Elnezest, tegnap kifelejtettem vmit: a FAO egyik (,vagy talan) legnagyobb
partnere a fejloedoe orszagok szamara keszueloe programok kidolgozasaban
es +valositasaban a Vilagbank. Nem irtam arrol sem (Ellmann Gabornak),
hogy a gazdasagban nem olyan szimplan muekoednek a dolgok, hogy "ha innen
elviszek vmit oda, akkor itt szegenyebbek leszuenk, mig oek gazdagodnak".
Vegh Laszlo szerencsere +tette helyettem - bar erzek nemi (ez ne'mi
lenne) hianyossagot benne, toekeletes es teljes valaszt, sajnos, en sem
tudok adni. Az olyan, nem allamkoezi szintue "segelyezes", mint pl.
banki koelcsoenoek, nos, ezek tulnyomo toebbsege (minimum) igencsak
+?ezhetoe erkoelcsileg (minimum), de en nem erroel szerettem volna be-
szelni.
                                       H.Zoltan

Szereny velemenyemet szeretnem kifejteni a temarol..
Velemenyem szerint a foldon lenne eleg elelem es az eletunkhoz szukseges
asvanyi anyag. A baj csak az, hogy mi nem tudjuk hogyan kell gazdasagosan
felhaszanlni oket. Az olajat pazaroljuk csak ugy mint az elelmet (legalaabis it
az USA-ban es NY Europaban). Egy amerikai csalad annyi szemetet produkal egy
het alatt mint egy afrikai falu 1 ev alatt... Velemenyem szerint fontosabb es
egyszerubb lenne megtanitani mindenkit arra hogyan hasznalja es gazdalkodjon a
fold elemeivel, mint arra hogy hogyan hasznaljon birthcontrolt a 3. vilagban.
Azt elismerem hogy afrika legtobb terulete szinte teljesen alkalmatlan
mezogazdalkodasra. Ambar a fejlett orszagok technologiaja olyan fejlett hogy
egyszeru lenne lekuzdeni ezt a problemat. Allando elelemsegelyek nem a
megoldas: a segelynek kb 10%-a az amit a cimzett valojaban kezhez kap.
     Ami a birthcontrolt illeti, en nem csodalom hogy a WHO faradsagai nem
jarnak semmi elonnyel. Orszagokban ahol a vallas azt tanitja hogy a tobb gyerek
az elonyosebb, ott senki sem fogja meggyozni az noket hogy vegyen be egy
tablettat minden nap. A nepi szokasokat nem tudjuk megvaltoztani. Igen, sok no
hasznal  birthcontrolt, de csak miutan megszulte a tizedik gyereket, mert ez az
amit a nep is a vallas kivan.
     Szoval, amit mar regota ki akarok nyogni: meg kell tanulnunk hogy hogyan
gazdalkodjunk a resource-ainkkal es hogy hogyan segitsuk a 3.vilag nepeit.

Bocs a szetszort fogalmazasomert, reggel van es meg nem vagyok teljesen
magamnal.

Lorinczy Andi

Tisztelt VITAzok! Kedves Olorin!

Ezt olvashatom a keyboardodbol kifolyolag:

>  Elgondolkodtatonak tartom ezt (talan akad, aki csipobol valaszol nekem),
>mert szerintem a humanizmus nem jelenti annak az allapotnak az elfogada-
>sat, amely adott pillanatban jellemzi az embert. Ha mindenben az ember

Csipobol valaszolok: igazad van, a humanizmus nem ezt jelenti! ;-)

>  Vagyis mi van akkor, ha semmi nem all utunkban, semmi sem tunik lehetetlenne
k
>vagy kerulendonek? Akkor merre kell mennunk?
>  Vagy ez a kerdes fol sem merul?

Dehogynem, hajjaj, hanyszor! Szoktal kirandulni? Ott peldaul gyakran. Az Elet-
ben is es altalaban elegge jol definialt valaszokat szoktak erre a kerdesre
az emberek adni.

> Ezert gondolom, hogy a humanizmus igenis az, amikor az ember olyan utat
>jar, ami talan embertelennek tetszik, alkalomadtan meg ertelmetlennek is,
>de a tobbi ember szamara (noha lehet, hogy nem ertik) csak jot jelent.
>                                                                   Olorin

Jujj, ez belemmart! Ezt a gondolatot eddig ket oldalrol probaltak belem suly-
kolni. Az egyik, amikor meg hittanra jartam, a hitoktato papok, azutan nem
sokkal kesobb (talan ezert is tunt fol annyira) a politikai oktatok. Tomoren
a kovetkezokeppen tudnam UJRAfogalmazni:

?Mi, a kivalasztottak, tudjuk, hogy Neked mi a jo, te kis buta fereg(barany)
?koteles vagy kovetni azt az utat, amit mi szamodra jonak tartunk. Ha neked
?az nem jo, az a te bunod, es azert bunhodnod kell.

Csak nem erre gondoltal, kedves Olorin?

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Kedves vitazok:

Vartam, hogy valaki mar komolyan megvalaszolja a kerdest, de ugy latom,
ram maradt ez a feladat.  Mindenekelott elore bocsajtom, hogy en nem
tartozom a feministak koze; szexualis elfajulasrol sem beszelhetunk.
Tisztesseges csaladanya vagyok, ferjjel, ket gyermekkel es egy ennivalo
20 honapos unokafiuval.

Na most vegyetek egy nagy lelegzetet, mert jon a vizozon!

A vitazok minden modern lehetoseget elsoroltak, amivel probaltak
igazolgatni, hogy miert nincsenek noi zeneszerzok.  Egyet sem latok
komoly indoknak.  Az alkotas vagya nokben pont olyan eros, mint a
ferfiakban; nem lehet csak ugy elfojtani.  A peldak erre mutatnak.

Evszazadokon keresztul a nok el voltak tiltva a nyilvanos resztveteltol,
mint eloadok, s mint kreatorok.  A legtobb komoly zeneszerzo alneven adta
ki szerzemenyeit, HA erre sor kerult.  (98 szazalakban nem.)

A kozepkortol mai napjainkig talalhatunk igen tehetseges noi alkotokat,
de csak mostanaban kerulnek -ez is igen lassan megy, mint ez a vita is
igazolja, - koztudatba.

Miert is jatszotta'k a noi szerepeket eunuchok?  Sarah Bernhardt idejen,
sot, meg szazadunkban is lenezett foglalkozas volt a szinesznoi palya.  Chopin
elettarsa, (Augustus II lengyel kiraly torvenytelen fianak lanya,) Dudevant
barono (alias George Sand) is alneven irt es ferfi oltozeket hordott.   Az
egyenjogusag meg most sem teljes; meg ma is egy paternalis tarsadalomban
elunk!  A nok sok orszagban csak nehany evtizede kaptak meg szavazati
jogaikat... (ha egyaltalan mar megkaptak!)

Az alabbi lista messze van a komplettol.  Biztos vagyok benne, hogy
fontos zeneszerzoket is kifelejtettem, ugyszinten vannak meg maig
felfedezetlenek is, velemenyem szerint.  Most nics arra mod, hely es ido,
hogy mindenkirol legalabb valami informaciot adjak, de erre nincs is
szukseg.  Aki komolyan akar utana nezni, menjen egy szakkonyvtarba es
nezze meg, milyen adatokat talal a szerzorol.  En csak meginditom a
folyamatot.

A nevek semmifele sorrendben nincsenek; kategorizalni nincs idom, ebben a
sorrendben jutottak eszembe.  Nehany kiugro erdekesseget majd hozzafuzok
egyik-masikhoz.

Isabella Leonarda - olasz apaca; korai barokk
Theresa Carreno
Francesca Caccini -az elso no, akinek az operajat Olaszorszagon kivul
			eloadtak
Hildegard von Bingen - nemet misztikus
Barbara Strozzi - olasz Renaissance
Maria-Theresia von Paradis - osztrak, 18 sz.
Lili Boulanger - Prix de Rome nyertese, (Ravel tobbszor probalt es vesztett!)
Nadia Boulanger - a fenti testvere, szinten Prix de Rome-ot kapott!!! es a
		modern zeneszerzok javat o TANITOTTA  (lasd Leonard Bernstein,
		Aaron Copland, Igor Markevitch, Jean Francais, stb.)
Germaine Tailleferre
Cecile Chaminade
Bianca Maria Meda - apaca, aki szembeszallt az 1686-as papai edict-tel,
	ami kimondotta, hogy nok nem vehetnek reszt a zenenek SEMMILYEN agaban
"Mrs.  Philharmonica" - egy fedonev a multbol
18 sz.-beli csembalo muvek szerzoi:
	Cecilia Maria Barthelemon
	Marianne di Martinez - osztrak; Haydn novendeke
	Marianne d'Auenbrugg
	Elisabeth de Gambarini
	Mary Hester Park
Maria Agata Szymanowska - lengyel; R. Schumann es Goethe nagyra ertekelte
Wanda Landowska - lengyel, 20 sz.
Clara Wieck Schumann - onallo kompozicioin (zongoraverseny, kamarazene, stb.)
			kivul Beethoven c moll es G dur
			zongoraversenyeihez is irt kadenciakat
Fanny Mendelssohn Hensel - Felix testvere; legjobb zenekritikusa es
			tanacsadoja zenei (es egyeb) teren
			4 kotet enek; oratorium, stb.
Amy Beach (az o idejeben: Mrs. H. H. Beach) - amerikai impresszionista,
			akit neveert ugy csufoltak, hogy Mrs. "haha" Beach
			szimfonia, zongoraverseny, kamarazene, dalok, stb.
a legnagyobb nevek neger-amerikai 20 sz.:
	Florence Price
	Althea Waites
	Margaret Bonds
Ellen Zwillich - tobbszoros dijnyertes - most elo amerikai
Mana-Zucca - amerikai, 20 sz. - hegeduverseny, 2 opera, tobbszaz dal,
			balett; 366 zongora darab (!!!) es zenei
			palyafutasat ugy kezte, mint Lehar Luxembourg
			Grofjanak foszereploje! (szopran)

Mivel mar evtizedek ota elszakadtam a magyar szinterrol, masok jobban
tudnak neveket felsorolni.  Szonyi Erzsebet, aki nemcsak irt, de
szakkonyveket is kiadott a zeneszerzesrol, mikozben Akademiai tanari
szerepet toltott be, elsosorban uttoro munkaja miatt kerul erre a listara.
Tudomasom szerint Kistetenyi Melinda is komponal szaporan: o aztan egy
renaissance tipus, aki mindenben elsoosztalyu.

Az amerikai "ragtime" noi szerzoinek szama meghaladja a 150-et.

Ne felejtkezzunk meg a konnyebb mufajakrol sem; a kozismertek kozul csak
nehanyat emlitek: (korabeliek mind)
Helen Reddy - ausztral
Carli Simon - amerikai
Joan Baez -    "  "   -indian
Aretha Franklin  "  "  - gospel
Gloria Estefan - kubai-amerikai
Carol King
Dolly Parton

Ha csak egy olvasot sikerult meggyoznom a noi komponistak letezeserol es
a konyvtarba vagy lemezuzletbe kuldeni tovabbi kutato munkara, akkor mar
megerte a faradsagot ez a munka.

Remelem, tovabba, hogy van nehany eloado muvesz, aki majd veszi a
faradsagot es felkutat nehany szerzot, akinek a muveivel a nagykozonseget majd
megismerteti.

Dr. Bihari Istvanne,  (Melzer Marta)
hajdanaban a Liszt Ferenc Zenemuveszeti Foiskola hallgatoja
(jaj, de reg volt az...)
e-mail: 

A nepesseg szaporodasanak kulcskerdese az, mikent tekintunk a gyerekekre.
 Milyen a szerepuk a csaladban, a tarsadalomban.

   A tegnapi levelben arrol irtam, hogy a legszegenyebb tarsadalmakban,
ahol a csaladi gazdalkodas a meghatarozo, a gyermek a legolcsobb munkaero.
Kepezni, tanitani nem kell, megy az magatol, a haszon joval tobb, mint a
befektetes. Az osztoneink is arra hajtanak, legyen minel tobb gyermekunk.
Ott lesz is, amennyi csak adodik. Amig a jarvanyos betegsegek a kisgyermekek
nagy reszet nem engedik felnotte valni, me'g csak a nepesseg robbanasszeru
novekedeserol sem beszelhetunk.

   Ha a tarsadalmi munkamegosztas mar magasabb szintu, a helyzet gyokeresen
valtozik. A gyermek csak megfelelo kepzes utan valik munkaerove. Ha mar
dolgozik, nem a csalad egeszenek, inkabb maganak keres. De elobb tanittatni
kell. Ezert a csalad forrasait nagyon hosszu idon keresztul csak hasznalja es
nem gyarapitja. Ennek megfeleloen a csalad csak kevesebb gyermeket kepes
a megfelelo szinten felnevelni. Ugyanakkor a fejlettebb tarsadalmak jobb
higenias viszonyai kozott kevesbb a jarvany. Mindez a szuletesek szamanak
korlatozasat teszi szuksegesse.  Ez a
fogyasztasra kielezett vilagban nem a reszleges vagy teljes onmegtartozta-
tassal (ahogyan a vallasok altalaban es a romai pa'pa is javalljak), hanem
mesterseges modszerekkel tortenik.

  Hany gyermeket neveljen fel a csalad. Ez attol fugg, mik a tarsadalmon
belul a prioritasok. A tavol-keleti tarsadalmakban, Japanban es masutt az
ember talan legfontosabb kotelessege az, hogy minel magasabb szintu
muveltseget biztositson gyermekeinek. Az ilyen, jovore orientalt
tarsadalmakban kevesbe fenyeget a nepesseg szamanak anomalis valtozasa.
Ilyen elvek mellett nem lehet tul sok gyermeket felnevelni.

  Az egyeni joletre, fogyasztasra berendezkedett vilagban a jovore valo
beallitodasrol kevesse beszelhetunk. Itt a gyermek egyre inkabb csak
fogyasztasi cikke valik. Van akinek szuksege van ra es meg is
engedheti maganak, tehat megrendelesre megjelenik, kiveve a meddo hazassagokat.
A gyermek leheto legmagasabb szintu muveltsegere valo torekves nem altalanos.
Boldoguljek a sajat erejebol, jobb helyeken ez az altalanos velemeny. Egy
gyermekkel is nagyszeruen ki lehet elegiteni az anyai es apai osztonok
tamasztotta szuksegleteket, minek a tobb. Idosebbek meg emlekeznek a
"kicsi vagy kocsi" kabareszovegre meg folyoiratbeli vitakra, most a
"szekesfehervari antianya" kifejezes ugrott be. Az utobbi onmegvalositasa
erdekeben hatarozottan tiltakozott az ellen, hogy gyermeket szuljon.
Mostanaban mar valoszinu az ellen tiltakozik, jo hangosan, hogy mennyire
alacsony a nyugdij, miert nem torodik a tarsadalom az idosekkel.

  Tehat ha a szegeny orszagokat segiteni akarjuk, a legjobb, ha a penzt
elsosorban iskolak letesitesere es fenntartasara adjuk. Ez a szegenyseg es
elmaradottsag, a nepessegrobbanas kezelesenek talan legjobb modszere. Igaz,
nem hat tul gyorsan, evtizedek multan jelentkeznek komolyabban a pozitiv
hatasok, de akkor szinte bizonyosan.

  Hogy a reszleges onmegtartoztatason alapulo modszer, vagy a mesterseges
fogamzasgatlas-e alkalmasabb-e a szuletesszabalyozasra nem csupan erkolcsi,
hanem igen sulyos, a nepesseg fennmaradasat megszabo kerdes is lehet. Errol
legkozelebb.

    Minden jot kivan Laszlo

Pontosabban is meg lehet fogalmazni, amit tegnap a segelyek gazdasagot
  elenkito hatasarol irtam. Vegyuk a tipikus peldat.

    Dramai kepsorokat kozvetit a TV. Valahol X-ben ehinseg
  tort ki. A hatterrol nincs szo. A sivatagosodas, haboru kozvetlenul
  kotheto a tulnepesedeshez, igaz, de most surgos segitsegre van szukseg.
  Szazezreket az ehhalal reme fenyeget. Segitsunk, ezt diktalja az emberi
  joerzes, meg a rejtozo gazdasagi erdek is.

    Befizetsz a bankszamlara, hogy elelmet vasaroljanak es kuldhessenek
  az ehezoknek. Az allam koltekezik, a megfelelo alapokbol, melyeket
  megszavazott a parlament, fedezi a nagybani segelyezest.

   Nezzuk a merleget. A segelyezes a gazdasag szamara plusz keresletet,
 piacbovitesi lehetoseget jelent. Legalabb is a nyomaszto mezogazdasagi
 termekfeleslegtol megszabadulhat, foroghat a penz. A vevo Te vagy, Te
 fizetsz, de valaki X-ben eszi meg. Ez Neked kulon jo,
 mivel lehet, egy kicsit magasabb a koleszterinszinted, talan
 sulyosabb is vagy, mint kellene. Ha Te enned meg mindazt a gabonat es
 vajat, amiert fizettel, rosszabbul jarnal.

  Aki a segelyzesben pedig netan penzkidobast emleget, vegye tudomasul, a
 feleslegben levo gabonat es tejtermeket semmilyen reklam es marketing
 tevekenyseggel nem tudnak eladni. Igy, az embersegedre apellalva, teneked
 igen.  Igy mindenki jol jart,  elegedett. Az arfolyamok  is emelkednek.

   Hogy a segelyezes aztan X nepet vegkepp fuggo helyzetbe
taszitja, gazdasagat tonkreteszi, az orszag onepiteset hatraltatja, az o
bajuk. A segelyek osztogatasa es sokszor szetlopasa, feketepiacon valo
ertekesitese szetzilalja a helyi erkolcsoket, felboritja az ertekrendet,
az anarchia csak no. A merleg valoszinu az, hogy akik erosebbek es egyebkent
is tulelnek a valsagot, meghiznak es gazdagabbak lesznek. A szegeny
nyomorultaknak, akiket menteni akarnank, nagyobbik resze pedig
megiscsak ehenhal. Nem szoktam annyira TV-t nezni, igy nem merek kategorikusan
nyilatkozni. Szoktatok-e olyan filmeket latni, amelyeket a segelyakcio utan
mondjuk egy evvel forgattak? Musorra tuzik-e, mi tortent a segelyezes utan, mi
lett annak hatasa, hany embert sikerult megmenteni es mennyit loptak,
raboltak, mennyire gazdagodtak meg az erosek?

   Nem  mondanam azt, hogy egyaltalan ne segelyezzunk. De valahogy maskent.

       Udv Laszlo