Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 337
Copyright (C) HIX
1997-03-10
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
		
Ez egy maganuzenet Rakonczai Zoltannak.  A Berkeley egyetem tavaly 
felszamolta bitnet kapcsolatat a vilaggal, igy sehogysem sikerult innen 
emailen elernem.  Zoltan, a 336-os szamba kuldott irasod megjelenes 
elott gatyaba kene egy kicsit raznod.  Kerlek, kuldj egy emilt, ha lehet, 
nem bitnet cimrol, hogy tudjak valaszolni is.    
Kosz.  
Dr. Vorsatz Diana   vagy )
KORNYESZ moderator
1 Haga-hirek Liptak Belatol (mind)  48 sor     (cikkei)
2 atony + nepesseg + duna (mind)  35 sor     (cikkei)
3 Nicsak, ki mit csusztat ? (mind)  84 sor     (cikkei)
4 Garei utkozetek 3/1 (mind)  122 sor     (cikkei)

+ - Haga-hirek Liptak Belatol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mail*Link(r) SMTP               Haga-hirek Liptak Belatol

THE 3RD DAY IN THE HAGUE:

On the third day of the Oral Pleadings in the Case concerning the 
Gabcikovo-Nagymaros Barrage System (GNBS) the Hungarian party finished its
presentation on the 1977-Treaty and continued to present arguments on the
wrongfullness of Variant C.

        The first speaker of the day was Prof. James Crawford, (Whewell) 
Professor of International Law at the University of Cambridge who
demonstrated that the 
suspension of the Nagymaros and Dunakiliti works were entirely in accordance
with the applicable rules of International Law, especially those of the state
of necessity.
        Subsequently Prof. Boldizs=E1r Nagy, Prof. of the E=F6tv=F6s Lor=E1nd 
University, Department of International Law, highlighted that Variant C, both
in its physical appearance as well as in the exercise of control over it was
basically different from the Original Project. He enumerated 12 major works,
which form a part of it  but have never appeared in the Joint Construction
Plan, and demonstrated that the benefits of Variant C are enjoyed by Slovakia
whilst the majority of damages occurring emerge in Hungary.
        In the morning, scientists also played a key role. Prof. Roland
Carbiener, Professor emeritus of the University of Strasbourg highlighted
with international references, that the results of human intervention on this
scale and of this nature reveal themselves only after years  and decades,
when damage is irreversible. Dr. Klaus Kern, Consultant Engineer of the
Karlsruhe University extracted fish killings, the reduction of living
habitats, and the substitution of precious flood plain forests by less varied
forests from all of the negative effects of Variant C to flora and fauna and
to 
biodiversity. Prof Howard Wheater, Prof. of Hydrology at London Imperial
College
gave a detailed explanation of why it is inevitable that sediment, deposited
at the bottom of the reservoir and the hydrological conditions of the old
riverbed (poorly provided with water) lead to a deterioration of ground water
quality and to the reduction of quantity, as is already detectable after
results already available. At the end of his presentation he demonstrated by
fact that the remedial measures, suggested by Slovakia not only could not
attain their purpose, but would prove to be the source of other problems.
        The last presentation of the day was given by Mr. Philippe Sands,
Reader
in International Law of London University School of Oriental and African
Studies, who, referring to several Slovak sources clearly showed, that the
planning and construction of Variant C can be traced back to 1989. Concluding
from this, as he stated, the Slovak argument, that Czechoslovakia has started
to construct Variant C only after the abandonment of the works by the
Hungarian Party in June, 1991, is without any basis.
+ - atony + nepesseg + duna (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

A szombati (maskor szinvonalas, de tegnap kicsit torz) Oxigen musorbol
a "szavak kozott hallgatva" kiderult, hogy a zoldeknek mi a celja az
atony hulladekok szallitasanak es lerakadasanak megakadalyozasaval: a
kormany a TILTAKOZO MOZGALMAK MIATT JELENTOSEN MEGEMELKEDETT KOLTSEGEK
HATASARA allitsa le uzemelo eromuveket es tobbet ne epitsen. Az akti-
vistak sikerkent konyveltek el, hogy a nemet adofizetok penzebol ennyi
milliard markat kellett rajuk kolteni. Sajnos a nyilatkozi aktivista
is csak a regi alternativakat tudta felsorolni: energiahatekonysag
javitasa, megujulo energiaforrasok felhasznalasa. Asszem mar itt a
kornyeszen is ki lett mar vesezve, hogy az un megujulo energiaforrasok
kiaknazasa igen magas beruhazast igenyel, es a nyerheto energia tore-
deke annak, amit jelenleg Paks termel. Az energiahatekonysag javitasa
szinten egy jol hangzo gumifogalom, de ez sem oldana meg a (Paks leal-
lasaval) kieso 1400 MW teljesitmeny potlasat. Nincs ertelme arrol be-
szelni, hogy ilyen keves GDP-t sokkal kevesebb energiabol is meg lehet
termelni, hiszen (legalabbis a kozgazdaszok szerint) eppen az a celunk,
hogy a GDP/fo erteket a fejlett nyugati orszagok szintjere tornasszuk.
Ehhez pedig energia kell, nemde?

Igazi megoldast a nepesseg drasztikus csokken(t)ese jelentene. Csak az
a kerdes: hogyan? 

Mas.

Liptak Bela raklapjan (http://www.goodpoint.com/duna.htm) olvashato egy
kompromisszumos javaslat, aminek a lenyege a dunacsunyi gat lebontasa,
dunakiliti tarozo uzembehelyezese, es az, hogy a magyarok kezebe kerulne
a bosi eromube juttatando viz mennyisegenek szabalyozasa (a vizmennyise-
get jelenleg a szlovakok hatarozzak meg, es az errol kotott megallpoda-
sokat nagy ivben leszarjak). A kompromisszumos javaslat eredmenyekeppen
a kecske sem halna ehen es a kaposztabol is maradna egy kicsi.

Udv/Laci
+ - Nicsak, ki mit csusztat ? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> 
>  Kedves Kollegak ! Regota figyelem a Kornyesz-t. Sugarbiologiaval es 
> sugarvedelemmel foglalkozo biofizikuskent nem akarok szorosan vett 
> muszaki es pl. vegyeszeti szakkerdesekbe beleszolni, bar masok is 
> filozofaltak itt olyasmirol, amihez szerintem nem ertenek, vagy nem 
> vettek a faradtsagot, hogy utananezzenek. Pecsett elek es dolgozom, 
> segitem a helyi zold mozgalmat, bar tudom, hogy a hazai 
> egyetemi-akademiai korokben ez nem eppen pozitivan "impaktalhato". Mivel 
> Gare es az atomugy kozvetlenul erinti ezt a terseget, szeretnek a 
> legutobbi Kornyeszekben elhangzott nehany elegge sommas tezisre reagalni. 
> Termeszetesen csak felszinesen.
> 
> 1.Gare. Amikor arrol beszelunk, hogy Baranya megye evi veszelyes 
> hulladekkibocsatasa evi 20-22 ezer tonna korul van, nem art tudni, hogy 
> ennek kb 80-90%-at a Pecsi Borgyar jelentette. Ok viszont nem egetesben, 
> hanem vegleges taroloban gondolkodnak. Mar csak azert is, mert az altalam 
> ismert szakmai velemenyek szerint az o hulladekuk (kromkensavas cuccok, a 
> vegyeszek jobban tudjak) nem egetheto azzal a technologiaval, amellyel a 
> magas halogentartalmu szenhidrogenek. A fennmarado evi 2-4 ezer tonna 
> padig nagyjabol megegyezett (volna) annak a kokenyi egetonek a 
> kapacitasaval, amelyet joreszt helyi eroforrasokbol, nem multikkal, es 
> plane nem a BVM altal hozott multikkal epitettek volna fel. (Ennek 
> kudarca egy kulon sztori) Raadasul ezek az adatok mar valoszinuleg regen 
> elavultak. A megye veszelyes hulladekot kibocsato iparvallalatai joreszt 
> a banyavallalatokhoz kapcsolodtak, es azokkal egyutt "osszezuhantak". 
  Maga a Borgyar is - bar termel - szanalas alatt all. 
> Marad a kommunalis es korhazi eredetu veszelyes hulladek - ez lett volna 
> Kokeny. Az tehat nem igaz - nem is volt az - hogy egy Gareba tervezett 
> tipusu es kapacitasu egeto az ott levo hulladek felszamolasa utan valos 
> regionalis egenyeket elegitene ki. 
> 
>  Mi eveken at csendes diplomaciaval dolgoztunk azert, hogy a 
> hulladektarolot vegre felszamoljak, ha egetni kell es lehet, akkor 
> egessek el egy valos kapacitas felhasznalasaval. Ez lenne Dorog, 
> amennyiben technologiaja megfelelo, ill. megfelelove teheto. Csakhogy 
> Dorog, masreszt a BVM-Hungaropeck ket ellenerdekelt francia konzorcium 
> tulajdona. Hogy ezek utan ki lazitja a dorogi lakossagot, ki csinal 
> hulyet a zoldekbol, ki teszi tonkre sok eves egyezteto munkankat, azt 
> gondolom nem nehez kitalalni. A politika, a partok, no meg Illes ur 
> aldasos tevekenysege csak felteszi ra a koronat. No meg az, hogy a 
> "fuggetlen, partatlan, szakerto" fogalma itt mar teljesen ertelmet es 
> hitelet vesztette. 
> 
> 2. Atomugy. Olvastam, hogy - cafolva a zoldek azon allitasait, miszerint Ny-
> Europaban es E-Amerikaban mar nem epitenek atomeromuvet - a Kornyesz-ben 
> felsoroltak nehany, mostanaban befejezett, ill befejezes alatt allo blokkot 
> pl. Belgiumban, 
> Franciaorszagban. Mivel ezek hosszu atfutasu projectek, vagyis 10-15 eve 
> legalabbis megrendeltek oket, szeretnem tudni, van-e valakinek adata 
> arrol, milyen valos rendelesallomany letezik MOST ezeken a teruleteken. 
> Mert ugyebar, ez a lenyeg ! 
> Az IAEA Internet-lapjairol nem tudtam semmi egyertelmut kihamozni, talan 
> rosszul kerestem.
> 
> Mint tudjatok, a Nemzeti Project kereteben Pecs mellett mar megepult az 
> az Uranbanyabol nyilo, az un. bodai aleurolitretegbe vezeto kutatotarna. 
> Az ma mar szinte biztosra veheto, hogy itt lesz 20-30 ev mulva az elso 
> vegleges futoelemtarolo. Pecsett vannak szakmai korok, akik 
> "vilagviszonylatban" a legjobbnak tartjak ezt a geologiai formaciot. A 
> teveben meg nem reklamoztak, de meg megerhetjuk ezt is..
> 
> 3. Uj budapesti metrovonal. Ez nem eppen helyi tema szamomra, de vegul is 
> a szekesfovarosban toltottem egyetemi eveimet, ma pedig az orszag 
> negyedik legnagyobb varosaban, kulturalis centrumaban elek. Ahol este fel 
> tizenegykor (!!) megszunik MINDEN tomegkozlekedesi szolgaltatas. Ez 
> lenyegeben agyoncsapja a helyi kulturalis, tarsasagi elet nagy reszet. 
> Ahol a menetrendszeruseg, utastajekoztatas, differencialt tarifarendszer, a 
> szemelyzet faragatlan viselkedese az utobbi idokben meg a korabbi nem eppen 
> egetvero szinvonalat is sokszorosan alulmulja. Mindezert fajlagosan
>  sokkal tobbet fizetek, mint egy bp.-i polgar, aki szinten panaszkodik.
> Ehhez kepest Bp. kap 100 milliardert egy uj metrovonalat egy olyan 
> nyomvonalon, ahol a vegpontok kozott mar most tobb es fejlesztheto 
> felszini alternativa van. Nem baj, a Rakoczi teren lesz hova futni a 
> lanyoknak razzia eseten, most szegenyeknek talan 200 m-t is kell 
> vagtatniuk a Blahaig...Ha Demszkyek komolyan gondolnak a P+R elvet, "nem 
> lennenk tobben a felszinen", a valamennyi adofizeto magyar polgart 
> terhelo koltsegvetesi tamogatas (tudtommal kb 60%) nehany szazalekabol 
> rendbe lehetne hozni a videki varosok osszeomlas szelen allo 
> tomegkozlekedeset (is). 
>                                                 Kobor Jozsef
> 
> 
> 
>
+ - Garei utkozetek 3/1 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haliho All,

A kozolt cikk a Nepszabadsagbol szarmazik. Elkepzelheto, hogy szerzoi  
jogokat sertek, de mire felhivnam a figyelmet a cikkre az ujsag mar regen  
nem lesz kaphato, illetve ez a szam mar a WEB-en sem lesz olvashato.


Udv
Nyman

> ----------------------------------------------------------------------------
------------
Nepszabadsag 55. evfolyam, 57. szam 1997. marcius 8., szombat

Garei utkozetek

Ki az a bolond, aki elhiszi, hogy ha epitenek itt egy egetomuvet,  annak a
fustje elmenne
Harkanyig meg Horvatorszagig?! Most  mondja meg, uram, mit jatszanak itt
velunk?! Miert
huzzak az  idot?!

A Baranya megyei Garen elo Kovacs Lajos szegezi nekem  az elobbi kerdeseket,
mikozben
duhosen szorongatja a  kertkapu racsat. A nyugdijas gepesz mondatnyi
karomkodasba
foglalja mindazok nevet, akiknek a  huzakodas koszonheto. Nehany hazzal
odebb Tarnoczai
Ernone is hasonloan velekedik:

 – Azt mondjak, hogy ezekben a hordokban olyan mereg van,  amelyet nalunk
nem lehetne
elegetni. De ha ez igaz, akkor  ki hiszi azt el, hogy ezeket a hordokat
mashol befogadjak?
 Es ki hiszi el, hogy azt sok foldet, ami a tarolo alatt van, el  lehet
innen cipelni kulfoldre?! Ki
hiszi azt el?!

Kezdjuk a tenyekkel. A Budapesti Vegyimuvek (BVM) a  hatvanas-hetvenes evekben
novenyvedo szert gyartott  nyugati exportra. E termek ustmaradvanyat, a
rakkeltonek
 minositett tetraklorbenzolt femhordokba toltottek, es a ceg  hidasi
gyaregysegebe
szallitottak, mivel a fovarosi  kozpontban nem volt a tarolasra elegendo
hely. (Mellesleg:
 akkortajt a vilag nagy vegyszergyarainak hulladeka  gyakorta a tengerbe
kerult. Errol a
vegyszergyarak gyakorta  ertesultek, am sokaig nem leptek fel kello
hatarozottsaggal
 azert, hogy a hulladekmegsemmisitesre szakosodott cegek  felhagyjanak a
kornyezetszennyezessel. Amikor a  Budapesti Vegyimuvek igazgatoja megtudta,
hogy uzleti
 partnere a Fekete-tengerbe sullyesztette az  ustmaradvanyt, szerzodest
bontott a
paragrafusokat  figyelmen kivul hagyo ceggel.)

 A hidasi tarolo a hetvenes evek vegere alkalmatlannak  bizonyult, mivel a
korrodalo
badoghordokbol kicsorgo mereg a a talajvizbe jutott. A BVM uj hely utan nezett 
a
 veszelyes anyag tarolasara. A geologusok velemenye  alapjan a Baranya
megyei Gare
kulteruleten – Bosta, Gare  es Szalanta haromszogeben – egy tobb mint szaz mete
r
 vastag agyaglencse felett epult meg a negyhektaros tarolo  1978-ban. A
nyolcvanas evek
vegere 63 ezer darab 200 literes, tetraklorbenzolt tartalmazo hordo gyult
itt ossze.
 1988-ra a hordok jo resze megrozsdasodott, ot-tiz szazalekuk kilyukadt,
tartalmuk a foldre
folyt. A pecsi kornyezetvedelmi felugyeloseg 1990-ben kotelezte a
vegyimuveket, hogy 1997.
december 31-ig szuntesse meg ezt az allapotot.

A megsemmisites hataridejet a kozelmultban 1998 decemberere modositottak.

 A tetraklorbenzol megsemmisitesere a legalkalmasabb  modszer az egetes.
Ezert 1992-ben
a kornyezetvedelmi es az ipari tarca nemzetkozi tendert iratott ki egy Gare
hataraban
megepitendo egetomure. A palyazatot egy francia ceg, az EMC Services nyerte .
Az EMC es
a Budapesti Vegyimuvek 1993-ban letrehozta a Hungaropec Rt.-t. Ez a
reszvenytarsasag azt
vallalta, hogy 18 honap alatt felepit egy korszeru, evente 17500 tonna
veszelyes hulladek
eltuzelesere alkalmas egetomuvet.

 A tervezett egetoben egyreszt elegetnek a garei hordokat, masreszt a regio
halogentartalmu
hulladekait. A kulso megrendeloknek vallalt egetes hasznabol fedezne a BVM –
vagyis a
reszvenytarsasag kisebbsegi tulajdonosa – a hordok eltuzelesenek koltsegeit.
A 63 ezer
hordoban levo, 15-16 ezer tonnanyi hulladek elegetesere negy-ot ev elegendo .
Persze az
egetomu kepes megsemmisiteni az osszes garei hordot egyetlen esztendo alatt
is, de az
utobbi esetben meg kellene hitelezni a hordok elegetesenek koltsegeit,
hiszen ha egy evig
csak a garei hulladekot szornak a kemencebe, akkor abban az evben nem
vallalhatnanak
kulso megrendelest.

 Az 50 ezer tonna szennyezett fold egetese, viszont mindenkepp tobb evbe telne.

 Mit iger a kornyek lakoinak a Hungaropec? Az uzem mindossze annyi karos
anyagot bocsat
ki, amennyit egyetlen haztartas. A beruhazashoz szukseges nyolcmilliard
forintot a franciak
adjak. A kivitelezesben a magyar cegekre szamitanak. A majdan uzemelo egetomu 6
2
embernek ad munkat. A beruhazas megkezdese elott a Hungaropec egy alkalommal 80
millio forintot fizet a kozeli falvaknak teruletfejlesztesre, kesobb is
evente 50-60 milliot
 kapnak az rt.-tol az egetomu szomszedsagaban elo telepulesek. Az egetomu
hasznanak 70
szazalekat az EMC Services Baranya megyei kornyezetvedelmi celokra forditja
tiz even
keresztul.
> ----------------------------------------------------------------------------
--------------

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS