Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 269
Copyright (C) HIX
1996-10-01
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 pocegodor (mind)  23 sor     (cikkei)
2 hattyudal (mind)  71 sor     (cikkei)
3 egy oreg meadows-rovat (mind)  93 sor     (cikkei)
4 zold yahoooo! (mind)  49 sor     (cikkei)
5 Perzisztens gondjaink (mind)  68 sor     (cikkei)

+ - pocegodor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt KORNYESZ!

Szeretnem egy ismerosom esete kapcsan a kovetkezo temaban a
velemenyeteket kerni.

Nem tudom, hogy mennyire elterjedt az a gyakorlat, hogy csatornazassal
nem rendelkezo hazaknal (ahol ugyebar szennygodrot kell hasznalni) ugy
epitik a pocegodrot, hogy reseket hagynak a falaban, hogy a viz
elszivarogtatasaval a le betomenyedhessen. Igy ritkabban kell
szippantani.
Meg ragondolni is rossz, hogy peldaul konyhakertet telepitenek fole...
Mennyiben koncentraljak a konyhanovenyek es gyumolcsok a haztartsbol
lefolyo mindenfele lotty szurletet? S ha ezt eszi az egesz csalad a
tipego gyerekeket is beleertve?

Egyszer en lattam egy almafat kipusztulni amiatt, hogy a pocegodor fala
eszrevetlenul beomlott, s a fold korulotte feheresen elszinezodve
eliszaposodott kb 1 meter melyen. S a fa eppen folotte probalta hozni a
termeset...

Elore is koszonom a hozzaszolasokat.
Udvozlettel:
Berke Tamas
+ - hattyudal (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(olyan hattyu dala, amelyik jol feltankolt POP-vel egy to fenekerol. Elegge
rekedtes ez a dal...)

Kedves Edit!
Azt hiszem a dolog kezd elfajulni. Tegyuk me'g meg a magunk zarokoret es
utana vonjuk le a tanulsagot. Ugy ertem, tolem ez az utolso nyilt level Hozzad.

Minden informaciodert halas vagyok, termeszetesen elhiszem oket. De az, hogy
a Svajcban merheto legkori DDT Afrikabol szarmazik, nem informacio, hanem
allitas.

1.) azt, hogy en valtozatlanul alultajekozottnak tekintem magamat,
tekintheted akar a sajat kudarcodnak is. Tulsagosan leegyszerusitettnek
talalom az altalad sugallt kepet: a hexaklorbenzol, a hexaklor-ciklohexan
viszonylag magas goznyomasanak koszonhetoen eleg nagy mozgekonysagu. A DDT
is hasonlo mechanizmussal terjed, ugyanis onnan is kimutattak. A DDT-t mar
regota nem hasznalo Svajcban a csapadekbol kimutathato a DDT es egyik
bomlastermeke. Tobb DDT, mint bomlastermek, tehat friss eredetu, tehat onnan
szarmazik, ahol meg ma is hasznaljak oket. Van kozben egy tenger, parezer
kilometer, nem szamit. 

2.) azt, hogy ezek a szerves klorozottak terjednek eleg regota elhiszem, azt
nem hiszem, hogy a mialtaluk husz eve kiszort szemet  bekesen uldogel
valahol, mig a fejlodok altal most hasznalt joszagok eszveszejto sebesseggel
terjednek. Hol van az a Hungaria Matador amivel nagyapam probalta irtani a
krumplibogarat? Le nem bomlott, akkor hol van? Elment Afrikaba hogy friss
csapatokkal terjen vissza? Es ha Horvatorszagban meg Svajcban az a HCH meg
PCB szemerkel az esovel, amit mittudomen, Csa'dban szornak ki, mi tortent a
gazdagabb francia meg olasz parasztok szazfele nem kevesbe kellemetlen
novenyvedoszerevel? Nem birok elszakadni egy keptol: nagyapam Matadorja mint
egy vizilo fekszik egy mocsar aljan, lusta hogy maga is utnak eredjen, hat
csak integet a felette elszaguldo hasonszoru rokonainak, akiken
elteveszthetetlenul rajta van a cimke:"made by Monsanto for damned
developing polluters"  (a fiatalabbak kedveert: gyerekkoromban letezett
Magyarorszagon a Hungaria Matador nevu szer, DDT es HCH kevereke) Vedd mar
eszre, en azt vitatom, hogy az a szemet aminek kiszorasara az o
penztarcajukbol futja es amennyi abbol idejut az egyaltalan osszemerheto
lenne a fejlett orszagokban felhasznalt mennyiseggel.

