Kedves levelezo partnerek. Elvezettel bongesztem vegig a Forum es a Szalon ez
evi termeset.
Leven magam is erdelyi szarmazasu nyilvan az olvasott roman-magyar kerdeskorhoz
szeretnek majd en is hozzaszolni. Velemenyem szerint az
alapszerzodesrol, majd a romaniai valasztasrol folytatott hosszas
vita soran tobb alapveto (legalabb ketto) tevedes folyt eddig. Hozzaszolasaimat
ket
reszre bontom: A --az alapszerzodes. Mellekelek egy hosszu elemzest amelyben be
mutatom a z erdeti szoveget es utana szogletes zarojelben a
kommentart. A kommentar nem tolem szarmazik, de egyetertek vele.
Hasznosnak tartom hogy ti is olvassatok. Bocs a hoszusagaert. Mivel
tulhaladja a sorlimitet, kenytelen vagyok tobb reszre bontani majd es
minden nap csak egy reszletet kozolni. Remelem legalabb olyan
elvezettel olvassatok majd mint amilyennel nezitek a Dallast.
S Z E R Z O D E S
a Magyar Koztarsasag es Romania kozott a megertesrol, az egyuttmukodesrol es a
joszomszedsagrol
[A "preambulum" ohaja-sohaja, mint suket erzelmi alap, jogilag nem
vegrehajthato,]
A Magyar Koztarsasag es Romania,
- meggyozodve arrol, hogy a ket orszag kozotti joszomszedsag, a kolcsonos tiszt
elet es az egyuttmukodes megfelel Magyarorszag es
Romania alapveto erdekeinek; - megerositve az emberi jogok, az alapveto szabads
agjogok, a demokracia, a humanizmus es a jogallamisag
iranti elkotelezettseguket es kifejezve azon meggyozodesuket, hogy azok erven
yesitese es tartalmi gazdagitasa a szabadsag, az
igazsagossag es a beke alapjat kepezi; - athatva attol a kozos torekvestol, h
ogy Europa valamennyi allam es nep javara a beke, a
biztonsag es az egyuttmukodes egyseges kontinenseve valjon es eltokelten arra,
hogy olyan kapcsolatok fejleszteseert
tevekenykedjenek, melyek lehetove teszik e celok megvalositasat; - elismerve,
hogy a nemzeti kisebbsegek azon allam tarsadalmanak
integrans reszet kepezik, ahol elnek, tovabba tekintetbe veve, hogy vedelmuk a
z emberi jogok nemzetkozi vedelmenek reszet kepezi es mint
ilyen, a nemzetkozi egyuttmukodes targya, valamint hogy az ezen a teruleten va
lo egyuttmukodesuk normalizalasa fontos hozzajarulast
jelent a stabilitashoz es megerteshez Europaban, valamint a demokracia orszag
aikban valo erositesehez es az europai es
euro-atlanti strukturakba valo integralodasukhoz; - megerositve elkotelezetts
eguket, hogy az Egyesult Nemzetek
Alapokmanyaban, a Helsinki Zarookmanyaban, az Europarol szolo Parizsi Chartab
an, valamint az Europai Biztonsagi es Egyuttmukodesi
Szervezet egyeb dokumentumaiban foglalt elvek es celok megvalostasaert teveke
nykednek;
- meggyozodve arrol, hogy az Europoaban es a ket orszagban bekovetkezett vissza
fordithatatlan valtozasok uj tavlatokat nyitnak
ketoldalu kapcsolataikban,
a kovetkezokben allapodtak meg:
1. cikk
(1) A Magyar Koztarsasag es Romania (a tovabbiakban: "a Szerzodo Felek") kapcso
lataikat a bizalomra, az egyuttmukodesre es a kolcsonos
tiszteletre alapozzak.
[ Nem lehet olyan "bizalomra" alapozni, ami nincs.]
(2) A Szerzodo Felek kolcsonos kapcsolataikban, ugyanugy, mint mas allamokkal
fennallo kapcsolataikban, tiszteletben tartjak az Egyesult
Nemzetek Alapokmanyaban, a Helsinki Zarookmanyban, az Europarol szolo Parizsi
Chartaban es az Europai Biztonsagi es Egyuttmukodesi
Szervezet mas dokumentumaiban foglalt elveket, illetoleg a nemzetkozi jog egye
b altalanosan elfogadott elveit es normait.
[Ez az elso sulyos felreferdites;. A "tiszteletben tartas" nem ugyanaz, mint
"teljesites". Amikor Moricka nem rohog anyja parancsan, akkor "tiszteletben ta
rtja azt", am nem teljesiti. Evvel a cikkel M.o.
lemondott arrol, hogy a "Parizsi Beke" teljesitese legyen a magyar kisebbsegek
jogainak zaloga]
2. cikk
(1) A Szerzodo Felek azon munkalkodnak, hogy Europa egesze bekes, az allamok de
mokratikus es a jog felsobbsegen alapulo kozossegeve valjon
es hozzajarulnak e terseg biztonsaganak megorzesehez es megszilarditasahoz, a b
eke es biztonsag egyuttmukodesen alapulo
megvalositasahoz, az Europai Biztonsagi es Egyuttmukodesi Szervezet kereteben v
allalt kotelezettsegeknek megfelelon.
[A "munkalkodnak" nem jogilag vegrehajthato kategoria. Sehol semmi nyoma azokn
ak a biztonsagi elemeknek
amirol a Horn-Kovacs kormanyzat beszelt a parlamenti vitanapon. Nem
kotozkodni akaro, itt es kesobb olvashtajatok majd, hogy tobbszor
rovom fel a definialatlansagot, de ez a teny. A szerzodes ures
szoveg, nem lehet vele semmilyen forumon jogserelmet tisztazni. Nincs
meg egy olyan szoveg amelyet akar a vilag legdorzsoltebb nemzetkozi
jogasza szamonkerhet. Hiaba fog majd valaki az Europa Tanacsban hivatkozni, hog
y a roman fel nem
tartotta be az alapszerzodest, mert maga az alapszarzodes szovege is
csak attekintesre, tartozkodasra es egyeb jo fius cselekedetkre "keri
fel ". Megjegyzes.Ezeken a helyeken a szlovak-magyar alapszerzodesben nem ilyen
altalanossagok szerepelnek, hanem jogilag sokkal jobban definialt kifejezesek,
mint a "kotelezettseget vallalnak","
teljesitik, "stb., tehat olyan megfogalmazasok amelyek jogi uton szamonkerhetoe
k. Tehat jogos jogos volt az a kritika, hogy a roman
magyar gyengebb. mint volt a szlovak-magyar.
(2) A Szerzodo Felek az europai beke es biztonsag megszilarditasa erdekeben tam
ogatjak az europai fegyveres erok es fegyverzetek
korlatozasat es csokkenteset celzo folyamatok tovabbvitelet a vedelmi
szuksegleteknek megfelelo szintig. Tamogatjak tovabba uj bizalomerosito es bizt
onsagnovelo intezkedesek kidolgozasat es arra
torekednek, hogy ketoldalu kapcsolataik kereteben is hasonlo jellegu lepeseket
tegyenek.
["Tamogatjak" nem jogilag vegrehajthato kategoria.]
................
folytatas kovetkezik
Jost Norbert
|
Paller Gabor valaszol 1231-es cikkemre az 1233-as szamban.
Tole es mindenkitol elnezest kerek a me'g tolem is szokatlanul nagy
kesesert: nagyon sok munkam volt mostanaban, es foleg miutan Gabor jelezte,
hogy (erthetoen) lassan veget akar vetni a vitanak, igyekeztem a valaszt minel
gondosabban megirni. Ez azzal jart, hogy nagyon hosszura sikerult, es aztan
ujabb gond volt, hogy hogyan huzzam es milyen sorrendbe rendezzem. Vegul ugy
dontottem, hogy fontossagi sorrendben valaszolok, es valaszomnak a szorosabban
vett alapszerzodes-tema szempontjabol kevesbe fontos reszeit csak holnap
(igerem, legeslegrosszabb esetben holnaputan...) kuldom el, a terjedelem es az
olvasok kimelese celjabol.
Eloszor is nezzuk, hol csonkitja az alapszerzodes az 1201-est szerinted:
>>Komolyan mondom, biztos velem van valami hiba, de: hiaba olvasom a szerinted
>>onmagukert beszelo parhuzamos szovegeket egyszer, ketszer, haromszor - nem
>>latom, mi a kulonbseg koztuk. Kerlek, ird meg.
>1. pelda: A 1201 szerint *jogaban* all a kisebbsegnek sajat nyelvet nyilvanosa
n
> hasznalni a feliratozasban is es a hatosagnak van lehetosege allamnyelven
> is kifuggeszteni, az alapszerzodes szerint a kisebbsegnek van *lehetosege*
> hogy a sajat nyelvet *is* hasznalja.
>2. pelda: A kisebbsegnek *jogaban* all nyelvet hasznalni a hatosaggal valo
> kapcsolattartasban es a birosagokon. Az alapszerzodes szerint *majd* biz-
> tositani fogjak a *lehetoseget*, hogy a *helyi szervekkel* a sajat
> nyelvet hasznalja, felteve, ha erre a belso jogrend lehetoseget nyujt.
> Tenyleg nem erted ?
Ne haragudj, de nagyon pontatlanul idezted a sajat idezeteidet! Az 1224-esen
ezt irtad:
>1201, 7. szakasz, 4. bekezdes:
>"Azokon a teruleteken, ahol a nemzeti kisebbseg jelentos szamban el,
> a kisebbseghez tartozo szemelyeknek jogaban all sajat nyelvukon
> feltuntetni a helyi neveket, jelzeseket, feliratokat es egyeb hasonlo
> informaciokat a nyilvanossag szamara lathatoan. Ez nem fosztja meg
> a hatosagokat attol a joguktol, hogy a fenti informaciokat az allam-
> nyelven is feltuntessek"
>Alapszerzodes, 15. cikk, 3. bekezdes:
>"Azon terueleteken, ahol jelentos szamban elnek
> az illeto kisebbsegekhez tartozo szemelyek, mindket fel lehetove teszi,
> hogy a kisebbsegek nyelven is kifueggesztesre kerueljenek a hagyomanyos
> helysegnevek, utcanevek es mas, a nyilvanossagnak szant foeldrajzi feliratok.
"
>1201, 7. szakasz, 3. bekezdes:
>"Azokon a teruleteken, ahol a nemzeti kisebbseg jelentos szamban el, a
> kisebbseghez tartozo szemelyeknek jogaban all anyanyelvuk hasznalata
> az allami szervekkel valo kapcsolattartasban es a birosagon valamint
> a jogi eljarasokban"
>Alapszerzodes, 15. cikk, 3. bekezdes
>"A Szerzodo Felek biztositani fogjak azuokat a felteteleket,
> amelyek lehetove teszik az anyanyelv hasznalatat is a helyi hatosagokkal valo
> kapcsolataikban, oesszhangban az ervenyben levo belso torvenyekkel es a ket
> Fel altal alairt nemzetkozi koetelezettsegekkel."
Latod a kulonbsegeket? Amugy az "1. peldadat" me'g akkor se lehetne erteni,
ha pontos lett volna az idezeted. *Nincs az a Funar,* aki akar az altalad
irtakat is maskent erthetne, mint hogy kizarolag a kisebbseg tagjain mulhat,
legyen-e a nyelvukon feliratozas. Az, hogy valakinek lehetosege vagy joga
van-e valamire, ugyanazt jelenti. Ugyhogy az mar csak "hab a tortan", hogy,
mint az eredeti szoveg mutatja, valojaban ez az asszimetria se igaz, se az
1201-ben, se az alapszerzodesben. Az elobbi mindket felnek jogrol, az utobbi
mindket felnek kolcsonos "lehetove tetelrol" beszel.
A "2. pelda", ha pontos lenne, tenyleg komoly csonkitasokat jelentene, de a
valosag az, hogy az 1201-es is csak *azokrol a teruletekrol* szol, ahol a
kisebbseg "jelentos szamban el". Vagyis az egesz szoveg, akar az
alapszerzodes, csak a helyi hatosagokra vonatkozhat. Kerdes me'g, hogy
hatosagnak szamit-e egy elsofoku birosag (amit az 1201-es kulon emlit, a
szerzodes nem) de szerintem nyilvan igen. Az is nagyon nem mindegy, hogy a
szerzodesben "felteve, ha a belso jogrend erre lehetoseget nyujt" helyett
"*osszhangban* az *ervenyben levo* belso torvenyekkel" all; tehat ha jol
tudom, hogy ilyesmit *tilto* roman torveny nincsen, akkor ez se jelenti az
1201-ben foglaltak semmilyen korlatozast. Annyi kulonbseg van valoban a ket
szoveg kozott, hogy a szerzodesben a "biztositani fogjak azokat a
felteteleket" kitetelt ne'mi rosszindulattal lehet ugy erteni, hogy
tetszoleges idohataron tul elnyujthato ez a feltetelbiztositas. Tehat
Frundanak valoban igaza van abban, hogy a teljesites ellenorzeserol,
garanciairol szolo reszeket joval erosebbre, alaposabbra lehetett es kellett
volna fogni, ahogy valamikor a vita legelejen te is irtad. Magukban az altalad
idezett szovegekben nincs csonkitas.
Most nezzuk azokat a reszeket, amik a romanok "nemzeti erdekkepviseleti
politikajahoz" kapcsolodnak.
>> A romanok azt a valasztast kinaltak fel, hogy vagy nem fogja emliteni a
>>szerzodes az 1201-est, vagy egy labjegyzetben utana kijelentjuk, hogy az
>>1201-es nem beszel kollektiv jogokrol es teruleti autonomiarol, vagy nincs
>>szerzodes.
> Felhivnam a figyelmedet, hogy a *romanok* a mult vasarnap
>ota nem ugyanazt jelentik. Meglehet, nemely kerdesben ugyanolyan keme-
>nyek lennenek (lesznek ...) ma is, de ez mar egy mas stilusu garnitura.
>Csupan ket es fel honap telt el ...
Hogy a Konvencio mit gondol a teruleti autonomia fogalmarol, az, szamomra
ugy tunik, mar eleg vilagosan kiderult, nem csak a ket evvel ezelotti
esemenyekbol, de me'g a mostani kampanybol is. Akkor lenne talan igazad, ha
az SZDU (Romanek) lennenek olyan erosek, mint most a Konvencio.
>>>a romanok nem adnak oda semmit,
>>>csak amit elveszunk toluk.
>> Na, hat pontosan ez az. Ugy ertem: ez a hozzaallas az egesz vita lenyege. E
z
>>az, amivel soha semmire nem lehet menni (hacsak nem akarunk hadat uzenni
>>:-) ).
> Hat latod itt valoban komoly felfogasbeli kulonbseg van. Te
>azt gondolod, elobb adjunk mi, jarjunk a kedvukbe mi, majd akkor megeny-
>hulnek. Pedig ez nem jotekonysagi delutan, hanem inkabb kemeny alku. Az
>elvetel nem az asztal rajuk boritasat jelenti, hanem kovetkezetes erdek-
>kepviseletet.
Ezzel kapcsolatban annyit tudok mondani: a kovetkezo negy ev fogja
megmutatni, kinek lesz igaza (Frunda a multkor altalam irtakkal ellentetben
nem az elso evben, hanem inkabb az egesz ciklusban var csak komoly
eredmenyeket). Egyelore szerintem inkabb ugy latszik, hogy pontosan az
tortent, hogy "megenyhultek". En se ugy gondolom, hogy puszta jotekonysagbol
kellett a teruleti autonomiatorekvesrol lemondani. Onerdekbol.
>>Ezzel fordult most vegre szembe az RMDSZ is.
> Az RMDSZ azt tette, amit tehetett az alapszerzodes utan. Azt mondta,
>ezek utan tamogatas nelkul fog kuzdeni a celjaiert. A kampany kozepen kellett
>teljes fordulatot vegrehajtania, ez nem ment aldozatok nelkul. Nem hiszem,
>hogy erre nagyon buszkek lehettek. Plane nem az o nevukben.
En Frunda kampanyara gondoltam, ami az eddigi
koveteljuk...koveteljuk...-hang helyett arra a mondatra epult, hogy "le
kell bontanunk a romanok es a magyarok kozotti pszichologiai berlini
falat". En nem hiszem, hogy erre a kampanyra az alapszerzodes kenyszeritette
ot ra. De ha ezt hinnem, akkor a kormany helyeben buszke lennek.
>Nezd, Balazs, az a fo baj, hogy a romanok egy
>nagyon hatarozott nemzeti erdekkepviseleti politikat folytatnak.
>Nevezheted nacionalistanak is (mint ahogy az is, a szo eredeti ertel-
>meben), de ilyen politikaval szemben (semmilyen politikaval szemben)
>nincs helye nagyvonalusagnak. Merthogy ok sem azok, ok is ugy gondol-
>koznak, hogy csak azt adjak, amit elvesznek toluk.
Itt kicsit bizonytalan vagyok abban, hogy mire gondolsz. Ami engem illet,
Erdely Magyarorszaghoz visszacsatolasatol eltekintve nem tudok olyan
lehetseges magyar kovetelesrol, ami kezzelfoghatoan sertene "roman nemzeti
erdekeket". Konnyen lehet, hogy itt is felfogaskulonbseg van koztunk, es te
valoban mindket iranyban nemzeti erdekserelemnek erzed, ha egy vegyes lakossagu
teruleten mindket nyelvet korlatozas nelkul lehet hasznalni. De remelem, nem
igy erzed. Ami viszont a lenyeg, hogy *ezen a teren* epp annyira igaznak erzem
az altalad irtakat: ",a romanok' mult vasarnap ota *mast* jelent" mint
amennyire nem all ez a teruleti autonomiahoz valo viszonyukra. (Sot, szerintem
Iliescu szemelyesen szinten nem erezte az RMDSZ celjait a roman nemzeti
erdekeket sertoknek, csak eppen ugy latta, hogy noveli a nepszeruseget, ha
konfrontal az RMDSZ-szel. Ebben persze nem biztos, hogy igazam van, es vegul
is nem is fontos. Az vilagosnak latszik, hogy ez a szamitasa az alapszerzodes
megkotese elott vegig bevalt, es azota nem.)
Egyelore ennyi, folyt. kov. hamar, es akkor valaszolok a vitazarassal
kapcsolatos felvetesedre is.
Udv,
Bala'zs
|
