Sziasztok!!

A HVG-s cikk vegen is emlitik egy mondatban, hogy az ultrahang káros lehet a ko
rnyezetre.
Inkabb idezem:
"...... a kutatast ma mar a kozvelemenynek az a felelme sem lassitja,
hogy a tul sok ultrahang karos hatassal lehet a kornyezetunkre.
Ha ugyanis hinni lehet Norrisnak, az uj modszer meg a lakasunkban elo
kutyaknak es macskaknak sem arthat, mivel a rendszer meg az o embereknel
erzekenyebb fuluket sem serti."
(Elwood G. Norris volt aki ezzel az egesszel most elojott.)

Lehet, hogy a keszulekekhez fuldugot mellekelnek kutyak es macskak reszere :-))
(Csak azt nem tudom, a leguanommal mi lenne :-))

Bocsi, lehet, hogy ezzel mar at kellene menni a Kornyesz listara.

Ha mar itt vagyok ajanlhatnatok nekem vmi komplett tornyot  200E Ft-ig.
(nem mostanaban vennem  :-( )
Esetleg olyat, ami kesobb vmi jobb hangfallal feljavithato.
Vagy CD+Radios erosito+hangfal
PeP

Hello Hix,

csütörtök, 29 október 1998, -kor írt üzenet:

HH> Ennek nem sok koze lehet a nonlinearitashoz, eppen ellenkezoleg, a
HH> hanghullamok kozel linearisan osszeadodnak es kivonodnak egymasbol.
HH> Az ultrahanghullamok itt hasonloan interferalnak, mint a lezer a hologramna
l.

Passz. Ezt csak olvastam. Ott azzal erveltek, hogy a levego
nonlinearis viselkedese miatt keveredik ossze a ket hang, es lesz
belole osszeg, es kulonbsegi freki.

HH> Persze az olomakukkal mas a helyzet. Lehet, hogy veluk nem csak
HH> a kissebb zaj erheto el, hanem eppen az aramloket is nagyobb lehet, ha
HH>  kell, mint a halozatbol.

???
Szerintem egy megfeleloen meretezett, es megepitett
tapegysegnel _nem_ lehet gond a megfelelo nagysagu aram leadasa.( Es
nem is merul le ;-)

> Letoltom oket a http://www.propellerheads.se/mods/downloadmods.htm -rol,
> ahonnan le is jon. DE alltalaban "exe" kiterjesztest kap a file az "rbm"
> hejett nem tudom miert. Probalkoztam mindennel amit ismerek :) , de semmi
> sem tudja rabeszelni  az RB-t , hogy felismerje a plug-okat.

Es mivan, ha elinditod az exe-t? Nem egy onkicsomagolo arhiv?
Esetleg probald meg a Musician listan megkerdezni.
   +--------------     a cimek     --------------+
   | Jelentkezes        |
   | Lemondas         |
   | Segitseg           |
   | Hozzaszolas               |
   +---------------------------------------------+

Pa:Magic

Sziasztok!

 Elore bocsatom, hogy nem vagyok egy profi HANG-os (sot..).
 A problemam az, hogy a hangdobozomban a lagyfelfuggesztesu 
 melynyomo (talan igy hivjak) peremen az a puha gumiszeru 
 valami kezd szetmallani. (sajnos mar nem mai darab)
 Ettol szepen beereszti a levegot a hangdoboz (megszunt a vakum)
 igy barmilyen pianoban jaratom a hangdobozt ki akar ugrani 
 a melynyomo a helyerol. Nem is beszelve arrol milyen vacakul 
 szol igy. Nincs penzem (jelenleg) kicserelni.
 Mivel lehet a szetmallast megakadalyozni, (legmentesen zarova
 tenni) ugy, hogy hasznalhato is maradjon a hangszoro.
 Minden hasznalhato 5letet szivesen veszek.

        Rob.

 ui.:egy 40W-os 20cm atmeroju hangszororol van szo.

> > Muzsikas-lemezek). A Muzsikas lemezei kozul talan a 'Nem arrol   
hajnallik,
> > amerrol hajnallott' vagy az 'Osz az ido' lehet kezdetnek a
> > legalkalmasabb. Ezeken hozza meg leginkabb gyumolcset a nepzene   
popzenebe
> > oltasa. Ezt az eggyel korabbi lemezukon kezdtek el, aminek a cime,   
nem

> Ezek szerint a Muzsikas nem csak autentikus zenet jatszik?

Alapvetoen azt. Viszont az emlitett lemezeiken vannak olyan szamok,   
amelyeket - eredeti tartalmuk megtartasa mellett - mas modon   
hangszereltek meg, gitar, elektromos hangszerek alkalmazasaval. Egy igy   
eloadott dal nagyon konnyen osszetevesztheto pl. egy ir balladaval. Annak   
idejen azt hiszem komoly vita is volt arrol, szabad-e, lehet-e ilyet   
csinalni, aztan szep lassan elfogadtak. A legutobbi lemezukkel pedig a   
Muzsikas visszatert a 'gyokerekhez'.
Peter

Sziasztok hangosok!

Mr. Taylor vagyok Szombathelyrol. Keresem a Brooklyn 
Bounce: The Beginning cimu albumat illetve barmilyen 
Brooklyn Bounce maxi-t. A Contact kivetelevel minden johet. Termeszetesen
csak at szeretnem iratni magamnak.
Szombathelyiek irjatok!!!!
Maganaba is, ha lehetseges: 

Bye.

 [United States] irta:

>Csinalt valaki kozuletek "direct heated triode tube
>amplifier"-t (EL-34, 84, 300B)? Egyre nagyobb kisertest erzek, hogy belevagjak
,
>allitolag jobb terhatasa van mint egy front-surroundnak,

Az meg nem kunszt.
Annal mindennek jobb a terhatasa. Zeneben. Ahol nem hegedulnek mogottem.

 [Hungary] irta:

>A legerdekesebb es - mint utolag rajottem - a legfontosabb valtozas az volt,
>hogy a halk es a hangos reszek egyensulyba kerultek! (Nem tudom
>megfogalmazni, hogy ez mitol lehet.) Attol kezdve a halk, lassu reszek is
>szerves reszeve valtak a zenenek. Sot! Mivel a kicsi (de igen jo) Mission
>hangfalam (761i), konnyen kifogyhat a szuflabol es valszeg jobban adja vissza
>a halk reszeket, azon kaptam magam, hogy jobban tetszik a piano, mint a
>fortissimo.
>Kezdok figyeljenek erre a vasarlasnal!

De kar, hogy nem en irtam. 8-)

>Ez a logika, mas hozzaszoloknal, mar regebben is feltunt nekem.
>"Nem koltok draga CD-jatszora, mert az eleve csak rossz lehet.
>Ezert csak egy olcso xy lejatszom van. Neha berakok egy CD-t es mindig
>meggyozodom, hogy milyen hallgathatatlan. Mivel hallgathatatlan ezert
>a CD-re nem erdemes kolteni."
>Igy szep kerek a vilag!
>(Jo tudom, kicsit csusztattam. Te azt irtad, hogy NEM tudod
>osszemerni, eppen a rossz cuccod miatt, de ez a logikan nem valtoztat.
>Viszont valamikor regen, valaki, szinte szorul-szora igy ervelt a a CD ellen.)


Nem igy mukodik a logika.
Nincsen penzem mar jo CD jatszora. Eleg sokba kerult az analog cucc is.
De ha lenne, akkor sem vennek jo CDjatszot. [Na jo, ha _nagyon_ sok
penzem lenne, akkor igen.] Mert akarhanyszor elmegyek a Pennaekhoz, ahol
sokmilkos csucsgepek vannak, mindig meggyozodhetek rola, hogy annal egy
Tesla lemezjatszo is elvezhetobb, egy kozepkategorias meg sokkal jobb
is. Akkor mar inkabb az analog vonalat fejlesztem. Egy gagyi [azert ez
is 1600 marka volt fenykoraban, en asszem 9000 Ftert vettem] CDjatszo
meg azert kell azokra a muzsikakra, ami nem letezik vinilen. Hat ezert.

Udv, Peter.

Hej de jo a kedvem ! Tudom, hogy ez nem barkacs lista, de a csovezoket
valoszinuleg erdekelheti ket uj alkatresszel valo talalkozasom. Az egyik
rezfolias olajpapir kondenzator Audio Note felirattal / Ez most tenyleg AN
vagy megis "csak" egy Jensen ? /, a masik bizonyos Lundahl LL1623-90mA -es
kimeneti transzformator hiperszil vasmaggal. Addig is ujje.

Hmm. Csak tudnam hogyan lehet lekuzdeni az orajel visszaallitasnal  a nyari
es a teli idoszamitas okozta bonyodalmakat ?

Hello HANG

     Ha erdekel valakit elado egy ONKYO A-9211 es integralt erosito
     40.000Ft-ert.
     Ezust szinu taviranyitos garancialis gyari csomagolasban.

     UDV

     Robert

Kedves Mindenki !

Hosszas szunet utan ismet jelentkezem a komolyzene vilagaba
bevezetokent szant sorozatommal. A multkori tulkapasaimat
(ld. Mozart „Requiem") ellensulyozando igyekszem vissza-
lavirozni a valoban konnyed hangvetelu, es konnyebben
megkozelitheto darabokhoz.

Az elso lemez egy fantasztikus valogatas. A BELART kiado
(amirol tudni kell, hogy szuper-olcso arkategoriaban a
POLYGRAM kiadoinak, vagyis a DECCA-nak, DEUTSCHE
GRAMOPHON-nak, es a PHILIPS-nek korabbi felveteleit
adja ki) „Orosz mestermuvek" („Russian Masterpieces")
cimmel ujra megjelentette Solti Gyorgynek a Londoni
Szimfonikus Zenekarral a 60-as evek legvegen felvett
legendas DECCA eloadasait. A lemez jatekidejet tekintve nem
a legbokezubb, de az eloadasok virtuozitasa boven
karpotol mindenert. A lemezt Glinka „Ruszlan es Ludmilla"
nyitanya kezdi, a klasszikus zene egyik orokzold
„sprintere". Az eloadok tobbnyire ugy erzik, itt kell
megmutatniuk mindazt, amire sebessegben kepesek. Nos, ez a
felvetel szinte mindenkit maga moge utasit orult tempojaval,
a zenekar ennek ellenere kepes mindvegig megorizni tiszta,
preciz artikulaciojat.

A hajszat rovid szusszanasnyi szunet koveti Muszorgszkij
almodozo, kicsit sotet hangulatu „Hovascsina" elojatekanak
formajaban. Aztan elszabadul a pokol - szo szerint -
Muszorgszkij „Egy ej a kopar hegyen" c. darabjaval, a
kozismert Rimszkij-Korszakov-fele hangszerelesben. Sokatoknak
biztos nem kell bemutatni a darabot, es meg tobben vagytok,
akik az elso par taktus utan eleritek az „Aha, ezt ismerem !"
allapotot. Felejthetetlen momentum, kulonosen Soltiek
eloadasaban, ahogy a kezdet demonian kavargo hegedufutamai
koze „belepdelnek" a zenekari basszusok, majd a fotema
hihetetlen rezei. Az alig tobb, mint 10 perces mu egy
boszorkanyszombat liderces abrazolasa, tulnyomo reszeben
a pokol eroinek demoni kavalkadja. Aztan a mu vege
fele elcsendesedik minden, szinte foldontuli, es epp ezert -
legalabbis szamomra - nyugtalanito hangulatu csendben fejezodik
be a darab. Elvezni fogjatok !

A valogatast ket reszlet zarja le Borogyin „Igor herceg" c.
operajabol, az „Elojatek" es a kozismert „Poloveci tancok".
Kulonosen ez utobbi darab szamithat nagy sikerre. Ketfele
verzioban is jatsszak, egyreszt egy tiszta zenekari
valtozatban, amelyet en szemely szerint igencsak uresnek
erzek a korussal kiegeszitett eloadasok mellett. Itt
szerencsere az utobbit kapjuk, megintcsak hihetetlenul
lenduletes, energikus eloadasban. A mu kulonbozo
hangulatu tancok lazan osszeszott sorozata. A rovid
bevezeto zenekari reszt koveto elbuvolo korusdarab ismet
csak sokatok szamara nagyon ismeros lesz, jonehany reklam
alafesto zenejekent vonult be a koztudatba.

Folytassuk a „slagerlista" hangulatot egy masik tuti
befutoval, Ravel „Bolerojaval". A darab egy francia
impresszionista elkepzelese egy spanyol tancrol kb.
1/4 oraban elzenelve. Ha az ember belegondol a felhasznalt
alapanyagokba - mereven, szinte hipnotikusan ismetelgetett
egyszeru dallam es ritmus, meg a hangnem is valtozatlan
szinte az utolso taktusokig - szinte erthetetlen, hogyan
kotheti le mindvegig az ember figyelmet, es valhatott
ekkora sikerre. Epp ez a zsenialis az egeszben. A makacsul
vissza- meg visszatero dallamocska a hangszereles ujabb es
ujabb ruhajaban jelenik meg, egyre erosodo dinamikaval.
A darab elso feleben remekul megvalasztott hangszercsoportok
kotik le a figyelmunket, es tartanak tavol az unalomtol,
majd kozeptajon razenditenek a vonosok, es a zenekar egyre
erosebben menetel az elkerulhetetlen veg fele, mikor a bolero
tancosa a vegkimerultsegeben osszerogy. Es meg ezt az egyszeru
darabot is mennyifelekeppen lehet eloadni ! Van karmester, aki
a lassu, egyenletes tempoival er el hipnotikus hatast (lasd az
angol kritikusok altal oly nagyon kedvelt analog Karajant
Deutsche Gramophonon, tobb mint 16 perc), mas eloado magasabb
fokozatba kapcsolva hajszolja vegig a zenekart a darabon,
sokkal dramaibb hatast keltve (mint a nagy kedvencem Sinopoli a
Philharmonia Orchestraval ugyancsak Deutsche Gramophonon alig
tobb, mint 14 perc). En szemely szerint az utobbi iskolat
kedvelem.

Maradjunk akkor a francia impresszionistaknal, es ha mar
Sinopoli lemezet emlitettem, akkor nem mehetek el csak ugy
a lemezen szereplo masik slagerszam, Debussy „Tenger" c.
harom kepben eloadott szimfonikus koltemenye mellett.
Ez a mu testesiti meg a koztudatban az impresszionista zene
„archetipusat". Debussy muve segitsegevel a hallgato szinte
ugy erzi, mintha egy tengerrol keszult festmenyt hallgatna.
Sinopoli nagyszeruen ragadja meg eloadasaban az egyes kepek
erzelmi tolteset, karmesteri palcajaval a hangszinek szeles
palettajat hasznalja a tenger szelsoseges hangulatainak
megragadasara. Tenyleg nagyszeru lemez ez, mindenkinek batran
merem ajanlani (a rend kedveert meg egyszer: Giuseppe Sinopoli
vezenyli a Philharmonia Orchestrat, Deutsche Gramophon
digitalis felv.).

Mai utolso javaslatom Rimszkij-Korszakov „Seherezade" c.
szimfonikus koltemenye. Az egesz zeneirodalom egyik
legzsenialisabb hangszereloje az „Ezeregyejszaka meseibol"
dolgozott fel szemelvenyeket mindenki gyonyorusegere.
Akarhanyszor hallgatom meg, nem tudok szabadulni e zene
varazslata alol. A mesemondo Seherezadet a mu negy
teteleben az elso hegedus elbuvolo szolo dallama jeleniti meg,
keretbe foglalva a lany altal eloadott mesek csodas,
romantikus vilagat, mignem a szultan eroszakos temajanak lagyan
ellenszegulve meg nem enyhiti annak haragjat.

Lemezjavaslatom Vladimir Ashkenazy vezenyletevel a Philharmonia
Orchestra (no nezd csak, mar megint) ezuttal a DECCA
hangmernokei altal bitekbe fagyasztva. A zenekar hallatlanul
eroteljes eloadast produkal, amelyhez viszont a szokasosnal is
nagyobb kontrasztot nyujt az elso hegedus (Christopher Warren-
Green) eterien legies Seherezade portreja.

Hat, mara ennyi. (De folyt. köv.)


Gyula