>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Rakosirol ( 12 sor )
>Idopont: Wed Feb 21 08:19:07 EST 1996 FORUM #1907
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 

>Tegnap a Studio 96-ban (a tv kulturalis magazinja) riportot keszitettek egy
>Punkosti Sandor nevezetu uriemberrel annak kapcsan, hogy irt egy konyvet
>Rakosi a csucson cimmel, amelyet ezidaig szponzorok hianyaban nem tudott
>megjelentetni. Nem is ez az erdekes, hanem az, hogy valami kapcsan
>emlitette, hogy Rakosi 6 nyelven beszelt, meghozza nem is rosszul. Ez
>szamomra nem nagyon egyeztetheto ossze azzal a keppel, amely a hozza
>hasonlo kommunista vezerekrol es egyeb diktatorokrol kialakult bennem.

A II. Vilaghaboru utan a fogsagba esett nemet vezetokon amerikai
pszichologusok ugynevezett IQ teszteket is elvegeztek az altalanos
kihallgatasok soran. Eredmeny: szinte kivetel nelkul az ugynevezett "zseni"
szintjet utottek. A szomru valosag, hogy azok a diktatorok akiket a
tortenelem nyilvantart zsenialis gonosztevok! Persze Rakosit nem mernem
zseninek nevezni....arra ott van Napoleon aki viszont meg franciaul sem
tanult meg rendesen. Rakosi zsenialis es gatlasnelkuli intrikus volt akit a
termeszet (nem hiszem, hogy Isten) rendkivul jo emlekezotehetseggel aldott
meg. Ennyi! 

>Ezert fordulok most a tortenelmet profikent vagy csak mukedvelokent muvelokhoz
:
>igaz-e a fenti allitas, es ha igen, akkor hol es hogyan tett szert erre a
>tudasra Rakosi Matyas?

Mukedvelo vagyok.  Rakosi 16 evet toltott bortonben. Talan ez a magyarazat?

Rudolf

Kedves Miklos (Molnar): Emlited, hogy...

>Nemenyi Peter Andras veti fel a kerdest, hogy nem tunik fel a hataron, 
>mikor bejon a cucc. Hat a vamos is csak ember. O is csak kevesebbet kap. 
>mint az tarsadalmilag indokolt lenne. Magyarorszagon kevesebbet kap az 
>orvos, a mernok, a tanar, a vasgyari munkas, a katona, a tuzolto, a pa-
>tikus, ellehetetlenitik a  parasztot, sot, meg a  tokes  is  elmenekul, 
>mert csak szipolyozzak szegenyt...Ismeroseim meselik, vamosokat lattak 
>a piacon,  a  hataron  elzsebelt arut arusitottak sajat zsebre. Kez ke-
>zet mos?

Ugy tunik a tarsadalmi torzulatokert a polgarok megelheteset hibaztatjuk.
Itt rogton elbizonytalankodom. Hat nem azt irta a Menorah nyiregyhazi ri-
portja, hogy ...jobb mint Los Angeles...? Meg, hogy ...jo lovet lehet na-
lunk csinalni....? Meg aztan olvastam olyat is, hogy nalunk van a lakos-
sag szamahoz viszonyitottan a legtobb Mercedes es luxuskocsi. Ha ez  igy 
igaz, akkor miert igyekszik kifele a sok ertelmisegi es  ketkezi  munkas 
es igyekszik befele a seftes? Nem ertem miert mennek hasznos emberek dol-
gozni pl. Franciaorszagba, amikor a love az adocsalasban van otthon. Ahhoz
nem kell diploma, csak kecses csuklomozdulat, ahogy a lovet becsusztatjuk 
a VAM.-os zsebebe. Mert ugy latszik a tarsadalmi etika ma mar ott tart, 
hogy " nem bun a bun, ha mindenki bunozo ". Ez a KGST. - piacrendszer az 
atkos oroksege, de ha emlekeim nem csalnak a lengyel arusokat magyar ren-
doreink egyszer mintha csunyan osszevertek volna par eve. Kivancsi len-
nek, hogy miert? Nem volt a lengyel testvereink csukloja eleg hajlekony?
No meg, az is amulatba ejt, hogy a VAM.-os elvtarsak piacolnak. Az ismeros
meg.. nezi? Igaz, mentalitas kerdese az egesz. Valami az sugja, hogy itt 
nem a " kez kezet mos " esetevel allunk szemben, hanem a " tarsadalmi le-
robbanas rongyaival lefedett szajreban kutato kezekkel " amellyek nem mos-
nak, hanem visznek mindent, ami mozdithato. Ki egesz energiaszektort ra-
gad el, ki hataron atmentett szajret arusit,  ki sajat  veret  lopja meg.
Minden elado. A magyar nok pornoiparba "fektetheto"  erkolcsetol, a  volt 
szovjet geiger-muller szamlalokon keresztul a Margitszigetig. Hazank teny-
leg a lehetosegek orszaga. Vilag piacozoi egyesuljetek.

NPA.

Van pofad leirni, hogy azert nem valaszolsz nekem, mert annyira felremagyaraz-
  tam a szavaidat utolso levelemben, hogy "immar" (ezt irod, feketen-feheren)
  nincs ertelme annak, hogy valaszolj. "Immar".
Egyebirant jol vagy? Mar levelezesunk kezdeten sem valaszoltal semmifele ker-
  desre sem. Ki tudja, talan Olorin szemelye tartott vissza ettol. Annyi eszed
  volt csupan, hogy magadbol kikelve fenyegetozz, hogyha itthon jarsz majd mi-
  lyen kalsszul szetvered a pofamat.
Ha tenyleg jossz, kivancsi vagyok lesze-e eleg ver a pucadban, hogy igereted-
  hez hiven meglatogass es leverd rajtam indulataidat.
Nem ujdonsag nekem, hogy amikor valaki keptelen tovabb ervekkel vitazni elol-
  dalogjon a balfeneken es megprobalja masokra haritani tulajdon hulyeseget.
     Azt nem sajnalnam kulonosebben, ha Voros Miki tobbet egyetlen szot sem
irna semmifele HIX-forumon. Ha megtenne, ujbol csak kinos eloldalgassal zarhat-
na az ugyeit, mert vitakeszsege es kepessege lathatoan semmit sem fejlodott a
HIX "csataiban" toltott ido alatt. Az mar tenyleg nagy teljesitmeny, hogy vala-
ki ennyire keptelen legyen okosodni, fejlodni. Persze lehet, hogy semmi cso-
dalnivalo nincs ezen, elvegre osszefugghet mindez azzal a kepesseggel, hogy
ertelmes erveket eszrevetlenul es szo nelkul tud hagyni.                   OK

Az egesz arrol szol (ha valaki mar nagyon unna), hogy Miki nem volt hajlando
  vegervenyesen befejezni erveleset valamiben, amit eppen o kezdett feszegetni.
  O roppant viccesnek talalta az egeszet es a slusszpoent szukosebb idokre
  akarta elrakni, ki tudja mi celbol. Ha ezt vegulis nem sikerulne valamiert
  megjatszania, en nem nagyon banom. Az is lehet, hogy amit oly buszken em-
  legetett sajat diadalakent ( jelesul, hogy sikerult osszeugrasztania a FO-
  RUMot a magyarsagtudat elemezgetessel ), kielegiti ot es beeri ennyivel, a
  poent pedig megtartja maganak. Kinos, amikor az ember csak maga nevet az
  elmeselt viccen. Miki, a legkinosabb az az egeszben, hogy keptelen voltal
  arra, hogy kicsit lazabban vedd a dolgot es lerazz magadrol. Keptelen vagy
  ra, hogy egyetlen huzassal leszereld Olorint - ami tulajdonkeppen eleg mu-
  latsagos ahhoz, hogy nevetni lehessen es ne hianyozzon az igazi slusszpoen.
Ugyanakkor hiteledet erosen csokkenti, igazadat csorbitja. Olorin leszerele-
  sere elegendo lett volna az igazat irnod, jobbanmondva: megirnod. Ehelyett
  vegig futottal elole, mintha kergetnenek es kozben visszafordulva acsarkod-
  tal. Jobbulast.

Kedves Miklos, Tisztelt FORUM!

    Miklos lenyegi kerdeseket vet fel a felsooktatassal kapcsolatban.
Megprobalok nehany reflexiot irni, bar a tema ilyen "csipobol valo
valaszadas" helyett komolyabb megfontolast igenyel. Valojaban nagyon
szivesen folytatnek parbeszedet errol a kerdesrol, minel tobb
erdeklodo reszvetelevel.
    Termeszetesen engem is a sajat egyetememeen szerzett
tapasztalatok erossen befolyasolnak. Osszessegeben ket iranyban latok
tisztazni valokat.
1. Barmilyen jo is lenne a felsooktatas, a legjobb rendszeren is
lehet es kell javitani.
2. A magyar egyetemek alatalam jobban ismert resze (SOTE, ELTE),
oktatasi munkaja lenyegessen jobb, mint az alatalam es kollegaim
altal megismert kulorszagok egyetemeinek atlagos teljesitmenye. (Ezt
akar markans peldakkal is hajlando vagyok alatamasztani.) Jelen allas
szerint a kulorszagi egyetemek is nagyjabol ketfele divergalnak. Egy
alacsonyabb es sokszor a mi sztenderdjeink szerint elfogadhatatlan
szinvonalu allami egyetemekre, illetve a magas szinvonalat kepviselo
maganegyetemekre. Termeszetesen mindket valtozatra ellenpeldak is
hozhatok. Nalunk a helyzet nemikeppen forditott. Az allami egyetemek
jelentik a magasabb szinvonalat es a foiskolak valamint a
szorvanyossan letezo maganegyetemek jelentik az alacsonyabb
szinvonalat. A magas szinvonal eltero alapokon all. A nyugati
egyetemeken a penz es a jo felszereltseg a biztositeka a magas
szinvonalnak. Mi nalunk a penz es felszereletseg mostmar sok evtizede
nem elerheto. A magas szinvonal biztositeka oktatoink jo
felkeszultsege es az okatas iranti elkotelezettsege. A
magasszinvonalu oktatomunka nem kepzelheto el az intezmeny
magasszintu kutatomunkaja nelkul (ellenkezo esetben az oktatok nem
kepezik magukat az uj ismertekre). A termeszettudomanyok teruleten a
magyar publikacios tevekenyseg (ertve ez alatt a jegyzett es
impaktfaktorral rendelkezo lapokban megjelent cikkeket) az orszag
meretehez kepest magas es ezt tudjak is rolunk. Valo igaz, hogy
ugyanez nem mondhato el a tarsadalom tudomanyok es a muszaki
tudomanyok vonatkozasaban.  Ebbol az alapbol indulva es maradva a
termeszettudomanyoknal (beleertve ebbe az orvostudomanyt is) ezeken a
teruleteken meg kell tartani a pozitiv folyamatokat es teret kell
engedni az uj kezdemenyezeseknek. Pozitiv folyamatnak goondolom, hogy
folyamatossan emelkedik az onmagunkkal szemben tamasztott kovetelmeny
rendszer. Ma mar nem lehet tudomanyos tamogatashoz jutni nivos lapban
produkalt cikkek nelkul es a megkivant cikkszam is folyamatossan
novekszik. Nincs hatarozott idore szolo kinevezes, es adott pozicioba
(tanarsegef, adjunktus) is csak ket lakalommal lehet megujitani a
kinevezest. A PhD rendszerrel a sajat, jolkepzett vetelytarsainkat
neveljuk fel. Kozhely, hogy nyugati kutatohelyre kijutva, az ember
lehetosegei megsokszorozodnak. Eleg csak arra utalnom, hogy a jo
eredmeny publikalasa meg keves az eleismertseghez, a szukebb
szakterulet csak akkor hajlando elfogadni valakinek az eredemenyeit,
ha mod van az illeto szakmai megbizhatosagarol szemelyes
tapasztalatot is szerezni. Az osztondij rendszer viszont a 35 ev
alattiak kulfoldi tapasztalat szerzeset preferalja, ezert a fiatal
generacio sokkal jobb eselyekkel indul a szakmai meg- es
elismertsegert mint a jelenlegi kozepgeneracio. Termeszetesen meg
rengeteg valtoztatni valo van. Ezekbol pillanatnyilag a ket
legegetobbet mondom. Az egyetemek gazdalkodasa alapveto reformra
szorul. Pillanatnyilag az egyetemnek egyetlen bankszamlaja van es
minden oda fut be. Az adminisztracio attekinthetetlen es nehezkes. Ez
rengeteg pazarlas forrasa. Mig alapveto dolgokra nem marad penz, meg
is a kutato soksszor nem tudja felhasznalni a sajat penzet a
megadott hataridoig. Mondjuk peldaul az egyetem tevedesbol a
tamogatasodbol finanszirozott epulet felujitast, mire kiderited, hogy
hova lett a penzed es visszaszerzned, addigra mar letelt az ev es
mint felnem hasznalt keretet elveszted. A jelenlegi kozbeszerzesi
torveny ezt a kaoszt erositi. Abszurd jelensegek mas iranyban is
voltak. Intezetunk egyik professzora elnyert egy EEC grantet eleg
jelentos penzosszeggel. A grant hazahozatala megoldahatalan feladat
ele allitotta az adminisztraciot. Az egyetem bankszmlaja nem
fogadhatott valutat es masik bankszamlat nem lehetett nyitni. (A
helyzet e vonatkozasban valamelyest javult azota). Az alatalam
meglatogatott egyetemeken minden kutatonak sajat bankszamlaja van. A
tamogatasat maga hasznalja fel. Ha rosszul koltotte el a kovetkezo
evben mar nem tudna tamogatast kapni. Az egydarab adminisztrator
tobbszor annyi ember ugyeit kezeli, mint nalunk. Igaz a feladata
csupan annyi, hogy a bank szamara igazolja, hogy valoban a kutato
koltotte el a penzt.
A masik terulet, ahol valtoztatni szukseges, meg kell teremteni a
feltetleit annak, hogy kulfoldi grantakat rendszeresen palyazhassunk.
Ez egy nagy lehetoseg. Az itthoni fizetesbol nem tudok megelni. A
kint a kapott osztondijbol egy elviselheto eletszinvonalat tudok
megvalositani a csaladomnak, (a kulfoldieket mindig olcsobban
alakalmazzak) de azt a penzt itthon kapnam kifelyezetten jomodunak
szamithatnek.

Mint a beveztoben is megjegyeztem a temat tavolrol sem tekitem
kimeritettnek es szivessen folytatom.

Bathori Gyorgy

Voros Miklossal zajlott aldatlan perpatvarunk kozben kimondatlan maradt az,
  ami korul leggyakrabban vita kerekedik. Erre jo pelda volt Voros Miklos
  esete is, aki noha ugy velekedik, hogy a nemzeti hovatartozas kultura es
  neveles kerdese, megsem mert eljutni arra a kovetkeztetesre, hogy akinek
  nem adatott meg, hogy jo nevelest kapjon s elegendo kulturalis felkeszult-
  seget szerezzen, holtaig potolhatja ezt a hianyossagot.
Talan az a baj (es ebben peldaerteku Voros Miklos esete), hogy azok, akik
  maguk erednek neki a tanulas es kulturalodas ismeretlen vizeinek, neha
  eltevednek. Lehetseges, hogy ez a szandek eleve el kell utasitsa a mar jart
  utak koveteset? Eleve csak uj megoldasokat tart elfogadhatonak es csak
  uj szemleleteket keres? Ez magyarazat lenne arra, hogy miert all meg a cel
  elott es miert nem mer kimondani alapigazsagokat, miert nem szembesul az
  igazi problemaval es vegtere miert nem hajlando mas erveket, mas szemleletet
  is elfogadni.
Nem tudom a valaszt, csak toprengek. Az mindenesetre megfigyelheto, hogy aki
  a nemzeti hovatartozas ertekes es alapveto voltat elutasitja, altalaban
  valamifele nagyonis modern eszmet vall magaenak. Szarkasztikusan megfogal-
  mazva egy hasonlat jut eszembe: a mindig ujabb es ujabb taplalkozasi mod-
  szereket hirdeto reformetkezok tegnap meg a fott zoldsegre eskudtek, ma a
  vajon paroltra eskusznek, holnap pedig a nyers zoldsegre fognak eskudni.
  Kozben azzal indokoljak az allaspontjukat, hogy az ilyenesilyen proble-
  mara egyetlen megoldas az ilyenesilyen taplalkozas - es minden megoldas mas
  es mas problemara jelent majd gyogyirt, mert egeszen nyilvanvalo, hogy
  tulajdonkeppen nem a taplalkozassal van a baj elsosorban es nemhiaba vallanak
  csodot az ujabb es ujabb elmeletek - a problemak mindig ujra jelentkeznek.
Atultetve a nemzeti hovatartozas kerdesere: ez nem megoldas es nem eszkoz,
  amivel valamire gyogyirt, valamihez kulcsot talalhat az emberiseg. Ez ennel
  sokkal kevesebb. Ha mar megvan ez, akkor kiindulasi alapot jelent, de nem
  a vegso erv es az utolso szo a gondjaink megoldasaban. Csak egyetlen dolog
  biztos a nemzeti hovatartozassal kapcsolatban: alapveto dolog es elengedhe-
  tetlen. Ugyanugy elsajatitando, mint a beszed a kommunikaciohoz, vagy a
  mozgas mindenhez, amiben motorikusan mukodik az emberi leny.
Raadasul letunkhoz, eletunkhoz hozzatartozo, attol el nem valaszthato dolog,
  esszencialis tehat - de errol lentebb. Addig eleg annyi, hogy muszaj
  valamikeppen megvalositani, eletunkbe beepiteni, nem eltagadhato sem
  onmagunktol sem masoktol es ilyetenkeppen egyatalan nem mindegy, hogy
  mi modon eljuk meg, mikent ultetjuk be eletunkbe.
      Amikor valami effele esszencialis dolog hianyzik az emberbol, olyan,
mint a no csaladban betoltott szerepenek eltorzulasa: a no az, aki a ferfinak
tamasz es biztos pont kellene legyen. Hala a nomozgalmaknak a no mamar minden
mas lehet es akar is lenni (ha egy kicsit is koveti a divatot), mikozben el-
vesziti a szamara testreszabott szerepet. Hala a ferfisovinizmusnak, a no neha
nem mas, mint rabszolga es emiatt vesziti el valodi szerepet. Mi a megoldas?
Erre mindenkinek maganak kell valaszolnia. Ez az, amire a nemzeti hovatartozas
kapcsan azt mondtam, hogy maganugy es mindenki maga kell megelje es megvalo-
sitsa. Eszembe jut egy gyerekrajz, amin egy gyerek a csaladjat rajzolta meg.
A kepen lathato volt a gyerek, aki az anyja egyik kezebe kapaszkodik, az anya,
aki a szabad kezeben oriasi szatyrot cipel, es az apa, aki az anya nyakaban log
egy "kenguru"-ban. Ez a modern elet. Arrol kene beszelnunk, hogy ezt hol ron-
tottuk el. Ezen belul csak egyetlen veszteseg a nemzeti hovatartozasunk elvesz-
tese - hianya semmivel sem szomorubb es iszonyatosabb mint mas elveszett dol-
goke, de eppen az, hogy mindegyik egyenlo sullyal esik latba azt jelenti, hogy
egyiket sem szabadna nelkuloznunk. Aki egyet eltagad, mindet eltagadja es
vegkepp elveszett emberre lesz.                                       Olorin