> Azt hiszem, a nyertes van olyan korrekt, hogy visszakuldene a penzt, ha
> bebizonyosodna, hogy hibas az okfejtese. Erre eleg kicsi az esely, en nem
> talaltam hibat a dicseretesen vilagos okfejtesben.

Koszi a bizalmat Vaskalap. Valoban nem tartanam meg a nyenyeret :), ha en
lennek a kedvezmenyezett, es utolag kiderulne, hogy tevedtem.
Es jol esett a dicseret is. :)

> Kozben Jozsi esetleg gondolkozhatna a szembeszelen is, hogy ott mi a

A szembeszelrol mar kifejtettem egy energiamerlegen alapulo gondolatot, de
valszleg hibas volt, mert felszelet hoztam ki korlatnak, mikozben tobben
irtak, hogy a valosagban ezt jelentosen felul lehet mulni. Atgondolom
megegyszer, es ha rajovok a hibara, farasztalak benneteket vele. (Es nem a
nyeremenyert!)

hjozsi

> Komolyabban: a tengelyforgas iranyanak megvaltozasara ket modszer van,
> az egyik, amit teljes joggal keptlelensegnek tartasz (megallitani es
> felporgetni). A masik alternativa, hogy a forgastengely ide-oda billegese
> kozben akar teljesen fejre is allhatott. A Marssal kapcsolatban is vannak
> hasonlo feltetelezesek. Udv///Laci

Asszem itt sokminden definicio kerdese is.
Eloszor is a forgasirany azonossagat a Nappal talan valahogy ugy kell
erteni, hogy az adott bolygo keringesi sikjat minket egitest
szogsebesseg-vektora azonos iranyban metszi - fuggetlenul attol, hogy
milyen szogben.

Namost, ha a bolygonak van precesszios mozgasa, aminek a tengelye korul a
szogsebesseg-vektor nagyobb szogben halad korbe, mint amilyen szogben a
precesszio tengelye a palyasikhoz kepest all, akkor letrejon a fenti
definicio szerinti forgasirany-valtozas. 

Jol gondolom a dolgokat?

(Az mas kerdes hogy a precessziot kivalto hatast egyelore nem fogtam fel.)

hjozsi

Sziasztok !

Nehany digitalis homerot szeretnenk bekalibralni.Ehhez legalabb 2 pontos
(legalabb 1/100-ad) homerseklet szuksegeltetik (0-90 fok Celsius
tartomanyban).Az egyik a jeges viz. Jo lenne ha a masik viszont
valamilyen vegyi folyamat lenne, vagy barmi mas ami legalabb
fel oran at fenntarthato. Tud e valaki ilyet? Elore is kosz.

Gordos Kund.

Sziasztok!
Meszaros Laci irja:

> Komolyabban: a tengelyforgas iranyanak megvaltozasara ket modszer van,
> az egyik, amit teljes joggal keptlelensegnek tartasz (megallitani es
> felporgetni). A masik alternativa, hogy a forgastengely ide-oda billegese

Miert lenne keptelenseg?? A Fold forgasa jelenleg is folyamatosan 
lassul, a Hold es az arapalyhatas miatt. A Hold minden bizonnyal mas 
forgasi idovel rendelkezett, a Fold gravitacioja fekezte le ugy, hogy 
kotott lett a keringese, azaz ugyanannyi ido alatt fordul meg a 
tengelye korul, mint a fold korul. A Venusz tengelyforgasa is 
hasonlit a Holdehoz, rezonanciaban van a keringessel, peldaul 
minden also egyuttallaskor ugyanazt a felit mutogatja nekunk :)
Ez az allapot minden bizonnyal a bolygok egymasrahatasa kovetkezteben 
alakult ki, tehat sulyos evmilliok alatt igencsak megvaltozhat a 
bolygok forgasa, fekezodhet, gyorsulhat is akar.

Udv: LUYO

> vegyunk egy 10 dkg/m=100 kg/km fajlagos tomegu
> csovet, ami egy konnyu cso lenne, ekkor a 36 ezer km-es cso tomege
> 3600 tonna lenne, 

Igaz. 

> azaz feszito ero a muholdnal kb. 2200 kp lenne.

Nem 2200 000 kp? 

> Ez kb. egy urallomas foldi sulya. 

Inkabb 1000 urallomas sulya! Ezt a konnyu cso nem birja. Ha vastagabb
csovet, vagy hagcsot hasznalunk, az erok is aranyosan novekednek. 
Sajnos epp az a problema, hogy ha a ma letezo anyagokbol kotelet
csinalunk, akkor az mar egy-ket szaz km-es magassagbol logatva elszakad
sajat sulya alatt. 
Tehat: 
1. jobb anyagokat kell kifejleszteni 
2. valtozo vastagsagu kotelet kell alkalmazni. 

Egyes forrasok szerint ez mar letezik, sot be is van jaratva. Lasd a
kovetkezo cikket.  

A leersztes szinten problemas, de talan nem annyira, mint irtatok.
Megfelelo orbitrol ovatosan eregetve, az egyik veget lefele, a masikat 
felfele, a kotel ingakent fog viselkedni. Kello ritmusban
engedve-visszafogva, nincs kizarva, hogy uralkodni lehessen a lenges
folott. 


Varga Joska

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
temakor: Ida 2. levele (foldi elokeszuletek) ( 124 sor )
idopont: Mon May  1 01:28:57 EDT 1995 VITA #258
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
Az utolso hetvegen felcsonakaztunk a Tana
folyon a Mount Kenya labaig, majd innen gyalog folytattuk. A tobbieket
magam mogott hagyva elkalandoztam kisse. Mar indultam vissza, amikor
egy kuszonovenyre lettem figyelmes, amely fuggolegesen a fak fole
hatolt, latszolag a semmibe kapaszkodva. A bozoton at kozelebb
tortetve kiderult, hogy egy nagyon vekony, feszes szal szolgalt neki
tamaszul. Ezt, ha teljes erobol nekinyomtam a kesem pengejet, se
tudtam 1 centinel jobban elte'riteni. Becslesem szerint minimum 5-600
kilo ero feszult benne, bar az atmeroje csak 1-2mm volt. Felso vege az
egbe veszett, az also pedig melyen a talajba. A legkulonosebb dolog
volt, amit valaha is lattam. 
Visszasiettem a csonakhoz. A tobbiek mar vartak, indulasra keszen.
Amikor elmeseltem, mit talaltam, inkabb a kenyelmesebb megoldast
valasztottak: "Biztos napszurast kaptal!". Hazaerve Del-Afrikaba,
belevetettem magam az egyetemi konyvtar katalogusaba, de minden hiaba.
Azt se tudtam, milyen kulcsszoval keresgeljek, egi pokhalo, vagy
lehorgonyzott muhold? (Leghajorol nem lehetett szo, mert ekkora
felhajtoerohoz oriasi terfogat kell, es azt mar eszlelte volna valaki,
ha mashol nem, egy radarernyon.) Eszembe jutott egy baratom mondasa:
"Ha azt hiszed, felfedeztel valami ujat, szaz szazalek, hogy mar
megirta valaki. Es otven, hogy az illetot ugy hivjak: Arthur C.
Clarke." Hat ez az! Kihoztam minden elerheto konyve't, a tobbit pedig
lefoglaltam. A keresett mu: Ascent to Orbit, A.C. Clarke tudomanyos
oneletrajza. Itt olvastam eloszor u"rliftrol, a kevlar 29 nevu
anyagrol, es meg egy sor elkepeszto otletrol. Bar ugy tunt, en vagyok
az egyetlen, aki latott is ilyet, a gondolat tobbeknek is eszebe
jutott, egymastol fuggetlenul. Az elso allitolag Yuri Artsutanov volt,
aki a kisse furcsa "Villanymozdonnyal a Vilagurbe" cimmel publikalta
otletet 1960-ban a Komsomolskaya Pravda-ban (nem tudok oroszul,
gondolom, ez valamilyen tudomanyos folyoirat lehet). Elkepzelese
szerint egy muholdat a Folddel osszekotve hasonlo rendszer epitheto,
mint az ujjon zsineggel porgetett kulcscsomo. Akkor mar voltak olyan
anyagok, amelyek szakitohosszusaga tobbszaz kilometer. Ez persze meg
mindig eltorpul a tobb-tizezer km-es geostacionarius magassag mellett.
A helyzet azonban nem olyan remenytelen, tobb okbol kifolyolag. A
kotelnek nem muszaj azonos vastagsagunak lenni, felfele vastagodhat
is, hogy a sajat sulyabol eredo novekvo terhelest elbirja. Ilyen
alapon akarmilyen magassag is elerheto, sot, mint Clarke irja,
ragogumibol is epitheto urlift, csak annak a tomege nagyobb lenne,
mint a vilagegyeteme (a vastagodas exponencialis jellege miatt). A
masik konnyito tenyezo, hogy az effektiv nehezsegi ero felfele egyre
csokken, sot el is tunik, a centrifugalis erobol kifolyolag. Tehat egy
jol tervezett hagcso nagyon vekonyan indulna, es fokozatosan
vastagodna 36 000 km magassagig. Onnantol megint vekonyodhatna,
egeszen a huzoerot biztosito kampoig (ez egy nagy tomegu muhold
lenne). Hogy mekkora a maximalis vastagsag, es a rendszer ossztomege,
az a felhasznalt anyag fuggvenye. A ma iparilag eloallithato kevlart
alapul veve, az elobbi par meter ala szorithato. Ez meg mindig nem tul
praktikus, de mar elvileg kivitelezheto! Mostmar biztos voltam abban,
hogy nem csak almodtam az egeszet! A legvaloszinubbnek az tunt, hogy
egy idegen civilizacio (esetleg ittfelejtett) titkos kiserleterol van
szo. Elhataroztam, ha torik, ha szakad (remelem nem!), vegerejarok a
dolognak, sot, ha lehet, az urletranak is! 
 ...
>>>>>>>>>>>>>>>>>>

 [Hungary] irta:

> Masreszt meg a cso semmit sem old meg. Ugyanakkora energia befektetesevel
> fel kell loni a cuccot, mindegy hogy van-e cso, vagy nincs.

Bocs Janos, de ez tevedes. Mert az uzemanyag "fellovese" sokkal tobb
energiat igenyel, mint a "felpumpalasa". Mert fellovesnel az uzemanyag
tomegen kivul, meg a feljuttatasahoz szukseges raketet, es annak
uzemanyagat is gyorsitani kell. A felloves nagysagranddel tobb energiaba
kerul!!!

A kerdes nem volt ertelmetlen. Ha jol tevedek, akkor Clarke javasolt is
valami elvi "urkotelpalyat", vagy "urliftet", ha megtalalnank a
megfeleloen teherbiro anyagot hozza. Persze nem egy muhod tartana a
tulso veget. Talan a centrifugalis ero dominal a tomegvonzas felett? A
kotel persze nem fuggelyes lenne, hanem szep ivelt, de arrol messze nem
volt szo, hogy tobbszor is korultekerne a Foldet. Mas, aki jobban
emlekszik nem olvasta ezen eszmefuttatast?

Udv, Peter.

 [Hungary] irta:

> A vezetek anyaga sajat sulyat sem birna el. (gondold el, egy 2 cm-es
> cerna szakitoszilardsaga tobbszorose egy 2 m-esnek.)

Nem Gabor, az fuggetlen a hossztol. Csak axert gondolod ugy, mert a
ketmeterest konnyebben meg lehet fogni. 8-))

Udv, Peter.

Udv!

Elne'ze'st, de sehol sem tala'lom meg a paraffin (mindegy,
melyik) olvada'sho"je't (Kcal/kg, vagy akarmilyen egyse'gben)
legalabb hozzavetolegesen. Ha valaki valamilyen ke'zne'l levo"
ke'ziko:nyvbo"l megne'zve elku:ldene' (nem a lista'ra, cimemre),
elo"re is megko:szo:no:m!

HFeri

Udvozlet, tudosok!

Valahol ugy hallottam, hogy a foldre meroleges fem vezetoben - legalabbis ha
mozog- aram indukalodik. A Fold magneses tere is mocorog, igy biztos, hogy
ha ez a cso fembol (vezeto anyagbol) keszul, aram indukalodik benne. Ha ez
igaz, a tobb 1000km-es hosszon nem kis aram gerjed. Ezekutan 1, hurra! van
egy eromuvunk! 2, mekkora es mennyire valtozekony lehet ez az aram?

        _-____________________________________
         Udv:  HTC     
        ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

> Temakor: Vilagito boritekragaszto? ( 14 sor )

Barna Janos irta:

> Nemreg vettem eszre a kovetkezo erdekes dolgot. Amikor feltepek egy olyan
> boritekot ami 'ontapados', a ragaszto a szetvalas helyen vilagit, igaz csak
> tizedmasodpercekig. Sotetben szepen lehet latni a csikot, ahol eppen valik el
> a ragasztas. Az elso veletlen eszrevetel ota tobb boritekot is sotetben
> nyitottam ki es minden esetben ugyanezt tapasztaltam. Van ennek valami
> jelentosege vagy csak veletlenul sikerult ilyenre a ragaszto? Egyaltalan,
> mibol van a ragaszto? Szerves vagy szervetlen anyag?

En is tapasztaltam a jelenseget szigeteloszalag feltepesekor.
Hogy pontosan milyen anyag, azt nem tudom, de bizonyara jo szigetelo
muanyag, melynek dielektromos allandoja kulonbozik a papiretol.

Velemenyem szerint ez nem a ragasztoanyag spontan - vagy indukalt
emisszioja, hanem a feltepeskor szetvalo elektromos toltesek okozta
nagy feszultseg kovetkezteben  letrejovo koronakisules. Hogy ez
mennyire igaz, azt a feny spektrumanalizisevel egyertelmuen el
lehetne donteni. Nem probalna meg valaki? :)

Emlekeim szerint a feltepeskor kekes feny lathato. Ez jellemzo a levegore.

Hasonlo jelenseg - szerintem - a kockacukor eltoresekor lathato felvillanas
is, csak itt nincs ket kulonbozo permittivitasu szigetelo, hanem mindketto
ugyanolyan. A szigeteloszalag mechanizmusaval a kockacukor eseten nem
jelennek meg kisulesek, viszont megjelenhet elektromos feszultseg a
cukorkristalyok piezoelektromos tulajdonsaga miatt. A felvillanas nagyon
halvany, de ugyanolyan mint a szigeteloszalag feltepesekor lathato szin.
Jo lenne, ha mas is megnezne azert.

Attila

In article >,   says...

> Apropo ragaszto nyelvek...
> Csak annyit fuznek a rokonaghoz hogy a baszk-magyar genetikai allomany
> kozott nem sikerult kulonbseget kimutatni.
>
> Henrik

Meg ha igy volna is, nepek es nyelvek rokonsaga ket kulon kerdes. A 
lappok fiziologiailag egeszen biztosan nem rokonai a finnugor 
nepeknek, de valamikor a finnsegi egyutteles idejen atvettek az akkor 
ott beszelt nyelvet, es nyelvuk ezaltal finugorra valt. A bolgarok 
antropologiailag nem szlavok, hanem torokok (a szo tag ertelmeben), 
naluk is nyelvvaltas tortent stb. Tehat az agglutinativitasbol eppugy 
nem  kovetkezik a genetikai osszefugges, mint forditva. F.