Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 692
Copyright (C) HIX
1999-07-22
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 HIFA-INWO kongresszus, BECS (mind)  125 sor     (cikkei)
2 Birodalmak hadseregek nelkul (mind)  183 sor     (cikkei)

+ - HIFA-INWO kongresszus, BECS (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A HIFA-INWO Austria  megszervezi a HIFA-INWO-szervezetek 
kongresszusat. (Mint ismeretes talan(?), a HIFA segitsegevel 
indult el a budapesti Talentumkor is - leven celjaik nagyon 
kozelallok. "Talentumkort" ld. alabb)
    
    (HIFA = Hilfe fur Alle - segelyszervezet, amely szolidaritassal, 
szemelyes tapasztalatokkal, szervezessel foleg az elesettekbol 
probalja kihozni ertekeiket.... minimalis anyagi raforditassal is 
lehetseges ez! A HIFA mukodese bizonyitek erre.
    Mindenkiben vannak ertekek, csak meg kell tanulni megtalalni es 
ertekesnek tudni.  1995-ban megalakult a HIFA-Hungaria is, 1997-ben 
nagysikeru kongresszust is szervezett.    
    INWO = Initiative fur eine Natuerliche Wirtschaftsornung = "Egy 
Termeszetes Gazdasagi Rendszerert" a HIFA gazdasagi tars-szervezete, 
amely elsosorban a gazdasagi szervezessel, elmelettel es a 
megvalositas kivitelezhetosegevel foglalkozik.)
    
    Sikeres programok: Nigeriai, indiai onellato kisgazdasagok, 
Salank (Karpatalja) iskolaepites, erdelyi kisgazdasagok programja, 
Talentumkorok alakitasa (a HIFA altal kezdemenyezett korok szama 30 
folotti), szeminariumok, oktatas, ontudat-epites az elesetteknel, 
stb.
    (Talentumkor = modernizalt kalaka, szamitogepes kozponti 
nyilvantartassal a tagok egymaskozti megallapodasairol, penz 
kiiktyatasaval. Celja az "elfekvo" ertekek mobilizalasa, 
raebresztes arra, hogy olyan ertekeink is vannak, amelyek - bar nem 
piacosithatoak - masok szamara megis hasznosak lehetnek.)

KIVANSAGRA VAGY POSTAI UTON VAGY SZAMITOGEPEN (WforWin2.x formaban) 
elkuldom az 1997-es Me'nfo"csanakon tartott szeminarium vazlatat az 
erdeklodoknek. Igeny jelzese vagy szamitogepen vagy "csiga"-postan, 
azaz levelben.


**************************************************
Tehat: HIFA-INWO kongresszus, Becs
Ido: 1999. aug. 25-28., nyelv: nemet (angol) - tolmacsolas 
magyarra es vissza megoldva!!!!                

----------------    PROGRAM   ------------------
(sajat tapasztalataim alapjan az ajanlott es ismert eloadasokhoz, 
munkacsoportokhoz felkialtojeleket tettem)

****** aug. 26. (csutortok) *********

ELOADASOK:

-H. Creutz (a Penz-szindroma" iroja) 
 A vilag tozsdelazban es adossagorvenyben (!!!)
 A szocialis allam jovoje

-Werner ONKEN(D): A vilagglobalizacio gazdasagai: igazi 
piacgazdasag vagy kapitalizmus?

-dr.Johannes HEINRICHS (D):Kleinhappl es Gesell - a 21. szazad 
gazdasaganak kettosfogata? (!!!!)

-Cristoph KARNER (A): Johannes Ude - egy kialtas a kapitalista 
pusztasagban

-Dr. Erhard GLOeTZL (A) Megoldhato-e a jelenlegi gazdasagi 
rendszerekben a munkanelkuliseg?

-R.Geitmann (D): A bibliai bolcsesseg aktualisabb, mint 
valaha - A 2000."Jobel"-ev es a 'mammon' elleni program -(!!!!)

************** aug.27. (pentek) **********

M. Hammerli (CH): Penzugyi mikrokezdemenyezesek - (eloadas)
(Megjegyzes: Ide "tartozik" A budapesti Talentumkor, es az 
ujonnan megalakult Godolloi Zoldforint Kor is) -(!!!!)

MUNKACSOPORTOK: 
-A szabad gazdasagnak megfelelo katolikus szocialis allasfoglalas
    (Marianna SCHALLHAS (A))                    
-Penzjatek (G. Margreiter(A))                   !!!(Nagyon ajanlom)
-Talaj - birtokolas helyett hasznaljuk          !!!(Uj szemlelet)
-A tarsadalmi politikai szerkezet uj celjai - tobb kolcsonosseget a 
szabad verseny helyett (Ernst Doerfner (A))
-A jelenlegi penzrendszer alternativai (Manfred SCHON (A))
-Elosztasi igazsagossag az ujraelosztassal szemben 
    (Berhard PASTER (A))

Prof. Claudia v. WERKHOF (A): Nok - Kapitalizmus - Alternativak
(eloadas)
***************** aug. 28. (szombat) ******************

Adolf PASTER (A): Hogyan valosulhat meg egy 
munkaorientalt, termeszetes es igazsagos gazdasagi rend? (eloadas)
(!!!! - nagyon ajanlom)

Befejezes kb. 14h30m **********

Jelentkezes Ausztriaban: 
             INWO-Osterreich (kuld jelentkezesi lapot, ha kerunk)
             Staudingergasse 11. A-1200 Wien
             T.:  Ausztria(43) 01-3300425
             Fax: Ausztria(43) 01-3300425
             Drahtpost: 

Jelentkezes Magyarorszagon:
                 HIFA-Hunga'ria (INWO szekcio')
                 2122 Dunakeszi 2. Pf.110
                Telefonugyelet: 349-4004 (H,Sze,P - Nya'ry Endre'ne')
                                (27)391-859 (K, Csut - Dovigyelne' 
                                            Lelovics Sarolta)

Koltseg:     Kelet-kozep-europaiak szamara kedvezmenyek is vannak - 
             erdeklodni a magyar jelentkezesi helyeken

             reszveteli dij 650 OS
             
             +szallas - kivansagra szallaslistat kuldenek
             +etkezes lehet helyben: 80-90 OS a foetkezes 
                            elozetes jelentkezes eseten         

***********************************************                       

Udvozlettel: 
Zsombok, Gyorgy                      ___   o
Technical University Budapest       __  _ /\,_
Dept. for Inorganic Chemistry_________ (_)\ (_)
T.: (361)463-1793
F.: (361)463-3642

+ - Birodalmak hadseregek nelkul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(Egyszer mar folkuldtem, de nem jott le - talan a HTML formazas 
miatt? -Pi)

A GAIA Sajtoszemlebol
The Ecologist 29/3 May/June, 1999. Edward Goldsmith: Empires 
Without Armies (Birodalmak hadseregek nelkul) (Tomoritett 
forditas)
A "FEJLODES" MINTAKEPE AMELYET AZ ELMULT 50 EVBEN 
RAKENYSZERITETTEK A HARMADIK VILAGRA CELJAIBAN 
ES EREDMENYEIBEN NAGYON HASONLO A KORABBI 
BIRODALMI GYARMATOSITASHOZ. A "FEJLODES" CELJA 
NEM JAVITOTT A HARMADIK VILAG POLGARAINAK ELETEN, 
DE BIZTOSITJA A PIACOT NYUGAT ARUCIKKEI ES 
SZOLGALTATASAI SZAMARA ES EGYBEN OLCSO 
MUNKAEROT ES NYERSANYAGFORRASOKAT JELENT A 
NEMZETEKFELETTI VALLALATOK RESZERE. A "GLOBALIS 
FEJLODES" IMPERIALIZMUS, AMELYHEZ NINCS SZUKSEG 
KATONAI GYOZELEMRE.
A "fejlodes" szot 1949-ben Truman hasznalta eloszor olyan 
ertelemben, hogy Del szegeny orszagai fejletlenek. Franois Partant 
francia bankar irta 1982-ben: "A fejlett orszagok uj kuldetest 
fedeztek fel a sajat maguk szamara: segiteni a Harmadik Vilag 
elorejutasaban a fejlodes utjan, amely nem mas, mint egy olyan ut, 
amelyen Nyugat evszazadokon at segitseget nyujtott az emberiseg 
tobbi reszenek."
Partant-nak igaza volt. A Harmadik Vilag elemzese vilagosan 
mutatja a regi gyarmati korszak es a fejlodes korszaka kozti 
folyamatossagot. A foldmuveles, a kormanyzas mintai, sot a 
hatarok, amelyeket a XIX. szazadban az europai orszagok rajuk 
kenyszeritettek, megmaradtak, csak nehany esetben igyekeztek 
visszaterni gyarmatositas elotti hagyomanyokhoz, 
berendezkedesekhez vagy folfogashoz. Amit a marxistak 
"imperializmus"-nak neveznek es amit Nyugat kormanyai "fejlodes"-
nek: lenyegeben azonos dolog. 
AZONOS CELOK
A celokat Cecil Rhodes, Anglia legsikeresebb gyarmatositoja 
fogalmazta meg az 1890-es eveiben: "Uj teruleteket kell keresnunk, 
ahonnan konnyen hozzajutunk a nyersanyagokhoz es ugyanakkor ki 
tudjuk zsakmanyolni az olcso rabszolga-munkat, amit a gyarmatok 
bennszulottei biztositanak. A gyarmatok ugyanakkor arra is 
szolgalnak, hogy azokon elhelyezzuk a gyarainkban termelt 
folosleges arukat". 
Tobb orszag, kulonosen Azsiaban nem akart hozzajarulni az 
ilyenfele kizsakmanyolashoz, ezekkel szemben gazdasagi vagy 
katonai eroszakhoz folyamodtak. Ket haboru folyt Kina ellen, mielott 
az megnyitotta kikotoit az angol kereskedelem elott es Japant az 
amerikaiak fenyegettek bombazassal, amig befogadtak aruikat. Az 
1880-as evekben az europai orszagok a legtobb azsiai partvideki 
piacra eljutottak. A fuggetlen es nevleg szuveren Kina torvenyeit es 
vamszabalyait kikerultek, sajat rendorseggel rendelkezo idegen 
telepesek voltak az elodei a jelenlegi Harmadik Vilagbeli szabad-
kereskedelmi zonaknak. Katonai erovel kenyszeritettek a kinai 
kormanyra az opiumkereskedelmet, a vamokat lecsokkentettek, 
idegen vamorsegek biztositottak, hogy Kina betartsa a 
szerzodeseket. Egyiptomban Anglia es Franciaorszag 
kenyszeritettek a Szultant a nyugati aruk es arak elfogadasara. 
Ennek a gyakorlatnak csak olykor vetett veget, egy-egy orszagban 
egy uj nacionalista vagy populista kormany hatalomra jutasa. 
Latin-Amerikaban a gyarmatositas a kereskedelem szabadsagaval 
valosult meg, Afrikaban azok az elvek valosultak meg, amelyeket 
Cecil Rhodes fogalmazott meg. 
A "SZABAD KERESKEDELEM" EVANGELIUMA
A nevleges gyarmatositas nem azert szunt meg, mert a hatalmak 
kegyesen szabadsagot akartak adni a gyarmataiknak, hanem mert a 
celokat olcsobb modszerekkel is el lehetett erni. Az EA Kulugyi 
Tanacsa 1941-ben fogalmazta meg a "Nagy terulet" alapeszmejet - 
ez az a terulet, amelyen az EA uralkodik gazdasagilag es katonailag 
is, hogy elerje celjait. E terulet magaban foglalta a nyugati felgomb 
nagy reszet, azt, ami a brit Birodalombol megmaradt, Holland Kelet 
Azsiat (most Indonezia), Kinat es Japant. Az amerikai nagyvallalatok 
ezen a teruleten a szabad kereskedelem eszkozevel biztositottak a 
piacokat, az olcso munkaerot es a forrasokat. 
Egy evszazaddal korabban a britek predikaltak a vilagnak a szabad 
kereskedelem evangeliumat - ugyanilyen okkal. Akkor ok uraltak a 
vilaggazdasagot: a vilag negyedet az ellenorzesuk alatt tartottak, a 
hadiflottajuk uralta a tengereket es London volt a vilag penzugyi 
kozpontja. A britek termeltek akkortajt a vilagon a szen 2/3 reszet, a 
vas felet, az acel 5/7 reszet, a gyarban keszult pamut felet. Olcso 
volt a munkaero, semmifele szabalyozas nem vedte a munkasok 
jogait. 
Britannia sokkal versenykepesebb volt, mint a vetelytarsai s a 
szabad kereskedelem jo eszkoz volt a kereskedelmi celok 
eleresere. 1860 es 1873 kozott a briteknek sikerult olyasmit elerni, 
ami nem allt tavol a toke, munka es javak szabad aramlasanak 
vilagrendszeretol, amit kesobb a GATT kereteben irtak ala. 
1873 utan gazdasagi hanyatlas kovetkezett be, Anglia is hanyatlott 
es mar nem hittek annyira a szabad kereskedelemben. A vamok 
Europa-szerte emelkedtek, foleg a 90-es evekben. A vallalatok 
tavolabbi piacokat kerestek, amelyek a gozhajok sebessegenek 
novelesevel inkabb elerhetokke valtak. Ha a szabad kereskedelem 
nem mukodik, akkor gyarmatositani kell. 1914-re a szarazfold 
84,4%-at gyarmatositottak az europai allamok. 
UVEGGYONGYOK ES BIZSUK
Elertek, hogy a gyarmatok politikai-gazdasagi vezetoi fokozatosan a 
Nyugat ugynokeive valtak. Ennek a vezeto retegnek fegyverekre is 
szuksege van, az EA "segitsegenek" 2/3 resze fegyver. Igy 
biztositjak a katonai parancsuralmak fennmaradasat Chileben, 
Nicaraguaban, Argentinaban, Uruguayban, Peruban, Indoneziaban. 
Nem kulso ellensegtol tartanak, hanem az altaluk megnyomoritott 
nep feken tartasara szukseges ez. 
A LAZADOKKAL VALO BANASMOD
Ha a Nyugat szamara meg nem felelo kormany kerul hatalomra, azt 
elmozditjak. Az EA megszervezte a hatvanas evekben Braziliaban 
Goulart kormanyanak megdonteset, mert korlatozni akartak a 
kulfoldi cegek altal kiviheto penzt, ellenorzest akartak a 
banyakincsek felett, s dacolva a Valautaalappal, emeltek a 
munkasok beret. Megszunt minden amerikai segitseg es a CIA, az 
amerikai beruhazok es a brazil foldtulajdonosok eltoroltek Goulart 
ujitasait. 
(Tovabbi tortenetek: a kinai Tai Ping folkeles, boxer-lazadas, 
Egyptom, Kongo.)
A HAZAI GAZDASAG ELPUSZTITASA
A gyarmatositok jelentos piacot akartak teremteni a sajat 
termekeiknek s ehhez fontos volt a gyarmati gazdasag 
felszamolasa. Ahhoz, hogy a gyarmat lakossaga hozza tudjon jutni 
ahhoz, amit fogyasztani szeretne, banyaszniuk kellett es piacon 
eladhato mezogazdasagi termekeket kellett termelniuk. 

Ugyanakkor fontos volt a bennszulott kezmuvesseg, haziipar 
felszamolasa. A britek megfontoltan tonkretettek es felszamoltak 
India textil haziiparat, a falusi gazdasag lelket. Francia Nyugat-
Afrikaban adot vetettek ki minden olyan arucikkre, ami nem 
Franciaorszagbol jott, s ezzel tonkretettek a helyi ipart es 
kereskedelmet. 
A II. Vilaghaboru utan a gazdasagi fejlodes alapja elmeletileg az 
volt, hogy segitik a volt gyarmati orszagok nemzeti gazdasaganak 
megteremteset. Azonban ezeket az orszagokat mar rogton a 
kezdetben arra kenyszeritettek, hogy csak nehany termeket 
termeljenek, kivitelre. 
Jellemzo pelda a cukor. A Vilagbank befolyasara a Harmadik Vilag 
hatalmas teruletein cukornadat kezdtek termelni, fuggetlenul attol, 
hogy milyenek a piaci lehetosegek. Valojaban az EA mindig igen 
szigoru cukor-behozatali hatarokat szabott es az EU anyagilag 
tamogatja a cukorrepa-termelest. 
Ugyanakkor a Harmadik Vilag azon orszagait, amelyek torekedtek a 
kiviteluk valtozatossa tetelere, "kivitel-helyettesitessel" vadoltak, ami 
fortelmes bun a mai kor kozgazdaszai szemeben es amelyet a 
szerkezet-modositasi hitelek felvetelenek szerzodesei megtiltanak. 
Ha a harmadik Vilagban valahol sikerul kifejleszteni egy mersekelt 
nemzeti gazdasagot, Nyugat lerombolja azt. W. Bello es mt.: 
Development Debacle: The World Bank in the Philippines c. 
konyvukben 800 kiszivargott VB iratra hivatkoznak. Ezekbol kiderul, 
hogy a VB szoros kapcsolatban a CIA-val es mas amerikai 
ugynoksegekkel, hogy mikent valtoztatjak a parasztsagot varosi 
proletariatussa, hogy korlatozzak az ipari munkasok beret, hogy 
szamoljak fel a helyi kozepretegeket es teremtik meg a 
vilaggazdasagtol fuggo kozmopolita, fogyasztoi burzsoaziat. 
Ezek mellett Marcos tabornok bevezette a hadiallapotot s 
kijelentette, hogy joga van uj ertekeket, szabalyokat es 
kisajatitasokat alkalmazni.
PENZKOLCSONZES
A Harmadik Vilagot a hitelekkel lehet leginkabb a "helyes" utra 
terelni. A hiteleknek mintegy 20%-at lefolozik a politikusok es a 
hivatalnokok, es a maradek legnagyobb reszebol folosleges 
fogyasztasi cikkeket, fenyuzo arukat vasarolnak az elit szamara. Jut 
valamennyi kozuzemi beruhazasokra is, amelyek hosszu idon 
keresztul, vagy soha nem terulnek meg, s fegyverekre, amelyekkel 
a fejlodes ellen lazadokat lehet leverni. 
A kolcsonoket felvevo orszagok tenylegesen a Nyugat gyarmataiva 
valnak. 
Ezt igy csinaltak a gyarmati korszakban is. A francia kormany a mult 
szazad kozepen kolcsont adott a tuneziai beynek, amit nem tudott 
visszafizetni, majd egy penzugyi vizsgalat utan Franciaorszag jogot 
kapott ra, hogy az allami beveteleket begyujtse es szetossza... 
Clinton mostanaban szandekozik hasonlot tenni Mexiko eseteben. 
A penzkolcsonzes ma a Harmadik Vilag orszagai ellenorzesenek a 
modszere - s ezt "segely"-nek nevezik. Galbraith mondta egyszer: 
"A vakcina birtokaban fel kellett talalni a himlot" Mostanaban lattuk 
ennek a betegsegnek es a rossz oltoanyagnak az eredmenyet, 
amikor osszeomlottak azok a "kis tigrisek", akik kolcsonoket vettek 
fel es tulkoltekeztek, hogy fenntartsak az orjongo nyugati jellegu 
fejlodesuk utemet. 
GYARMATOSITAS - MA
Lattuk, hogy a Harmadik Vilag orszagait tobbszaz even at mikent 
ellenorzi es iranyitja Nyugat vezeto retege. Eloszor kozvetlen 
iranyitas, aztan a fejlodes eszmeje. Lattuk, mikent alakult a jelen 
globalis rendszer s mikent tartja fenn a vallalatok uralmat. A 
kovetkezo cikkben Tony Clarke bemutatja, mikent marad Eszak es 
Del lakossaga a nemzetekfeletti vallalatok uralma alatt a 21. 
szazadban is. 


Pi..

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS