Kedves Mindenki!
Ha jol ertem, egyesek azt allitjak, hogy erkolcsi alapelv, hogy nem
vagyok felelos onmagamert. Well, ez az allitas szamomra olymertekig
hihetetlen, hogy nem akarok hinni a szememnek, ezert elnezest, ha
olyasmi ellen hadakozom, ami nem letezik.

Ha formalis szempontbol nezem, akkor az erkolcs irott es iratlan
szabalyok gyujtemenye, amely eligazitast ad abban a tekintetben,
hogy mi a helyes es mi a helytelen cselekedett. Ket dolgot hangsu-
lyozni kell.

1. A szabalyok sokszor ellentmondasosak.
2. Ami nem helytelen, az nem feltetlenul helyes es viszont, van a
ketto kozotti koztes allapot.

A szabaly valami olyasmi, ami engem korlatoz vagy korlatozni igyekszik
cselekvesemben. Sokszor a magam, sokszor a masok erdekeben, de me'g az
utobbi esetben is vegso soron a magam erdekeben. Ha egy ilyen korlatozasokkal
teli rendszer nem volna sokkal-sokkal jobb, mint egy teljesen korlatozas
nelkuli, akkor nem is volna erkolcs.

Tartalmaban a szabalyok EROFESZITEST kovetelnek tolem, vagy azt hogy
korlatozzam magam, hogy ne cselekedjek meg valamit, amit pedig
szeretnek megtenni, vagy eppen ellenkezoleg, megcselekedjek
valamit, amit pedig nem szeretnek.

Tegye fel a kezet az, aki szerint nem vagyok felelos a gyerekeimert.
Koszonom. Termeszetesen felelos vagyok ertuk, ha nem is akarmeddig,
nem is mindenemmel, de felelos vagyok ertuk addig feltetlenul,
amig nem lesznek cselekvokepesek. Namost kerdezem en, hogyan tudok
eleget tenni ennek a felelossegnek, ha minden nap leiszom magam a
sarga foldig, itt fontos, hogy csak magam iszom le, a gyerekeimbe
nem toltom az alkoholt!, elvesztem a jozan eszem, uvoltozok,
osszecsinalom a szobat, de tegyuk fel, hogy a gyerekeimhez egy ujjal
sem nyulok? Valasz: sehogy. A tarsadalom ilyen, ehhez hasonlo es
mas esetekre kidolgozott egy csomo magatartasformat. Az adott esetben
ilyen peldaul a valas, ahol a tarsadalom, es nem csak a csaladom!,
elvalaszt a csaladomtol, magamra hagy, eljek ugy ahogy tudok, vagyis
viselteti velem a tetteim kovetkezmenyeit. Nota bene meg elvonokurara
is kotelezhetnek, ami mar jogi szankcionalasa onmagam pusztitasanak.
Tudom, most egyesek elofogjak venni azt a gyerekes ervet, hogy ha
csak egyedul, othhon, negy fal kozott, akkor persze nem. IGAZ! De,
visszaterve a gyerekes estre, elitelhetnek ifjusag elleni buntett
cimen, amit azert ronak ki ram, mert artottam a gyerekeimnek. Az
alkoholizmusom ugyan ezzel osszefuggesben van, de az elvonokuraval
magamat vedenek magam ellen!

Mas. Amikor megoregszem ugyanugy felelos vagyok azert, hogy a
mozgaskepessegemet megorizzem minaddig, amig ez lehetseges. Vilagos,
hogy vannak esetek, amikor ez nem lehetseges, peldaul agyverzest
koveto benulas. De vannak esetek, amikor lehetseges.

Osszefoglalva: az "onmagamert nem vagyok felelos" elv azt mondja, hogy
semmi erofeszitest nem kell tenni onmagamert,
onmagamat nyugodtan pusztithatom, a legnagyobb meggondolatlansagokat
csinalhatom es majd a tobbiekre, a csaladomra, a tarsadalomra
harithatom a kovetkezmenyeket.  Ezert ennek az elvnek a hangoztatasa
az egyik leheto legerkolcstelenebb kijelentes. A legfontosabb erkolcsi
alapelv ennek pont az ellenkezoje, az, hogy felelos vagyok onmagamert.
Ha ennek a felelossegnek eleget tettem, akkor, allitom, problemaim
80 szazalekat megoldottam.
Udv Bela

Kedves Debera Csaba!

Sok erdekeset olvastam etgnapi leveledben - egyes dolgokkal egyetertek, 
masokkal nem. Most csak egyetlen aprosagra szeretnek reagalni.

