Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 198
Copyright (C) HIX
1996-03-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 arany repa, HVG, es az energiatakarekossag (mind)  187 sor     (cikkei)
2 Re: *** KORNYESZ *** #196 (mind)  26 sor     (cikkei)
3 a magneses ter energiaja (mind)  36 sor     (cikkei)

+ - arany repa, HVG, es az energiatakarekossag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

kedves kornyesz!

a HVG eheti szamaban egy kulon melleklet szolt az energia
 es kornyezet kapcsolatarol.  ebben ugyan olvashato volt az a 
harom irasom, amiket most ide (akar vitainditonak, akar nehany
 regi felbeszakadt vitara valasznak) be fogok kuldeni; de azert
 a HVG termeszetesen 'megszeliditette' oket, vagyis az eredeti 
irasaim politikailag vagy zoldsegileg erzekenyebb reszei bizony
 kigyomlalodtak.  tehat ide az eredeti (vagy legalabbis eggyel 
eredetibb) valtozatokat kuldom, amibol a zold szin (es sajnos 
neha ezzel pont az egesz ertelme) nincs meg kigyomlalva.  

elsokent azt a keretes cikket fogom elkuldeni, ami peldakat ad arra, 
hogyan oldottak meg a vilagon sok helyen ugyesen, hogy a gazdasagi 
fejlodes ne jarjon tobbletenergia-felhasznalassal, hanem a meglevo 
energiaforrasok kihasznalasanak a hatekonysaga lepest tartson ezzel
 a fejlodessel.

diana


UT AZ ARANY REPAIG

	Az energiafogyasztas es a gazdasagi jolet mindig szoros 
kapcsolatban alltak.  Ha az osember eletszinvonalanal kezdjuk, az egyik 
legnagyobb forradalmat a megszeliditett tuz hozta, ami fenyt, meleget, 
fozesi es elelemtartositasi perspektivakat nyitott az ember eleteben.  
Kovetkezo peldanak eleg csak a gozgepet emliteni, amivel a hoenergiat 
sikerult munkara birni -- es ez elinditotta az ipari forradalmat.  Az 
ipari forradalom altal szeles koru emberi hasznalatra szeliditett 
energiafelhasznalasi modok forradalmasitottak az eletszinvonalunkat is: 
lehetove tettek peldaul a tavolsagi kozlekedest, a tomegtermelest, a 
tomegkommunikaciot es a haztartasi feladatok gyors 
ellatasat.   A kapcsolat az eletszinvonal es az energiafelhasznalas 
kozott tovabbra is szoros maradt: peldaul, ha az USA XX. szazadbeli 
gazdasagi ossztermeket (GDP) kovetjuk idoben, azt talaljuk, hogy az 
szorgalmasan koveti az energiafelhasznalas alakulasat.  Egeszen 
1973-ig.  Akkor a ket gorbe meglepoen elesen szetvalik.  Az USA ma kb. 
ugyanannyi energiat fogyaszt, mint 1973-ban; mig a GDP-je 45%-kal 
emelkedett ekozben. Amig 1973-ban 24 Btu (brit energia-egyseg) kellett 
egy dollar GDP megtermelesehez, ma mar 15 Btu megtermel egy dolarnyi 
GDP-t.
	Hogy tortent ez?  Minek koszonheto?  Mi itt a titok nyitja?  
	Az energiafogyasztas es a GDP szetvalasat az USAban az olajvalsag 
kirobbanasa triggerelte 1973-ban.  Hirtelen megemelkedtek az olajarak, 
es ez tobbek kozott igen eros motivacio volt minden csepp energia 
hatekonyabb felhasznalasara.  Ezen kivul, az USA radobbent, hogy 
strategiailag igen elonytelen egy orszagtol vagy orszagcsoporttol 
nagymertekben fuggeni az energiaimport teren.  Meg kell novelni a belso 
energia-biztonsagot.  Na de hogyan, ha az orszagnak adott mennyisegu 
fosszilis energia-hordozoja van?  Hogy lehetne mashogy az 
energiaimportot minimalizalni?  Ket fo modon:  a  megujulo energiak 
(szel, nap, viz, biomassza, stb) megcsapolasaval, valamint a 
meglevo energiafelhasznalas hatekonysaganak a novelesevel.  1973 utan 
az USA-ban mindkettot agressziven tamogattak es motivaltak, aminek nem 
maradt el az eredmenye.  Nezzunk nehany peldat arra, milyen 
programokkal, es milyen sikerrel osztonzi az USA az energia hatekonyabb 
felhasznalasat.
	Az egyik legegyszerubb es legeredmenyesebb 
energiahatekonysag-javito intezkedes az energiahatekonysagi szabvanyok 
bevezetese.  Ez azt jelenti, hogy egy termekbol, pl. hutoszekrenybol, 
csak egy bizonyos hatekonysagunal jobb szerkentyut szabad gyartani es 
forgalmazni.  Az energiahatekonysagi szabvanyoknak sok valfaja van: a 
haztartasi masinakra vonatkozo szabvanyok megszabjak, hogy max. mekkora 
fogyasztasu lehet pl. egy adott terfogatu hutoszekreny, vagy hogy 
maximum hany Wattot fogyaszthat egy elektromos vizmelegito egy kobmeter 
viz felmelegitesehez.  Az epitkezesi szabvanyok kotelezo minimalis 
szigetelest es egyeb energiafogyasztas-minimalizalo intezkede
seket irnak elo.  Az auto-fogyasztasi normak pedig azt hatarozzak meg, 
hogy 100 km-en max. mekkora fogyasztasu auto hozhato forgalomba.  
	Bar az energiahatekonysagi szabvanyok torvenyesitesenek az USAban 
mar tobb, mint 2 evtizedre nyulik vissza a hagyomanya, a legatfogobb 
ilyen torveny 1992-ben szuletett.  Az un. EPACT, vagyis az 
Energiapolitikai es Takarekossagi Torveny tobbek kozott megszabja az 
eladhato hutoszekrenyek, melyhutok, legkondicionalo berendezesek, 
vizmelegitok, kalyhak, moso- es mosogatogepek es mas haztartasi 
berendezesek kotelezo minimalis hatekonysagat.  
A normak csak egy turelmi ido utan lepnek eletbe, hiszen az iparnak at 
kell allnia az uj berendezesek gyartasara.  Ezert, es mert sok 
haztartasi eszkozt, pl. hutoszekrenyt es mosogepet, csak hosszu evek 
mulva fognak lecserelni, az energiafelhasznalas csokkenese csak evek 
vagy evtizedek mulva fog jelentkezni.  Ezek eredmenyekeppen, a 
szerzonek az USA Lawrence Berkeley Nemzeti Kutatolaboratoriumaban 
elvegzett szamitasai alapjan, az USA haztartasai 2010-ben osszesen kb. 
10%-kal fognak kevesebbet fizetni az energiafogyasztasukert, mint az 
EPACT nelkul fizetnenek -- igy kb. 40 milliard dollarral maradnak 
gazdagabbak az amerikai lakosok.  Az aramtermeloknek igy
 eleg 28,000 MW-tal kevesebb termelo-kapacitast fenntartaniuk (ez 17 
paksi eromunek felel meg), mint a hatekonysagi torveny nelkuli magasabb 
fogyasztas ellatasara.  Ez az USAnak evente 90 milliard kilowattora 
aram termeleset es az ezzel jaro szennyezes kibocsajtasat fogja 
megsporolni.  
	A hatekonysag teren a legmegdobbentobb fejlodest a hutoszekrenyek 
mutatjak.  Az 1993-ban eletbe lepett normak eredmenyekepp 2010-ben az 
USA hutoszekrenyei 23%-kal fognak kevesebb osszenergiat fogyasztani, 
mint az EPACT nelkul fogyasztananak.  Ez egyedul 31 milliard 
kilowattora megsporolasaert felelos evente, ami a szabvanyok 2010-ben 
varhato megtakaritasanak kb. egyharmadat teszi ki.  A hatekonyabb 
(tehat dragabb) hutogepekbe valo befektetessel a fogyasztok 3 es fel 
centet fizetnek minden megtakaritott kilowattoraert, mig ha azt a 
befektetes nelkul valoban elfogyasztanak, akkor 6-12 centet fizetnenek 
erte.  
	A masik erdekes terulet, amire a szabvanyok kiterjednek, az a 
melegviz-hasznalat.  1994-tol csak olyan zuhanyrozsakat es csapokat 
lehet eladni, amin maximum 9.5 liter folyik ki percenkent.  Ez nem csak 
rengeteg vizpocsekolast kuszobol ki, hanem a viz melegitesehez 
szukseges tekintelyes energiakat is megsporol.  Ez szinten 31 milliard 
kilowattoranyi elektromossag (nem szolva a gazzal mukodo vizmelegitok 
altal megtakaritott gazrol) eloallitasat es a vele jaro 
kornyezetrombolast fog 2010-ben kikuszobolni.  A melegvizfogyasztas 
ilyen modon valo megregulazasa 1.3 centbe kerul megtakaritott 
kilowattorankent az amerikai haztartasoknak; ami kb. egyhetede - egyti
zede annak, amit egy elfogyasztott kilowattoraert fizetnek az 
amerikaiak.  
	A vizmelegites teren adodik a talan legmegdobbentobb pelda arra, 
hogy lehet neha a legtrivialisabb modszerrel a megszokottan hasznalt 
energia jokora hanyadat megtakaritani.  Az USA-ban a mosogepek 
fuggoleges tengelyuek (az europaban altalanos vizszintes tengelyjel 
szemben).  Egy igy mukodo mosogep ugyanannyi ruha kimosasahoz haromszor 
annyi vizet igenyel, mint a vizszintes tengelyu: hiszen abban a ruhakat 
teljesen be kell fedni vizzel, mig a vizszintes tengelyu mosogep a dob 
aljan levo viztomegbe forgatja bele es emeli ki a ruhat.  Tehat, ha az 
USA mosogepgyartoi egy napon csak vizszintes tengelyu mosogepeket 
arulnanak, az az amerikai haztartasok mosashoz szukseges 
melegviz-igenyenek majdnem ketharmadat megtakaritana.  Az elmult 
evekben fontolgattak is erre vonatkozo torvenyt -- de az 1994-ben 
tortent kongresszusvaltas ota mas politikai szelek fujnak.
	Igen, a politikai klima 1994 ota nem kedvez a kormany gazdasagba 
valo beavatkozasanak; igy az energiahatekonysagi szabvanyoknak sem.  A 
kovetkezo par evben tovabbi szabvanyok megalkotasa valoszinutlen; es a 
jelenlegi szabvanyok sorsa is ketseges.  A kozeljovo 
energia-megtakaritasai inkabb az onkentes piac-huzo programoktol 
varhatoak.  Talan az eddigi legsikeresebb ilyen program az un. 
Energia-sztar program.
	Az Energia-sztar program a 90-es evek leggyorsabban novo 
elektromossag-fogyasztoit celozza: a szamitastechnikai berendezeseket.  
Ugyan a szamitogepek, nyomtatok es kepernyok egyenkent szinte 
jelentektelen fogyasztasuak, jelenleg az USA-ban a kereskedelmi szektor 
elektromossag-felhasznalasanak 5%-ara, 2000-re pedig a 10%-ara fognak 
rugni.  Mivel viszonylag keveset fogyasztanak, sokszor nem kapcsoljuk 
ki oket, mikor nem hasznaljuk: a munkahelyeken altalaban egesz nap 
teljes gozzel be vannak kapcsolva, fuggetlenul attol, hogy valojaban 
mennyit hasznaljak oket; es 30-40%-ukat ejjelre es a hetvegere is 
bekapcsolva hagyjak.  Egy okos, es igen olcso (kb. egy dollarba kerulo) 
kis szerkentyu az ilyen berendezeseket #017#alvo#018# modba tudja kapcsolni, 
mikor nincsenek hasznalva, amibol a berendezes egy billentyu 
megnyomasara egybol #017#felebred#018#.  Ez a szamitogepek altal felhasznalt 
energiat 50-75%-kal csokkenti.  A szamitogep-gyartoknak nem volt 
erdekuk ezt az opciot beleszerelni a gepekbe, hiszen 
szamitogep-vasarlaskor a kedves vevok aztan mindent figyelnek, csak azt 
nem, hogy mennyit fogyaszt az a masina.  Mivel tarsadalmi szinten 
viszont igen lenyeges az ezzel elerheto elektromossag-megtakaritasi 
potencial, a Kornyezetvedelmi Hivatal (EPA) kitalalta az Energia-sztar 
programot.  Amennyiben egy szamitogep, kepernyo vagy nyomtato 
tartalmazza az #017#alvo#018# modot, a gyarto rateheti az EPA
#017#Energia-sztar#018# 
emblemajat a keszulek dobozara (sok Magyarorszagon forgalomban levo 
szamitastechnikai berendezesen is lathato ez az emblema: egy felkoriv 
alatt az #017#energy#018# szo es egy csillag, egy #017#EPA
szennyezes-megelozo#018# 
alairassal).  Ez a vedjegy a kornyezet irant erzekeny vasarloknak 
fontos tampont lett az utobbi evekben a szamitogep-valasztasban, hiszen 
koltseg szempontjabol semmivel sem kerulnek tobbe ezek a gepek, 
ugyanakkor jelentos, energiahasznalattal kapcsolatos kornyezetrombolast 
kuszobolnek ki.  Az EPA becslesei alapjan az Energia-sztar program 
2000-ben 26 milliard kilowattoranyi energiat fog megtakaritani, ami 
eleg 3 allam (Maine, New Hampshire es Vermont) elektromossaggal valo 
ellatasara.  Clinton elnok 1993-ban utasitotta a kormanyhivatalokat es 
a szovetsegi intezmenyeket, hogy csak Energia-sztar
 berendezeseket vasarolhatnak.  Ennek eredmenyekepp 40 millio dollarral 
kevesebb adot kell majd evente fizetniuk az amerikai adofizetoknek az 
allamhaztartas fenntartasara.  Az Energia-sztar program onkentes, de a 
gyartok legnagyobb tobbsege a sajat erdekeben belepett a programba, es 
1994-ben mar az eladott nyomtatok 90%-a, es a szamitogepek 70%-a 
viselte az emblemat.  Hasonloan sikeresnek igerkezo programok a 'Zold 
Lampak' program, ami irodahazak vilagitasi energia-hasznalatanak felet 
kuszoboli ki, es az 'Arany Repa' program, ami a hutoszekreny-gyartokat 
biztatja kevesebbet fogyaszto modellek kifejlesztesere.  Az 'Arany Repa' 
program kereteben 30 millio dollar uti annak a gyartonak a markat, aki 
a jelenleg kaphato leghatekonyabb hutoszekreny-modellnel 20%-kal 
hatekonyabbat kifejleszt.  Ezt 1993-ban vegul a Whirlpool elnyerte; es a 
sikeren felbuzdulva azota mar sok haztartasi szerkentyu teren bevezettek 
hasonlo programot: melyhutok, legkondicionalok, mosogepek, stb.  A program 
olyan sikert aratott, hogy az EU-ban is nekigyurkoztek, hogy hasonlo 
akciokat inditsanak utra.

Vorsatz Diana
+ - Re: *** KORNYESZ *** #196 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonoma felvilagositast a nuklearis tartalekok ugyeben. Amennyire en 
tudom (legalabbis s Scence-t meg a Nature-t olvasva) eleg messze vagyunk 
meg a hasznalhato fuzios eromutol, ugyhogy egyenlore marad az atom. Az 
atomhulladekkal kapcsolatba viszont lenne egy otletem, amin valoszinuleg 
sokan fel fognak haborodni.
	Ugye az elso megoldas valamilyen tarolo epitese: tulajdonkeppen 
nem ertem, hogy miert kell ezt a tarolot a fold ala tenni, miert 
veszelyes ra a talajviz, avagy a foldrenges es legfokeppen, hogy miert 
kell sokezer evre tervezni. Tudtommal az uran nem parolog, nem 
korrodalodik, nem oldodik a vizben.Akkor hogy tudja szennyezni a vizet, 
ha nem erintkezik vele? Felaktivalni felaktivalhatja, de nem hiszem hogy 
itt jelentos szennyezesrol lehetne szo. Ha pl. epitunk a felszinen egy 
betonbunkert (ami vizhatlan) es oda tesszuk a szennyezo anyagokat, akkor az 
milyen 
veszelyt rejt magaban? Ha van egy nagy foldrenges, akkor eseteleg a 
bunker osszedol, de miert kerulne szennyezes a levegobe? Mint mondtam az 
uran nem parolog. (jo egy kis szublimacio talan lehetseges, de nem hiszem 
hogy jelentos lenne).  
	Most jon az otlet: minek epitunk tarolot? Miert nem zuzzuk 
egeszen apro porra az elhasznalt futoanyagot es szorjuk bele az oceanba? 
A fennti adatok alapjan ott egyebkent is jelen van az uran es nem okoz 
tul sok bajt. De hat vehetjuk az alapotletet is: az urant a termeszetbol 
szerezzuk, dusitassal. Vigyuk hat oda vissza, ezuttal apritassal!
Nos a labdat feldobtam kedves KORNYESZ-ek, kivancsian varom a valaszokat.

Udv		Xux
+ - a magneses ter energiaja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

sziasztok! 


> ha pl. rengeteg szeleromuvet epitunk, akkor
> elnyeljuk es atalakitjuk a szelenergia jelentos reszet. Vajon ez a nagativum
> hol es hogyan jelentkezik a Fold energiamerlegeben?
> Meg erdekesebb kerdes, hogy a Fold magneses terenek megcsapolasaval nyert
> energianak hol es hogyan fizetjuk meg az arat 

en itt latom a legkevesebb remenyt arra, hogy valami konkret eredmeny 
legyen arra vonatkozolag, hogy mi is lesz a hatasa. azt hiszem itt megint 
valami nagyon ismeretlenbe es kockazatosba vagunk bele.
talan azert, mert itt a Fold egeszerol van szo, talan a Foldrol, mint 
egitestrol, s nem egy kis reszerol, mint mondjuk a vizek ill. a szen 
felhasznalasnal. mert barmennyire is globalis ezeknek a hatasa, azert 
megsem ugy hat a Foldre, mint egy bolygora, hanem "csak" annak 
elovilagara. a magneses ter viszont...
de halljunk rola majd fizikusokat, 
akik ertenek is hozza, s nem csak velemenyt fogalmaznak meg!!!

kivancsian varom en is velemenyeteket a magneses energai 
felhasznalasarol!!!


udv:

---- luki

************************     attila lukacs     ***********************
!    leader of the GreenCircle Environmental Group, Nyiregyhaza      !
!                postal address: Zold Kor  (BGYTF)                   !
!                        nyiregyhaza, H-4401                         !
!                          sostoi ut 31/b                            ! 
!                             hungary                                !
!              e-mail address:                   !
**********************************************************************

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS