Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 130
Copyright (C) HIX
1995-10-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Bemutatkozas es hozzaszolas. Sziasztok! (mind)  179 sor     (cikkei)
2 A papir ujrafelhasznalasa (mind)  50 sor     (cikkei)
3 Vakuum energia ugyben (mind)  22 sor     (cikkei)

+ - Bemutatkozas es hozzaszolas. Sziasztok! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nehany gondolat a "Mi a fejlodes?" cimu cikkel kapcsolatban.

	Liptak Bela irasa a 128-as szamban meglehetosen jo erzesekkel toltott
el optimista hangvetele miatt, mivel ez manapsag kevesbe divat a kornyezetvedok
koreben.  Az igazat megvallva bennem sem tartott sokaig eme jo erzes, mivel
egymas utan merultek fel a kulonbozo kerdesek es hozzafuzesek.  Ime egynehany:

>Azt, hogy az ember a HOSSZU TAVU onerdeket is hajlando legyen szolgalni a
>jelenben, ahhoz ket dolog szukseges:
>1) Hogy vilagosan ertse, hogy hova vezet, ha nem teszi azt, es
>2) Valamilyen kulso motivacio, hogy tegye azt amit helyes.
>
>Egyenlore meg sokan vannak, akik nem fogadtak el, hogy a bolygo kimeritheto,
>Ezen nem kell csodalkozni, elvegre az is beletartott vagy 500 evbe, mig az
>emberiseg elfogadta, hogy nem a Fold a vilagegyetem kozeppontja, s a Fold
>kimerithetosege is ilyen alapveto valtozast jelent vilagkepunkben.

	Epp ez a szomoru!  Szerencsere a fent emlitett 500 eves varakozas csak
nehany ember eletebe, illetve emberi jogainak feladasaba kerult.  Beszelek itt
Galileorol es tarsairol, akiket korabeli tarsadalmuk--a Katolikus egyhazzal az
elen--uldozes ala vett halado gondolataik kifejtese es bizonyitasa miatt. 
Ezuttal viszont az egesz emberiseg fennmaradasa forog kockan, es nem biztos,
hogy van akar 1-200 evunk is ahhoz, hogy meggyozzuk a hatalomban levo
honatyakat es honanyakat a bizonyos "kulso motivacio" letfontossaga felol.
               
>Ezert Toth Kolleganak igaza van, hogy ebben az atmeneti idoben, az
>elkovetkezo 1 200 evben szukseg lesz valamilyen kulso motivaciora ahhoz, 
>hogy "Zoldorszag" lakoi ne mergezzek meg onmagukat. Abban viszont nincs 
>igaza, hogy ez a motivacio szuksegszeruen valami hitleri diktatura kell 
>legyen.  Ennel sokkal eredmenyesebb, jobb eszkoz az emberi alaptermeszet 
>(tehat az egyeni onzes) es a szabad piac eroinek kihasznalasa.

	Egyet ertek azzal, hogy a szabad piac eroinek a kihasznalasa szukseges
lesz.  Ezek az erok azonban tobbe kevesbe rovid tavon mukodnek.  Nehez lenne
ugyanis meggyozni azokat a vegyszervallalatokat amelyek, teszem azt,
rovartirtot es mutragyat allitanak elo, hogy ugyan hagyjak mar abba a bankokkal
valo osszeeskuvest es egyszeruen ne kossek tobbe a farmerek bankhiteleit
bizonyos mutragyak es rovartirtok alkalmazasahoz; uram bocsa', unokaik
erdekeben pedig adjanak kedvezmenyt a biogazdaszoknak.

>Most gondolatban gorbitsuk meg ezt az egyenes csovet ugy, hogy vegul egy
>gyurut alkot. Mas szoval, elvben, teljesen szuntessuk meg a szemet 
>termeleset, tehat hasznaljuk fel ujra az osszes korabban kidobott anyagot. 
>Lenyegeben ez a "zold kozgazdasagi" modell. A nagy kulonbseget Toth Kollega
>jovo viziojahoz kepest az jelenti, hogy a csovet nem a hitler szeru eroszak, 
>hanem az emberi alaptermeszet onkent gorbiti be.

>Hogyan? Torvenyekkel! A szabad piac jatekszabalyainak megvaltoztatasaval,
>tehat olyan torvenyekkel, melyek a jelenlegi viselkedes formakat
>rafizetesesse, s a "zold" viselkedest pedig profitalova teszik. Sok ilyen
>torveny tervezet letezik (en is javasoltam Demszky Gabornak meg Rott
>Nandornak vagy ket harom tucatot), ilyenek: A termekek progressziv 
>adoztatasa elettartamuk (minoseguk) fuggvenyeben. Egy ilyen torveny eleri, 
>hogy nem az a vallalkozas profitalo, mely sok, hanem az, amelyik jo 
>minosegu, hosszu elettartamu termekeket termel.

	A "gorbe cso" metafora felettebb elnyerte tetszesemet.  Mivel ennek a
bizonyos korforgasnak az elosegitesevel jomagam is tobb eve foglalkozom
elmeleti mint gyakorlati szinten egyarant, effajta kreativ kommunikacios
otletek mindig jol jonnek.  Az "onkentes gorbitest" viszont nem tartom valami
egyszeru folyamatnak.  Legalabbis az Egyesult Allamokban a jelenlegi politikai
arena mintha a kiegyenesitesen faradozna.
	Barmilyen ujfajta "progressziv" ado a mai amerikai torvenyhozasban
istenkaromlassal egyenrangu minositest kap, mi tobb, meg az eddigi "Zold-hon"
iranyaban tarto torvenyeket is ugy akarjak "megreformalni", hogy azokbol nem az
esetleges mellefogasokat, hanem hatekonysaguk javareszet vagjak ki.  Bar
teljesen igaz, hogy a kapitalista erok kisse hosszabb-tavu gondolkodassal
mindent megtudnanak valtoztatni, ez a hosszu tavu elem pontosan a politikai
rendszerunkbol hianyzik.  Politikusainknak ugyanis mindossze 4, egyeseknek
pedig 6 ev all rendelkezesukre, hogy bebizonyitsak mennyit ernek.  Raadasul,
ahhoz, hogy egyaltalan hatalomra keruljenek, hatalmas osszegu
kampanytamogatasokra van szukseguk, ami altalaban olyan jol-meno tarsasagoktol
ered akiknek a status quo a profitalo.  Ilyen tamogatasokat a valasztott
vezerek nyilvan csak akkor tudnak bebiztositani maguknak, hogyha az adakozok
erdekeit messzemenoen kepviselik, es kulon kepessegeket fejlesztenek ki arra,
hogy a kozvelemenyt meggyozzek rovid tavu onzo felfogasuk helyessege felol.

>Nem folytatom a reszleteket, de kijelentem, hogy az elmult 40 ev
>folyaman egyre optimistabban nezem a jovot, s meggyozodesem, hogy se Hitler,
>se 500 ev nem kell ahhoz, hogy az emberiseg megvedje az eletet ezen a 
>bolygon (a vilagegyetem egyetlen csillagan, hol eletrol tudunk!), mert ahhoz 
>nem kell tobb, mint erdekunkke tenni, hogy a szamunkra (es unokaink szamara) 
>hasznosat tegyuk. S ennyit meg a mi nagyon atlagos politikusaink is meg 
>fognak tenni, mert ez lesz az ara annak, hogy unokaink rajuk szavazzanak.

	Oszinten remelem, hogy a kornyezetvedelmi intezkedesek be tudjak hozni
lemaradasukat az elmult 40 ev alatt elszaporodott kornyezetrombolo
folyamatokkal szemben.  Unokaink pedig velemenyem szerint csak akkor fognak
zold politikusokra szavazni, hogyha elsajatitjak az ahhoz szukseges hosszu tavu
gondolkodast.  Napjaink kapitalista gepezeteben viszont ezt nem lesz konnyu
elerni.  Egyetlen remenyem az oktatas.  Liptak Bela szinten emliti annak
fontossagat, hogy az ember "vilagosan ertse, hogy hova vezet, ha nem teszi azt
 ..(ami HOSSZU TAVU onerdeket is szolgalja)".
	Ha megemlithetnem sajat esetemet, ebbol kiindulva ugyszinten az jut 
eszembe, hogy elso egyetemi eveimben egy filozofia kurzuson belul tartak 
elem a "kritikus gondolkodast". Ennek segitsegevel arra a dontesre jutottam, 
hogy megsem voltam jo helyen a repulo-mernoki szakon ahol foleg bombazok 
tervezeset tanultam, es csak azutan fedeztem fel a kornyezetvedelem osszetett 
vilagat.  Ha viszont egyre kevesebb szemely lesz kiteve az effajta 
"fertozesnek", akkor annyival kevesebb az esely, hogy megfordul a kocka.  
Az amerikai kongresszus manapsag ott vagja a felsooktatast, ahol csak tudja, 
raadasul meg az altalanos iskolakban is azt akarjak, hogy a tanulok 
imadkozassal toltsek idejuket, es a teremtes-elmeletet az evolucioval 
egyenrangu "tudomanyos" valtozatkent akarjak behozatni.  Ez bizony jobban 
emlekeztet a strucc-politikara mint a zold-politikara.
	
	Most pedig utolagos elnezest kell kerjek azoktol, akikkel szemben
esetleg a fentiekben vallasi vagy politikai hovatartozasukat serto magatartast
tanusitottam.  Liptak Belat ugyancsak nagyra becsulom, mar sok helyen olvastam
irasait es hallottam rola.  Nyilvan ez mind csak sajat velemenyem, es nagyon 
szivesen fogadok hozzaszolast.
	Zold-politikai filozofiamat foleg az Egyesult Allamok peldajara
alapozom, mivel legjobban bizonnyara ezt ismerem.  Viszont egy globalis
hozzaallassal is eszreveheto, hogy Amerika vezeto szerepet tolt be nem csak a
termelesi mennyiseg, hanem erkolcsi teren is, mivel a koztudat szerint a vilag
egyetlen fennmaradt szuperhatalma.  Az, hogy mi tortenik az Egyesult
Allamokban, as [sajnos] iranyado a vilag javaresze szamara, bar tudomasom
szerint sok orszag joval fejlettebb, vagy legalabbis kevesbe karos
kornyezetpolitikaval rendelkezik.

	Megoldaskent viszont en sem egy Zold Hitlert ajanlanek.  Szerintem is
csakis egy meggyozeses-, nem pedig legyozeses alapon mukodo fokozatos atallas
es cso-gorbites biztosithatja szamunkra a jovot.  Csak azt szeretnem mar latni,
hogy az amerikai tarsadalom szavazokepes polgarainak ne csak a fele szavazzon. 
Vagy pedig tud valaki jobbat?
	Koszonom turelmuket.  
	Tisztelettel:  

	Bihari Gabor
	

U.I.
	Nem tudom mennyire szokasos a Kornyeszben az ujoncok szamara
bemutatkozni; en viszont mindenesetre megteszem, arra gondolvan, hogy esetleg
jovobeni egyuttmukodest es kolcsonos "megertest" segithet elo:

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
szokas.  minden bemutatkozas, sajat cikk bekornyeszesitese, stb. csak 
hozzasegit ahhoz, hogy tudjuk, ki hol mit csinal; kire miben mikor lehet 
szamitani, kikkel erdemes egyuttmukodni egy-egy bizonyos teruleten; 
kitol kell valamit megkerdezni.  minden uj vagy regi olvaso bemutatkozasa, 
bemasolt cikke, stb. szivesen van latva!!
diana
moderator
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

	Az iden Juniusban vegeztem az egyetemet a "California State Polytechnic
University"-n, Pomona varosban, ami Los Angeles egyik kulvarosa, Foldrajz
szakon, illetve ket kulonbozo alszakon (minor):   Energia Mernokin es
"Regenerative Studies" on (ez utobbit meg mindig nem sikerult elfogadhatoan
leforditanom, de vegulis fenntarthato fejlesztessel foglalkozik, elegge mindent
atfogo "holisztikus" alapon.)  Az utobbi ket evet egy kutatointezetben
toltottem ami "Center for Regenerative Studies" nevre hallgat.  Ez a komplexum
az egyetemem teruleten epult, es egyben egy akademiai program diakok es
kulonbozo kutatok szamara.  A celja, hogy kornyezeti rombolas nelkul egyesitse
az elet fenntartasahoz szukseges technologiakat illetve a tarsadalmi
strukturat, ami a regenerativ es fenntarthato fejlesztesnek a lenyege.  Az 
intezet kb. 20  nagyreszt diak  lakosa ezt mindennapi eleteben is alkalmazza; 
megprobal tehat onnfenntarto lenni sajat elelme es energiaja termeleseben es a
hulladekok 
ujrafeldolgozasaban ugy, hogy az anyagok folyamatos korforgasat hozza 
letre, a nemmegujulo nyersanyagok hosszutavu igenybevetele nelkul (Liptak Bela
"gorbe-cso" metaforajahoz hasonloan).  Es ha ez nem sikerul teljesen, akkor
ugyszinten van mit tanulmanyozni, ugyebar a kudarc ugyanannyi kovetkeztetesre
ad lehetoseget mint a siker.  Nem osszetevesztendo viszont az arizonai
"Biosphere Project"-tel, mivel ez a "regenerativ tanulmanyi kozpont" teljesen
nyitott es a leheto legszorosabb egyuttmukodest tartja fenn a kulvilaggal. 
Osszegezve:  a megujulo technologiak teren torteno kutatas, oktatas, es
bemutatas mondhato az egesz lenyegenek.
	Ezt a tanulmanyt akarom "graduate" fokon folytatni valahol mashol, de
most jelenleg itt dolgozom meg az egyetememen.

	Juniusban tettem eloszor a kezem a Kornyeszre, ugyanis akkor hallottam
eloszor a HIX-rol, aztan a nyari tavolletem miatt csak most Szeptembertol
kezdtem el ujbol Kornyeszt olvasni.  
	Kosz megegyszer figyelmeteket.
	Udv,

	Gabor
+ - A papir ujrafelhasznalasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Farkas Gabor kolleganak altalaban azt valaszolnam, hogy mint minden, igy az O
kerdese is osszetett, tobb mint 100 oldalon irok arrol (Municipal Waste
Disposal in the 1990s, Chilton, 1991), s igy nem tudom egy mondatban
megfogalmazni, hogy "mi az igazsag?" Nehany megjegyzest azert teszek, kerve
azokat kiket a kerdes reszleteiben erdekel, hogy menjenek el a konyvtarba, s
olvassak el a 100+ oldalt.

* A TAPPI allaspontja, hangneme az evek folyaman egyenes aranyban valtozik a
papir ujrafelhasznalo uzemeik szamaval. Eleinte elleneztek, mert befektetest
kovetelt, de ez az alapallas erosen valtozott miota megepultek az elso
ujra-felhasznalo gyaraik.

* Nem kovetel tobb energiat

* A nyomdafestek eltavolitasa az egyszeru ujsagpapir eseteben nem mindig
szukseges, az a kesobbi felhasznalas fuggvenye. A piackutatok
megallapitottak, hogy az ujrafelhasznalt papirt KONNYEBB eladni, ha szurkes
szinu, mert igy a vasarlo tudja, hogy tenyleg ujra felhasznalt papirt
hasznal. A "de-inking" eljaras kulonben eleg egyszeru es viszonylag olcso.

* A szennyviz tisztitas, mint minden iparagban, igy itt is, egyreszt
koltseges, masreszt mar letezo, megoldott technologia.

* A magazin, stb., tehat a plasztikkal bevont, ragaszot, femet tartalmazo
papir ujrafelhasznalasa nehezebb, osszetettebb technologiat igenyel. Ez a
technologia is letezik. Ilyen papiranyagok eseteben a kifizetodo vegtermekek
altalaban nem ujsag vagy irodai papir anyagok, hanem  karton, csomagolo,
szigetelo, stb. termekek, alkalmazasok. Az egyik legsikeresebb alkalmazas az
uvegvattat helyettesito, tuzbiztossa tett papir-vatta.

* Felujithato faallomany nem mindenutt letezik, s olyan orszagokban, mint
hazank, helytelen az amugy is keves erdot masra, mint nemes-fa termelesre
hasznalni. Szivszakaszto latvany, amikor osztrak vallalkozok TARVAGASSAL
dontik Somogyban a Drava parti  evszazados tolgy oriasainkat, melyek a vilag
legnagyobb aggancsu szarvasainak meg a kerencser solyomnak (nepnyelven turul
madar) adtak arnyekot, hogy aztan az erdogazdasagok valami vacak akacost
telepitsenek a helyere.

* Megjegyzem, hogy voltak farm-gazdalkodasra alkalmas erdoink, melyek a vilag
legjobb minosegu papirjat adtak, s Magyarorszagnak komoly, (fokent olasz es
osztrak) exportot jelentettek. Ezek a nemes nyarfa erdok most szaradnak ki a
Szigetkozben. 

Megjegyzem azt is, hogy a Magyar Kornyezetvedelmi Alap faultetesi akciot
inditott a tortenelmi Magyarorszag teruleten ugy, hogy kapcsolatot teremt az
ultetest sponzorolni hajlando nyugati es azt elvegezni hajlando otthoni
fiatalok kozott. A tevekenyseget tamogatni kivanok jelentkezzenek: Mrs.
Narcissza Layton-nal, Lazy Acres, 14 Satterlee Road, New Fairfield, CT 06812

Udvoslettel: Liptak Bela
+ - Vakuum energia ugyben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Csabesz!

En lattam ennek a bizonyos urnak az egyik
konyyvet, bele is olvasgattam. (Ha en
annak idejen ilyen dolgozatot adok be, most nem lenne diplomam.)

De komolyra forditva a szot. Nem igazan informaciom van rola, hanem
velemenyem. A VITA-n nagyon sokaig kavargott a tema, hogy van-e es ha van,
akkor kinyerheto-e egy hatso udvari sufniban. Oszinten megvallom, egyik fel
sem gyozott meg. En is orulnek, ha mondjuk egy zseblampaba nem kellene
elemet venni, eleg, ha egy szivattyuval levakumozod, megnyomsz egy gombot es
Te vagy a feny az ejszakaban. Ami igazan zavar, az az, hogy itt vannak ezek
a magyar zsenik a terbol nyert energiaval, meg antigravitacios keszulekkel,
meg miegymas, amit rohejesen alacsony inveszticioval oldottak meg teljesen
egyedul. Azutan ott van a NASA a maga tobb milliard dollaros
kutatasi-fejlesztesi budzsejevel, szakembergardajaval
es meg mindig napelemeket szerel a muholdakra ilyen egyszeru
vakuumbol-energia muszer helyett. Gyanus!

Udv:

					Vonyo Attila

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS