Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 200
Copyright (C) HIX
1998-09-22
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Tender bekerese kazetta sokszorositasra (mind)  38 sor     (cikkei)
2 602-es B&W meg a tobbiek (mind)  40 sor     (cikkei)
3 Re: Hogy mukodnek a CD jatszok? (mind)  67 sor     (cikkei)
4 Re:Project 7.1 (mind)  29 sor     (cikkei)
5 Tolcserhegedu vagy szaxoviolin (mind)  52 sor     (cikkei)
6 Csovezok (mind)  50 sor     (cikkei)
7 LP kopasa/LP feluleti zaj (mind)  34 sor     (cikkei)

+ - Tender bekerese kazetta sokszorositasra (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Hango-look !

Arajanlatokat kernenk kazetta sokszorositasara

1000

2000

5000 peldanyban.

Aki tud szitazni, kulon elony, tegye melle.

A dolog surgos volta miatt ha lehet meg ma,
azaz szerdan valaszoljatok telefonon.

Komeathy CD Studio - Komeathy Lajos
06-30-9-703-160

vagy

Molnar Studio - Molnar Laszlo - ugyvezeto
06-20-9-720-101

Forras: DAT, vagy CD

Ha a szerdarol lecsuszol, semmi gond, jelezhetsz kesobb is,
az ajanlatokat folyamatosan fogadjuk.

A producer hozza a penzt, es ha jo neki a bolt, akkor BINGO.

Kerjuk, hogy E-MAIL-ben par sor erejeig ismertesd a
technikai parametereket.

E-Mail cím:

 <mailto:> 

Komeathy Lajos
+ - 602-es B&W meg a tobbiek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az elmeleti vitak utan egy kis gyakorlat....:

Meg hajdanaban megigertem, hogy meghallgatom a 
602-es B&W hangfalat, es beszamolok rola - ha jol emlexem,
valaki mar szamon is kerte.

Nos, az Ayamara-nal sikerult osszehozni egy tesztet:
Arcam Alpha 8-as erolkodo, ugyancsak Alpha 8-as CD
(gyerekek, ha lenne ugy 300 ezrem hirtelenjeben!...), szoval
ezekkel a cuccokkal oda-vissza haromszor meghallgathattam a
B&W 302-est, 601-est es a 602-est. Zene: Mark Knopfler,
Screenplaying). Alapallas: nekem 302-esem van.

Az eredmeny:  harom teljesen eltero hangkarakter. A 302-es 
ebben a csapatban "kisfiu" lett, szinezett, kicsit loudness-es 
volt.  A 602-es nekem nagyon nem tetszett, mert a melytartomany 
tulsagosan belenyulik a kozepekbe, ettol elegge  tompanak tunik a 
hangzasa.
Viszont a 601-es (amit korabban kicsit harsanynak talaltam) 
_ebben a sorozatban_  abszolut nyero: csodalatosan tiszta kozepek es 
magasak, jo felbontas, talan egy picit szaraz basszus, de ez lehet a 
hangfal "bejaratlansaga"  miatt - egyszoval, a 36 ezer/darab arert 
a 601-es egy remek hangfal, foleg akusztikus zenere (viszont technora 
nem ajanlom...)

Mas: kiprobaltam a Cable Talk The Flat "cimu" kabelt: 2-szer harom 
eres, sodrott rezszal konstrukcio, es igaza volt a kereskedonek, mert 
rovid bejarodas utan nagyon szep, kontrollalt basszust, kivalo 
felbontast es terlekepzest produkal, nalam lazan megverte a Van den 
Hul CS 122-t, (Kovary Peti, igazad volt...) es a Gale XL 315-ost is. 
700 penzert igen jo kabel.

Egyebkent az Ayamara-nal - Dohany utca 1/c - _sajat cuccal_ (!!)
is ki lehet probalni a hangfalakat, elozetes egyeztetessel.  Azert 
ez nem semmi, foleg  az Akarmilyen Centerek "vidd a dobozt a 
penztarhoz es fizess" modszerehez kepest!

Udv mindenkinek!

Zozo
+ - Re: Hogy mukodnek a CD jatszok? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello Hix,

HH> Ne csak vedd elo, de probald megerteni is...

Nos elovettem. (Ami meg eszembe jutott az mar flame, ezert magamban
tartom)

HH> Minthogy van kozben RAM, a minimum nyugodtan lehet 0, az atlag szamit, es
HH> ez audional olyan kicsi kell legyen, hogy barmelyik CD-ROM rohogve tudja.

Reszlet 'a konyvbol':
"A linearis letapogatasi sebesseg eleresehez a CD fordulatszamat a
letapogat-rendszer pillanatnyi poziciojahoz illesztik.
 ...
A diszkszervo sebessegszabalyozo es fazisszabalyozo aramkorbol all.
A sebessegszabalyozo aramkor ugy szabalyozza a CD forgasi sebesseget,
hogy a letapogatott informacio adataramlasi sebessege mindig
4,32MHz-es orajelnek feleljen meg.
Ugyancsak ez az aramkor biztositja a CD-rol lolvasott pite'lek(a
foorajellel egyutt) es a digitalis jelfeldolgozas kozotti merev
faziskapcsolatot."

HH> Ez ugy baromsag, ahogy van, mar ne haragudj. A semmibol nem lehet orajelet
HH> szarmaztatni, kell valami alap, amihez minden igazodik. Vagy akkor
HH> szerinted egy CD jatszoban meg egy kvarc sincs, az orajel csak ugy magarol
HH> a CD-rol szarmaztatodik???

"Az EFM jel olyan soros NRZ adatjel, amely nem tartalmaz külön
orajelet. Mivel azonban az adatok beolvasasa az orajellel szinkron,
rekonstrualni kell az EFM jelben levo 2,16MHz-es orajelet."


HH> Azert nem mindegy! Akkor ha megiscsak van egy kulso orajel, akkor annak
HH> vannak tobbszorosei is, es azzal mar sokmindent lehet... A szabvanyban az
HH> van rogzitve, hogy a D/A konverterre milyen tempoban erkezzenek az adatok,
HH> de az elore olvasast nem tiltja semmi. Vagy akkor minden razasallo CD
HH> jatszo szabvanyon kivuli???

"A CD rendszer legfontosabb muszaki adatai:
 ...
Digitalis jellemzok:
 ...
   -Adatatviteli sebesseg: 4,3218Mbit/s
   -Jelatviteli sebesseg: 2,0338Mbit/s
   -Csatornakodolas: EFM modulacio
   -Hibajavitas: CIRC
   -A hibajavitas redundanciatenyezoje: 25%"

Szo nem esik a D/A-ra erkezo jelrol. Az csak egy +szolgaltatas, hogy
egy Puffert raknak oda.
Idezlek:"Akkor ha megiscsak van egy kulso orajel, akkor annak
vannak tobbszorosei is, es azzal mar sokmindent lehet..."
Konkretan mit lehet?

Mas.

>> MONOn felvett MDvel ? Letezik egyaltalan MONOn kodolt normal CD ? Ha
>> igen, akkor az is 149 percnyi anyag ? Ha igen, azt a mezei CDjatszok
>> is lejatszak ?
>Valaki most ugyis nagyon bujja a CD szabvanyt, nala kell erdeklodni, de
>nem hiszem...

Nincs ra lehetoseg. Reszlet 'a konyvbol':
"Hangfrekvencias jellemzok:
                 -Csatornaszam: 2, megduplazott sebessegnel 4"

Latott (hallott) mar valaki quadrofon CD-t???
+ - Re:Project 7.1 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

>Felado :  [United States]
>Van valakinek szemelyes tapasztalata ezzel a tipussal?
>Alapvetoen nem a teljesitmeny meg a tavvezerlo, hanem a hangja az
>elsodleges szempont.

Csak magamat tudom ismetelni (HANG #15)

Nem szeretek berendezeseket ajanlani, de szeretnem felhivni az 
erosito vasarlas elott allok figyelmet kedvenc erositomre. Nekem 
bevalt es az ara sem egetvero (?). ProJect 7 nevre hallgat. A 
Datateam forgalmazza ara 45000 korol van (volt). Meg is lehet 
tekinteni a http://www.datateam.hu/pages/pro-ject/proamp.htm cimen. 
Van aki szerint ronda, de nekem tetszik. Eleg puritan darab, nincs 
hangszinszabalyzoja (ez meg soha nem hianyzott), nincs monitor 
kapcsoloja (ez nagyon ritkan hianyzik) es nincs fejhallgato kimenete
(ez hianyzott, de vettem kulon erositot hozza, csodas hangja van :)). 
Van viszont lemezjatszo bemenete. MM es MC is, at kell forrasztani.
Lassacskan ket eve hasznalom es megszerettem. Nem hibatlan, de realis 
kompromisszum. Azt hiszem, ki is tartok mellette amig nem epitek egy 
jo kis csoves erositot. 

Sziasztok, Gabor

> ------------------------------------------------------------------------
7+ Szamitogep Halozati Kft.     1122 Budapest, Biro u. 15
Tel : (06-1) 457-3214           Fax : (06-1)  457-3216
Email   : 
+ - Tolcserhegedu vagy szaxoviolin (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hallo hallo !
Ha mar tegnap irtam a gramofonrol, irnek most a
tolcserhegedurol, akik amugy nagyon kozeli rokonok.
A ket herkezetben van egy kozos darab, megpedig a
kb 10 centi atmeroju es 3 centi rovid hengeralaku
hangkelto eszkoz. Ebben a kerek hazban van tehat
egy fem membran, amihez csatlakozik a gramofon
eseteben a tut befogo vegzodes. Ha kezzel ehhez a
reszhez erek, a membranon eroteljesen hallhatoak a
matatas hangjai. Ha peldul a tut vegighuzom a mutato-
ujjam vegen, az ujbegy barazdait akar hallas utan is
meg lehet szamlalni. 

Namost kepzeljetek el egy olyan hegedut, aminek csak
nyaka van, ami egy tomor faban folytatodik az alltartoig.
A hegedulabnak, amin a hurok atfutnak, ket talpa van.
Az egyik talpa az alatta levo tomor faba vert szogon all,
a masik talpa pedig szinten a tomor faba ultetett fent
emlitett membranos hangkelto turogzito reszeen all.
Ahogy tegnap irtam, ebbol a hengerszelet alaku kutyubol
hatul egy kisujjnyi vastagsagu cso indul kifele, ami ezesetben
egy elore gorbulo kb 15 centi atmeroju tolcserben vegzodik.
Tehat a hegedulabon atfuto hur rezgesei a membranra kerulnek,
onnan pedig a tolcseren keresztul mechanikus uton kerulnek
nagy hangerovel kisugarzasra.

A tolcserhegedu nem regi talalmany. Miert volt megis letjo-
gosultsaguk, ha nem szoltak olyan szepen, mint a rendes
hegeduk ?  Annak ellenere, hogy nem volt rezonalo testuk,
hangosabban szoltak normalis rokonaiknal. Fuvoszenekarokban
is hasznaltak korabban oket eppen nagyobb hangerejuk miatt.
Mitol hangos tehat a tolcserhegedu ? Ha meghallgatjuk, hamar
rajovunk. Egyszeruen telefon hangja van. Csak kozephangok.
A befektetett energiabol csak kozepfrekvenciak keletkeznek
jo hatasfokkal. Emlekszem nagyanyam 3w-os csoves ORION
radiojara. Az teljes hangeron nagyon hangos volt de csak kozep-
frekiken. 2x100 W-os uj ketyereinken a kisugarzott energia
eloszlik a teljes hallhato frekvenciatartomanyban. 
Ugyanezt a hatast hasznaljak ki a natriumegokkel is Budapest
bevezetoutjainak vilagitasanal. Azok az egok a befektetett
energiat egy szuk, de a szemunk szamara legkonnyebben
erzekelheto frekvenciatartomanyban sugarozzak ki. Nem szep,
nem ad teljes spektrumu kepet, de a celnak megfelel.
Ezert terjedt el hamar a tolcserhegedu falusi eskuvokon, ahol
elsosorban a hangero volt a lenyeg. Romaniaban a legutobbi
idokig fennmaradt az elo hagyomanyban a Banati es Bihari falvak
kornyeken. Es valoban egy az egyben a gramofonok hangkeltojet
epitettek be a hegeduszeru herkezetekbe. Akit esetleg erdekel,
Barvich Ivan forgalmaz ilyeneket magyarorszagon. Romaniabol
hozza, ahol a mai napig gyartja valaki. Tel:2162557
Egy hegedulni tudo technozenesz szerintem egzisztenciat ala-
pithat erre a hangszerre, annyira sz@r a hangja. Udv, Agoston
+ - Csovezok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HANGoljunk!
     
     
     >A csoves /hangfrekvencias/ erosito hivekent magam is megkuszkodtem, 
     >hogy muszaki magyarazatot talaljak arra amit hallok.
     
     Azt hiszem Novak Laci(?) szallitja azt amit korrek muszaki jellegu;-) 
     vitanak lehet nevezni.
     
     Hat lassuk!
     
     >Jo erositot epiteni szerintem csovesbol /jo alkatreszekkel/ 
     >viszonylag gyerekjatek, jo tranzisztorosat viszont muveszi feladat.
     
     Ha valaki mar latott par jo csoves rajzot akkor tudja, hogy mit jelent 
     a fenti mondat. Neha eltunodom, hogy mi a fenet is kell egy csoves 
     kapcsolason tervezni :-) Bar en szemely szerint (szigoruan privat 
     velemeny!!) trafot meg a tapellatasban SEM szivesen latok. Jo jo,
     van direct output, de megsem nagyon gyakori. Azonkivul azert azt 
     mindenki belatja, hogy vannak mindezek ellenere jo es neves felvezetos 
     vegerolkodok, megcsak kevesen sincsenek.
     
     >Es tudjatok, hogy egy vegtranyo _retegeben_ hogyan ugral a 
     >homerseklet az aktualis "hangero" pillanatnyi ertekenek fuggvenyeben? 
     >Az egy borzalom.
     
     Erre tert ki boven a Novak cikk is es ez elsosorban a nagyjelu 
     aramkorokre igaz. Ha jol emlekezem elhangzott regebben, hogy sokan meg 
     azt sem tudjak, hogy a felvezetoknel van termikus visszacsatolas. Nos, 
     szerintem ezt csak a nagyon gyengek nem tudjak. Az (analog) IC 
     konstruktorok vilagaban tudomasom szerint ez egy nagyon lenyeges 
     szempont. Foleg a veg-IC-knel komoly gond ez. Nem is szeretem ezt a 
     fajta allatot. A kisjelu IC-ket viszont eppen azert szoktak szeretni 
     mert a meretukbol adodoan sokkal jobban tudjak a termikus mizeriat 
     kezben tartani. Nem veletlenul gyartjak a sziguruan specifikalt 
     tranzisztor array-eket. 
     
     Kerdes persze az, hogy ez a felvezetos "gyenge" mennyisegeben nezve 
     mennyire mocskolja a hangot. A megerzesem az, hogy pl. a bipolaris 
     vegeszkozok kollektoraram betafuggosege lenyegesen nagyobb gond. 
     Vagy emlitenem a teljesitmeny MOS-FET-ek gate kapacitasanak a nem 
     allandosagat. Egy mikrohullamu tervezo biztos orulne egy jo kis 
     parametrikus eszkoznek, a HANGoskodok viszont nem ;-)
     
     Hat ennyi. Elnezest, hogy en is elviszem a temat egy tudomanyos(kodo) 
     iranyba de gondolom neha tanulsagos lehet ez is.
     
     Lazitaskent egy kerdes: Ki hasznal RG-172 -ot?
     
     SaZ
+ - LP kopasa/LP feluleti zaj (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello hang-orultek!

  Kovary vitaja Kadlec Istvannal a bakelit kopasarol erdekes es
mar szinten talan lefutott dolog. Kovary ervelese azt hiszem 
meggyozo volt, azaz a legtobb barazda egesz eleteben csak alig
nehany tized masodpercig kerul kapcsolatba a tuvel. Viszont, eleg
ha csak nehany nanosecundumig egy nem megfelelo lokest kap pl.
tul nagy tuero miatt vagy a futomu egyenetlensegei miatt stb.,
karosodhat az LP. Azonban, jo futomu eseten, jo beallitassal es
jo kovetokepessegu hangszedovel a lemez karosodasa gyakorlatilag 
kizarhato. A fentiek alapjan tovabbszove a logikai fonalat, pl.
a vekony vinylre nyomott LP-k, amelyekben meg raadasul nyolcas is 
van, konnyebben karosodhatnak, ezek ugyanis konnyebben vetemednek
es deformalodnak.
Megyegyszer hangsulyozando, hogy
karosodas csak akkor lephet fel, ha valamilyen kulso kenyszer
hatasara a tu "raut" a barazdara. Ha a tu ugy tancol, ahogy a
barazdak futyulnek, nem lehet semmi baj. De ehhez idealis korulmenyek
kellenek, amit csak persze a legjobb lejatszokkal lehet megteremteni.


  MAS: Gyakran emlegetik, hogy az LP-nek feluleti zaja van, ezert nem
lehet sokkal 80 dB-fole tornaszni a jel/zaj iszonyt.
Kerdezem en, hogy az analog tetchnika ebbol a szempontbol meg fejlszetheto
tovabb, azaz javithato a jel/zaj iszony, vagy ez mar lejart "lemeznek" tekinthe
to.
 Nem igazan ertem azt se, hogy ez az un. feluleti zaj minek az elsodleges kovet
kezmenye.
  A tu es a barazdak kozotti mechanikai surlodas lehet az oka pl., de ez
biztos, hogy minimalizalhato jo vekony es hegyes tuvel es peldanak okadek
minel kisebb tunyomassal. 


   Udv. Durbincs

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS