Sziasztok!
Ha mar az ember odaig elmegy, erdemes a kornyeken is korulnezni.
Javaslatom (a gyakorlatbol):
Salt Lake City - (nem messze rezbanya) - Zion NP - Bryce Canon NP - Las
Vegas (melegen ajanlom!)- GC NP (mindket oldal). (Na, lassan meg kellene
csinalnom mar az idevonatkozo elmenybeszamolomat a honlapomon.)
Udv4
Miki ba'

Mindjart a bejaratnal preselt husfelen akad meg a szemem. Pechuga 
all rajta, es Pavo Frio. Arnold elohalassza a zsebszotart, lapoz, 
bologat.
 
- A  pecho az mell, pedig mas testreszre tippeltem volna. A pavo 
biztos pa'va, a frio meg szabadot jelent. - Szabad pa'va. - Folytatja a 
keresgelest. - Hm, a  frio az hideg, fagyasztott. A pavo pedig...
khhrm... pulyka.

Pa'va, vagy pulyka, szerintem jol nez ki. Otszaz pesetasert egy fel kilot 
adnak. Kapunk hozza egy "El ne felejts!" feliratu magneses 
memo-tablat is, filctollal, olyant, amit a hutoszekrenyre lehet erositeni.

Az ital-reszlegen miniszoknyas, fiatal holgyek kinaljak az arut. Arnold 
kostol is becsulettel, kozben le nem veszi a szemet a nylon harisnyaba 
bujtatott kecses labakrol. Harom poharka utan a legcsinosabb eladonal 
es egy 1985-os evjaratu Campillonal kot ki. Vino tinto Rioja, Gran 
Reserva 1985 all a cimkejen. A "vino tinto" felirat vorosbort takar, a 
"Gran Reserva" pedig azt jelenti, hogy palackozas elott ket evig taroltak 
tolgyfahordoban. Ara 2500 pesetas, ennyiert ket liter Gordon Gint lehet 
venni.

A minosegi borokhoz azota jott meg a kedvunk, amiota reszvettunk 
egy borkostoloval egybekotott latogatason a stockholmi Bor-es 
Szesztorteneti Muzeumban. Ugy otvenen lehettunk, megis sikerult, jo 
sved szokas szerint, tudomast sem venni egymasrol. Csodalatos, hogy 
akarmilyen nagy a tomeg, megsem ernek hozzad. Ha valaki az utcan 
ralep a sarkadra, akkor annak vagy fekete es gondor a haja, vagy 
latogato Eszak Velencejeben.

A borkeszites technologiaja a faraok idejeben alakult ki, de az igazi 
borkulturat az okori gorogoknek es romaiaknak koszonhetjuk, akik 
hadjarataik soran, kenyeren, sajton es - igen biza - boron eltek. A 
technologia sem valtozott lenyegesen azota, hiszen a Loire 
volgyeben, az otvenes evekben meg csoportosan jartak a szuretelok 
a csurdongolost a cuppogo masszaban. Arnold elnyomott egy sor 
asitast, mikozben erdeklodest szinlelve meresztette a szemeit a 
kulonfele kotyogokat es borlopokat abrazolo poszterre.

Vegre eljott a beigert kostolo ideje. Hosszu, teritett asztalnal foglaltunk 
helyet. A feher teriton harom, petroleumlampa uvegere emlekezteto, 
szuk szaju pohar, benne az isteni nedu. Kis tanyeron sajtszeletek. 
Szagukbol itelve csoda volt, hogy nem masztak arrebb a tanyeron.

Felemeltem jobbrol az elso poharat, a feny fele tartottam, vizsgaltam 
a szinet. Ujbor-e vagy obor? Szerencsemre a mellettem ulo 
szemuveges ferfi megelozott a tippelesben. Nem nyert. Aztan 
lotyogtettunk, szaglasztuk a bukejat, ujra lotyogtettunk. - Ragni kell a 
bort! Azert, hogy a szad minden zeget-zugat bejarja! - kaptuk a 
tanacsot. Mar csak eppen koccintani kellett, hogy minden 
erzekszervunk reszt vegyen a mustralasban.

Arnoldnak a legolcsobb bor izlett. -  Nincs ket ember, aki ugyanugy 
itelne meg ugyanazt a bort - vigasztalta a tanfolyamvezeto.

A hangulat felengedett, egymast tulkiabalva osztottuk meg a 
benyomasainkat. A legnagyobb sikert Arnoldnak az a javaslata 
aratta, hogy a bejaratnal az - "Aldozz nehany percet a szesznek!" 
feliratot a " Legszebb virag a borvirag / Legszebb madar a muslica!"  
sorokra csereljek.

Arnoldnak is eszebe juthatott a borkostolo, mert kis toprenges utan 
visszatert egy uveg Rene Barbierert. - Negyszaz pesetasert 
vesztegetik, otthon nem kapom meg hatvan korona alatt. - Magasba 
emeli az uveget. - Lenyegeben tehat fele aron vasarolunk. 

Rahagyom, mert igy nem fog tiltakozni az en kosarambol elokerulo 
aprosagok lattan. - Hazamegyunk, jol bepecsugazunk es isszuk 
hozza a finom borocskat - nyomakodik kozelebb a mozgolepcson. 
Ahogy erzem, mas is lesz a programon.

A draga bor egy pillanat alatt lecsuszik a torkunkon. Rozsasodo 
hangulatunkon kivul semmi mas nem jelzi, hogy ittunk volna, ezert a 
masikat is kinyitjuk. A kulonbseg eg es fold - az elso javara. 
Kellemesen szedulok. Valami olyasmit motyogok, hogy jo-jo, csak 
allitsa meg elobb a szobat, ne forogjon.

Udv, Zita neni

Vica ) es Versa!

Marokkoba kell vizum.

Marokkoi Kiralysag Nagykovetsege,
1026 Budapest, Torokvesz lejto 12.
(1) 275 1467

Utazzatok Marokkoba!      Marokko az arab Svajc.

Agadir egy szelessegi koron fekszik a Kanari szigetekkel, szilveszterkor
25 fok van, bar az Atlanti ocean eleg hideg.
A sivatag ennel delkeletre, a fo latnivalok (un. kiralyvarosok) azonban
eszakabbra fekszenek:

- Marrakesh (Dzsama el Fna az ejszakai piac, a Koutouiba mecset, a
Saaida siremlekek, el Badii palota, a Ben Youssef medresze). Innen mar
lathatok az Atlasz havas hegycsucsai a sielokkel. :-)
- Casablanca (a repuloter, ahol Rick es Viktor Lazlo bucsuzkodott :-), a
dzsumbuj a szukban, a nemreg meghalt kiraly epitette mecset, a vilag
masodik legnagyobb iszlam temploma a mekkai utan)
- Rabat (a kiralyi palota, a kasbah, halvasar)
- Meknes (szultani szekhely palotakkal, a berber fovaros, isteni
szonyegek, a Bab Manszur kapu es a regi harem)
- Fez (a regi egyetemi kozpont egy hatalmas szukba - kis boltok
nadfonatokkal fedett atjarokkal - agyazva, medreszek - iszlam
kollegiumok, a legoregebb mecset)

Mindenutt szonyegek, kovacsoltvas holmik, papucsok, fezek, dzsellabak,
elo csirkek, halak es datolyahegyek, hennas festegetok es muezzinek.
Isteni hely, es mindenki beszel franciaul. Nem is hittem volna, mennyi
csodalatos epiteszeti emlekuk van. Amit Spanyolorszagban latni, csak
utolso maradeka a mor epiteszeti zsenialitasnak. Nagyon jo a
peksutemeny, a tejeskave, a narancs. A kocsi-berles eletveszelyes. Az
utcakolykok mindenutt fociznak.
Mi ramadankor voltunk, ilyenkor mindenki ugyanazt eszi egy honapig, de
csak napszallta utan. Elotte imadkozik (azt hiszem hat alkalommal).
Ilyenkor olcso az elet, mert nem lehet semmit sem fogyasztani egesz nap.

A menu: harira (borsoleves-szeru), datolya, fott tojas, cukros edesseg.

Le Marokkoba!
Ha keritek, keritek URL-eket a marokkoi epuletekrol.

Moulay HIXan

4.nap június 29. kedd
Laugarvatn - Selfoss - Thingvellir - Hvalfjördur - Stadir - Thelmörk - 
Akureyri - Húsavik - Thelmörk
740 km

A korai indulásnál még nem tudtuk, hogy ez lesz az egyik 
leghosszabb nap. Gyors reggeli után elbúcsúztunk a Szauna-tótól 
majd szitáló esőben Selfoss-ba utaztunk, hogy pénzt váltsunk. 
Ezután Észak felé indultunk a Thingvellír-tó irányába. Egy folyó 
völgyében haladtunk, ahol az eddigiekhez képest rengeteg kis ház 
volt, mivel ez az egyik legnépszerűbb üdülőkörzet Izlandon, 
valószínűleg a főváros viszonylagos közelsége és a kellemes zöld 
környezet miatt. 

Ezek a kedvező körülmények indokolták, hogy a gyönyörű 
fekvésű Thingvellir-tó védett terület, nagy része nemzeti park. 
Thingvellir város történelmi helyszín, hiszen itt tartották az 
országgyűléseket és itt jött létre az első európai parlament is, az 
izlandi 930-ban. A terület földrajzi érdekessége, hogy itt húzódik a 
között a két tábla közötti törésvonal, amelyeken az európai és az 
amerikai kontinens található. A tó erősen tagolt, a nyugodt 
vízfelszínen látványosan tükröződtek a vulkáni formák. A hasadék 
közelében emlékhely található jónéhány izlandi zászlóval és egy 
kis templommal. 

Utunkat nem Reykjavík, hanem a tőle északra található Hvalfjördur (fjord) irány
ába folytattuk a 48-
as úton. Nem aszfaltút, de jó minőségű és jelentős időmegtakarítást jelentett s
zámunkra. A fjordot 
sajnos csak pára felhőb
en láttuk, mivel még mindig borongós volt az időjárás. Rengeteget kanyarogtunk,
 keskeny hidakon kel
tünk át és végül ismét a sziget belseje felé fordulva az 50-es úton zötyögtünk 
tovább. Egy viszonyl
ag hosszú szakasz után 
egy Stadir nevű kis faluban álltunk meg. Ez a település már az északi tengerpar
thoz esik közelebb. 
Kissé megkésett szendvics-ebédünket a hegyoldalban található kis templom és tem
ető mellett költöttü
k el verőfényes napsüté
sben. 

Kelet felé átvágva a félszigeten, az út során többször is megálltunk még, hol e
gy tó partján, hol e
gy-egy magaslaton, ahonnan hirtelen kinyílt a táj semmihez sem hasonlítható pan
orámája. A Blönduós 
nevű városon tömör ködf
elhő ült, így vagy félórára hirtelen elvesztettük a napot és alig láttunk 30-40
 méternél tovább, de
 amint ismét felértünk a hegyek közé, már sütött nap. Útközben egy valószínűleg
 ritkaságszámba menő
 élő sarki rókát is lát
tunk, ami nagy meglepetés volt, mivel úgy tudtuk, ragadozó nem él a szigeten. K
evésbé számít ritkas
ágnak, de egy szikla oldalban látcsővel egy méretes fekete hollót is meglestünk
 a fészkén. 

Szinte az utolsó csepp benzint is elhasználva értünk Thelmörk-be, a következő s
zállásunkra. A száll
oda egy mély völgyben fekszik, mely merőleges a közeli fjord-öblére. A hegyek o
ldalában még bőven v
olt az olvadó hóból, mi
közben a szálloda strandján már fürödni lehetett. Annak ellenére, hogy este 8 ó
ra volt, még mi is g
yorsan leszaladtunk, hiszen a nap úgy sütött, mint itthon nyáron délután 4 körü
l szokott. A fürdőme
ster barátságosan a sza
bad ég alatt lévő öltözőbe irányított minket (23 C fok volt), és gyors átöltözé
s után egy félórát f
ürödhettünk, amíg a nap le nem bukott a hegycsúcsok mögé. A strandon a bejáratn
ál mindenkinek le ke
ll vetnie utcai cipőjét
, a fürdőzés előtt pedig kötelező az alapos mosdás, amihez a szappant is biztos
ítják. A tisztaságra
 nagyon ügyelnek az egész országban, a cipő levetésére a továbbiakban más közép
ületekben is sor ker
ült. 

Átöltöztünk és a közeli Akureyri-ben megvacsoráztunk egy mexikói étteremben. Eb
ben a városban tapas
ztaltuk először, hogy az ország északi részén egész éjjel folyamatosan világos 
van. A sarkkör közel
sége és az Északi-sark 
felé nyitott tenger miatt az éjszaka folyamán is jól lehet látni. A 
leglátványosabb az un. éjféli nap, amikor a nap a tenger szint 
mögött nyugszik le, majd rövid idő után ismét felkel. A június végi 
és július eleji napokban, pont utazásunk ideje alatt azonban 
gyakorlatilag le se ment, csak megérintette a víz színét. Több 
fényképet is készítettünk Húsavikban, ahová a vacsora után 
hajtottunk jó egy órányira, hogy lássuk a napot a nyílt tenger felett. 
Mögöttünk a telihold fénylett fehéren, míg a madarak a kövek 
között vijjogtak. A havas csúcsokon vöröslött a napfény, míg a 
völgyekben szürkület volt. Hajnali 1/2 3-kor értünk haza.

Az eredeti valtozat fenykepekkel egyutt itt talalhato:  
http://www.dream.hu/kosza

Udv mindenkinek!

En voltam olyan szerencses es eljutottam a Maldiv-szigetekre.
(Indiai-ocean, India alatt az egyenliton.)
Csak azt mondhatom rola , hogy a vilag utolso csodaja.
A katalogusban is jol nezett ki de valojaban sokkal fantasztikusabb.
Csak legekben lehet beszelni rola.
Valaki azt mondta egyszer, hogy ha lehet utoljara hagyjam mert
kulonben mar semmi sem fog tetszeni. Lehet hogy igaza volt.
Aki egyszer itt buvarkodott annak igen magas lesz a merceje es otthon
nem fog merulni mert csak csalodast okoz.

Az orszagrol annyit , hogy kb.2000 sziget tartozik hozza es ebbol 1200
lakatlan.Kozlekedesi eszkoz a doni ami egy eleg ketes kinezetu barka
elso vilaghaborus disel-motorral, viszont a tapasztalat azt mutatja ,
hogy megbizhato.Iszlam a vallasuk, alkohol, disznohus stb. tabu. A
turista-szigeteken a barban lehet alkoholt fogyasztani mashol nem. Na
meg hiaba is keresed.Az emberek egyszeruen elnek minden nap hal
rizssel.Kereset- mar aki nem a halaszatbol el- 200 dollar EVENTE.
Az orszag egyetlen bevetele a turizmus.
Aki ide jon kinyithatja a penztarcajat: 3 het, teljes panzio
2000 DM-nel kezdodik de a 6000 DM se ritka.
Egy OPD-buvartanfolyam 350 $ , egy merules 30-50 $ szigettol fuggoen.
Viszont a latvany megfizethetetlen.
Ha valakit bovebben is erdekel a dolog irjon valaszolok.

Csa   Feco

szia

Feco
--
EMail: 

 irta:
>Erdekelne, hogy kinek milyen elmenye, tapasztalata van 
>Ausztraliaval kapcsolatban? Rovidebb, hosszabb kinttartozkodas
>tanulsaga egyarant erdekel!

Letezik egy angol nyelvu hirlevel Experience-Australia 
Newsletter/Ezine neven, amely havonta jelenik meg. 
Utazasi tippekkel, a helyi kulturaval, erdekes helyszinek 
leirasaval, tortenelemmel es az Ausztraliaban beszelt 
nyelvi sajatossagokkal foglalkozik elsosorban. 

Bovebb info:
http://www.onelist.com/community/Experience-Australia
List owner: 
Owner: Charmaine - 
Feliratkozas egy ures uzenettel az alabbi cimen:
mailto:

Erdemes esetleg beleolvasni a Magellanon megjelent, 
Ausztaliaval foglalkozo temakba is:
http://magellan.net/magellan/forum/forum.cgi/?action=temak&uticel=5

Ime nehany ausztraliai link:
http://www.atn.com.au/
http://www.anzac.com/aust/aust.htm
http://www.csu.edu.au/australia/index.html
http://www.lonelyplanet.com/dest/aust/aus.htm

Mindezeken felul a HIX AZSIA archivumban is erdemes keresgelni,
mert Fferi reszletes ausztraliai utibeszamoloja ott elolvashato.
http://www.balogh.org/hixazsia/hixazsia.html
(A fenti weboldalra epp nemreg, a *** HIX UTAZAS *** #8-ban hivta 
fel figyelmunket Guczo!)

Udvozlettel,
Lazar Peter

Ha Franciaorszagba utazol, pontosabban az Antibes melletti vizi vidámparkba,
akkor vigyel magaddal egy halom 100 forintos ermet. Az egyik udito automata
elfogadja 10 frankosnak, sot fel is tudod valtani!
(A tobbi automata sajnos nem fogadja el)

Nemreg olvastam itt egy pragai beszamolot. En majusban voltam ott maratont
futni. A vonatot valasztoknak uzennem, hogy Pestrol csak Pozsonyig erdemes
jegyet venni, ott varakozik a vonat egy darabig, akkor kell megvenni a
jegyet Pragaig onnan. Sok ezer forint a megtakaritas a szlovakok es a csehek
egyezmenye miatt! Gondolom ez mashol is alkalmazhato fogas, csak ra kell
jonni egyszer.

udv.
Zsolt