A Sura'nyi-u~gy o'ta etto"l fe'ltem. Leginka'bb emiatt a vesze'ly miatt
tartottam nagy bajnak BPA' kineveze'se't.

Pa'rtunk e's korma'nyunk 1984-85-ben, a kongresszusra ke'szu~lve elhata'rozta
a gyorsi'ta'st. Elvta'rsak, ele'g volt a totoja'za'sbo'l, infrastruktu'ra'lis
beruha'za'sokkal fellendi'tju~k a gazdasa'got, moderniza'lunk, felgyorsi'tjuk a
gazdasa'gi struktu'ra a'talakula'sa't. Az eredme'ny: ha'rom e'v alatt
megdupla'zo'do' ado'ssa'g, az infla'cio' ke'tsza'mjegyu"ve' va'la'sa.

Pa'rtunk e's korma'nyunk 1992-ben, a va'laszta'sokra ke'szu~lve elhata'rozta a
gyorsi'ta'st. Honfita'rsak, ele'g volt a totoja'za'sbo'l, fel vite'zek
"... a gazdasag modernizalasat es
versenykepesseget erinto infrastrukturalis fejlesztesek gyorsitasara."

Ezu'ton felhi'vom mindenki figyelme't arra, hogy a szerkezetvaltas, a
termeloberuhazasok, a magyar bank- es hitelrendszer mukodese, a muszaki es
human versenykepesseg novelese nem korma'nyzati feladatok. (Illetve a
bankrendszer mu"ko~do"ke'pesse'se pl. lehet korma'nyzati feladat, ha e'pp az
o~sszeomla's fenyegeti, de erre most semmilyen jel sem utal.) Ha a korma'ny
azt hiszi, hogy ezt neki kell csina'lnia a va'llalatok helyett, akkor nagy
baj van.  Me'g akkor is su'lyos szerepte'veszte's lenne egy a'lli'to'lag
(szocia'lis) piacgazdasa'got akaro' korma'nyto'l, ha igaz lenne, hogy terveik
"kidolgozasat lehetove teszi a stabilitas, a penzugyi egyensuly, a
valutatartalekok novekedese, a piacgazdasag intezmenyenek kialakitasa."

A fentibo"l ku~lo~no~sen az elso" ketto" lenyu"go~zo": pe'nzu~gyi egyensu'lyro'l
besze'lni akkor, amikor a ko~ltse'gvete's romokban, stabilita'sro'l besze'lni
akkor, amikor a gazdasa'g annak ellene're o~sszeomlo'ban van, hogy az infla'cio'
u~teme a korma'ny va'gyaiban is ke'tszer akkora, mint amekkora az elso"
stabiliza'cio's korma'nyprogram meghirdete'sekor volt. (Na de ha't ki emle'kszik
itt ma'r Gro'sz miniszterelno~k elvta'rsra... Pedig a ne'p-nemzetiek legala'bb
az olyan ne'pi bo~lcsesse'geket ismerhetne'k, hogy az okos ma's ka'ra'n tanul.)
Most arro'l szo' se esse'k, hogy me'g a 20%-os reme'lt infla'cio' is
ne'gyszerese annak az u~temnek, amivel be lehetne sza'llni az euro'pai
gazdasa'gpolitika'za'la'sba...

Az e'v eleje'n meghirdetett gazdasa'gi ce'lok ko~zt ma'r akkor sem volt
o~sszhang. A 2%-os no~vekede'st eleve irrea'lisnak tartottam - illetve az
infla'cio' jelento"s visszaszori'ta'sa'val e's a nemzetko~zi pe'nzu~gyek
konszolida'la'sa'val o~sszeegyeztethetetlennek. Lehet 2% a no~vekede's, ha az
orsza'g tova'bb no~veli ado'ssa'ga't, e's nem tesznek semmi e'rdemit az
infla'cio' megfe'keze'se're, so"t, a ko~ltse'gvete'si pe'nzek nyaklo' ne'lku~li
ko~lte'se'vel me'g fel is gyorsi'tja'k. De ez a 2%-os no~vekede's a piac a'ltal
hala'lra i'te'ltek megmente'se'n alapulna, vagyis a gazdasa'gi struktu'ra
masszi'v a'llami beavatkoza'ssal to~rte'no" megmerevi'te'se'n, e's az
alkalmazkoda's lelassi'ta'sa'val a szenvede'st prolonga'lna'.

Persze. Nagyon jo' lenne, ha lehetne to~bbet ko~lteni az infrastruktu'ra'ra.
Csak ha't az infrastruktu'ra dra'ga, e's nagyon sze'les ko~r. Magyarorsza'g
minden teru~lete'n le van maradva. A korma'ny nem jelo~lt ki ezen belu~l
su'lypontot, az e'rdekcsoportok ki fogja'k harcolni, hogy o"k is kapjanak a
pe'nzbo"l. Az a keve's pe'nz is sze't fog forga'csolo'dni, i'gy elpazarlo'dik
az is, ami lenne. Deha't nincsen! Az a'llami ko~ltse'gvete's i'gy is
elviselhetetlen teher a gazdasa'gnak, ra'ada'sul tavaly me'g tudatosan el is
tervezte'k, e's i'gy minden extra gazdasa'ge'le'nki'to" program ne'lku~l is
bo"du~letes deficitben van. Ha most me'g el is kezdi a korma'ny szo'rni a
pe'nzt, akkor ve'ge az infla'cio' leszori'ta'sa'nak. E's ve'ge a poziti'v
fizete'si me'rlegnek, a korma'ny majd elko~lti a tartale'kokat. Reme'lheto"leg
olyasmikre, amikre amu'gy szu~kse'gu~nk lenne - telefonko~zpont, stb. - csak
e'pp nem engedhetju~k meg magunknak.

Urak, honnan vesznek ehhez pe'nzt? Ja igen, a privatiza'cio' felgyorsi'ta'sa.
Deha't a ku~lfo~ldnek enne'l gyorsabban ma'r nem nagyon lehet eladni az
orsza'got, nem tolonganak tu'l sokan. Marad teha't a "hazai toke bevonasa".
Deha't eddig a'tkozta'k a mocskos vagyona'tmento"ket! Ra'ada'sul sajnos nem is
mentettek a't valami sokat, a ko~ltse'gvete'st azzal sem lehet befoltozni.
Ku~lo~no~sen nem, ha ka'rpo'tla's ci'me'n kliensvada'szattal pa'rosul a
privatiza'cio'.

Akkor honnan? Kis Gyula szocia'lpolitikus u'r meghirdette a kommunista elveket:
szolidarita's jelszo'val (elvta'rs, te mennyi be'keko~lcso~nt jegyezte'l?!)
mindenki a ke'pesse'gei szerinti maximumot fizeti be az a'llamnak, e's a
szu~kse'gletei szerinti minimumot kapja. Magyarra lefordi'tva: gazdagoknak nem
ja'r majd csala'di po'tle'k, korla'tozza'k a nyugdi'jak maximuma't, stb. Deha't
Magyarorsza'gon sajnos nincs olyan sok gazdag, akin sokat meg lehetne
takari'tani az a'llamnak. E's vajh te'nyleg mi vagyunk az a'llame'rt?

De nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a gazdasa'gnak az
a'llamhatalomhoz, a ko~ltse'gvete'shez kapcsolo'do' re'sze fog jo'l ja'rni,
megero"so~dni, az exporto"ro~k, a piacot kiszolga'lni akaro'k, az a'llamto'l
elszakadni akaro' va'llalkozo'k helyett. Ma'rpedig e'pp ezt kellene
felsza'molni.

Le'nyege'ben egyete'rtek a Gazdasa'gkutato' Inte'zet konklu'zio'ja'val:
Osszegezve: a gazdasag ketsegtelenul forduloponthoz erkezett.  Elsorendu
feladat a strukturalis atalakulas fenntartasa.  Mert hiaba, hogy Kelet-
Europaban e teren mi tartunk legelorebb, sok helyutt nalunk sem epultek
ki a megfelelo strukturak.  S amig ezek az intezmenyek nem jonnek letre,
es nem szilardulnak meg, addig minden elenkites, eroltetett inflacio-
vagy kamatlenyomas sulyos karokat okoz.

E's a korma'ny most ezt a politika't hirdette meg.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves (Szabo') Ka'lma'n!

Sokban egyete'rtek azzal, amit i'rta'l. Ne'ha'ny dologban nem.

Nem hiszem, hogy az i'rott sajto'ban az SZDSZ teremtette az ellenze'ki
hegemo'nia't. A Ne'pszabadsa'g aligha SZDSZ-es. A Magyar Nemzet a va'laszta'sok
uta'n ho'napokig pro'ba'lt olyan korma'nypa'rti lenni, amennyire lehetett -
emle'keztetek Lo"csey Gabriella akkori i'ra'saira, pl. Antall interju'ja'ra,
de nem volt egyedu~l - csak a korma'ny lehetetlen helyzetbe hozta azokat, akik
u'gy akarta'k ta'mogatni, hogy tisztesse'gesek maradjanak ko~zben. A Magyar
Hi'rlap annak ideje'n pl. lelkesen ta'mogatta a Kira'ly Z.-Pozsgay fe'le
kampa'nyt az elno~kva'laszta'si ne'pszavaza'sban, amit az SZDSZ ellenzett a
leghevesebben. E's nekem most sem az e'rze'sem, hogy a napilapok szadeszesek
lenne'nek. A jobb lapok persze te'nyleg nem korma'nypa'rtiak. De ebbo"l me'g
nem ko~vetkezik, hogy szadeszesek. Ku~lo~nben sem hiszem, hogy az SZDSZ
u~gyesse'ge'ro"l van szo'. Sokkal inka'bb a korma'ny u~gyetlense'ge'ro"l.
(Meg persze arro'l is, hogy a lapokat ku~lfo~ldi va'llalatok va'sa'rolta'k fel,
akik sza'ma'ra a magyarkoda's nem volt ku~lo~no~sebben vonzo'. Re'szben eze'rt
nincs me'g mindig maga'n tv, ra'dio' Magyarorsza'gon. Berlusconi to~bbszo~r
elmondta, o" nagyon szeretett volna keletre terjeszkedni, de a korma'nyok
mindenhol saja't embereiket akarja'k vezeto"nek, ebbe pedig o" nem megy bele,
akkor inka'bb ma'shova viszi a pe'nze't, de az o" tv-je vonala't ne a korma'ny
hata'rozza meg. Egye'bke'nt emle'kezz vissza, akkor, amikor Berlusconi me'g
pro'ba'lkozott, elso"sorban az SZDSZ tiltakozott ellene, o"k sem lelkesedtek
e'rte. Berlusconi nem egy kimondott libera'lis e'rtelmise'gi.)

A sajto' e's a politika kapcsolata bonyolult u~gy, e's biztos fontos szerepe
van Magyarorsza'gon annak is, hogy az u'jsa'gi'ro'k patro'nust keresnek.
De mie'rt keresett volna ennyi u'jsa'gi'ro' ellenze'ki patro'nust?
Pe'nz, tulajdonjog(=sta'tus), stb. a korma'ny keze'ben van...

Azt gondolom, mindke't ira'nynak van jelento"se'ge: voltak u'jsa'gi'ro'k, akik
keresztapa't kerestek, e's voltak politikusok, akik be'rtolnokokat kerestek.
E'n - Veled szemben - elso"sorban a politikusok felelo"sse'ge't e'rzem
su'lyosnak.

Biztos nagy su'lya van az inte'zme'nyen belu~li klikkharcnak. Hankiss tala'n
legnagyobb hiba'ja, hogy ezt nem tudta kezelni. De pont Gomba'rra ez nem a'll:
nem volt hangos az orsza'g a Ra'dio'n belu~li harcokto'l, Ro'zsa T. Endre
pro'ba'lkoza'sa't kello" hata'rozottsa'ggal za'rta le. Azt hiszem, e
tekintetben (is) ele'g nagy a ku~lo~nbse'g a TV e's a Ra'dio' ko~zt.

Egyete'rtek azzal, hogy a TV e's ku~lo~no~sen a Ra'dio' szerepe, leheto"se'ge
korla'tozott a politika manipula'la'sa'ban. De aze'rt nem nulla. A jo'
manipula'la'snak ele'g jelento"s hata'sa lehet. Ha Magyarorsza'gon ez nem
mu"ko~dik, akkor annak az az oka, hogy rosszak a manipula'torok.

Amiket az egyes u'jsa'gi'ro'kro'l i'rta'l, azzal i'gy to~bbnyire nem e'rtek
egyet. (Pe'lda'ul Chrudina'kot ugyan nem szeretem ku~lo~no~sebben, de tisztelem
szakmai tuda'sa'e'rt, a tv egyik legjobb u'jsa'gi'ro'ja'nak tartom. Amikor
ke'rdezgettem embereket Pesten, a Panora'ma'val kapcsolatban pa'rta'lla'sto'l
fu~ggetlenu~l ke't dolgot kifoga'soltak az emberek: hogy nagyon egy u~gyu~:
szinte csak a ko~rnyezo" orsza'gok magyarsa'ga'val foglalkozik, e's hogy
Chrudina'k ma'r emberemle'kezet o'ta nem szerepelt, tu'lsa'gosan el van
foglalva Hankiss megfu'ra'sa'val, mindent ra'hagy keve'sbe' tehetse'ges
munkata'rsaira.) De nem hiszem, hogy e'rtelme lenne erro"l vitatkozni.

A korma'ny e's az elektronikus sajto' viszonya'ban sok hasonlo'sa'g van a
mu'lthoz. Most is megpro'ba'lja a korma'ny hasonlo'an ira'nyi'tani: leheto"leg
ko~zvetve, de hata'rozottan e's ideolo'giai alapon. Csak az a nagy ku~lo~nbse'g,
hogy ami 85-ben a kora'bbi viszonyokhoz ke'pest elo"rele'pe's volt, az ma 89-90
i'ge'rete'hez e's gyakorlata'hoz ke'pest nagyon komoly visszale'pe's. E'n azt
hiszem, hogy ez az alapveto" oka annak, hogy a tisztesse'ges u'jsa'gi'ro'k
szinte egyse'gesen korma'ny-ellenesek. A korma'ny elvadi'totta o"ket. To~bbnyire
persze nem a korma'ny, mint testu~let, hanem egyes ke'pviselo"i, vagy a pa'rt
egyes hangado' szeme'lyise'gei. De voltak adminisztrati'v (hatalmi)
belenyu'la'sok is rendesen. Emle'kezz csak az alelno~k-sagara.

Terme'szetesen Gomba'r is csina'lt hiba'kat. A legnagyobb politikai hiba az
e'v eleji u'j mu"sorszerkezet bevezete'se'ne'l volt, amikor figyelmen ki'vu~l
hagyta nyilva'nvalo' a politikai korla'tokat az egyha'zi mu"sorok esete'ben,
kiza'ro'lag szakmai szempontokat vett figyelembe. Ezzel teret nyitott a
politikai ta'mada'soknak. De maga'ro'l az u'j mu"sorszerkezetro"l to~bbnyire
jo'kat mondanak, pedig mindenkinek van valami si'rnivalo'ja is. (A libera'lisok
pl. a 168 o'ra't siratta'k, amit csak ko~ze'phulla'mon lehet hallgatni.)

Azt hiszem azonban, hogy amit Gomba'rral kapcsolatban i'rta'l, az a helyzet
alapos fe'lree'rte'se'n alapul. Szerintem is hiba'zott ugyan Gomba'r, amikor
ab ovo nemet mondott a parlamenti meghallgata'sra. De maga a meghallgata's
ele'g bizonytalan jogi alapokon a'llt. E's ha igaz az, amit a korma'ny mond,
akkor teljesen e'rtelmetlen volt. Hiszen a parlament a'lli'to'lag hamarosan
elfogadja az u'j me'dia to~rve'nyt, ami ju'lius 1-vel hata'lyba le'p. Ha ez
igaz, akkor egyszeru"en e'rtelmetlen a Gomba'r e's Hankiss ellen folyo'
kampa'ny, hiszen a me'dia-to~rve'ny a Ra'dio' e's TV ira'nyi'ta'sa't u'jra-
szaba'lyozza, e's az u'j szaba'lyok alapja'n u'j vezeto"ket fognak kinevezni.
Gomba'r ma'r re'g bejelentette, e's to~bbszo~r megisme'telte, hogy lemond,
ahogy megvan a me'diato~rve'ny. (Hankiss is mondott ilyesmiket.) Ha te'nyleg
lesz me'dia-to~rve'ny, akkor teljesen e'rtelmetlen ido"pocse'kola's Gomba'r e's
Hankiss alkalmassa'ga't vizsga'lgatni. Az ege'sznek csak akkor van e'rtelme, ha
a mostani me'diato~rve'ny-tervezet csak porhinte's, e's a korma'ny ezt is
ugyanu'gy el fogja napolni, mint annyi ma's hasonlo' to~rve'nyt a III/III-as
u~gyno~ko~kto"l a privatiza'cio'ig, hogy tova'bbra is saja't hata'sko~re'ben
do~nthessen, e's a fennmarado' ex lex a'llapotot akarja kihaszna'lni u'gy,
hogy elta'voli'tja a Ra'dio' e's TV mostani elno~keit, e's a vezete's terhe a
nemre'g (szemmel la'thato'lag gondos kiva'laszta's uta'n) kinevezett
alelno~ko~kre o~ro~klo"dik. Atto'l tartok, pont ez a dolog e'rtelme.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Bara1taim!

Ne1ha1ny eddigi hozza1szo1la1sombo1l az tu3nhetett ki, hogy e1n
`magyarozom' (a `zsido1za1s' analo1gia1ja1ra), e1s egya1ltala1n,
a1llando1an a modern nyugati ta1rsadalom mu1lt sza1zadbo1l o2ro2ko2lt
`etnikum'- meg `nemzet'-fogalma1n lovagolok, amelyeket --- meg kell
vallanom --- ki nem a1llok. De most ma1se1rt ragadtam
billentyu3zetet. Megpro1ba1lom megmagyara1zni a bizonyi1tva1nyomat.
Szerintem magyar kontextusban ennek az etnikum-dolognak,
ko2zelebbro3l az urba1nus---ne1pies ellente1tnek sokkal nagyobb
te1tje van, mint gondolna1nk, e1s nem e1rtek egyet a
be1ki1tgeto3kkel, akik szerint `tu1l kellene jutnunk ma1r ezen'.
Gondolatomat Csoo1ri Sa1ndornak a Hi1rmondo1ban ismertetett
besze1de1vel ki1va1nom illusztra1lni (nem a besze1dre, hanem az
ismertete1sre ta1maszkodva).

Elo3rebocsa1tom, hogy e1n nem la1tok le1nyeges konfliktust Csoo1ri, a
hivatalos MDF-a1lla1spont e1s pl. a Magyarok Nemzeti Szo2vetse1ge
ko2zo2tt ebben a ke1rde1sben. Kisebb nu2a1nszokto1l, stila1ris
ku2lo2nbse1gekto3l eltekintve ezekro3l a dolgokro1l ugyanazt mondja
Csoo1ri, mint Antall vagy Fu2r, mint amit a Magyar Fo1rum
kolumnista1i, a Hunnia-fu2zetek stb. De hagyom magam meggyo3zni, ha
valaki va1llalkozik ra1, hogy kimutassa a ku2lo2nbse1get. E1s most
la1ssuk a ma1r emli1tett ismertete1st.

>Csoori Sandor washingtoni magyarok koreben (MN)

>A hetven eve nem onmagaval azonos, az igazi hazat nelkulozo magyarsagnak
>ma uj embereszmenyre van szuksege - fejtegette tobb szaz amerikai
>magyarnak Csoori Sandor.
[`Embereszme1ny' helyett nyilva1n `nemzeteszme1nyt' kell olvasni (ez a
kifejeze1s ke1so3bb elo3 is fordul a szo2vegben, gondolom a
`szocialista embereszme1nnyel' valo1 asszocia1cio1 vezetett a
freudias eli1ra1shoz).] Figyelju2k meg, hogy Csoo1ri nem a szovjet
ho1doltsa1ghoz, hanem Trianonhoz ko2ti a magyar identita1s
elveszte1t. Vagyis:
>Kedd esti eloadasaban a Magyarok
>Vilagszovetsegenek elnoke hangsulyozta, hogy a szazadokon at mindig a
>masik oldalra szorult nepbol ma tizmillio "felugyelet nelkul"
>iranyithatja sorsat.
Szo1val la1tszo1lag a marade1k (o2tmillio1?) proble1ma1ja1ro1l lesz
szo1. Ezt igazolja a ko2vetkezo3 mondat is:
>Amde "ha felszabadultunk is a szovjet hodoltsag
>alol, a sajat lidercnyomasaink alol meg nem."

Aka1r Trianont, aka1r a szovjet ho1doltsa1got tekinti Csoo1ri a fo3
te1nyezo3nek, a fo3 a1lli1ta1s az, hogy a magyar identita1s
elveszett. Olyannyira, hogy
>Ezert - barmennyire is
>szukseges is a demokratikus fejlodes - hazanknak "a cselekves
>sorrendjeben talan nem a demokracia lett volna az elso feladata, hanem
>onmagat tisztaznia".
Ezen a mondaton e1n nagyon megdo2bbentem. Itt ido3ben (e1s implicite
fontossa1gban) rangsort a1lli1t fel Csoo1ri a demokratikus
a1talakula1s e1s az (a1lli1to1lag elveszett) identita1s
visszanyere1se ko2zo2tt. Szo1val nem is azon vagyok e1n igaza1n
kiakadva, hogy a ko2lto3 lide1rcnyoma1snak nevezi az elcsatola1st
vagy a szovjet ho1doltsa1g e1veit, hanem azon, hogy az `o2nmagunk
tiszta1za1sa' (aka1rmit jelentsen is ez, visszacsatola1st tala1n?)
az o3 sza1ma1ra --- legala1bbis a retorika szintje1n --- fontosabb,
mint egy elhiba1zott politikai berendezkede1s helyrehoza1sa. So3t, a
ko2vetkezo3 mondat szerint
>S mert elmaradt "az oneszmeles katartikus
>elmenye", Magyarorszagon ma a politikai es erzelmi valsag joval nagyobb
>a kolto szerint, mint a gazdasagi.
Vagyis me1g a teljesen elhiba1zott gazdasa1gi berendezkede1s is
kisebb gondot jelent, mint az `o2neszme1le1s' elmarada1sa.

Nos, ez az e1n nagy bajom. Szerintem arro1l (is) szo1l ez a
to2rte1net, hogy mike1nt e1rte1kelju2k az elo3zo3 rendszert. Abban
mindenki egyete1rt (gondolom), hogy a politikai berendezkede1s e1s a
gazdasa1gi sziszte1ma abszurd e1s ce1lszeru3tlen volt. Az
urba1nus---ne1pies ellente1t ma abban nyilva1nul meg, hogy a
rendszernek ez, a demokra1cia hia1nya e1s a voluntarista gazdasa1g
volt-e a fo3 proble1ma1ja, vagy inka1bb a `nemzetietlense1g' ---
tala1n e1ppen abban az e1rtelemben, hogy hia1nyzott az irredenta
politika? Ebben az e1rtelemben pedig az urba1nus---ne1pies
ellente1ten nem szabad `tu1ljutni', ezt a dolgot tiszta1zni kell. Az
e1n ve1leme1nyem egye1rtelmu3en az, hogy az elo3zo3 rendszer
gazdasa1gi e1s politikai e1rtelemben volt teljes cso3d,
`nemzetietlense1g' szempontja1bo1l pedig csak az to2rte1nt, hogy egy
su2ket ideolo1gia, amit egye1bke1nt senki nem hitt el, de me1g a
pa1rttitka1rok se nagyon `nyomatta1k', az ostoba `proleta1r
internacionalizmus', ami csak fedo3neve volt a Szovjetunio1hoz valo1
igazoda1snak e1s az engedelmesse1gnek, hivatalos ideolo1gia1va1 volt
te1ve, ku2lo2no2sebb gyakorlati megvalo1si1ta1s ne1lku2l. (Na, a
szovjetekto3l valo1 fu2ggo3se1g, a szocialista ta1bor, az persze
nagyon is gyakorlati dolog volt, de az ideolo1giai re1sze, a
`nemzetietlense1g' nem.) Legala1bbis igaz ez akkor, ha az
irredentizmusto1l eltekintu2nk. Mert ez az elem valo1ban hia1nyzott a
magyar politika1bo1l.

>Kivalt abban a Kelet-Europaban, amelyben a nemzetnek nincs
>alternativaja.
[Ez csak egy melle1ksza1l: te1nyleg nincs? E1n nagyon szomoru1 lenne1k.]

>Csoori szerint ha nem is lehet megszuntetni a
>bekeszerzodesek megvonta hatarokat, azt "belul, onmagaban" mindenki
>megteheti, hiszen a felvideki vagy az erdelyi magyarsag "szellemileg
>hozzank tartozik".
Tulajdonke1ppen ez az irredentizmus-dolog is melle1ksza1l, de mintha
az irredentizmuson nyugodna az a va1rakoza1s, hogy u1jra
megteremto3djo2n a `magyar identita1s'. Szerintem ez teljesen fals
elke1pzele1s. Ha igaz lenne is, hogy fogyo1ban a nemzeti e1rze1s
(ba1r szerintem ez hu2lyese1g), nem a visszacsatola1s erre a
megolda1s. De --- mondom ---, szerintem a fo3 proble1ma ennek a
politikai e1s gazdasa1gi szempontok ele1 helyeze1se. Na, meg
>"Elsodleges ne az legyen, milyen a
>viszonyunk Europaval, hanem az, milyen magunkkal."
Isme1t rangsor. E1s isme1t: tegyu2nk engedme1nyeket a
demokra1cia1val, a nyugati ti1pusu1 gazdasa1ggal, egyszo1val: a
halada1ssal kapcsolatban. Nem a halada1s a legfontosabb, hanem a
nemzet-eszme1ny. Csakhogy arra vonatkozo1an, hogy mi az uto1bbi, nem
nagyon kapunk ma1s u1tbaigazi1ta1st, mint az irredentizmust. Nem
e1rtem. Az e1n elemze1sem szerint igenis a halada1s a legfontosabb
ce1l ma Magyarorsza1gon. Most e1n vagyok hu2lye, vagy...?

E1s ve1gu2l csemege1nek me1g egy   gondolat a ko2lto3to3l,
mondhatna1m azt is, hogy `ami kimaradt a Nemzeti Charta1bo1l':
>Az MVSZ elnoke evegett olyan jelkepes terveket is
>vazolt, mint pl. (a Makovecz-fele sevillaira emlekezteto es
>jellegzetesen nemzeti) magyar haz felepiteset Vereckenel s meg "ot-hat
>helyen a Karpat-medenceben".

U2dvo2zlettel -- Ka1lma1n La1szlo1