Kedves Istvan!

> A macska viszont mar nemcsak, hogy egeszen mas fajhoz tartozik, hanem
> egeszen mas nemzetseghez is (a kutya = _Canis_; a macska = _Felix_),
> sot, egesz mas csaladhoz is (Canidae / Felidae). Kulonbozo fajokon
> beluli parzas utan me'g csak-csak elofordul elokepes (bar 99%-ban

Teljesen felreertettel!. Nem akarom keresztezni oket. En arra gondoltam, 
hogy a kutyak kozott nemcsak hosszuszoru meg rovidszoru valtozat letezik, 
hanem meretben is es viselkedesben is igen valtozatosak. Voltam mar egy ket 
macskakiallitason, de nem lattam-hallottam olyan macskarol, amelyik imad 
uszni, vagy igen nagy testu lenne.
Egy rossz analogia: Ha az autok macskabol lennenek, akkor az autok csak a 
szinukben kulonboznenek, nem lenne trabant es teherauto valtozat.

Udv. Tamas

On Mon, 16 Feb 1998, Zsolt wrote

> Egy kerdesem lenne. Veletelen az, hogy a hold sajat tengelye koruli
> forgasidelye megegyezik a fold koruli forgasidejevel 

Nem veletlen. Allitolag azert nem, mert a Holdnak nem egyenletes a belso
tomegeloszlasa, igy amikor megprobal nem mindig ugyanazzal az oldalaval a
Fold fele fordulni, akkor a Fold gravitacios hatasa 'visszaforditja',
kozben melegiti a belsejet (ami nem teljesen szilard), ahol az az energia,
amiv elforditotta volna, hove alakul. 
Pont e miatt nem tudja elforditani szep lassan a felenk mutatott oldalat.
(szerintem. bar, ha mondjuk teljesen kihulne a belseje is -> teljesen
szilard lenne, akkor talan valami meteorbecsapodas, vagy valami mas bolygo
tomegvonzasa, a Fold palyajanak egyenetlensege, stb. kimozdithatna ebbol
az 'egyensulyi' allapotabol, es akkor elkepzelheto lenne, hogy szep lassan
kezd elforogni, es ekkor a Fold tomegvonzasa nem tudna megkavarni a
belsejet, tehat a plusz forgasi energiaja nem tudna hove alakulni.)
 
Bocs, hogy ilyen pongyolan fogalmaztam, remelem tudtam segiteni.

                          udv: Imre Gabor
                               

On Thu, 12 Feb 1998, Andras Borosy wrote:

> A vizesek azzal indokoljak a duzzasztas szuksegesseget, hogy a feljebb
> epitett gatak felfogjak a hordalekot es a meder melyul (idaig ertem),
> emiatt a vizszint csokken. Miert baj ez. Mivel a mederfenek is lejjebb
> kerult, a vizmelyseg nem valtozott. Nem?

Nem egeszen, mert a meder geometriaja maskent fejlodik egy felsoszakasz-
jellegu es egy alsoszakaszjellegu folyon, de nem ez a lenyeg talan.

A medermelyules, pontosabban az a teny, hogy a meder anyagat a folyo ujbol
es ujbol elviszi, azert *lehet* problema, mert ez a korulmeny a kornyek
ivovizenek minosegeben meglatsz*hat*. Az indoklas ugy szol, hogy a
mederfenek elobevonata, a bentosz, kulcsszerepet jatszik a
folyo felol a talajviz fele, azaz partiszuresu kutak fele is iranyulo viz
minosegenek a karbantartasaban. Kb. van bentosz -> jo a vizminoseg,
nincs bentosz -> rossz a vizminoseg. 

(Ezt lehetne diszkutalni hosszan, kezdve onnan, hogy ha nincsenek parti
szuresu kutak, akkor ez az egesz kevesbe erdekes _pillanatnyilag_, stb.)

Tehat egy hordalek nelkuli, sebes folyo, amely azonban laza altalajon
folyik, es igy fel tudja venni az altalajbol azt a hordalekmennyiseget,
amelyet a sebessegenel fogva tovabbitani tud, a bentoszra nezve nem jelent
jot.

*Viszont* - es ezt kevesbe lehet hallani vizes berkekbol, inkabb a
barrikad masik oldalarol -, a duzzasztott vizterekben uralkodo eleve
kisebb vizsebesseg azt is eredmenyez*het*i, hogy a levego oxigenje a
lassabb aramlas, keveredes miatt nem tud olyan utemben beoldodni, mint
ahogyan azt a vizben vegbemeno biologiai lebomlas felhasznalja. Igy a
duzzasztott vizterekben oxigenhianyos allapot alakul*hat* ki, amely
szinten kedvezotlen a mederfenek elobevonata szamara.

Magyarorszagon, ahol eleg rosszul allunk szennyviztisztitas ugyben (azaz
a termeszetes vizekben viszonylag nagyobb a lebomlas es igy az
oxigenfogyastas) ez a veszely nagyobb.

Kb. kis duzzasztas -> kis veszely, nagyobb duzzasztas -> nagyobb veszely.

Ilyesmit lehet modellezgetni, de egyelore nem tul megbizhatoan.

Minek duzzasztani. Epitsunk inkabb szennyviztisztitokat.

MF

A CSILLAra kuldtem ezt be ma. Mivel Bela neve itt is szereplt a napokban
nehanyszor, nektek is atkuldom.

        meg egy hozzaszolas Belahoz. Irtatok;
>> ui: ....gyerekek.....Lukacs Bela eszetlen jo fej! :)
>                                   ^^^^^^^^
> Hmmm... A lenyegi mondanivaloval egyetertek, de a kifejezes nem a
> legszerencsesebb... :-)
 
        Egyetertek. Ambator Kovago kollega nem jart messze az igazsagtol.
Sajnos. Ugyanis Belat novemberben agyverzes erte.
        Hala Istenek ugy nez ki, hogy nagyon "siman" megussza.
Ertem ez alatt, hogy mar tokeletesen beszel, az agya rendesen forog, es
mar bottal jarni is tud. Mivel nem a szep jarasaert kedveljuk, ezert
azt hiszem rajongoi tovabbra is rajonghatnak.
 
Horvath Pista

VAtinak:
>> A tema irant erdeklodoknek nagyon tudom ajanlani Richard Dawkins konyveit
>> (pl. Onzo gen).

> Az onzo gen elmelet eleg jol le van irva Mero Laszlo: "Mindenki maskepp
> egyforma" cimu, (joggal) nepszeru konyveben is.  Az elmelet lenyege az,

Azert en tovabbra is az eredeti muvet, Dawkinst ajanlom, foleg mivel ugy
tunik Mero Laszlo nem sokat tett hozza az "onzo gen" elmelethez.

Pajor Istvannak:
Koszi a nagyon erdekes peldakat, azert megis csak jo ha egy "rovarasz"
is beleszol neha. Csak nehany aprosag kiegeszitesul:

> Re: Dawkins es "az onzo gen"; erdekesen megirta ezt a muvet, de nem
> kell mindent abban sem keszpenznek venni.

Termeszetesen ez minden konyvre elmondhato, de azert ketsegkivul Dawkins
erdeme, hogy ramutatott a genek egy kulonleges, addig figyelembe sem vett
szerepere az evolucioban.

> Re: rovarok es oszton; nagyabol igy van, osztonok alapjan mukodnek.
> Es megis, a legaprobb rovar is kepes tanulni es aztan kesobb a
> megtanultak alapjan cselekedni.

Irasomban az orokolt viselkedesmintakrol volt szo es nem a tanultakrol.
Termeszetesen (elegge korlatozottan) tanithatok az izeltlabuak is,
de ezt nem adjak tovabb utodjaiknak (pl hogy nem erdekes a szex orchideakkal).
Az emlosok ugyanakkor reszben igen, tanitassal.

> Re: (Cseh Tamas altal felvetett): "Erdekes, hogy azonos ostol
> "szarmazik a tacsko' es a bernathegyi.
> Miert nincs tacsko-macska illetve bernathegyi-macska? :)"

Itt szerintem felreertetted Tamas kerdeset. Valoszinu arra gondolt
(ha nem, majd kijavit) hogy miert nincs a macskafajtak kozott olyan
nagy kulonbseg, mint a kutyak eseteben. Erre nem tudok pontosan valaszolni,
de azert figyelembe kell venni, hogy a macska egy kulonleges haziallat, nem
kifejezetten munkavegzesre tartjak. A lo eseteben mar van tacsko (ponny)
es bernathegyi (pl murakozi) meret. Borsonal is van torpe (20 -30 cm) es
futo (nol ammeddig a karo tart, sot tovabb). Ha nem a meretet, hanem mas
tulajdonsagot veszunk figyelembe, akkor szinte minden haziasitott allatfajnal
megtalahatjuk a "tacsko-bernathegyi" nagysagrendu kulonbseget.
Pl tejhozam a szarvasmarhanal: magyar szurkemarha (szinte semmi)
- holland? (nem jut eszembe a fajta neve, 40 liter/nap).


Necc Elek (az ezermester):
>> Nekem csak az nem fer a fejembe, hogy miert akarta becsapni az elso ilyen
>> noveny a meheket. Vagy miert a meheket? Utana mar logikus az okfejtes.
>> (Termeszetesen semmit nem szamit, hogy valami nem fer a fejembe) :)
>>
>
> Nem AKARTA becsapni, csak egyszeruen igy sikerult. Aztan ugy maradt, mivel
> szelekcios elonye szarmazott belole az orchideanak. Lasd meg Jakab Laszlo
> valaszat a 336-os TODOMANYban.

Bar a nevem Gabor es nem Laszlo (talan Meszaros Lacival lettem osszevonva),
azzal nagyon is egyetertek, hogy az evolucio eseteben tejesen ki kell zarni az
antropomorf AKARTA kifejezest, ami a laikusokat konnyen megteveszti, es az
ok-okozati osszefuggest megforditva CELt tulajdonit az evolucionak. Ugyanakkor
csak arrol van szo, hogy sikeres esetek rogzulnek.

Udv: Jakab Gabor

> Veletelen az, hogy a hold sajat tengelye koruli
> forgasidelye megegyezik a fold koruli forgasidejevel (vagyis, hogy
> mindig egyik oldalat latjuk), vagy van valamilyen magyarazata .Es nem
> valtozik ez egy kicsit, vagyis nem lehet , hogy szep lassan elforditja
> a 'felenk mutatott arcat' a hold?

Tudomasom szerint a kerdesre a pontos valasz az, hogy: igen, veletlen
es megse, mert egyaltalan nem veletlen. Valamint el is forditja es nem.
Bocs a hulye viccert, kisse reszletesebben:
A Hold keringese valoban kotott, a rotacios periodusa es a sziderikus
keringesi ideje azonos, kb 27,3 nap.
De a felszinenek nem a felet, hanem kb. 59%-at lehet a Foldrol
megfigyelni (termeszetesen nem egyidoben, hanem osszesen), a Hold
libracioja (tengelybillegese) miatt. Ennek harom fo osszetevoje van:
a hosszusagi libracio amiatt, hogy a Hold nem korpalyan kering, emiatt
a palyasebessege ingadozik, azaz hol kesik, hol siet, a tengelyforgasa
viszont allando, tehat be lehet latni hol nyugati, hol keleti iranyban a perem
moge. A szelessegi libracio amiatt, hogy a Hold forgastengelye nem
meroleges a palyasikra, emiatt a polusokon is tul lehet latni. Vegul a napi
libracio, amiatt, hogy a foldi megfigyelo a Fold tengelyforgasa miatt a
nap folyaman mas-mas helyzetbol latja a Holdat. Azaz elforditja az arcat.
Masreszt viszont meglehetosen stabil mozgasa van, azaz emberi idovel
merve egyaltalan nem forgolodik.
A veletlen kialakulasrol: a kemiai kulonbseg igen nagy a Fold es Hold
kozt, emiatt nem valoszinu, hogy megall az az elmelet, hogy a Hold a
Foldbol szakadt ki, ami egyebkent magyarazna a jelenseget. A masik
szabvanyelmelet, hogy a Fold befogta a Holdat. Ha ez az igaz, akkor
abszolut fatalis veletlen, hogy a ket periodusido egyenlo.
Harmadik fo elmelet, hopgy egyutt alakultak ki, tehat a Hold onalloan
keletkezett, csak epp akkor es ott, ahol a Fold is. Ez az elmelet
megfelelo matematikai hatterrel mindent megenged :)))

Tisztelettel
Csussz

Talaltam egy a gravitaco terjedesi sebessegere vonatkozo
anyagot. Magam csak erintolegesen foglalkoztam vele igy
nem kommentalom.
Megjelent: Wodetzky: A csillagos eg, Term.- tud. Tarsulat
kiadasaban, 1938-ban.(446-447. oldalak) A szamitasokat
az evek nem teszik hibassa, ezert idezheto.

?    A gravitacio terjedessebessege.
Regebben azt hittek, hogy a feny a legnagyobb tavol-
sagokra is merhetetlen kicsiny idô alatt, pillanatnyilag
terjed. I675-ben ROMER OLAF a Jupiter-holdak
fogyatkozasaibol megallapitotta, hogy a feny
terjedessebessege 3oo.ooo km/sec=3x1o^1o cm/sec. A
Newton-fele gravitaciorol is folteteleztek; hogy u.n. tavolba
hato ero, melynek nincsen szuksege idore, hogy a ter
valamelyik pontjarol valamely mas igen tavoli pontba
erjen. LAPLACE vetette fel a kerdest, hogy a gravitacio
nem szinten veges sebesseggel terjed-e, amint ez a
fenyrôl is kiderult. Ebbol a foltevesbol kiindulva kiszamitja,
hogy mikeppen kell akkor alakulnia valamely bolygo
mozgasanak a Nap korul. Azt talalja, hogy ha a gravitacio
a feny sebessegevel terjedne a terben, akkor a bolygok
mozgasaban oly nagy eltereseknek kellene mutatkozniuk,
minoket a megfigyeles konnyen kiderithetne. LAPLACE
szerint a gravitacio veges terjedessebessege valami
aberracioszeru hatasban nyilvanulna, ugyhogy a geo-
metriai radiuszvektortol kisse elterve, perturbacios kom-
ponenst idez elô, mely a radiuszvektorra meroleges es
aranyos a bolygo- es gravitaciosebesseg viszonyaval. A
legnagyobb perturbacio a palyabeli hosszusag szekularis
gyorsulasaban lep fel. Ha ily modon akarnok magyarazni
pl. a Hold mozgasaban mutatkozo szekularis gyorsulast,
folteve, hogy ez kisebb 2"-nel evszazadonkent, akkor a
gravitacionak 30 millioszor=3x10^7-szer. gyorsabban
kellene terjednie mint a fenynek. A bolygok hosszusaga-
ban evenkenti 20 percnyi elteres lepne fel. Ha megen-
gedjuk, hogy itt is 100 ev alatt legfoljebb 2"-nyi elteres
lehetseges, ami a megfigyelessel meg osszhangban
van, akkor is a gravitacio terjedessebessege
6 millioszorosa a feny terjedessebessegenek.
     Mas feltevesbol kiindulva hasonlo eredmenyekre jutott
LEHMANN-FILHES (1884) es HEPPERGER (1884), azzal
a kulonbseggel, hogy a Laplace-fele sebesseg a
bolygopalya excentricitasaval van megszorozva. Igy is a
gravitacio terjedessebessege tobb szazezerszerese vagy
millioszorosa a fenyenek.
    Megkisereltek a Newton-fele torvenyt a Weber-fele es a
Riemann-fele elektrodinamikaival helyettesiteni, azon az
alapon, hogy formailag a Coulomb-fele torvennyel meg-
egyezik. Ennel a ket torvenynel nem lep fel valtozas a
bolygo hosszusagaban, ellenben a periheliummozgasban
mutatkozik perturbacio. A Hold-mozgasban fellepô eltere-
sek ezzel nem nyernek elintezest. A Merkur perihelium-
mozgasaban LEVERRIERtol talalt elterest meglehetne
magyarazni a gravitacio terjedessebessegnek a fenyenel
kisebb ertekkel is.?

Tisztelettel B.Janos

sziokak!

1: Allitolag Einsteinnek volt ket fia. Mi lett veluk?

2: mi ez: http://www.reasons.org/resources/papers/newproofs.html

Isten letezesenek csillagaszati bizonyiteka???
??
Jozsi