> Mert a Biblia alapjan vagy hivo valaki es azt vallja ami a
> Bibliaban van, vagy vallasosnak vallja magat, az emberi
> rendeleseket megtartja, de az Ige tekintejet elveti (ld
> Jezus korabeli farizeusok, s a mai korban inkabb mar nem
> is mondok semmit) vagy materialista, s vallalja a
> massagat.

Tekintettel arra, hogy az Ujtestamentum nem banik tulsagosan szeliden
a farizeusokkal, fontos, hogy ne menjunk el szo nelkul a targyi tevedes
mellett.

A farizeusok Jezus koraban egy zsido modernizacios aramlatot alkottak. 
Ellenfeleik a szadduceusok voltak, akik szigoruen ragaszkodtak ahhoz, hogy
a Tora osszes (613) parancsolatat szo szerinti ertelemben kell venni, es
egyeb hagyomanyoknak nem lehet szerepe vallasi kerdesek eldonteseben. A mai 
zsido felekezetek valamennyien (tehat az ortodox, a konzervativ es a reform 
felekezetek egyarant) a farizeus mozgalom leszarmazottai. Szo sincs 
arrol, hogy a farizeusok elvetettek volna a Tora tekintejet. (Az emberi 
rendelkezesek megtartasat nem is ertem: a zsido vallas szerint valamennyi 
parancsolat Istentol ered.)

A legjobbakat,
                                               Szabo Zoltan

Kedves Fekete Zoli ovo bacsi (miert nem tetszett az ovoneni?)

 Orulok, hogy azert mas is sarokba kerul a rosszalkodasert, meg ha eleg vilagos
is, hogy ki az ovobacsi kedvence. (Miota szoktak ovobacsik kimagyarazkodni
a lurkok csintalansagat?)

 Koszonom azt a sok uj adatot, amelyek kozt a kezdettol biztonsagos tavolsagban
meg az is szerepel, hogy van olyan felmeres amely szerint a homokosok atlagban
promiszkuusabbak a heteroknal. Most mar csak a kovetkezoket nem ertem:

-Ha nem lehet azt se bizonyitani tudomanyosan, hogy a homoszexualitas 
egy "oszton", akkor most mi is az a "lenyeg ami valtozatlan marad"?
-a voroshajusag genetikailag oroklodik, vagy nem? Ha igen, akkor miert 
hasonlitja az ovobacsi a homoszexualitashoz?
-Az orokbe fogadas az olyan jog mint a jatekkal valo jatszas az oviban?
Miert van akkor, hogy meg heterokat is visszautasitanak, mindenfele gyanuk 
alapjan?

 Vegul szeretnem felhivni tovabba az ovo bacsi figyelmet, hogy en sose irtam 
azt, hogy _minden_ homokos kapcsolat instabil... Rendben van, hogy nekem
ketszer annyi ideig kell allnom a sarokban, mint az ovobacsi kedvenceinek, 
de azert ne nagyitsuk fel utolag az ovisok felrebeszeleset.
 
					Ovodasi tisztelettel:

					Hetyei Gabi

Uj alapvetes?

Kedves Kalman Laszlo!

A filozofiak rovasara elkovetett paraboladat (remelem)
ertem. Ugyes, de valami megint elfelejtodik benne. Meg-
pedig az, hogy vannak ertekek, amik nem filozofiai in-
terpretaciok fuggvenyei, hanem eppen forditva: filozo-
fiak eletkepessege merheto le veluk.

Ha egy filozofia osszhangban van ertekeinkkel, az eppen
azt jelenti, hogy valamit JOL fejezett ki, amit kifejez-
ni hivatasa. Ha pedig alapveto ertekekkel all szemben,
akkor NEM JOL felel meg annak, aminek megfelelnie kene.
(Peldaul a marxizmus az eroszak-elv filozofiai kultusza-
val a legkevesebb mertekben sem tudott megfelelni a ci-
vilizalt tarsadalmak leirasa kovetelmenyenek, s igy ON-
MAGAT szuntette meg, mint filozofiat.)

A filozofiak szuksegkeppen jelenlevo alapvetesek, ame-
lyek az ember igenyet fogalmazzak meg az akcidentalis
leten tulmutato jelentesek megfogalmazasara.

Tehat nem maga a filozofia lete a kerdeses, hanem az,
hogy MILYEN filozofiank van. (Hogy kisse mellbevago
analogiadat ideszuszakoljam: nem a szexualitas a ker-
deses, hanem az, hogy MILYEN annak iranyultsaga.)

Az erdekes a dologban eppen az, hogy az en megkozelite-
sem megcsak nem is tisztan filozofiai, hiszen "bazisos",
vagyis az egyedi human rendszer, magyarul az EMBERI AGY
dimenzioit probalja megragadni. Ez a neurobiologiailag
motivalt "elhelyezett filozofia" az, amit hajlando va-
gyok magamra venni, nem kerek a szimpla "filozofus" mi-
nositesekbol.

A PLAUZIBILIS RENDSZER, mint ennek a megkozelitesnek
egyik sarokpontja, szinten neurobiologiai alapokra ta-
maszkodik. Mint jol tudott, az emberi agy potencialitasa
nem elsosorban sejtszamokban merheto, hanem a sejtek 
kapcsolodasi kepessegeinek (az ugynevezett szinapszisok-
nak) a dinamikajaban. Kozismert, hogy a tanulasi folyama-
tok eppen ilyen szinapszisokat hoznak letre, valamint
hogy fiatal korban (meginkabb kisgyermek- vagy csecsemo-
korban) ezek a sejtek kozotti kapcsolodasok dinamikus val-
tozasokra kepesek. Tehat a tevekenyseget meghatarozo agyi
"szinapszis-terkep" nem eleve adott, valtozatlan es valtoz-
hatatlan sajatsag, hanem eppenseggel hogy nyitott a valto-
zasok, a kornyezeti behatasok elott. (Ezt a tulajdonsagot
van hivatva megnevezni a plauzibilis jelzo, de mondhatnank
azt is, hogy rugalmas, plasztikus, dinamikusan nyitott,
stb..)

Nem tudok elkepzelni olyan ertelmes megkozelitesmodot, ha
tetszik, alapvetest, amely nem szamol az egyedi rendszerek-
nek ezzel a rugalmassagaval, plauzibilitasaval.

Tarsadalmi folyamatokat elemezve, ebben a folfogasban - 
kisse sarkitva - azt is mondhatjuk, hogy az egyes csoportok
celja eppen ennek a plaszticitasnak a meghoditasa, mintegy
az illeto csoport-uzenet beepitese az egyedi rendszerek 
belso, nyitott strukturajaba (tobbe-kevesbe pontatlan ne-
urobiologiai metaforaval: berajzolni az uzenetet a "szinap-
szis-terkepre"). 

Agressziv, militans kisebbsegi csoportok onmaguk berajzo-
lasat ezekre a bizonyos egyedi terkepekre szimpla agresszio-
val, "politikai larma"-val kepzelik el. "Professzionalis"
ujsagirok ezekre a terkepekre a media reven rajzolgatnak;
a manipulacio mesterei igen ugyesen tudnak itt navigalni es
atrajzolgatni aktualisan fontosnak minositett vonalakat.
(Gondoljunk csak peldaul az amerikai kozvelemeny villam-
gyors  megdolgozasara, ami bizonyos esetekben igen jol lat-
hato es nyomon kovetheto formaban tortenik, pl. az Obol-
haboru idejen, a Koresh-maglya elokeszitesekor vagy ami
varhato a Boszniai bevetesek elott.)

Az egyedi rendszer egyetlen onvedelmi eszkoze az AKCEPT-
KUSZOB, amit (szinten biologiai hasonlattal elve) a ver-
agy-gat mukodesevel vethetunk ossze: mint ismeretes, fer-
tozo betegsegek eseten ez a bizonyos ver-agy-gat az, amit
a szervezet aktivizal es ezzel akadalyozza meg a korokozok-
nak az agyba keruleset. (Ha aztan a ver-agy-gat nem mukodik,
a bacillus vagy a virus bejut az agyba es megkezdi - saj-
nos: irreverzibilis - rombolo munkajat.)

Az akcept-kuszob tehat az a tenyezo, amivel az egyedi rend-
szer szabalyozza, mi az, amit elfogad, akceptal (mintegy 
hozzajarul a rendszerterkepre valo bekerulesehez) vagy visz-
szautasit. Magas akcept-kuszob a rendszer stabilitasat jel-
zi, mondhatnank, az illeto ontudatos, eros egyenisege mar 
kiepult, olyan, aki "tudja, mit akar". Ezt a magas akcept-
kuszobot a neveltetes, az erkolcsi-moralis allasfoglalas,
vallasos meggyozodes, szimpla megszokas, vagy - igen-igen -
filozofiai alapallas tarthatja fonn. Alacsony akcept-kuszob
azt jelenti, hogy az illeto kialakulatlan nezetekkel rendel-
kezik, konnyen befolyasolhato, erkolcsi-moralis kepe rela-
tivizalhato, vallasos hite (ha van) felszines.

Az akcept-kuszob lehet egeszsegtelenul magas (vo~. "fafej",
"vaskalapos"), de lehet egeszsegtelenul alacsony is. Akik-
nel ez a kuszob tul melyen van, azokbol valhatnak konnyen
alkoholistak, maniakus dohanyosok, kabitoszer-elvezok vagy
valamelyik szelsoseges kisebbsegi csoport fanatikus hivei.
A vedokapun atjutott "korokozo mintazatok" pedig megkez-
dik - sajnos: gyakran irreverzibilis - rombolasukat az 
egyen privat rendszeren (durvan szolva: az agyan) belul.

Kovetkezik-e ebbol, hogy azokat, akik folfogasa (a fonti
ertelemben) plauzibilis, plasztikus, talan a kelletenel
neha jobban is alakithato, akiknek akcep-kuszobje onve-
szelyesen alacsonyan all, azokat vedelemben kell resze-
siteni, meg kell tanitani vedekezni az agressziv behato-
lasok ellen a "privat rendszer-terkep"-ukre, tamaszt kell
adni ahhoz, hogy akcept-kuszobuket biztonsagos magassagba
tudjak emelni?

Hitem es meggyozodesem szerint: IGEN. 

Amikor arrol irtam, hogy a tarsadalomnak KOTELESSEGE ve-
delmet nyujtani a fiatalok szamara ilyen vonatkozasban,
hogy a kozvelemeny, az erkolcsi rendek, a vallasok ALLAN-
DO OPPOZIOJA bizonyos rendszersajatsagok (pl. agressziv,
militans kisebbsegi csoportok uzenetei, koztuk a homo-x
expanzioja) ellen igen nagy jelentosegu, eppen errol be-
szeltem.

A fekete polgarjogi mozgalom uzenete szeles korben valt
akceptalhatova, mikozben szelsoseges, terrorista csoport-
jaik hatterbe szorultak. Ezert volt (van) olyan nagy je-
lentosege Martin Luther King Jr. bekeelvu follepesenek.
A noi egyenjogusag szinten termeszetes helyet talalt maga-
nak a "terkepen", de a "harcos" feminizmusnak nem sok hi-
ve maradt. 

Ha ebbe a sorba akar folkapaszkodni a gay mozgalom Ameri-
kaban, akkor azt mondom: O.K. ameddig nem az agressziora 
epitik tenykedesuket. Vedjek a jogaikat, ahol ez akceptal-
hato (emberi jogok, stb.), de ahol a tarsadalom akcept-
kuszobje magas veluk szemben, ott fogadjak el ezt mozgal-
muk korlatjakent. (Orizkedjenek peldaul a fiatalok befo-
lyasolasatol, plane orokbefogadasatol, ne fejtsenek ki pro-
pagandat, ne torekedjenek expanziora, peldaul a hadseregben, 
stb., es tartsak tiszteletben masok jogait - meg akkor is, 
ha eppen masoknak arrol a jogarol van szo, hogy nem akarnak 
hallani gay-ekrol egyaltalan.) Hogy miert ez az elvaras, 
arrol mar volt szo.

Ha igy tesznek, akkor (szerintem csak akkor) van eselyuk
ra, hogy akceptalhato uzenetuk (emberi jogaikrol) megje-
lenjen azokon a bizonyos terkepeken.

Ami pedig az alapveteseket illeti, a 20. szazadbol mar
minden joerzesu embernek eppen elege van es elkerulhetet-
lennek latszik uj alapvetesek megjelenese a 21. szazad
szamara. Ha azonban militans kisebbsegi csoportok abban
a hamis illuzioban ringatjak magukat, hogy ezek az o prob-
lemaik megoldasat allitjak majd a kozeppontba, hat akkor
jocskan elszamitjak magukat.

A 20. szazad uzenete ugyanis eppen ez: le az agresszioval!

Udvozlettel:                              Szekely Zoltan

Kedves Debera Csaba!

Koszonjuk szepen, hogy a Szalonban kozzetetted szeretett szektad,
a Hit Gyulekezete agit-prop anyagat.

    Udv: Simanyi Nandor