[Text 2702914 from COM]

Tema: Halalkozeli elmenyek ertelmezese

math irta:
> A halalkozeli elmenyek soran az agy oxigenhianyos allapotba kerul, azaz
> rosszul funkcional. Legujabb kutatasok szerint az oxigenhianytol a
> keregben olyan morfiumszeru anyagok termelodnek, amelyek a morfumhoz
> hasonloan halklucinaciokat es boldogsagerzest okoznak. Termeszetesen
> mindenkinek neveltetese szerint jonnek elo a hallucinaciok es neveltetese
> szerint interpretalja az elmenyeket. Olyan ez, mint az alom.

A temaval foglalkozo kutatok szerint a kerdes nem ilyen egyszeru. Vannak
olyan megfigyelesek, amelyeket nem lehet ezen az alapon megmagyarazni.
Peldaul azt, hogy komaban levo emberek mikent emlekezhetnek kesobb a veluk
tortent dolgokra, elhangzott beszelgetesekre. Bokkenot jelent az is, hogy
olykor olyan dolgokrol is beszamolnak ezek az emberek, amit abbol a
perspektivabol, ahol a testuk fekudt, nem is erzekelhettek. Peldaul meg
tudtak mondani, hogy hanyas szam van irva a mutolampa tetejere, ami csak a
plafontol nezve latszik...

Termeszetesen el lehet tekinteni ezektol a tenyektol, ha valakinek
vilagnezeti szempontbol kenyelmetlenseget okoznak. Ezzel azonban
nyilvanvaloan a tudomanyossag es az objektivitas alapveto elveit adnank fel.

Szoval nem az a fo kerdes, hogy a halalkozeli elmenyek *belso*
taapasztalatait hogyan lehet magmagyarazni, hanem az, hogy a kulvilagra
vonatkozo eszlelesek hogyan tortenhettek meg ebben a helyzetben. Az
erzekeken tuli erzekeles (extraszenzorialis percepcio) a legnagyobb rejtely
a tema kutatoi elott, s ezt eddig senki sem tudta hagyomanyos materialista
modon megmagyarazni. Ezert a (1) biologiai es (2) pszichologiai
magyarazatokon kivul a kutatok ugyanugy elfogadjak a (3) spiritualis
ertelmezest (illetve ezek kevereket) is.

Javaslom figyelmedbe a "Kharon" cimu Thanatologiai Szemlet (tanulmanyok,
esszek a halalrol es a gyaszrol). A SOTE Magatartastudomanyi Intezeteben
szerkeszti Pilling Janos. Ha erdekel a tema, elektronikusan is tudok kuldeni
egy-ket tudomanyos tanulmanyt a temaban.

Udvozlettel:
Isvara

T. Tudomanyolvasok!

Ujabb otleteimmel folytatom a cikkeim sorozatat. Idokozben olyan kerdesek is
felmerultek bennem a cikkeim nyoman, amelyek nem csak kizarolag az uj
szemleletemhez kapcsolodnak, hanem az alt.rel.-re altalaban.

Amikor a fenysugarak voroseltolodast szenvednek a terido gorbuletenek a
hatasara, akkor fellep egy energiaveszteseg, tekintve, hogy az alacsonyabb
frekvenciaju fotonok kevesebb energiat szallitanak. Ebben a problemaban nem
segit ki bennunket az ekvivalencia elv. A gyorsulo rendszerben felelosse
tehetjuk a mozgasallapot valtozasat az energiakulonbsegert, de ha nincs
gyorsulas, csak gravitacios ter, akkor is el kell tudni szamolnunk az
energiaval. Ez eddig tudomasom szerint nem tortent meg, a voroseltolodast
szenvedo sugarak energiaja kiserteties modon eltunik. De vajon hova? Ez egy
nyitott kerdes.

A valaszra csak tippem van, amik igencsak ujszeruek, bar ismert dolgokat
hasznalok fel a magyarazatomhoz. Elso lepesben, es ez egy teljesen uj
feltetelezes, a terido sajat maga tarolja az igy felvett energiat. Az
energia tarolasi modja teljesen ismeretlen, de szukseges feltetelezni a
kovetkezo lepesekhez. Az eltarolodott energia kesobb felszabadulhat,
meghozza ketfele keppen.

Az elso esetben, ha anyag kerul a kerdeses terido reszbe, akkor az anyag
felveszi az energiat, mintha egy fotont nyelne el. A foton energiaja a
kozmikus hattarsugarzaseval egyezik meg, vagyis ez a jelenseg okozza a
kozmikus hattersugarzast. A foton energiaja nem fugg a felvevo anyag
mozgasallapotatol, sebessegetol, es ezert nem figyelhetunk meg a kozmikus
sugarzasban Doppler-effektust.

A masik esetben, ha a teridoben mar tul sok energia halmozodott fel, akkor
uj reszecskek keletkeznek. Ez nagyon hasonlatos ahhoz, amit Hawkins a fekete
lyukak parolgasarol gondol, voltakeppen az o otletet alakitottam at.
Mellesleg a nagy tomegu csillagok kozeleben, ahol nagyobb a voroseltolodas,
es tobb energia veszik el a sugarzasokbol, tobb reszecske is fog keletkezni,
tehat meg ebben is hasonlit az en magyarazatom az ovehez.

Hat mara csak ennyi volt.
Udv: Takacs Feri

Tisztelt Tudomany!

 kerdezte:
>Regota foglalkoztat a dolog, hogy az ember miert olyan, amilyen.
>Miert pont 1,5- 2 m magas. Miert 2 keze, 2 laba van, stb. ?
>...
>Azert van hajunk, hogy melegitse a fejunk, es ne kapjunk napszurast.

>Tudjatok folytatni?

Van egy nagyon jo konyv, amelyik ezzel foglalkozik:

Desmond Morris: A csupasz majom
 Europa konyvkiado, Budapest 1989



                       Aggod Jozsef

Jo Nagyokat Kivanok!

0. Skala alatti esemeny
Nincs biztonsagi jelentosege.

====UZEMZAVAROK=========

1. Rendellenesseg
Mukodesi vagy uzemviteli rendellenessegek, amelyek nem jarnak kockazattal, de
a biztonsagi intezkedesek hianyossagait jelzik............

2. Uzemzavar
Muszaki uzemzavarok vagy rendellenessegek, melyek ugyan kozvetlenul nem
befolyasoljak az eromu biztonsagat, de a bizt. intezkedesek ujraertekelesehez
vezetnek.........

3. Sulyos uzemzavar
-Radiaoaktivitas korny. kibocsatasa, mely a kornyezetben legjobban
veszelyeztetett szemelynel nehany tized milisievert dozist eredmenyez. A
telephelyen kivul vedelmi intezkedesekre nincs szukseg....
-Berendezeshibak vagy uzemviteli zavarok miatt magas sugarszint szennyezodes a
telephelyen (50 milisievertet meghalado egyeni dozisok)...
-Uzemzavarok, melyeknel a bizt. rsz. nem tudtak volna megakadalyozni a
sulyosabb esetet, ha valamely kulso tenyezo fellep....

Pelda: Vandellos, Spanyolorszag 1989

====BALESETEK============

4. Elsosorban letesitmenyen beluli hatasu baleset
- rad.akt. korny. kib. a legveszelyeztetettebb szemelynel nehany milisievert.
A telephelyen kivul vedelmi intezkedesekre nincs szukseg, kiv. az elelmiszerek
esetleges helyi ellenorzeset...
- A reaktor zonajanak karosodasa mechanikai hatasok es/vagy megolvadas
kovetkezteben.

Pelda: Saint Laurent, Franciaorszag 1980

-A dolgozok sugarterhelese oly mertekben, mely akut egeszsegi hatasokkal
jarhat (1 sievertes nagysagrendben) (Igen sievertben van megadva, bar itt
asszem gray-ben kellene, ha valaki igzan tudja (nem csak hallotta valhol a
valakitol), akkor erdekelne, hogy szabvany szerint mikor sievert es mikor gray
(es egyaltalan kis avagy nagybetuvel kell irni??)

5. Telephelyen kivuli kockazattal jaro baleset
-Hasadasi term. kib. a korny-be (szaz-ezer terabecquerel jod-131 egyenertek
menyisegben)A balesetelharitasi tervek reszleges vegrehajtasa (pl.: helyi
elzarkoztatas, kitelepites) szukseges egyes esetekben az egeszsegugyi hatasok
valoszinusegenek csokkentesere.

Pelda: Windscale, UK 1957

-A zona nagy reszaenek sulyos karosodasa mechanikus hatasok es/vagy megolvadas
kovetkezteben.

Pelda: Three Mile Island, USA 1979

6. Sulyos baleset
Has. term. kib. a korny-be (ezer-tizezer terabecquerel jod-131 egyenertek
menyisegben). A balesetelharitasi terv teljeskoru alkalmazasara nagy
valoszinuseggel szukseg van a sulyos egeszsegi hatasok korlatozasa erdekeben.

7. Nagyon sulyos baleset
A reaktor zonajaban levo anyag egy reszenek a korny-be valo kibocsatasa,
beleertve a jellemzoen rovid es hosszu elettartamu radioaktiv hasadasi
termekek kevereket (tobb tizezer tb. jod-131 egyenertek meny.)
Akut egeszsegkarosodas lehetosege fennall. Kesoi egeszegi hatasok nagy
teruleten, feltehetoleg tobb, mint egyorszagot erintoen. Hosszutavu korny.
kovetkezmenyek.

Pelda: Csernobil, SZU 1986

A fentieket egy kb nyolc eve (lehet hogy csak hat), Pakson trett latogatas
alkalmaval kapott "repi"kiadvanyrol irtam be. (bocsi, de foleg a kisebb
szamoknal kihagyva dolgokat) A kiadvany a Nemzetkozi Atomenergia Ugynokseg
skalaja alapjan az Orszagos Atomenergia Bizottsagnal keszult.

Altalanos egyeb: minden szint tiz szazalekkal valoszinubb, mint a felette
levo.
A fentiek alapjan jol latszik, hogy a mostani Japan baleset miert otos. A 
Three Mile Island-en 1979-ben bekovetkezett eseny a reaktorzona sulyos
karosodasat idezte elo. A telephelyen kivuli radioaktiv kib. nagyon
korlatozott merteku volt. Ott egy atomeromuben torpent a baj, es bar sokkal
sulyosabb volt maga gebasz, de a biztnsagi rendszer is jobb volt. Most
Japanban, NEM egy atomeromuben tortent a baj, azaz nem egy dirrekt ilyen celra
tervezett kutyuben sikerult a fiuknak osszehozniuk a kritikus tomeget, meg a
moderatort... a biztonsagi rendszerek nagy joindulattal ippeghogycsak
mukodtek, ezert ez a kornyezeti terheles miatt lett az otos kategoriaba
sorolva. Raadasul a leeresztett viz, meg le is tovabbi kezelest igenyelt.

byte

madjoe

ps.: remelem tetszett, mert vagy fel orat irtam :)

"Beware
 Of entrance to a quarrel, but, being in,
 Bear't that the opposed may beware of thee."           (-Hamlet I:3)

Koszonom a sok hozzaszolast. A kovetkezoket tudtam meg Toletek:

Janos: nap is epp ebben a tartomanyban sugarozza energiajanak
legnagyobb reszet.
Magassag: Gravitacio, suruseg, izmok es a csont szilardsaga.
Ebbol kijon, hogy ennyi az optimum.

Titusz: 1. Kisebb frekvencian a termikus zaj lesz tul nagy.
2. UV fele pedig igen hamar abba a tartomanyba jutunk, ami a kemiai
koteseket felbontja.

Laci: A testmagassag oka: egyensuly a stabilitas es a szeles latokor kozott;
egyensuly a gyors mozgas es a testi ero kozott.

Andras: Azért nem kopott el a szemöldököd a törzsfejlodés során, hogy ne
csorogjon
az izzadság a szemedbe, védje a szemed a támadásoktól. Azért van annyi izom
a testedben, hogy minden irányban tudjál erot kifejteni minél hatékonyabban.

Zoli: nincs fulcimpaja.
> -------------------------------------------------

Lenne meg nehany kerdesem az elobbiekkel kapcsolatban:
Ha a Fold kisebb lenne, mi nagyobbak lennenk?
Minden csillag ebben a tartomanyban sugarozza energiajanak nagyobb reszet?
Ha mas naprendszerben alakult volna ki az elet, akkor is ilyenek lennenk?

Im

Valasz math-nak

A Termodinamika masodik fotetele valoban zart rendszerre vonatkozik,
de ha jobban megvizsgaljuk a helyzetet, rajovunk nehany dologra.
Azt irtad, hogy az az energia, ami a polimerek kialakulasat segitette, a
napbol, az idojarasbol es vulkani tevekenysegbol szarmazott.
A napbol nem szarmazhat az energia, hisz a vizen nem tud athatolni az
UV-feny, a ho energiaja meg csekely mertekben ervenyesul. Hisz a vizet
maximum 100C fokig lehet melegiteni.
AZ idojaras hatasat megint ki lehet zarni, hisz a viz alatti molekulak
teljesen el voltak hatarolva az idojaras hatasatol (villamlas stb).
A vulkanikus hatasbol szarmazo energia szinten ketseges, mert a viz
megint csak maximum 100C-ig melegedhet fel. A vizbe folyo lava pedig
csak lokalisan hathat, ott is destruktivan. Tehat a masodik fotetel
az oslevesben zajlo reakciokra nezve fennall, mert azokat (az elobb
sorolt dolgok miatt) nyugodtan tekinthetjuk zart rendszernek.
"A kezdeti es kornyezeti felteteleket lehetetlen egy ekkora
rendszernel pontosan vegigkovetni. Ezert kielegito magyarazat az,
hogyha megmutatjuk, hogy ami tortent, az lehetseges, az adott
feltetelek melett." - irod.
De ez nem azt jelenti, hogy szamos helyen hatalmas tatongo urt
hagyhatunk a magyarazatban (foleg ha az evolucio egeszet veszuk figyelembe)
es ezeket az uruket a 'valahogy', a 'sokido allt rendelkezesre', es a
'veletlen' szavakkal tomjuk be. Ha valami kialakulasahoz nincsenek meg a
szukseges feltetelek es a szukseges korulmenyek, akkor az - barmennyi ido
teljen is el, es barmekkora szerepet is jatszon a veletlen - nem fog
kialakulni.
Tegyuk fel, hogy kialakult az elso RNS, es belole az elso feherjek
(bar ez is ketseges, de tegyuk fel). Akkor is nyitva marad az a kerdes, hogy
mikent alakultak ki ezekbol az elso sejtek es azok bonyolult molekularis
gepezetei, "gyarai" es bonyolult mechanizmusai? Ezek tudvalevoleg joval
bonyolultabbak egy egyszeru makromolekulanal.

Balazs

Tema: virusok (valasz Gogynak es Belanak, 895. HIX)

A be- es kilegzes az oxigen felvetelet jelenti a kornyezetbol,
melyet minden aerob prokariota megtesz.

Az endo- es exocitozis (mint anyagcsere) az eukariotaknal van,
a prokariotak aktiv transzporttal vegzik az anyagcserejuket.

AZ RNS-t azert irtam, mert a virusok orokito anyaga lehet RNS
es DNS is, de en az orokito anyag lemasolasarol beszeltem, ami az
emberben termeszetesen DNS. Tehat az, hogy az RNS-emet nem tudom
lemasolni, nem baj mert a DNS-emet viszont igen, es kepes vagyok ezt
megtenni mas elolenyek segitsege nelkul.

Az aminosavak ugy kerultek ide, hogy az aminosavak mindenki szerint
elettelenek, es igy idealis volt az elettelen dolgok peldajakent.

A virus sem vegez anyagcseret, mert az anyagcsere az anyagok le-
adasat es felvetelet jelenti, nem pedig csak leadast.

Az pedig, hogy a virusok gazdaszervezet-szukseget azzal magyarazzuk,
hogy a virusok szamara a gazdaszervezet a kornyezet, az nem jo erv.
Mert a tobbi eloleny ( vagyis bizonyos reszuk, a parazitak) ha ki is
hasznalnak egy masik elolenyt, akkor is kepesek sajat maguktol lemasolni az
orokito anyagukat - ezt csak a virusok nem tudjak onalloan elvegezni.

A virusok burokvaltasa (valtoztatni tudjak a felszinuket pl:az
influenza virus) nem bizonyitek az alkalmazkodasukra, mert
nem bizonyitott, hogy kulso inger hatasara tortenik.

Az, hogy mi (emberek) is *csak* kemiai vegyuletek es reakciok vagyunk -
ahogy Gogy irja -, egyaltalan nem evidens. A virusokban is vannak kemiai
reakciok, es a mi testunkben is - nekunk azonban szamos tulajdonsagunk van
meg, ami a virusoknak nincs, viszont minden mas elo rendelkezik vele (lasd a
multkori felsorolasomat). Tehat lehet bennunk valami plusz az elettelen
anyaghoz kepest, mert kulonben nem lennenek ezek a kulonbsegek kozottunk es
az elettelen anyag kozott. A 'plusz' lehet az a dolog, ami az elettelen
anyagot az elet tulajdonsagaival ruhazza fel.

Balazs

Sziasztok !   
   
Tul nagy volt a csend, ezert elvonasi tuneteim 
enyhitesere beleneztem a HIX CD archivumba.

Reagalva Meszaros Laci - 1997 februarjan -  
a TUDOMANY #1 -ben  kozzetett gondjara :

>... Ennel ravaszabb modszer ha veszunk egy nagyon gyors
>sugarkapcsolot. Hogy, hogy nem: mar ezt is feltalaltak (pikoszekundumos
>lezerimpulzusokat csinalnak vele, de nem tudom minek).

Belebotlottam egy regebbi konyvbe, mely a fotoszintezis 
folyamatainak idofuggesevel foglalkozik.
A vizsgalatokhoz mar a 70-es evekben szukseg volt 
nagy fotonsurusegu 5..10ps idotartamu impulzusjelekre.

Moskowitz es Malley a Rhodopseudomonas sphaeroides
reakciocentrumaban lejatszodo energiaatadas es oxidacio
kinetikajanak tanulmanyozasara pikoszekundumos
spektrometert szerkesztett 1978 tajan.

Udv: zoli