Elozetes a GAIA Sajtoszemlebol - [http://www.rec.hu/fok/gaia/gaia.htm]


Resurgence 185 (Sept/Oct 1997), p. 8. Theodore Roszak: The Soul of
Science (A tudomany szelleme) (Kisse roviditett forditas) Mary
Shelley, a Frankenstein cimu regenyeben azt allitotta, hogy a
tudomanynak nem langelmekre (geniuszokra), hanem erkolcsi bolcsessegre
van szuksege. Dolly klonozasa elkerulhetetlenul felidezi a tudomany
frankensteini kepet, bar Ian Wilmut kollegai biztositanak bennunket
rola, hogy nem kell felnunk a szornyektol, attol, hogy Hitler Adolf
ezer masolata fog kimenetelni a laboratoriumbol. Az ilyen felelem
korai, sot teves elkepzeles. Megis Mary Shelley profetai
figyelmeztetese valamire tanit bennunket. Az eredeti konyvet kevesen
ismerik. Amikor a hallgatoimmal 20 evvel ezelott elolvastattam, ok
meglepodtek azon, hogy mennyire idealista Victor Frankenstein es a
szornyeteg mennyire ertheto es intelligens. Meg jobban csodalkoztak
azon, amit a regeny a szerelemrol, udvarlasrol es a hazassagrol mond.
Ez valojaban egy gotikus romanc eros filozofiai hatterrel, ami arra
epul, amit a 19 eves Mary a ferjetol azon idok tudomanyarol tanult. A
konyv alcime: A modern Prometheus. Amikor a regenyt befejezte,
akkoriban irta Percy B. Schelly a Feloldozott Prometheus c.
mestermuvet. Mary Frankenstein- modellje Percy volt. Ugy tekintett a
tudomanyra, mint a tudatlansaggal  es babonaval szembeni dicseretes
lazadasra, mint a forradalmi megvilagosodas  uj korszakanak a
kapujara. Percy Prometheusa  josagos, nagy, vidam, szep es szabad
volt." Maryt ez megzavarta, felt Prometheus mereszsegenek demoni
oldalatol. A valasza a Frankensteinben az okossag es a reszvet moralis
himnusza volt. Ennek a kozeppontjaba tette Victor kudarcat, amely
soran ez a langelme keptelen volt megerteni a tudomany nagyobb
osszefuggeseit: a hazassagot, otthont, csaladot - az emberi
kozosseget. Ezeket a geniusz nelkulozi vagy felredobja. Mary ugy
latta, hogy ezen a ponton a tudomany kudarcot vall. A klonozas koruli
jelenlegi vitakban a genetikusok egy sor aldasos lehetoseget velnek
felfedezni, pl. a rakkutatas teren. A tudosok mindig csak a munkajuk
elonyeit latjak, Mary Shelley mas elonyoket tartott fontosnak. Nala
Victor Frankenstein nem hidegveru gazember, hanem nemes celjai vannak.
Kijelenti:  Uj utakon jarok, uttoro vagyok, ismeretlen eroket kutatok,
kideritem a teremtes titkait." Felsobbrendu, esetleg halhatatlan lenyt
akart teremteni, s  az uj faj aldani fog engem, mint teremtojet es
forrasat." Victor nem fogja fel, hogy celjai alapvetoen onzok, a
folfedezes pillanataban mar mindent elfelejt. Mary profetikus volt,
amikor orult kutatojakent egy 20 eves, becsvagyo fiatalembert irt le.
Elsokent ismerte fol, hogy a tudomanyban a rendezetlen becsvagyat, a
hirnevert valo vetelkedest  osszetevesztik a prometheuszi batorsaggal.
A gyors elismeresert valo hajsza jarvanyos a tudomanyos eletben. Azt a
kutatot, aki 30 eves koraig nem csinalt valamit, azt leirjak. Egyes
teruleteken ez nem baj, de az elettudomanyok teruleten, ahol az
erkolcsi erettseg nagyon fontos, felunk a becsvagyo kutatoktol, akik
Frankensteinhez hasonloan Isten modjara akarnak jatszani az elettel.
Meg inkabb igy van ez, ha a tudomanybol vallalkozas lesz. Dolly nem a 
tiszta" kutatas termeke, hanem egy gyogyszereszeti maganceg
laboratoriumaban szuletett. A gyogyaszate, ahol a haszon otvozodik a
szemelyes becsvaggyal. A kutatotol segitseget varunk, de bizhatunk-e
az iteletukben, ha penz forog kockan? A tudomanyrol szolo regenyben
csak egy varandos anya - (Mary Shelley gyereket vart) - irhatott
szexualis vonatkozasrol. Victor, ha rejtetten is, de ugy emliti magat,
mint  apat". Gyerekenek nincs anyja, sosem ismerte az anyamehet. Ma, a
mesterseges megtermekenyites es az emberi genom-munkatervek koraban
konnyen elkeruli a figyelmunket Mary Shelley ezen brillians gondolata.
Victor orultseget ugy abrazolja, hogy megmutassa az elferdult
szexualitasat: kisajatitva a nemzes kepesseget, csupan fel kezzel
cselekszi azt. A nemzes alapja ugyanis a gondozas, a gondoskodas, a
szeretet. Felreteszi az anyai kepessegeket egy megszallott him
teljesitmenye erdekeben. A regenyben Victor apai megszallottsaga egy
hianyzo szerelmi kapcsolat mellett jon letre: a fiatal kutato
halasztja a hazassagat, hogy be tudja fejezni a kutatasat. A
laboratoriumban elerendo eredmeny csak sajat emberi voltanak a
rovasara valosulhat meg. Ezert erofeszitesei kudarcot vallanak, az
eredmeny torzszulott. A szeretetmentes helyzet eredmenye, hogy a
szorny talpara all es uldozi  atkozott teremtojet". A Frankenstein
kepet nem lehet egy adott tudomanyos eredmenyre alkalmazni; az a
tudomanyos szellem biralata, annak a szellemnek, amely minden
tudomanyt betolt. Ha arra szoritkozunk, hogy egy adott tudomanyos
kutatas hasznat es veszelyeit merlegeljuk, akkor elveszitjuk a
lenyeget, amire Mary Shelley osszpontosit. Azt mondja, hogy ha a
tudomany erintkezesbe kerul az emberek eletevel, nem langelmere, hanem
moralis bolcsessegre van szukseg. Ez ott kezdodik, ahol minden
filozofia kezdodik: a becsuletes onismerettel. Ez tobb az elvont
tudomanyos etikanal, Mary Shelley ezt a legkivalobb kutatoknak
cimezte. Tapasztalatom szerint ezzel a kutatok nem hajlandok
szembenezni, hanem mint a tiszta esz kepviseloi, ugy gondoljak, hogy
nincs pszichologiajuk, nincsenek cselekvesuknek rejtett okai,
nincsenek rogeszmeik. Azonban Shelley idejeben a tudomany nem volt
tobbe a filozofia egy agazata, hanem szuk teruletekre hasadt szejjel,
amelyekben a bolcsesseg nem volt mar tobbe fontos egy sikeres
palyahoz. A prometheuszi tudomanyrol szolo biralata nem veszitette el
az ervenyesseget. Ha ezt nem latjuk, ez azert van, mert a legtobb,
amit Mary Shelley frankensteininek talalt a tudomanyban, az mar
annyira intezmenyesedett, hogy teljesen normalisnak latjak. (Theodore
Roszak legujabb konyve: The Memoirs of Elizabeth Frankenstein.)
Forditotta Gyorgy Lajos

{OLDAL|3}

"A hagai dontes" cimu konyv az interneten a Duna Kor 
(http://www.eunet.hu/danube-circle/) vagy az Enciklopedia Kiado 
(http://www.c3.hu/~encipubl/) honlapjan keresztul erheto el. Kerek 
mindenkit, hogy Az Interneten az angol es a magyar szoveg egyutt, 
parhuzamosan is olvashato. A konyv mar kaphato nehany konyvesboltban 
(peldaul Irok Konyvesboltja az Andrassy uton es a Pont Konyvesbolt a 
Merleg utca2120)

Minden Dunaert aggodonak es cselekvonek boldog karacsonyt kivanok:


Vargha Janos

Osszefoglalo
a Multilateralis Befektetesi Megallapodas 
elokeszuleteirol, varhato kovetkezmenyeirol


1995 majusaban kezdte el az OECD a Multilateralis Befektetesi Megallapodas
(MBM) (Multilateral Agreement on Investment - MAI) nyilvanossagot nelkulozo
elokesziteset Parizsban. Jelenleg a targyalasok mar elorehaladott stadiumban
vannak, az egyezmeny alairasat 1998 aprilisara tervezik.

A 90-es evekben az uj kulfoldi direkt befektetesek aranya vilagszerte megnott.
A befektetesek kerdese  a nemzetkozi politikai porondon is egyre nagyobb
jelentoseget kap. Minel kevesebb nemzetkozi akadalya van a nyersanyagok, penz
es termekek szabad aramlasanak, annal nagyobb lehetoseguk es erejuk van a 
befektetoknek a gazdasag globalis iranyitasara. 

Az elmult evtizedek soran a nemzetkozi kereskedelem szabalyozasanak csokkentese
nagy lepesekkel halad a GATT, a Vilagkereskedelmi Szervezet letrehozasa es a
regionalis kereskedelmi egyezmenyek altal. Mivel nincs hasonlo nemzetkozi
egyezmeny a befektetesekkel kapcsolatban, a multinacionalis vallalatok, az
Egyesult Allamok es mas fejlett ipari orszagok most a kereskedelem
liberalizaciojanak sikereit szandekoznak ki  terjeszteni a befektetesekre is.
Az egyezmeny jelenlegi szovege rendkivul szelesen ertelmezi a befektetesek
kategoriajat: magaban foglal mindenfele vagyonhoz valo tulajdon- vagy
szerzodeses jogot, amelyet direkt vagy indirekt modon birtokol egy befekteto.
Magaban foglalja peldaul az intellektualis tulajdonjogokat, penzugyi osztalekot
es elkepzelheto, hogy az ingatlanokat is.
A befektetesek vedelme erdekeben a megallapodas egy olyan szabalyrendszert
allit fel, amely jelentosen korlatozza a kormanyokat a kulfoldi befektetesek
szabalyozasaban. Nehany nemzeti szuverenitast korlatozo szabaly:

* Az orszag, amely alairja a szerzodest, ot evig nem lephet ki belole. A
kilepestol szamitott 15 evig kilepes eseten is ervenyben maradnak a
szerzodesben rogzitett feltetelek es szabalyok a kilepes elotti befektetesekkel
kapcsolatban. Ez egy kettos torvenyi szabalyozast hoz letre az adott orszagban
es legalabb husz evre jelentos mertekben meghatarozza az adott orszag
gazdasagpolitikajat es korlatozza az orszagok dontesi lehetosegeit.
* Nemzeti elbanas bevezetese, arra kotelezi az orszagokat, hogy a kulfoldi es a
hazai befektetoket azonos elbanasaban reszesitse. A Nemzeti elbanas koncepcioja
alapjan a szerzodest alairo orszagok, peldaul, nem korlatozhatjak, hogy mit
birtokolhatnak kulfoldi befektetok, nem reszesithetnek hazai vallalatokat
gazdasagi segitsegben es nem kerhetik, hogy egy vallalat a vezetok bizonyos
reszet helyiek kozul alkalmazza.
* A Legkedvezobb Nemzet statusz megkivanja a kormanyoktol, hogy minden kulfoldi
orszagot es minden kulfoldi befektetot ugyanugy kezeljen a jogi szabalyozas
szempontjabol. 
* Korlatozza a teljesitmeny eloirasokat, vagyis azon jogszabalyokat, amelyek
feltetelekhez kotik bizonyos vallalkozasok letrehozasat vagy kormanyzati
tamogatas elnyereset. Teljesitmeny eloirasok meg olyan helyeken is tiltva
lennenek, ahol nem kulonboztetnek meg kulfoldi befektetoket.
* Az egyezmeny tiltja a profit repatriaciojanak, valamint a toke szabad
mozgasanak korlatozasat. Az egyezmenybol eredoen az orszagok nem
akadalyozhatjak meg, hogy  a befektetok egy helyi vallalkozas mukodesebol vagy
eladasabol szarmazo hasznukat kivigyek sajat orszagukba. A befogado orszag azt
sem kepes kesleltetni, vagy megtiltani, hogy a befektetok vagyonuk barmely
reszet, mint ertekpapirokat,  vagy penzt, orszagrol orszagra mozgassak. 
* Befekteto-allam vita feloldas. Az MBM lehetove teszi, hogy a vallalatok
nemzeti kormanyokat pereljenek be, es penzugyi karpotlast koveteljenek abban az
esetben, ha egy torveny serti a befektetoknek a megallapodasban foglalt jogait.
A nemzetkozi befektetoknek lehetoseget nyujt arra, hogy nemzetkozi birosag
elott pereljek be az orszagot az adott orszag helyi birosagai helyett. Hasonlo
jogok csak az Eszak Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmenyben (NAFTA) leteznek,
a MBM-ben tervezetthez kepest csak jelentosen korlatozott mertekben. 

 * Az MBM magaban foglal olyan rendelkezeseket, amelyek kotelezik az
orszagokat, hogy nem hoznak olyan torvenyeket az egyezmenyhez valo csatlakozas
utan, amelyek az adott orszagban a befektetesek felteteleit negativan
erinthetik. Mindamellett tovabbi torvenykezesi visszalepest (kivanna olyan
esetekben is, ahol az adott orszag indokoltnak tartja egyedi kezeles
fenntartasat (ezeknek a lehetosegeknek a merteke igen korlatozott). A
jogszabalyalkotas minden szintjen, a helyi onkormanyzati rendeletektol a
torvenyekig, alkalmazni kellene az elvet, amely megtiltja olyan jogszabalyok
alkotasat, amely a befekteteseket negativan erinti. Tekintettel az MBM
szabalyozas bonyolultsagara, ez ketfele kovetkezmenyekkel jarna: a) a
multinacionalis vallalatok beperelnek a kulonbozo szintu torvenyhozo
intezmenyeket, akik nem igazodnak el az MBM rendelkezesekben, es b) azert hogy
az elobb emlitett esetre ne keruljon sor, a jogszabalyalkotas egyre erotlenebb
lenne, egyre nagyobb "rahagyassal" szuletnenek a jogszabalyok. 

 * A MBM nem tartalmaz semmilyen eloirast a befektetok felelossegevel
kapcsolatban, a tiszta verseny, az alkalmazottak kezelese, a kornyezet vedelme
es mas dolgok tekinteteben. Arrol folynak megbeszelesek, hogy egy mar letezo, a
tarsasagi felelossegrol szolo OECD szabalyozast csatoljanak a megallapodashoz,
de nem kotelezo jelleggel.

Az egyezmeny celja, hogy globalis hataskoruve valjon (az OECD-n kivuli
tagallamok is csatlakozhatnak) es a befektetesek szamara biztos hatteret
teremtsen vilagszerte. A kozep-europai OECD tagallamok szamara, igy
Magyarorszag szamara is elonytelen a megallapodashoz valo csatlakozas, mivel a
jelenlegi gazdasagi fejlettseg elmarad a tobbi OECD orszagtol, illetve a
torvenykezesi hatter is hianyosabb. Nem allnak rendelkezesre olyan
fogyasztovedelmi, kornyezetvedelmi es munkaugyi torvenyek, amelyek a
torvenykezes "befagyasztasa" eseten megfeleloen vedene az allampolgarok es az
orszag erdekeit a kulfoldi befektetokkel szemben. Az atmeneti gazdasagu
orszagok gazdasagai a jelenlegi szinten konzervalodnanak, de a gazdasagi
helyzet romlasa sem kizarhato az MBM ervenybe lepese eseten. 

Mivel technikai megallapodaskent, rendkivul szuk reteg bevonasaval folyt a
szerzodes elokeszitese, rendkivuli bonyolultsaguak a szerzodes varhato hatasai
es nem is kisereltek meg ezeket a targyalo felek felmerni, rendkivuli
felelotlenseg volna a szerzodest ilyen modon ervenybe leptetni es ahhoz
csatlakozni.

Ferditette es osszeallitotta:
Avet

Udv!
     
     A kovetkezo keresem lenne:
     
     A Kyoto-ban zajlott esemenyek, dontesek, stb. osszefoglalojat hol 
     talalhatom meg a weben, sajtoban, stb.?
     
     Elore is kosz
     
     Laci

Tennap este hallottam valami hiradoban: vannak olyan csunya nagy
kornyezetszennyezo cegek, akiknek evtizedek ota inkabb megeri fizetni
a buntetest, mint csokkenteni a szennyezest. Tavaj felmilliard forint
kornyezetszennyezesi birsagot fizetett harom dunantuli hoeromu.

Nem mondom, hogy "bezzeg az atom", mert az sem fenekig uranium, de
ez azert mas megvilagitasba helyezi a dolgokat. Igazatok van abban,
hogy az energiafelhasznalast kellene csokkenteni, de egyelore olyan
nagymertekben vagyunk olajfuggoek, hogy az atomeromuvek kivaltasa
gyors es jelentos szennyezes NOVEKEDEST jelent. Amikor felszantjak
es soval behintik az atomeromu helyet, keso lesz eszrevenni, hogy a
szentuzelesu eromu B\DVS.

Udv///Laci