Elozetes a GAIA SAJTOSZEMLEBOL (http://www.rec.hu/fok/gaia/gaia.htm)
(Majd lesz egyszerubb is, de meg nem tudom)

Kornyesz 450, 1997. december 15. 
Donella Meadows: Mother Gaia Reflects On The Global Climate Conference
(Foldanya topreng a vilagmeretu eghajlat-tanacskozas alkalmaval) Hibat
kovettem el, amikor kifejlesztettem ezt a ketlabu, nagy aggyal
rendelkezo eletformat. Ezeknek a teremtmenyeknek, az Esszel es az
Erkolcsi Intuicioval valo elso szarnyalo kiserletemnek csodalatos
felfogokepesseguk van. Mulatsagos volt figyelni, hogy mikent tanulnak
es fejlodnek. Azonban mar eszreveheto nehany tervezesi hiba.
Osszezavarjak tudatuk talalmanyait torvenyeim valosagaval. Nehezen
birkoznak meg a rovid idon belul vegrehajtott tetteik hosszulejaratu
hatasaival, es attol felek, hogy ugyesebbnek kepzeltem oket, mint
amilyenek a valosagban. Eppen most tartanak egy osszejovetelt egy
Kyoto nevu helyen, amelyen megkiserelnek megegyezni egy levegore
vonatkozo hatarozatban. Azon vitaznak, hogy a CO2 a levegoben 450,
750, vagy 1000 milliomodresz (ppm) legyen? Rettenetesen onteltek. En
ezzel mar sokkal tobb kiserletet vegeztem, mint amennyit egyaltalan el
tudnak kepzelni. Nagyon sok CO2-vel kezdtem, 3%-kal, azaz 30,000
ppm-mel. Akkor elkezdtem jatszani az elettel. Kekeszold algakat
teremtettem, amelyek taplalekkent folszurcsoltek a szendioxidot.
Evmilliardokon at ezek az algak es a beloluk evolvalodott novenyek
CO2-bol folepitettek magukat, elpusztultak es lesullyedtek a mocsarak
es tengerek fenekere, a levegobol felvett szenet olajja, gazza es
szenne nyomva ossze. A CO2 a levegoben egyre jobban csokkent, sok
rovid idon at tarto ingadozassal. Az elmult nehany evszazad es evezed
alatt 180 ppm volt a szintje a jegkorszakokban es 280 ppm a meleg
idoszakokban. Ezek a valtozasok megsemmisitettek az elet egyes
alakjait. Amelyek nem voltak kepesek alkalmazkodni, azok eltuntek.
Elosegitettem ujabbak, rugalmasabbak es talalekonyabbak, es azt kell
mondjam, szebbek evoluciojat. Buszke voltam az eredmenyre.
Bonyolultak! Osszetettek! Meg kell nezni az esoerdoimet! Egyszer,
nehany evszazaddal ezelott, ami egy szempillantas az en
idoszamitasomba, a nagyagyuak kitalaltak, hogy mikent egessek el az
olajat, a szenet es a gazt. A hosszu idon at raktarozott CO2 kezdett
visszaaramlani a legkorbe. A szintje mar folemelkedett 270-rol 360
ppm-re, es egyre gyorsabban emelkedik, ahogyan versengenek a
kocsikkal, aramot fejlesztenek, futenek, elelmiszert termelnek,
rengeteg fele jatekot allitanak elo, es azokbol egyre tobbet. Atmentem
sok nagy idojaras-felfordulason, megvaltoztak oceani aramlatok, valaha
ezer merfoldes jegsapka volt Kyoto folott, hatalmas sivatagok ott,
ahol ma erdok vannak es erdok ott, ahol ma sivatagok. Tobbszor is
eltunt az eletformak jelentos resze es ujra elkezdodott az algakkal es
csuszkalo dolgokkal. Fenn fognak maradni. Fenn fogok maradni. Nem
tudom, hogy a nagyagyuak is akarjak-e ezt, de a raktarozott szenen
alapulo dcivilizaciojuko nem fog fentmaradni. Onmagukat nagyon fuggove
tettek a tenger szintjetol, a bizonyos helyeken adott idoben hullo
esoktol, s azzal, hogy behataroljak a folyokat es a szeleket - ezek az
o hataraik, nem az enyemek. A hatarokat azonban nem lehet megtartani,
az eghajlat eseteben sem. Lathato, hogy sok nagyagyu igyekszik
szamitasokat vegezni az onmaguk alkotta helyzetrol. De az
intelligenciara vonatkozo terveim hibai nyilvanvaloak -- egy dpenzneko
nevezett kulonos eszkozuket hasznaljak arra, hogy eldontsek: mit
tegyenek.   A dpenzo az o jelkepuk. Foltalaltak egy jatekot, amelyben
a penz biztositja, hogy valami felett hatalommal rendelkezzenek. A
penzukon mindent es mindenkit meg tudnak vasarolni, de nem tudnak
megvenni egy napfenyes reggelt, egy tiszta folyot vagy egy 270 ppm
CO2-t tartalmazo legkort. Az osszes penzuket beleonthetik a
borondombe, de ettol nem fogom esovel ontozni a vetemenyuket vagy
elharitani az aradast. A legkor osszetetelenek meghatarozasanal a
penzbeli koltsegek kiszamitasanak eppen annyi az ertelme, mint azt
meghatarozni, hogy egy repulogep egy palyan egy futball-labda
helyzetenek megfeleloen  repuljon. Rossz a mertek, rossz a palya,
rossz a jatszma. A repulogepek az en torvenyeim szerint repulnek,
ugyanigy az eghajlat is, tekintet nelkul arra, hogy a nagyagyu
foemlosok mit tesznek barmilyen sok  penznek nevezett anyaggal. Ha ezt
nem fogjak fel, akkor raszanok nehany millio evet es megkiserlem, hogy
kifejlesszem az intelligencia egy magasabb alakjat. Szegyenteljes,
hogy a penzimadok helyett valoszinuleg ujra a csimpanzokat es a
gorillakat hasznalhatom  erre. Epithetek a delfinekre is, ha tulelik 
mindezt.  De talan megsem lesz erre szukseg.  Mostanaban  kozelednek
egy helyes intelligenciahoz. A nagyagyak rendelkeznek azzal a
kepesseggel, hogy a hatalomnal es penznel tavolabbra tekintsenek, a
jovobe lassanak, megertsek torvenyeim alapjait, kulonbseget tegyenek a
jelkepek es a valosag kozott. Kozuluk egyesek tudjak, hogy milyen
sokfele energiat tudnak hasznositani ha nem akarjak visszaengedni a
szenet a legkorbe. Nem lehetetlen, hogy jo utra ternek. De jo volna
sietni. A kiokadott gazok itt lesznek meg evszazadokon at. Az
eghajlat- valtozas elkezdodott es evtizedek alatt fog kialakulni, meg
akkor is, ha azonnal bolcsebbe valnak. Remelem, igy lesz. Valojaban
kedvelem oket.
 Pi.

THE ASIAN MELTDOWN AND THE MYTH OF ASCENDANT CAPITALISM

The Washington Post quotes a portfolio manager for Asian mutual funds: "We
do not get a very good grade for spotting Asia's problem."  Michael Sivy,
chief investment strategist at Money magazine, says, "Everyone is
genuinely surprised by the decline." He's the one who wrote an article
titled: "How to Cash in on the Asia Boom," which came out right before
Thailand's currency plunged, setting off an economic implosion that isn't
over yet. 

Not everyone is surprised.  Many people in the real world and even some in
the crazed world of international finance knew the Asian bubble was being
blown up to the bursting point. 

It didn't take a rocket scientist.  I was in Bangkok in 1994, stuck in a
bus in one of that city's classic traffic jams with 20 environmentalists
from 12 Asian countries.  We could see around us at least 50 huge
construction cranes hovering over high-rises on their way up.  "Who is
going to occupy all those offices and condos?" we asked our Thai
colleagues, who shrugged helplessly. Now Bangkok has $20 billion worth of
unsold office towers and residential complexes. 

Anyone who was willing to look could see it coming.  The earlier financial
crash in Japan caused global investors to pull their money out of there
and look for someplace else where it could multiply.  Cash poured out of
Hongkong too, ahead of the Chinese takeover.  New fortunes in Taiwan and
Korea couldn't be invested profitably in those overcrowded, overbuilt
countries.  But Thailand, Malaysia, Indonesia were hot.  Billions flowed
in to build golf courses, luxury real estate, factories where people
worked for a pittance making toys and clothes and electronics for export. 
Corrupt governments and public subsidies greased the way. 

The boom didn't begin to put enough wealth in the hands of ordinary folks
to create demand for what was being built.  The rest of the world slowed
its demand for Asia's exports too, as $30 a week Asian wages undercut the
incomes of billions of workers elsewhere. 

Because the Asian economy grew so fast (doubling in less than 10 years),
it overshot a long way before banks began to notice and admit that new
shopping centers and hotels were not repaying their loans.  The full
extent of the disaster is probably still not admitted; every week a bit
more gets revealed. But at the first wobble of the Thai baht last April,
currency speculators closed in, financial capital began to flee, and the
hysteria that overpumped asset values began to work in reverse. 

The history of capitalism is full of such booms and busts.  From tulip
bulbs in Holland to 1929 New York stocks, from Florida real estate to
Tokyo real estate, foolish money has piled onto trends, vastly overvalued
real wealth, and crashed. 

It would be nice if we could learn from this process.

One lesson we should learn fast, because we're getting it wrong again, is
that the people who are most hurt by financial crashes are not the
investors and bankers who create the problem, but the larger population
that gets savaged by the downward plunge.  In Seoul and Jakarta right now,
people are thronging supermarkets, turning their remaining money, whose
value is dropping daily, into rice, sugar, flour, noodles, and toilet
paper.  Meanwhile Suthasini Keoleklai in Thailand is one of 499
seamstresses who lost their jobs when the PAR garment factory abruptly
shut down.  She'd been working there for ten years, since she was 19, and
had been earning $3.50 a day.  Now she can't find a job anywhere.  The
plummeting Thai economy has put as many as two million low-income workers
on the street. 

Last to benefit, first to suffer, the millions who lose what little
purchasing power they had are the key to pulling the economy back up, if
they can be supported through the hard times.  The IMF and World Bank and
central banks have it backward when they rescue big capital (with taxes
collected from the workers of other countries) while requiring governments
to pull back social supports that keep consumer demand up. 

Another lesson is that the free flow of capital is not necessarily a good
thing.  It can be a dangerous, self-deluded, destabilizing thing.  The
Asian crash may have come just in time to derail the next global trade
agreement, called the Multilateral Agreement on Investment, which aimed to
tear down any control a government like Thailand might use to prevent
money from flooding in or out at the touch of a speculator's computer
buttons. 

What's needed is not only national controls on capital accountability, but
also the "Tobin tax," proposed years ago by economist James Tobin, to be
levied against short-term currency exchanges.  Such a tax would slow down
knee-jerk money flows without discouraging serious long-term investment. 

Another important lesson: trade, dependence on export income and foreign
capital, winning economic competition by undercutting wages, these all
make a shaky foundation for any economy.  A solid economy builds up its
capacity to supply its own domestic demand, and it supports domestic
demand by protecting workers and incomes.  That doesn't mean no trade.  It
just means trade is not a god with no other gods before it. 

The biggest lesson of all is that capitalism has many virtues, but it is
far from flawless.  It is no magic potion in which to put all social
trust.  In fact capitalism can be amazingly blind to things that ordinary
citizens, who look at the real economy instead of flows of money, can
plainly see. 

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)

Energia takarekossag avagy tekozlas a "real per capita" GNP-tol fuggetlen - Az 
US-ban Robert 
Kennedy beszelt rola a valsztasi kampanya alatt, hogy a "per capita GPN"-be bel
efoglaltatik a 
legszennyezodes, cigaretta reklamok, a romok feltisztitasa egy baleset utan, aj
to zarak a 
bunozok ellen, a bortonok fentartasa es epitese es az amerikai oserdok es a Lak
e Superior 
destrukcioja.

Persze mikor a GNP-t avagy a GDP targyaljuk az ugynevezett foldalatti gazdasag 
(statisztikailag 
nem rogzitett piac?) - es a feketezesek nincsenek figyelembe veve.  Az illegali
s termelesnek 
tobb fajtaja van - ha cseremunkat csinalsz, ha otthon barmi fajta produktumot, 
szolgaltatast 
"termelsz" ebbe a kategoriaba tartozik (ami nincs megadoztatva).  A legtobb ors
zagban az 
illegalis jovedelem az ossz jovedelemnek egy jelentos szazalekat kepezi.  Itt a
z USA-ban a rossz 
nyelvek szerint az ossz jovedelem 30%-at teszi ki az illegalis jovedelemn.  Bec
slesem szerint ez 
a szam Magyarorszagon 80% korul lehet.

Manapsag tobb ismert kozgazdasz vonja ketsegben a GNP v. GDP hasznalatat es kul
onbozo forumok 
allnak elo uj javaslatokkal. Egyebkent is a GNP-re vonatkozo ketsegek konzervat
ive es halado 
kozgazdaszok kozott allando vita targya volt.  Boulding, Daly stb irtak rola-ez
ek a kerdesek 
alapveto tarsadalom gazdasagi feladatokat allitanak uj megvilagitasba. Egyesek 
azt javasoljak 
hogy 3 kulonbozo nemzeti szamlat kellene mutatokent hasznalni, a GNP-t meg csak
 "throughput" 
meresere kellene hasznalni.  Masok strukturalis valtozast igenyelnek ugy a gazd
asagi mint a 
tarsadalmi felepitesben.

A "neo-kapitalista" vilagnezeturalkodik ma.  Ezt a nezetet kepviseli a jelenleg
i kozgazdasagi 
"elrendezettseg(?)".  De a valsag nyilvanvalo - errol olvashattok Greider es Ko
rten konyveiben 
(A Magyarorszagi Kapuban hirdetik a Korten konyvet ha valaki kivancsi ra - Grei
der-t meg nem 
forditottak le magyarra, ha jol tudom).  Persze a Vilag Bank sokkal ovatosabban
 nyul a 
kerdeshez, de meg ok is elismerik, hogy hiba van a mutatokkal.  A vilag bank ko
zdazdaszai kozul 
tobben javasoltak hogy a nemzeti gazdagsag meresere a GNP-n kivul az orszagban 
elofordulo 
nyersanyagokat is vegyek szamitasba (jellemzo hogy a gazdasagi mutatok ilyeten 
valo beallitasa 
uj statisztikai vilag elsoket sorakoztatna fel).  

Ez persze nem megoldas -  mert a a jelenlegi kozgazdasagi szemleletunk nem tukr
ozi a tudomanyok 
altal feldolgozott vilagkepet - strukturalis valtozasok szuksegessek.  1995-ben
 halt meg egy 
neves roman szarmazasu amerikai kozgazdasz (Georgescu-Roegen) aki javasolta a k
ozgazdasag 
termodinamikai alapokra valo atallitasat.  Azota tobben nagyon frappans javasla
tot tettek, de az 
uralkodo nezet kepviseloi egyet sem vettek figyelembe.  Ideologialag a Newton-i
 szemlelet 
helyett az Einstein-i fizikai szemleletnek kellene megvalosulnia ugy tarsadalmi
lag mint 
kozgazdasagilag.  Az amerikai akademia korokben nyilt titok hogy a financ toke 
jelenlegi 
politikaja okologiai tarsadalmi es gazdasagi vilag tragediahoz vezet - ezt mar 
1972-ben Tobin 
megjovendolte, de akkor meg senki nem vette komolyan a javaslatat, de mivel a g
lobalizacio 
lehetove teszi a kozgazdasagi mutatok folyamatos novekedeset es a nyilvanossagr
a hozott profit 
kulcs eleg magas a valtoztatasokat allandoan elnapoljak.  

A jelenlegi gazdasagi kepet dontoen meghatarozza a kornyezetunkhoz valo viszony
ulasunk - de ez 
mar tul sok lenne mara.

udvozlettel
judith

Kedves HIX-Olvasok!

Az Okoszolgalat - Kornyezetvedelmi Tanacsado Szolgalat 1998. februar 1-tol 
polgari szolgalatos munkatarsat keres. 
Jelentkezes: 1054 Budapest, Vadasz utca 29., tel/fax: 1/311-7855, 
drotposta: 
							Trombitas Gabor
 							 OKOSZOLGALAT