4.) mintha a vitaszellem egyoldalu olvasasra sarkallna: A Prince William
Sound sztorijat nem azert kalapaltam be a KORNYESZbe, mert azt tartom a
legnagyobb katasztrofanak, hanem azert mondatert, hogy: "Fenemod hatekony
tud lenni a tudomany, nem?"

 ugyanebbol a levelembol:
>>THE CONSENSUS AMONG DEVELOPED COUNTRIES FOR RESTRICTIONS ON POPs RESULTS
>>IN LARGE PART FROM KNOWLEDGE THAT THESE COMPOUNDS CAN MOVE THOUSANDS OF
>>KILOMETERS FROM THE POINT OF RELEASE
>Ne tessek viccelni! Jo lenne tudni, mibol all ez az egyetertes.
Nem  onamitas ilyen merteku felelossegteljes gondoskodast elhinni a
politikusainkrol? Te tenyleg tudomanyos bizonyiteknak tekinted egy ENSZ
konferencia kozlemenyet? 

Es a tematol valo bucsuzaskeppen megismetlem allitasaimat:
 Ha nem tudjuk a fejlodok gondjait megoldani es az o"a'ltaluk talalt
megoldas nem okoz nagyobb kart nekunk, mint amit mi okozunk nekik, hagyjuk
oket bekeben.
 Nem vagyok meggyozodve arrol, hogy a vilagszerte merheto mindenfele
klorozott szerves szemet a fejlodo orszagok friss felhasznalasanak
eredmenye. Meg ha be is tiltjuk a DDT-hasznalatukat, akkor is csak elenyeszo
toredeket oldottuk meg a problemanak.
 Nem talaltam semmit arra, hogy milyen mertekben, milyen utakon kerul vissza
a kornyezetunkbe a regen hasznalt, de meg le nem bomlott POP.
 Most sem vagyok meggyozve arrol, hogy a DDT fo globalis transzportja
legkori folyamat. Az, hogy pikogramm/kobmeter hatterkoncentraciokat mernek
az nem azt jelenti, hogy legihidon jutott el mindenfele. Az csak azt
jelenti, hogy mindenhol ott van.

Valtozatlanul kivancsi vagyok minden olyan adatra, amely segit ezeknek a
kerdeseknek a megerteseben.
Laszlo Barna
+ - egy oreg meadows-rovat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

bocs, ezt hajdanan elfelejtettem bekuldeni.  szerintem azert meg most 
is erdekes lesz.........
diana

WE CAN'T LOAD EVERYTHING ONTO THE LAND

	I'm just back from a meeting of forest products companies in which
everyone was enthusing about fiber that doesn't come from forests.  Proud
entrepreneurs were handing around kenaf paper, boards made from wheat straw,
cardboard made from hemp.

	These products, they said, can stop deforestation.  Over the last 50
years one-fourth of the world's forests have disappeared.  The human population
is growing by 90 million a year.  World paper demand is doubling every 20
years.  These trends can't last forever or even much longer.  Some companies at
the meeting are already facing wood shortages.

	The folks who make pencils, for example, say they're running out of
incense cedar, which has provided pencil stock for decades.  They're
experimenting with pencils made from recycled cardboard.  Paper companies are
fooling around with bamboo, flax, sugarcane waste and fast-growing tropical
trees, sown and fertilized like corn fields, harvested every seven years.  With
such plantations, one guy told me, we can grow all the world's paper on an area
the size of Sweden.

	I would find this news cheery, if I knew there were enough chunks of
unused tropical farmland to add up to a Sweden (and in 20 years two Swedens),
and if I hadn't also been listening to the energy industry.  Low oil prices may
be lulling consumers, but suppliers know how many oil fields are nearing the
end of their productive life, and they're watching global conferences get
serious about cutting back fossil fuel burning to ease the greenhouse effect. 
We'll need substitutes for oil, coal, and gas later or sooner.  One alternative
they're talking about is biomass.

	The North Dakota company making kitchen cabinets from straw may have to
compete with the Danish company making boilers that burn straw by the bale
(loaded in with forklifts) to make electricity and steam for district heating. 
Sugarcane waste is already a major fuel in sugar mills.  Those fast-growing
tropical trees are needed for village cooking.  We subsidize Archer-Daniels
Midland to make car fuel from corn, and millions of cars in Brazil run on
ethanol made from sugarcane.  The Germans and Swedes are perfecting cars that
run on vegetable oil. 
 
	Is there enough farmland to relieve depleting forests and depleting oil
wells at the same time?  And depleting fisheries?  Thirteen of the fifteen
major ocean fisheries are in decline, primarily because of overfishing.  That
industry too has thought of a substitute: aquaculture.  The trouble is, the
feed for fish farms comes not from the ocean's food chains any more, but from
grain raised on land.

	So we are planning to transfer the burdens currently borne by the
forests, the oceans, and the oil wells to the farmland, while feeding 90
million extra people each year, though we are not feeding everyone sufficiently
now.  Meanwhile, in one of the least noted and most historic shifts of this
century, total food raised per capita worldwide peaked in the mid-1980s and has
gone down ever since. There are many reasons for that turnaround, but one of
the big ones is the loss of cropland.

	In the last ten years the United States has buried 3.8 million acres of
prime soil under buildings and pavement.  Over the same period booming Asia
lost ten percent of its grainland to urbanization.  Erosion, salinization, and
other forms of bad management have destroyed, according to the U.N., 16 percent
of global cropland, with another 52 percent "moderately degraded" and showing
"greatly reduced productivity."

	While the world's swelling cities are paving farmland and demanding
food, they are also sucking in water.  San Diego and El Paso are buying water
away from farmers.  Parts of India, Indonesia, and Malaysia will have to
irrigate 15-30 percent less land to meet their urban water demands.  From China
to Mexico to California's Central Valley, irrigation is pumping out groundwater
faster than it recharges.  When the water is gone, some of the world's richest
soils will no longer be able to grow food or fiber or energy.

	The agriculture sector is planning to solve these problems, of course,
by using more fossil fuel for fertilizer, by expanding forests to renew water
supplies and control erosion, and by composting straw and other fibrous wastes
to bring back the humus content and water absorptive capacity of the soil.

	Something here does not compute.

	I have no doubt that we can increase crop yields, make fish and fiber
plantations, turn almost any plant into fiberboard or paper, recycle massively,
run cars on biofuels, and use the earth's resources with much higher efficiency
and more careful stewardship.  I hope we will.  I just don't see how we'll get
there, if the managers of every resource plow heedlessly through it, assuming
they can turn to some other resource when theirs is gone.

	Maybe we should set up a simple rule: before you try to impress us with
your brilliant plans for invading some other resource base, please show us how
efficiently and sustainably you can manage your own.

	(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)
+ - zold yahoooo! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

kicsit megkesve (de fogyva nem), de itt egy valoszinuleg fontos 
korny. adatkereso szolgalat a halon (persze a Recece futtatasaban).
ha van odavalo zold page-etek, szerintem erdemes nekik elkuldeni.

diana

------- Forwarded Message Follows -------

The Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe (REC) has
started the public testing phase for its new Internet based service code named
EnviroPhantom. 

The EnviroPhantom is an Yahoo-like search/indexing robot which crawls Internet
sites dedicated to environmental issues in the Central and Eastern European
(CEE) Region. Currently there are over 11,000 pages indexed including
information from over 30 Internet sites dedicated to CEE environmental issues.

The service is currently accessible at:

http://www.rec.hu:8080

Please be aware that at this point we don't have a "Yahoo-like" hardware to 
support this service. Currently the EnviroPhantom is running on the same 
machine as our Web server, so, searches can be a bit slow.

If you are aware of a site which is not being indexed by the Phantom, please
submit your URLs with a short description of the site to .
If you submit 10 or more URLs covering environmental information in the CEE
Region, you'll receive a free REC "Endangered Species" T-Shirt.

Check also our EnviroDirectory, a database with information about more than 400
 
Internet Environment related sites at:

http://www.rec.hu/rec/databases/envirodirectory/search.html

All other questions, bugs, comments should also be directed to 


                                /\_/\
          "Cyberspace is where..|@ @|..the WILD things are!"
/~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~QQQ~~(_)~~QQQ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~\
| Rossen Roussev                                                    |
| Information Systems Officer, Webmaster       Tel: (36-1) 250-3401 |
| Regional Environmental Center                Fax: (36-1) 250-3403 |
| for Central and Eastern Europe              e-mail:  |
| Miklos ter 1                                   http://www.rec.hu/ |
| Budapest 1035, Hungary                     http://www.rec.hu:8080 |
\-------------------------------------------------------------------/
+ - Perzisztens gondjaink (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sajnos (?) hosszabb tavolletem miatt csak most reagalhatok az elmult 
ket het 1-2 megnyilatkozasara.

BARNANAK:  a hexaklorbenzol, mint koztudott (The Pesticide Manual, 
10. ed., 1994), elsosorban gombaoloszerkent ismert, de pl. PVC 
lagyitokent, langmentesitokent, pacoloszerekben es elektromos 
szigetelokben, es ipari szintezisek kiindulo anyagakent is hasznaljak.  
Novenyvedelmi (fungicid) akalmazasa Mo-on mar evek ota nem 
engedelyezett.  Ugyanakkor par evvel ezelott kaptam erdeklodo 
telefonokat, melyben az anyag itteni ipari gyartasa irant erdeklodtek 
kulfoldrol.  Megtudtam, hogy itthon evek ota nem gyartjak a vegyuletet 
(legalabbis tonnas tetelben nem).

DDT es tarsai.
Tegnap jottem haza Nairobibol, ahol a tripanoszomiazist (alomkor es 
allatokban un. nagana betegseg) okozo terjeszto cecelegy elleni 
vedekezessel kapcsolatos FAO/IAEA rendezvenyen vettem reszt.  
Elsokezbol szarmazo informaciok szerint:  DDT vagy 15 eve nem 
hasznalnak az atlagosan evi 20-25 ezer emberi aldozatot kovetelo 
betegseg vektoranak (tobb mint 20 Glossina legyfaj) irtasara.  
Amenyiben jarvanyos helyzet all elo (mint pl. a 80-es evekben a politikai 
valsagban levo Ugandaban), akkor bevetik az igen hatekony 
endoszulfant (errol a klorozott vegyuletrol is volt mar szo).  Mas 
inszekticidek nem szeleskoru permetezeses alkalmazasaval egyelore 
csak kiserletek folynak.  (Az 50-es evekig, amikor is a vegyszerek 
vonultak be a vedkezes fegyvertaraba, egyebkent a legyek 
taplalekforrasaul szolgalo vadakat es az azoknak otthont ado az 
erdoket irtottak tomegesen.
   Manapsag egyebkent a betegseg terjedesenek megakadalyozasara 
vagy gamma-sugarakkal sterilizalt him legyek millioit bocsajtjak 
szabadon (pl. Zanzibar szigeten szuk egy ev alatt a 10% ala csokkent 
az adott cecelegy faj nepessege), vagy pedig a legyeket vonzo 
illatanyagokkal (aceton es fermentalt tehenvizelet!) kiegeszitett, 
nagymeretu szines csapdakkal gyeritik a vektor populaciot.  Igy 
gyogyszerrel konnyen kezelheto szint alatt lehet tartani az egyik fo 
elelelemforraskent szolgalo zebu teheneket fertozo sulyos betegseget.  
E ket vedekezesi technika alkalmazasat a cecelegy sajatos biologiaja 
es eletmodja teszi lehetove.
   Szoval a DDT es enyhebb tarsai a (kozel)mult anyagai koze 
tartoznak.  Csak vegszugseg eseten vetik be oket:  a WHO tudtommal 
indokolt esetben meg engedelyezi hasznalatukat.  A Kelet- es 
Nyugat-Afrika orszagaibol erkezett szakemberek marcsak azert is 
erdekeltek kornyezetkimelobb modszerek alkalmazasaban, mert 
nemzetkozi szervezetek csak ilyenre adnak penzt.
   Itt kell megemliteni, hogy Kenya az egyibb leggyorsabb utemben 
gyarapodo orszag: az atlagos gyerekszam 5 (par eve meg 7 volt!), a 
poligamia elterjedt, az egeszsegugyi ellatas jo, bar sok a nyomortanya.  
Es ahogy no az ehes szajak szama, ugy no az igeny azok taplalasara 
is.  Sok csalad alig felhektarnyi foldteruleten termeszt kukoricat, 
zoldseget, teat, (vagy az inszekticid hatasu, jol fizeto piretrumviragot!).  
Szoval sok millio a foallasu kiskert tulajdonos (nem hobbibol!).  A szaraz 
szavanna nem tud sok tehenet eltartani, ami termeszetesen (?) ujabb 
es ujabb foldteruletek legeltetesbe, muvelesbe vonasat jelenti; 
maholnap talan csak a Nemzeti Parkok maradnak ugy-ahogy 
erintetlenek.
   Hamarosan belatjuk, hogy az alomkor, a malaria es tarsai talan nem 
kemiai-technologiai problemak, hanem inkabb szociologiaiak.  
Frappansabban: 1 kulturantropologus 100 malariakuzdo brigadnal is 
tobbet er, ahogy Brock Chisholm, a WHO igazgatojeloltje mondta 
1953-ban.  A meg fel nem vilagosultaknak erdemes elovasni S. Litsios 
The Tomorrow of Malaria c. uj konyvet (vagy annak ismertetojet: 
Nature 1996, 383 kotet, 135 oldal).  Ugyancsak hasznos forgatnivalo 
P. Harrison: The Greening of Africa.

Egyelore ennyit.  Holnaptol megint uton leszek, csak 1-2 het mulva 
kapcs be ujra.

UI

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS