Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 662
Copyright (C) HIX
1999-02-02
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Kennedy Urkozpont (mind)  14 sor     (cikkei)
2 Re:matematika a konyhaban (mind)  48 sor     (cikkei)
3 uvegsotetites koszonet (mind)  7 sor     (cikkei)
4 PLL-es radio (mind)  8 sor     (cikkei)
5 Kerdes (mind)  9 sor     (cikkei)
6 Re: A FELADAT (mind)  60 sor     (cikkei)
7 Re: fekete lyuk (mind)  67 sor     (cikkei)
8 Re: matematika a konyhaban (mind)  24 sor     (cikkei)
9 RE:PLL (mind)  26 sor     (cikkei)
10 matematika a konyhaban (mind)  12 sor     (cikkei)

+ - Kennedy Urkozpont (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

En Lesko Laszlo vagyok, es most kezdtem el kesziteni a Kennedy 
Urkozpont Magyar nyelvu oldalat. Megtalalhato a kovetkezo cimen:
http://www.extra.hu/nasa-ksc

Sajnos nincs meg a kello idom az oldalak forditasahoz es 
szerkesztesehez, ezert segitoket keresek az oldal keszitesehez.
Ha neked is maniad az urkutatas es szivesen segitenel kerlek irj a 
kovetkezo cimre:  

Koszonettel:
Lesko Laszlo
)
+ - Re:matematika a konyhaban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves BS!

>Eppen egy fozocske musort neztem. A pasas mindenfele finomsagot
>halmozott es kevert az etelbe. Talan nem tulzok, de egy tucat
>osszetevo biztosan volt. Felmerult bennem: az ember negy izt kepes
>erzekelni: sos, edes, savanyu, keseru. Tehat minden iz az ember
>szempontjabol egy negydimenzios vektor. Talan a szakacsok nem tudjak,
>hogy egy vektorter minden eleme felirhato a bazisok
>linearkombinaciojaval? Dehogyisnem, csak igy tobb fuszert lehet
>eladni, es a szakacsok is nagyobb penzt kerhetnek
>konyhamuveszetukert. Ez a tortenelem legnagyobb osszeeskuvese.

Szerintem most ujra felfedezted a kinai (tavolkeleti) konyhamuveszet
regota hasznalt filozofiajat, mely szerint a negy alapiz
(a kinaiaknal ezek: edes, sos, savanyu, csipos) barmelyiket
elo kell tudni allitani a maradek harom megfelelo kombinaciojaval.

Nem szabad figyelmen kivul hagyni, hogy az eves kozben erzett
un. iz a nyelv es az orrnyalkahartya altal kozosen eloallitott
erzekelesi elmeny:-). Vagyis az illatanyagok nagyon fontosak
(ezert zavar a natha az etelek elvezeteben) es sokkal tobb van
beloluk, mint 4. Gondolj csak a nyomozokutyakra!

Errol te is irsz kesobb:

>Azert azt hozza kell tenni, hogy vannak bizonyos specialis
>effektusok, amik nem izek: csipos paprika, bors, illoolajok. A bors
>es a paprika szerintem egyszeruen hangyasavval kivalthato,

Nem egeszen, mert a paprika csiposseget okozo capsaicint
kulon receptorok erzekelik a nyelven, amelyet mar molekularisan
is kimutattak es izolaltak. Ezert is tudhato, hogy reakciojuk
nagyon specifikus a capsaicinre.

>illoolajokra is biztosan lehet talalni nehany bazist, amibol a
>hatasuk kikeverheto. Tehat akarhogyis, kb. 7 fuszer eleg kell
>legyen, de hol van ez a fuszerek szazaitol? Ne hagyjatok magatokat
>>megteveszteni! Vegyetek otthonra cukrot, sot, ecetet es aszpirint.
>Aztan ha kell tajfoldi kutyagyoker, egyszeruen csak kikeveritek.

Az orrnyalkahartya specialis receptorai is joval tobben vannak,
mint 3-4 fajta.

De tenyleg ott kezdodik a konyhamuveszet, ha barmely hianyzo izt
elo tudsz allitani a Mengyelejev tabla 6 elemebol: C, H, O, N,
S, Na. Igy sokat lehetne sporolni!:-)

Gabor
+ - uvegsotetites koszonet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Istvan, koszonom a "klasszikus megoldast", valahogy kiesett az
emlekezetembol. :)

Udv,
marky
+ - PLL-es radio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>   [Szerintetek erdemes PLL hangolasu vilagvevo taskaradiot venni,
>   vagy pedig a rovidhullam (SW) vetelehez meg mindig jobb egy 12
>   band SW terjedelmu hagyomanyos radio? Melyik az erzekenyebb?]

Az erzekenyseg elsoosrban nem a PLL/analog tuneren mulik,
stabilitas es hasznalhatosag szempontjabol viszont egyertelmuen a PLL a
jobb, persze dragabb is. De oriasi minosegi kulonbsegek lehetnek, ugyhogy
a fo kerdes az, hogy mire hasznalnad azt a radiot?
+ - Kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hol olvashatnek en az Osztrak-Magyar monarchiarol bovebben??

Internet cimeket kernek szepen.

--
Akos Fulop
URL: http://www.geocities.com/Vienna/2877
e-mail 1: 
e-mail 2: 
+ - Re: A FELADAT (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Ha mar ennyit meloztunk, ne vesszen karba: kozolhetek veletek egy 
> bizonyitast, amiben belatjuk, hogy pontosan 5*24 megoldas van. A 
> bizonyitas Mehesz Andras erdeme (Joskanak is van egy), amit kicsit 
> kiegeszitettem es leegyszerusitettem.

Khmm...  Ez igy nem felel meg a valosagnak.
Egyreszt a nevemben nincsen z betu, masreszt a bizonyitas (ebben a formaban)
elsosorban nem az en erdemem.  Pl. a 2. & 3. (egyebkent igen csuf, de legalabb
annyira hasznos) allitasokhoz semmi kozom.

Node, hogy ne csak panaszkodjak, de tartalma is legyen a levelemnek,
vesezzuk tovabb a porblemat.  Miert eppen 34?  Miert nem, mondjuk, 42??
A megoldas menete nyilvan hasonlo mas esetekben is.  Legyen tehat N a
kivant haromszog-osszeg (az eredeti kiirasban N=34).  Jelolje V a csucsok
es E az elek osszeget.  Nyilvan V + E = 55.

(1)        3 V + 2 E = 4 N  -->  V = 4N - 110

Mivel V 4 kulonbozo 1 es 10 kozotti egesz osszege, 10 <= V <= 34;
ebbol kifolyolag 30 <= N <= 36.  (Ezert nem 42!! :))
A matematikaban oly gyakori modon persze itt is felbukkan a szimmetria,
es lenyegesen csak az N = 30, 31, 32, 33 esetek kulonboznek (ezekbol a
66-N megoldasai az elek es csucsok x -> 11-x trafojaval jonnek ki).

Az elso fogodzo ugyebar az volt, hogy V (meg eppen emberien)
kezelheto szamu szamnegyes osszegekent all elo; pontosan:

        N |  30  31  32  33  (34  35  36)
        V |  10  14  18  22  (26  30  34)
        ---------------------------------
        # |   1   5  13  18  (13   5   1)


A kovetkezo lepesben egy egyszeru szabaly segitsegevel tovabb szukitjuk a
kort.  Ez Balazs elso tetele/allitasa, az indirekt bizonyitas is szorol
szora azonos, csak a 13 helyere V/2, a 21 helyere 55-N, a 34 helyere pedig
N kerul; az N - V/2 = 55 - N pedig nem mas mint (1) atrendezve.

(2)  Ket csucs osszege nem lehet V/2.
(Ez igaz egy csucs es egy szomszedos el esetere is.)

Szures utan a fenti tablazat utolso sora igy alakul:

        # !   0   2   7   8  ( 7   2   0)

A tovabbiakban lehet kevesbe elegans allitasokkal bibelodni,
de annyi  erovel akar kezzel is ellenorizheto, hogy vegul a
megoldasok szama:

        N :: 30  31  32  33  (34  35  36)
        ---------------------------------
        # !!  0   2   5   0  ( 5   2   0)

Persze lehet, hogy csak faradt vagyok.  Mindenesetre elsore meglepett,
hogy N=33 eseten (a maradek nyolcbol) egyaltalan nincs megoldas.  Igaz,
ha jobban belegondolok, ekkor meglehetosen "szimmetrikusan" azaz inkabb
"atlagosan" kellene elhelyezni a szamokat; ez lehet a bibi.
Mindenesetre kozepiskolaban en inkabb az N=35 esetet adnam hazifeladatnak....

--andras
+ - Re: fekete lyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Kota Jozsef !

Az altalad teljes joggal kifogasolt hianyossagok (a teljesen kisimulo
terrol) nekem is szemet szurtak, amelyeket a legutobi levelemben mar
orvosoltam is, mint gondolom olvastad. Eszerint ez a kisimulas, csak
lokalisan, az esemenyhorizont belsejeben tortenik, mikozben az
esemenyhorizonton fellepo vegtelen energiaju gravitacios hullam elzarja
a kulso ter fele iranyulo hatasok utjat. Termeszetesen ezek az
elkepzelesek a gravitacios terrol kizarolag a fejemben szulettek meg,
szamitasokkal nem lettek igazolva, es valoszinuleg meg egy jo ideig meg
nem is kiserletezem ezzel. Igy semmikeppen sem jelentenek ezek az
elkepzelesek barmifele bizonyito ereju kijelenteseket. Amiert megis
leirom ezeket az elkepzeleseket, annak az az oka, hogy a konyvekben
leirt anyagot nem talalom kielegitonek, es helyette valami jobban
hihetot probalok kiagyalni. Az ilyen kiagyalasnak legtobbszor nagy-nagy
koppanas a vege, de ez szamomra meg mindig kielegitobb, mint az, hogy
egy szamomra erthetetlen elmelet elfogadasara kenyszeritsem magam.
(Nagy-nagy szerencsemre nem kell szigorlatoznom belole :-) De a
gondolatok ilyen ontorvenyu egymasba fuzesevel ezen a modon is
eredmenyeket lehet felmutatni. Peldaul a legutobbi levelemben felhozott
vegtelen energiak problematikaja. Ez kulonos modon ugyanarra a
kovetkeztetesre vezet, amelyet mar korabban is kimondtam, vagyis hogy a
gravitacios kollapszusok, illetve a pontszeru tomegek feltetelezese
teljes keptelenseg, es valami modon ki kell kuszobolni az elmeletbol meg
a lehetoseget is. Korabban az esemenyhorizont letezeset (pontosabban a
pontszeru tomegek letezeset) azert tartottam lehetetlennek, mert a
valosagban a kolcsonhatasok sebessege nem kulonbozik lenyegesen, vagy
merheto modon a fenysebessegtol, ugyanakkor az esemenyhorizonton ez a
sebesseg nullara csokkenne, ami nem csak hogy szembeotlo, de a
kolcsonhatasokat kizaro lenne. Idokozben megismerkedtem a tomegek adott
terbeli suruseggel valo definialasanak lehetosegevel is, ezert
foglalkoznom kellett a kollapszusok letrejottenek ezzel a lehetosegevel
is, es ujra ellentmondasokba botlottam. Mar korabban is felvetettem egy
a gravitacios sugarnal nagyobb reakciosugar definialasanak
szuksegesseget, amely kicsit suszter jelleggel, de orvosolhatna a
problemat, es az alt.rel. ervenyesseget a reakciosugaron kivulre
korlatozna. Korabban nem tudtam megbecsulni a szukseges reakciosugar
nagysagat. A most kepbe kerult veges energia tartalmu gravitacios hullam
szuksegessege alighanem onmagaban is meghatarozza ezt a meretet.

Kozben olyan ujabb elvi problemakkal talalkoztam, amelyek jelentosen
megnehezitik az elkepzeleseim tovabbvitelet. Az elmult levelemben
hasznaltam azt a kitetelt, hogy "amikor a gravitacios kollapszus
letrejon". Valojaban egy ilyen kijelentesnek csak egy pontszeru terido
esemennyel kapcsolatban van ertelme. Egy veges kiterjedesu tartomanyban
nincs az "amikor" kifejezesnek ertelme. A tartomany egyes pontjai kozott
kizarolag csak a multbeli, es jovobeli fenykupok, (valamint az azokon
beluli hatasoknak megfelelo idoszeru gorbek) jelentenek kapcsolatot. Az
egyidejuseg definialasa ezen fenykupokon kivul egyebkent joforman
tetszoleges, es a vonatkoztatasi rendszer megvalasztasatol fugg. Ez a
teny egy kis meretu pontnal talan elhanyagolhato, de nagyobb mereteknel
(mint peldaul az univerzum modelljenek porgombje) mar egyaltalaban nem.
Az egyik iranybol jovo hatasok csak jelentos kesessel ereztetik
hatasukat a masik oldalon, es ugyanez igaz persze az ellenkezo iranyban
is. Kozben persze a nagyobb meretu objektumon beluli hatasok terjedeset
is befolyasolja a gravitacios ter objektumon beluli deformacioja. Igy
egy nagyobb kiterjedesu objektum surusegerol is csak pontonkenti lokalis
ervenyesseggel lehet beszelni. (Ezert az esemenyhorizont fogalmaval is
gondok vannak.)

Ezen a ponton az elkepzeleseim mar nem tudjak kovetni a hatasok
terjedeset, ezert ezen a kenyes ponton hajotorest szenvedhetnek az
elkepzeleseim. Talan egy egyszerusitett (2 dimenzios) szimulacios modell
tanulmanyozasa sokat segitene, de egyenlore ez a feladat nem fer bele a
programomba.

Udv: Takacs Feri
+ - Re: matematika a konyhaban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
> 
> > Felmerult bennem: az ember negy izt kepes
> > erzekelni: sos, edes, savanyu, keseru. Tehat minden iz az ember
> > szempontjabol egy negydimenzios vektor.
> 
> Elavult info.
> Nemreg fedeztek fel az otodiket, husiz, vagy mi, megvan a megfelelo
> elnevezese is, csak elfelejtettem. :(

Elavult info. 
Most szolt Jakab Gabor, hogy a kapszaicinre is kulon
receptorok vannak. :) (de nem tudom minek, nekem egyszer a
szemembe ment; ott nincsenek receptorok, megis majd
kiugrottak)
(kapszaicin: pirospaprika csiposseget ado vegyszer) Ez igy
mar 6. (nem hiszem, hogy a husban volna kapszaicin, de ordog
tudja). 

Ha mar itt tartunk, tennek nehany helyesbitest: hangyasav
valoszinuleg nincs az etelekben (ellenben kapszaicin (olyan
szep neve van)), es az aszpirin nem keseru. :) 

Udv.: SB
+ - RE:PLL (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali!

A PLL mukodesi elve a kovetkezo:

Van egy stabil frekvenciaju oszcillatorom.
Ennek a jelet leosztom kisebb frekvenciara. Ez a jel a referencia
frekvencia.
Van egy oszcillatorom, amit hangolgatni akarok aranylag szeles
frekvenciatartomanyban, nagy stabilitassal.
Ennek a jelet is leosztom, meghozza egy valtoztathato osztasszamu osztoval,
aminek a kimeneti jele
szinten referencia frekvencia erteku. Ezt a ket jelet egy
fazisdiszkriminatorral osszehasonlitom.
(magyaran szolva a ket jel azonos frekiju, a faziskulonbsegukbol meg
feszultseget general a cucc)
Ezutan egy szurovel eltavolitom a referencia frekvencias osszetevoket, majd
ezzel a szurt jellel hangolom a szeles
savban hangolhato oszcillatoromat. Ezaltal referenciafrekvenciankent tudok
vegiglepdelni a vezeroszcillator
stabilitasaval. Tehat nem lesz folytonos a hangolas.
A radio erzekenysegenek ehhez semmi koze.
Hogy a folyamatos vagy a szintezeres hangolas jobb -e, azt most igy
latatlanban nem nagyon tudom eldonteni.

Hy!
Steve.
+ - matematika a konyhaban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Azert azt hozza kell tenni, hogy vannak bizonyos specialis
> effektusok, amik nem izek: csipos paprika, bors, illoolajok. A bors
> es a paprika szerintem egyszeruen hangyasavval kivalthato, az
> illoolajokra is biztosan lehet talalni nehany bazist, amibol a
> hatasuk kikeverheto. Tehat akarhogyis, kb. 7 fuszer eleg kell
> legyen, de hol van ez a fuszerek szazaitol? Ne hagyjatok magatokat
> megteveszteni! Vegyetek otthonra cukrot, sot, ecetet es aszpirint.
> Aztan ha kell tajfoldi kutyagyoker, egyszeruen csak kikeveritek.

Rad sem lehet nehez fozni :-))))))))))))

Tucsi

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS