Üdv mindenkinek!

Ismer-e valaki hozzavetöleges becslest arrol, hogy hany tonna lehet jelenleg
a vilag teljes aranykeszlete? (Mindent beszamitva, a bankok aranyrudaitol
kezdve az ekszerekig stb.) Es mennyi kibanyaszhato arany lehet me'g a 
földben?

Elöre is kösz a segitseget,

     Kodaj Bence

> Ismer-e valaki hozzavetöleges becslest arrol, hogy hany
> tonna lehet jelenleg a vilag teljes aranykeszlete?

Jonehany evvel ezelott egy ifjusagi ismeretterjeszto ujsagban (talan
IPM Alfa) olvastam, hogy a vilag kibanyaszott aranykeszlete elferne
egy 18 m elhosszusagu kockaban. 18 x 18 x 18 x 19.3 ~ 112 ezer tonna.
Becslesnek jo. Hat meg ha valaki ismerne az adat keltet es az eves
aranykitermelest...                                      Udv///Laci

Nem szoltam, mert gondoltam, hogy erre sokkal tobb reagalas erkezik,
mint a reletivitasra. 8-)))  [hiaba, ez egyszerubb], de nem voltak
precizek a valaszok, bar Th(a)n eleg jol megozelitette.

Eloszor vala az Edison fele eljaras, ott a tu csak fuggoleges mozgast
vegzett. Igy mukodtek a fonografok. Hatranya, hogy a barazda szelessege
[es ezzel a melysege is] erosen valtozott, nehezebb a barazdakovetes.

A sellaklemezeken mar a Beriner fele modulaciot hasznaltak, itt a
barazda melysege, es szelessege egyenletes volt, a tu csak oldaliranyu
mozgazt vegzett, a zenei informacionak megfeleloen. Ilyen volt a mono
vinil lemez is.

A sztereo lemezeken a "v" alaku barazda egyik fala a bal, a masik fala a
jobb csatorna modulaciojat hordozza. Itt a tu emiatt "mindenfele" mozog,
a barazda szelessege, es melysege is valtozik, de a rogzitett hang
komplexitasa folytan nem olyan szelsoseges mertekben, mint az Edison
eljarasnal. A mono hangszedoben csak az oldaliranyu mozgas kepez jelet,
ami a ket sztereo csatorna jeleinek az osszege. Emiatt kompatibilis, bar
nagyon
regi mono hangszedok hasznalata nem ajanlott, mert az a tu fuggoleges
kitereseit a befogas fuggoleges merevsege miatt nem tudja jol kovetni,
es emiatt karosodhat a barazda.
De hol van ma mar mono hangszedo? Plane regi tipus.

A hangszedok kialakitasa folytan nem kell a tekercsek leagazasainak
megfelelo osszekotesevel osszeadast, es kivonast megvalositani. A
hangszedok eleve ugy vannak kialakitva, hogy a fuggolegeshez kepest 45
fokos belso barazda csak az egyik tekercsben, a fuggolegeshez 45 fokos
[a masik iranyban 45 fokos] kulso barazda csak a masik tekercsben
indukal jelet. Tehat maguk a tekercsek is mar eleve a fuggolegeshez
kepest 45-45 fokos szogben vannak elhelyezve.

Elvileg lehetett volna a bal csati jelet Edison, a jobb csatiet Berliner
modon rogziteni, de akkor a monokompatibilitasrol le kellett volna
mondani, es raadasul a ket csatorna eltero minosegben lett volna
lejatszhato. Emiatt fontos a szimmetria.

A kvadrofon negy csatornajat is egy barazdaban rogzitettek. Az SM es SQ
eljarasnal alaposan matrixoltak kulonbsegi, es osszegjeleket, de ahogyan
egy rantottat sem lehet tokeletesen szetvalasztani feherjere es
sargajara, ugy ez a matrixolt jelekkel sem sikerult tokeletesen, elegge
zavaros volt a hangkep. Sot ezek a lemezek sztereo hangszedovel
lejatszva is elegge bizonytalan sztereo kepet eredmenyeztek. Messze nem
olyan jo a terhatasuk, mint az egyszeru sztereo lemezeke. A masik, a
diszkret kvadro eljarasnal a ket elso csatornat a hagyomanyos modon
rogzitettek, mig a ket hatso csatornat szinten a ket adott barazdafalra
vestek, de a husz kilohertz feletti savban. Ehhez persze nagyon jo
hangszedo [asszem 40-45 kilohertzig kell mukodnie], es kulonleges vagasi
technika kellett. Lejatszaskor a husz kilohertz feletti jeleket
levalasztottak szurokkel, es ebbol kepeztek a
hatso csatorna jeleit.

Napjainkban a "hazimozi" rendszerekben legalabb ot iranycsatorna
[jobb-bal-kozepso, bal hatso, jobb hatso] informaciojat kell ket fizikai
csatornan rogziteni. Mert a videomagnokon is csak ket hifi csatorna
letezik, es a kompatibilitas miatt erre szukseg is van. {Egyebkent az
ordog vigye a kompatibilitast, mindig minosegi engedmenyeket kell tenni
miatta.}
Itt megint matrixolnak agyba-fobe, nem is high-end audio az eredmenye.
De hiaba a nepnek [soha sem fogom megerteni] az kell, hogy hatulrol is
halljon. Ez az eletben igy is van, a moziban hasznos is, hiszen itt az
elethez hasonloan a kep szinte kitolti a latomezonket, de otthon, pici
tevekepernyot nezve meg nem ertem, hogy miert kellene a hangot oldalrol
is hallanom, ahol egyebkent a konyvszekrenyt latom, vagy esetleg egesz
hatulrol, az akvariumom helyerol hallanom a kozeledo kamiont.

Udv, Peter.

Hidas Pal wrote:
< Pechunk akkor azonban lehet, ha a Fold tenyleg all ebben az abszolut 
< koordinatarendszerben, mert akkor a feny v=0 miatt minden iranyban c-vel
< terjed, ezert kell negativ eredmeny eseten fel ev mulva megismetelni
< a merest, mert akkor a Fold sebssege 60 km-rel elter a fel evvel
< azelottitol, ugyanis a Foldhoz rogzitett koordinatarendszer az egy
< gyorsulo koordinatarendszer, azaz nem inerciarendszer, a Newton-fele
< klasszikus fizika viszont inerciarendszerben ervenyes, ha ezt eldobjuk,
< akkor eldobjuk az egesz fizikat, es elobb Newton helyett kell valamit
< kitalalni, nem Einstein helyett.

Kerlek nezd el a laikusnak, ha hulyeseget irok.
Mi van, ha a foldhoz rogzitett koordinatarendszer nem mozdul, hanem minden
egyeb mozog ebben a koordinatarendszerben ? Egy Fred Hoyle konyvben
olvastam, hogy nincsen ertelme annak a kerdesnek, miszerint a fold forog e
a nap korul, vagy forditva. A kulonbseg csak annyi, hogy az elso esetet
axiomanak elfogadva egyszerubb egyenleteket kapunk a naprendszerbeli
egitestek palyajanak leirasara, mint a forditott valtozat eseten. 
Jo, megengedem, az utobbi esetben eleg ronda palyak jonnek ki, de
bizonyitek e az elegancia valaminek az igaza mellett ?
Szoval a kerdes, hogy nem lehet e a fold helyzete abszolut az Universumban ?
Amit mondjuk eppen az bizonyitana, hogy a feny sebessege hozza kepest
mindig allando. (egy ujfajta erv az eros antropikus elv mellett.)

Megint csak disclamer: egy pillanatig nem hiszem, hogy igy van. Ennek
ellenere szeretnem hallani a cafolatat.

Tamas.

> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: propelleres tantusz ( 116 sor )
> Idopont: Thu Apr 16 16:40:14 EDT 1998 TUDOMANY #395
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Temerdek leveleket elolvastam a szellel szembe vitorlazastol kezdve a
relativitasig, de valahogy mindig visszater bennem, ugyan mitol melegszunk
majd 20, 30 esetleg 50 ev mulva, azaz legtobb prognozis szerint ekkorra
elfogynak vagy tulzottan megdragulnak a hagyomanyos energiaadok mint a
koolaj, foldgaz, szen es uran.

A termonuklearis fuzio ugyeben nincs eloretores, fegyverzet szintjen igen,
de energiahordozo ill. energiat ado szintjen nulla, eltekintve a hidegfuzio
megvalositasanak mint orokmozgonak az ideajanak idorol idore felbukkanno
vagyalmatol. Jo lenne latni valami vitakat meghalado gyakorlati es hasznot
hajto hasznositasi lehetosegekrol. A szellel szemben halado auto pl. mennyi
energiat termelhet ha igazabol nem akar elmozdulni  es hol van elegendo szel?

Az energia veges a Foldon es egyre tobb kell belole, kellenek a megujulo
energi a forrasok es mar belathato idon belul. A nap es szel energia, folyok
vizi energiaja+tengerek arapaly energiaja eselyt jelenthetnek mintahogy a
hoszigetelesek, energia megtarto eszkozok alkalmazasa de mindez meddig lehet
elegendo a novekvo emberiseg szamara. Az energiaerdok meddig adhatnak energia
es kinek, vagy az embert kell megvaltoztatni hemoglobin helyett klorofill es
eleg lesz a napra fekudni?

Kozeledunk valamifele zsakutca vegehez, kellene mar valamifele "homalyt"
latni amelyben kirajzolodhatnak a jovo korvonalai.  A valosagot gyakorta
elesen latni es nem tul biztato, egyelore ugy tunik meg ra testalhatjuk a
gyerekeinkre, unokainkra de az is lehet ez mar a mi gondunk.

Kerdesek:

1. energia ugyben - nem elmeleti, hanem gyakorlati kiutak vannak-e mert 
   a "takarekoskodjunk" mar nem elegendo, es fokent vagy sohasem 
   nem mukodo elvet jelenti (miert pont en, takarekoskodjon a masik)

2. okologia avagy szaporodas ugyben       
   - kell e onkorlatozas avagy a darwini elvek mar nem vonatkoznak az emberre,
     avagy megis, mert beindult a szuksegszeruen fokozodo es  viszaszorito
     degeneracio illetve a meglevo okoszisztemak jobb kihasznalasara iranyulo
     hasadas (boseges altema mert pl. a tulzott specializalodas csak szukos
     eletterre elegendo avagy a tovabb specializalodasa jelenti a tulelest?)
     (emberen belul: felepito (dolgozo-asszimilalo) - tevekeny elegeto
     (ragadozo) - hulladekhasznosito (szaprofita) -munka nelkul elvevo
     (parazita)) mert a ter mindig kitoltodik (niche)

3. fenti kerdesek feleslegesek mert eddig is volt valahogy azaz a termeszet
   megoldotta vagy megis kepes megeroszakolni az ember a termeszetet?

Udvozlettel
Attilasz

SPECIALIS RELATIVITASELMELET  9.

     Most jojjon az az eset amikor "egy idoben" gyorsitanak (A es B). Ez
termeszetesen csak latszolag egy ido, mert ekkor A 10 eves B meg 6. Azert
irom, hogy egy ido, mert az A rendszerbol nezve egyideju esemenyekrol van
szo. Az elozo (8. eloadas) esete volt az igazan szimmetrikus, mert akkor
mind ketten a 6. ev (sajat idoben) -nel kezdtek el gyorsulni. Nos itt az
abra. Leolvashato mindketten 16 evesek lesznek mikor ujra talalkoznak.
                           16 *           
                             /|           
                            /X|          
                           X//|15           
                          //X/|           
                        15X//X|         
                         //X//|14           
                        /X//X |           
                       X//X/ \|          
                      //X//\ /|13 
                    14X//X  X |
                     //X/ \/ \|
                    /X//\ /\ /|12
                   X//X  X  X |
                  //X/ \/ \/ \|
                 /X//\ /\ /\ /|11
               13//X  X  X  X |
                /X/ \/ \/ \/ \|
               ///\ /\ /\ /\ /|10
              ///  X  X  X  X |
             ///  / \/ \/ \/ \|
           12//  /  /\ /\ /\ /|9
            /X  /  /  X  X  X |
           // \/  /  / \/ \/ \|
          //  /\ /  /  /\ /\ /|8
         //  /  X  /  /  X  X |
       11/  /  / \/  /  / \/ \|
        /\ /  /  /\ /  /  /\ /|7
       /  X  /  /  X  /  /  X |
      /  / \/  /  / \/  /  / \|
 10  |  /  /\ /  /  /\ /  /  /6
     | /  /  X  /  /  X  / ./    
     |/  /  / \/  /  / \/. /     
  9  |\ /  /  /\ /  /  /\ /     
     | X  /  /  X  / ./  X      
     |/ \/  /  / \/. /  / 5     
  8  |  /\ /  /  /\ /  /         
     | /  X  / ./  X  /        
     |/  / \/. /  / \/         
  7  |  /  /\ /  /  /\         
     | / ./  X  /  /  4        
     |/. /  / \/  /           
  6  |\ /  /  /\ /            
     | X  /  /  X             
     |/ \/  /  / \            
  5  |  /\ /  /  /3           
     | /  X  /  /             
     |/  / \/  /        
  4  |  /  /\ /         
     | /  /  X          
     |/  /  / 2        
  3  |\ /  /           
     | X  /            
     |/ \/            
  2  |  /\            
     | /  1           
     |/              
  1  |      B            Maradjunk annyiban, hogy meg 100 masik abra es
     |               utazas elkepzelheto. A lenyeg, hogy mindig csak a
     *  0            megfigyelheto mennyisegekre szabad koncentralni.
  0  |               Csak azok a valos mennyisegek. 
Nem beszeltem meg a fenykupokrol. Az adott teridopontba beerkezo osszes
fenysugar (vagy lehetseges fenysugar) definial egy feluletet. Ez a fenykup.
1 dimenzioban, ahol mi vagyunk, ez ket fenysugar. Egy jobbrol meg egy balrol
jovo fenyjel. Ami e ket egyenes kozott van (az abran lefele), arrol lehet 
tudomasunk, ami nincs kozottuk, azt me'g nem lathattuk.
	Tehat ez a multbeli fenykup. A jovobeli fenykup az az adott terido
pontbol kiindulo fenysugarak altal van definialva. Ennek a belsejeben levo
esemenyekre lehet befolyasunk, ezert ennek neve jovobeli fenykup. Ami a ket
fenykup kozott van az tolunk terszeruen szeparalt tartomanynak nevezzuk. A
poen az, hogy a fenykupok felulete barmely koordinatarendszerbol nezve
ugyanaz. Az abrainkon is egy feny az barmely rendszerben ugyanugy ment
(45 fokos egyenesek).
	Visszakanyarodva a 0.8C-hez. Ha kiszamoljatok:
0.8"+"0.8=0.9756
	Azert is kellemes sebesseg a 0.8, mert az 1-0.8^2 az 0.36 ami eppen
0.6-nak a negyzete.Ha eloveszitek a 7. eloadas abratjat, akkor 
megfigyelhetitek, hogy az A rendszerben B a (10,8) pontbol fordult vissza. 
A B rendszerbol nezve, ekkor A a (6,-4.8) pontban volt. Vagyis az A 
rendszerben 8 fenyevet tavolodott B, ezt azonban B csak 4.8 -nak latta. 
Ennek persze igy kell lenni mert az egymashoz viszonyitott sebesseg az 
invarians 0.8, az egyik viszont csak 12 evet oregedett mig a masik 20-at, 
vagyis az ez alatt odavissza megtett ut egyszer 16, masszor 9.6 fenyev.

Horvath Pista
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/rel.html