
tos, de nem politika-iranyu dolog egetne' a tollam/keyboard-om, megprobalom
a SZALONra hozni -- remelem Ivan elnezi ezt az aberraciot.

	F. Miki
+ - Tipp (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szerintem nem baj, ha a SZALONban vitatkozunk a TIPPro3l vagy a
FORUMro1l -- hol ma1shol? Hadd tegyem akkor hozza1 az e1n
ve1leme1nyemet.

Szerintem aze1rt reaga1ltatok (ma1r aki) idegesen a TIPPen
to2rte1ntekre, mert olvassa1tok a FORUMot. E1n, amio1ta a FORUMot
lemondtam, sokkal nyugodtabb vagyok, e1s u1gy la1tom, hogy a TIPP-pel
nincs semmi baj. Van ne1ha egy-egy baromsa1g, e1s a tiszteletreme1lto1
to2bbse1g ezeket annak rendje e1s mo1dja szerint helyre is szokta tenni.
Engem a FORUMro1l elso3sorban az riasztott el, hogy ez rendszeresen nem,
vagy nem a megfelelo3 forma1ban to2rte1nt; a TIPP szerintem
ege1szse1gesen mu3ko2dik. Az `elforumosoda1s' vesze1lye szerintem addig
nem a1ll fenn, ami1g ilyen sok olvaso1ja van, e1s ezeknek a to2bbse1ge
nem riad meg a baromkodo1kto1l.

Ami pedig a SZALONt illeti, isme1telten hangot adne1k annak a
ve1leme1nyemnek, hogy nem le1tezik modera1la1si szaba1lyzat, e1s hogy
nem egyeztu2nk meg abban, hogy bizonyos te1ma1kat `en bloc' be lehessen
tiltani. Szerintem ilyet ne is mondjunk ki, vontakozzon a modera1la1s
tova1bbra is egyes u2zenetekre. E1s nem e1rtem azt se, mie1rt baj, ha
valaki egy kora1bban valaki (aka1r a modera1tor) a1ltal leza1rt vita
fonala1t fo2lveszi.

U2dvo2zlettel -- Ka1lma1n La1szlo1
+ - HVG-cikk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az alabbi szoveg a kovetkezo HVGben fog megjelenni a
velemeny-rovatban. Eredetileg a szoveget egyutt irtuk Borocz
Jozsival, de a szerkesztoseg ragaszkodott ahhoz, hogy egy szerzo
legyen csak feltuntetve. Ez vegul en lettem, mert en irtam az elso
valtozatot. Egyebkent a kulfoldontartozkodo magyar polgarok
szavazati jogat a kozel jovoben targyalja az Orszaggyules, ha jol
tudom.
                Rona-Tas Akos


>      Szavazzanak-e a ku2lfo2ldo2n e1lo3 magyarok? Mie1rt is
> ne, ha a1llampolga1rok, e1s a szavaza1s a1llampolga1ri jog?
> A dolog azonban nem ilyen egyszeru3, ba1r nem is olyan
> bonyolult, mint ahogy az erro3l kialakulo1 vitabo1l
> ve1lhetne1nk.
>
>      A ku2lfo2ldo2n e1lo3 magyar a1llampolga1rok szavazati
> joga ellen az elvi kifoga1s az, hogy a ku2lfo2ldo2n e1lo3
> magyarok to2bbse1ge nem viseli szavazata1nak
> ko2vetkezme1nyeit, azaz, hogy a kibicnek semmi sem dra1ga. A
> gyakorlati kifogasok szerint pedig ko2ltse1ges dolog volna ku2l-
> fo2ldo2n megszervezni a kampa1nyt e1s a szavaza1st. Ve1gu2l, a ku2l-
> fo2ldo2n e1lo3 magyarok ko2re1ben aligha volna meg a kello3 erdek-
> lo3des.
>
>      Hogy minden ku2lfol2do2n elo3 magyar kibic lenne, az
> egyszeru3en nem igaz. A ku2lfo2ldo2n munkava1llalo1kent
> tarto1zkodo1 to2bb tizezer magyar, akinek Magyarorsza1gon munkahelye,
> laka1sa, vagyona, rokonsa1ga van, e1s aki elo3bb vagy uto1bb
> haza fog telepu2lni, e1ppen u1gy e1rintett, mint ba1rmely
> otthon maradt polga1rta1rsa. Ez a csoport e1vrol evre no2vekszik.
> A ku2lfo2ldo2n a ku2lon2fe1le kiva1ndorla1si hulla1mok
> ko2vetkezte1ben letelepedett magyarok ko2zu2l sokan
> ko2lto2znek haza o2regkorukra. Nekik sem mindegy, milyen haza1ba
> te1rnek vissza. Ve1gu2l vannak azok, akik ugyan la1tszo1lag ve1gle-
> gesen ta1voztak, de sza1mi1t ra1juk az orsza1g mint befekteto3kre
> vagy szake1rto3kre (esetleg nagyko2veti megbi1za1sban). Ez uto1b-
> biakro1l sem gondolhatjuk, hogy nekik mindegy volna, mike1nt fordul
> a magyar politika szekere az orsza1gos va1laszta1sok sora1n.
> A munkava1llal1s, o2szto2ndi1j, ha1zassa1gko2te1s, csala1degyesi1te1s,
> vagy kora1bbi kiva1ndorla1s ko2vetkezte1ben ku2lfo2ldo2n tarto1z-
> kodo1 magyarokat haza1jukhoz fu3zo3 ko2to2de1sek megtarta1sa,
> ero2si1te1se ko2zo2s -- nemzeti -- e1rdeku2nk. Csak i1gy e1rheto3 el,
> hogy a munkaero2 kia1ramla1sa szaktuda1s, to2ke, szakmai kapcsolatok,
> kommunika1cio1s ke1szse1g, stb. visszaa1ramla1sa1t ide1zze elo3.
>
>      Ahogy ezt ezeken az oldalakon Borocz Jozsef ket eve leirte, e
> ko2to3de1seket veszi semmibe a jelenlegi magyar szaba1lyoza1s,
> mely Magyarorsza1gon tarto1zkoda1shoz ko2ti a szavazati jogot. E1s e
> ko2to3de1sek megtarta1sa1nak fontossa1ga1t ismeri fel pe1lda1ul az
> osztra1k, lengyel vagy roma1n szavaza1si to2rve1ny, melyek leheto3ve1
> teszik az orsza1gos szavaza1sban valo1 re1szve1telt az e1ppen ku2lfo2l-
> do2n tarto1zkodo1 a1llampolga1rok re1sze1re is.
>
>      A szavaza1s ko2ltse1gei a szerveze1s mo1dja1to1l fu2ggenek.
> Ke1t e1vvel ezelo3tt, az elso3 szabad va1laszta1sbo1l valo1 kiza1-
> rattata1s ellen felle1pve az egyma1ssal intenzi1v sza1mi1to1ge1-
> pes levelezo3kapcsolatban levo3, ku2lfo2ldo2n tarto1zkodo1 magyar
> tudoma1nyos kutato1k, egyetemi tana1rok e1s o2szto2ndi1jasok egy cso-
> portja1nak sikeru2lt gyakorlatilag ko2ltse1gmentes megolda1st kitala1l-
> niuk. E megolda1s elemeit alkalmazzuk ala1bbi javaslatunkban.
>
>       Szavazhasson minden magyar a1llampolga1r -- azaz mindenki,
> akinek e1rve1nyes magyar u1tlevele van. (A magyar u1tleve1l kiva1l-
> ta1sa1val a ku2lfo2ldo2n letelepedettek is bekeru2lhetne1nek a
> va1laszto1i jegyze1kbe.) A ku2lfo2ldo2n e1lo3 magyar va1laszto1
> felelo3sse1ge lenne, hogy a va1laszta1sok elo3tt mondjuk ke1t ho1nap-
> pal ke1rje az adott orsza1g magyar ku2lke1pviselete1ne1l felve1tele1t
> a ku2lfo2ldo2n szavazo1k ne1vjegyze1ke1be. Ez kello3 ido3t adna
> arra, hogy to2ro2lje1k az otthoni ne1vjegyze1kbo3l, e1s megkapja
> a szavazo1ce1dula1ja1t. A szavaza1st az amerikai szakmai szervezetek-
> ne1l kiva1lo1an beva1lt ke1tbori1te1kos mo1dszerrel, posta1n lehetne el-
> inte1zni: egy kisebb, leragasztott bori1te2kban lenne a szavazo1ce1dula,
> s egy nagyobb bori1te1kban lenne ez a kisebb, valamint a
> szavazo szemelyi adatai. A ke1tbori1te1kos mo1dszer
> biztosi1thatna1 a szavaza1s titkossa1ga1t, e1s azt is, hogy
> csak az szavazzon, aki erre jogosult. A fenti mo1dszerrel
> egy ku2lfo2ldi szavazat aligha keru2lne to2bbe, mint egy
> magyarorsza1gi. Terme1szetesen leheto3ve1 kellene tenni azt is,
> hogy aki akar, e1s akinek a fo2ldrajzi ko2zelse1g leheto3ve1 teszi,
> szeme1lyesen voksolhasson a magyar ko2vetse1geken e1s konzula1tusokon
> fela1lli1tando1 urna1kna1l.
>
>     Terme1szetesen nem tudjuk, a ku2lfo2ldo2n tarto1zkodo1 magyar
> a1llampolga1rok mekkora ha1nyada e1lne egy ily mo1don megszervezett
> va1laszta1s esete1n a szavazati joga1val. A sza1mi1to1ge1pes levele-
> zo3ha1lo1zaton, illetve szeme1lyes besze1lgete1sek u1tja1n szerzett
> benyoma1sunk szerint ez az ara1ny nem volna alacsonyabb, mint az otthon
> szavazoke. Ha pedig az ilyen-olyan okbo1l, hosszabb-ro2videbb ideig
> ku2lfo2ldo2n tarto1zkod1o magyar a1llampolga1rok to2bbse1ge nem e1l
> e joga1val, hasonlo1an mondjuk a koma1romi 3. va1laszto1i ko2rzet
> polga1raihoz, ez sem lehet ok arra, hogy a szavazni ki1va1no1kat
> jogszaba1lyok utja1n tova1bbra is megfosszuk legalapveto2bb a1llam-
> polga1ri jogukto1l.
>
+ - A Gombar szindroma (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A tegnapi hirmondoban jelent meg az alabbi gyongyszem:

> Varatlan fordulatot vett csutortokon az Orszaggyules kulturalis
> bizottsaganak ulese, amelyen a miniszterelnok kezdemenyezesere a
> bizottsag koalicios tobbsege Gombar Csabanak, a Magyar Radio elnokenek
> alkalmatlansagat mondta ki.  Az elnok ui. az ules elejen, miutan
> nyilatkozatban utasitotta vissza az eljarast, tavozott a terembol.

> Gombar Csaba kifejtette, hogy az alkalmatlansagara felhozott ervek
> jogilag megalapozatlanok, s ketli, hogy a bizottsag ennek szakszeru
> vizsgalatara kelloen felkeszulhetett volna.  Szavai szerint az
> alkatmatlansagaval kapcsolatos jogi csures-csavaras mogott a kormany
> tobbszori beavatkozasi kiserlete erheto tetten, ugyanis
> kormanymegbizottak tobbszor is tudomasara hoztak, hogy nem a tervezett
> radios szervezeti valtozasokkal, hanem az altala vezetoknek kinevezendok
> szemelyevel van kifogas.  Allaspontja szerint az intezmeny belso
> munkajat es szemelyzeti kerdeseit erinto kerdesek sem a kormanyra, sem
> egyetlen politikai partra nem tartoznak.  Az elnok a kormanyparti
> tobbsegu parlamenti bizottsagot nem tartotta alkalmasnak arra, hogy
> partsemlegessegerol allast foglaljon, de kesznek mutatkozott alavetni
> magat egy paritasos parlamenti vizsgalobizottsag eljarasanak.

	A hir es az erintett szemelyek talan nem annyira fontosak, hogy erdemes
legyen ertuk klaviaturat ragadni, azonban maga a jelenseg es stilus nagyon is
erdekes. Tipikusan magyar, vagy meg inkabb kelet-europai. A kerdest tobb sikon
lehet (es erdemes) vizsgalni.

1., A lovatett partok
---------------------
	Meg korabban, az MTV-rol folytatott vitaban az volt az allaspontom,
hogy a TV-Radio korul zajlo politikai vitakat az adott intezmenyek
alkalmazottai kozott zajlo pozicioharcok szitjak. Az egyes erdekcsoportok a
politikai partokban, fokeppen az SZDSZ-ben es MDF-ben probalnak tamogatokat
"hatalom-mecenasokat" talani az egymas elleni kuzdelemhez. Ez a szimbiozis csak
akkor eredmenyes, ha a politikai partok is ugy latjak, hogy erdekukben all
egyik  klikket a masik elleni harcban tamogatni. A politikai partok pedig
konnyeden lepre mentek. Ennek katalizatora nyilvan a kolcsonos bizalmatlansag
lehetett. Az SZDSZ attol tarthatott, hogy az MDF-hez lojalis erdekcsoptok
meghonositjak majd a csurkai kanasz stilust az elektromos mediaknal, mig az MDF
felelme valoszinuleg arra epult, hogy az SZDSZ, az irott sajto utan TV-Radional
is ellenzeki hegemoniat teremt, ami a kormanypartok tomegkommunikacios
jatekterenek sulyos beszukuleset eredmenyezheti. Mindket part hajlamos arra,
hogy tuldimenzionalja a TV-Radio szerepet a valasztasi eredmenyek (nomeg magunk
kozott szolva a tomegek manipulalasa) teren. Pedig a sulyedo eletszinvonal es
szukulo szocialis juttatasok lenyegesen markansabban befolyasoljak a valasztasi
szimpatiat, mint barmely telekommunikacios eszkoz (legalabb is a kormanypartok
fele iranyulo szimpatiat).  Csak egy pelda ennek illusztralasara: A TV-R
1957-1989-ig egyszinu MSZMP befolyas alatt allt. Ennek ellenere MSZP-MSZMP az
1990-es valasztasokon, egy-ket evvel korabban alakult polgari partokkal
szemben, a szavazatoknak mindossze 13%-t tudta megszerezni.
	Megis mire alapozhato, az az elmelet, hogy a TV-R "csovalja" a partokat
es nem pedig forditva. En 1988-ig voltam rendszeres nezoje, hallgatoja az
MTV-R-nak. Ebben az idoben mar javaban zajlott a tarsadalmi erjedes, amelybol
azonban ezeknel a mediaknal gyakorlatilag semmi sem volt eszlelheto. Mikor
nyarankent hazalatogattam, vagy videora felvett TV musorokat neztem sokszor
szinte komikus volt a regi ismerosoket uj szerepekben latni. 1988-ban meg alig
voltunk tul a Berecz-Balo fele "Harc tollal es fegyverrel" cimu remekmuvon es
alig 3 evvel kesobb Balo mar igazi ellenzeki TV's. Mester Akos ma lang lelku
ellenzeki, 1987-ben, jol emlekszem rovot kapott az MDF megalakulasarol szolo
riportjaert, de ami meg ennel is erdekesebb egy szerkesztosegi kommentarban
arra a kerdesre, hogy miert akadalyozzak ilyen riportokkal a kormany munkajat
valami olyasmit mondott, hogy az ilyen riportokkal szeretnek a kormany munkat
segiteni. Gyorffy Istvan meg 1986-7-ben lelkesen kalapozott az Aczel-fele
Nemzeti Szinhaz Alapitvany szamara, ma mar o is egeszen mas patronusokkal
rendelkezik. De meg emlithetnenk a kormanypolitika mindig ugrasra kesz
ostorozojat Aczel Endret, aki 86-87-ben legalabb ilyen hevvel ostorozta a
anglo-amerikai imperializmust. Az ostorozasban csak az jelentett nemi
feludulest, mikor az imperializmus kudarcairol szamolhatott be. Sugar Andrasrol
azt terjesztettek, hogy Kadar torvenytelen fia. Ez akar hiheto is volt abbol,
amilyen gyermeki tisztelettel tudott az agg politikusra tekinteni. Azt sem
mondta nala szebben senki, hogy "Kezdhetjuk Kadar elvtars ?" (felreertes ne
essek ilyenkor altalaban a riport kezdodott el). Ma Sugar az egyik legharcosabb
kormanyparti TV's. Palffy, legalabb is Aczel Endre szerint, Pozsgai emberekent
kezdte Hirados palyafutasat, ma mar csak az MDF kap jo szot tole. Chrudinak
kozel-keleti riportja mindig is  a szovjet-palesztin, szovjet-izraeli viszony
legerzekenyebb szeizmografja volt. Objektivitasrol szo sem lehetett. Ma pedig..
Vajon ezek, a ma olyan batran ellenzeki vagy kormanyparti szakemberek mit
tettek a liberalis vagy eppen kereszteny-demokrata eszmekert 4-5 evvel
ezelott. A politikai partok vezetoinek, akik aktivan reszt vesznek a TV-R
politizalasaban el kellene gondolkozniuk azon, hogy miutan Berecz, Kadar,
Pozsgai hatalmukat vesztettek, keresztgyermekeik is hamarosan uj mecenasok utan
neztek.

2., Gombar: Maganyos hos vagy Despota ?
--------------------------------------
	Gombar magatartasat nyilvan e ket egymastol meglehetosen fuggetlen
tulajdonsag kombinaciojakent lehetne leirni. Egyreszt szeretne fuggetleniteni a
radiot a politikai harcoktol. Ez nemes elkepzeles, azonban a partok, a fentebb
taglalt okok miatt nem szivesen eresztenek ki a kezukbol a radiot. Az egyes
klikkek pedig szivesen veszik igenybe a politikai hatalom tamogatasat. Ismerve
a magyar politikai stilust es a mediak strukturajat, kilatastalan
szelmalomharcnak tunik a R depolitizalasa. Persze mas is motival(hat)ja
Gombart. A buvos autonomia. Az autonomiaert valo kuzdelem a legnyilvanvalobb
despotizmust is a despotizmus elleni harcnak allithatja be. Gombar nem
kerdojelezte meg a torvenyhozas altal a Radionak jutatott koltsegvetesi
tamogatast, megkerdojelezi azonban azt, hogy jog van-e a torvenyhozasnak
ellenorizni a penz felhasznalasat. Vagyis a strategia a kovetkezo: Adjatok
nekem, az egyszemelyes torvenyhozasnak penzt, azutan utana semmifele utasitast,
kontrollt stb. nem fogadok el magam felett. Ez az az autonomia, amelyrol minden
despota almodik.
	Nem tudok allast foglalni abban a kerdesben, hogy Gombar ervei,
miszerint a kormanypart hegemoniara torekszik a Radional igaz-e. De ha meg igy
is volna amit tesz azzal nem szolgalja a demokratikus gondolkozas ugyet. Egy
demokraciaban, ha valakit serelem er, akkor birosaghoz fordulhat, de
onhatalmulag nem lephet fel a vegrehajto hatalom ellen. Az ilyesmi inkabb
belgradi, mint brusszeli modszerekhez hasonlit. A magyar tarsadalom tobbsege
az uj redszertol eddig tobbnyire csak "konnyeket es izzadsagot" kapott. Ez nem
erositette a vegrehajto hatalomba vetett, amugy is csekely bizalmat. Azonban
a maganyos hosoknek is meg kell erteniuk, hogy nem letezik  demokracia
vegrehajto hatalom nelkul. A demokratikus allam szabalyai biztositjak a
vegrehajto szerv lecserelesenek lehetoseget, ha az rosszul mukodik ez azonban
nem egyenek, hanem a tarsadalom dontesen mulik.

Szabo Kalman (Lund, Svedorszag)

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS