Kedves Gabor !


     Valoban jobb lett volna ha tobb idonk lett volna. Az
ido azert szoritott, mert mar keszult a Pellionisz Andrast
meginterjuvolo cikk. Ezert kellett lapzartaig elkeszulni a
levellel. Talas Sanyi nem aludt, Hollosi Jozsi is kemenyen
dolgozott, en se aludtam sokat. Nekunk is kenyelmesebb lett
volna, ha lett volna erre nehany napunk.

     Ami a level tartalmat illeti, igazad van, abban ket
dolog szerepelt: 1. hogy elhataroljuk magunkat Csorna
Istvantol, 2. hogy tamogatjuk Goncz Arpad donteset. Egy
darabig toprengtem, hogy a masodik pont is belekeruljon-e,
es vegul ugy tunt, hogy a masodik az oka az elsonek, ezert
beleirtam. Valahogy ugy ereztem, hogy ha nem lenne egy
fontos, ellenkezo velemenyem, akkor nem vennem a faradsagot,
hogy a Magyar Hirlappal levelezzek. (Irtunk volna-e
tiltakozast, ha a cikk arrol szolt volna, hogy az
elektronikus ujsagon elitelik a Pro1sze1ky-ko1dot ?) Ha tobb
idonk lett volna talan ra tudtal volna beszelni egy masik
megfogalmazasra.

     Hogy ki kert meg bennunket arra, hogy megvedjuk Goncz
Arpadot ? Csorna Istvant valaki megkerte, hogy tamadja Goncz
Arpadot. Minket nem kert senki; keretlenul mondtunk
velemenyt. Szerintem, ha van velemenyunk es komoly dolgok
forognak kockan, akkor el kell mondani a velemenyunket, akar
kerdeznek, akar nem. En attol felek, hogy a taxis sztrajk
ota ennyire eles helyzet meg nem volt Mo-n. En komolyan
aggodom.

     Vegul egy altalanos problema: nagyon nehez olyan
levelet irni, amelyrol mindenki azt gondolja, hogy o is
pontosan igy irta volna meg. Hosszabb "tarsadalmi vitaval"
lehet javitani a szovegen, de meg vegtelen ido eseten is van
egy pont, ahol minden valtoztatassal, amivel valakit nyerek,
valaki mast elvesztek. Itt nekem, vagy valakinek, donteni
kell. Hogy mi van, ha vegtelen ido all rendelkezesunkre, es
senki sem veszi magara a dontes felelosseget arra jo pelda a
SZALON Chartaja, amely meg ma sem letezik, pedig az Ivan
kulon kerte, hogy legyen. Elkezdtunk rajta vitatkozni, aztan
a dolog szep lassan kifujt.

     Mindezt azert irtam le, hogy ertsed, mikent
gondolkoztam, es nem azert mintha azt gondolnam, hogy nem
lehetett volna jobban csinalni, vagy hogy a level hibairol
vagy a level altal kepviselt allaspontrol nem kell beszelni.
Sajnalom, ha kellemetlen helyzetbe hoztalak, igerem, ha
tehetem tobb idot hagyok a szoveg atragasara.

          Barati udvozlettel,


                    Akos

Kedves (Korosi) Gabor !

Koszonom a levelek elkuldeset. Hollosi Jozsi kozben kideritette,
hogy a regi cimre kuldtem a leveleket.

Ha jol ertem, az equity a netto vagyont jelenti. Miert vannak
akkor a bankok annyira oda egy ceg tonkremenetelen? Pontosabban,
miert irnak le osszegeket. Az en logikam azt sugna, hogy
amikor az equity pozitivbol negativaba fordul, valaki kozbelep.

Udv. Gyimesi Miklos

Most meseltek egy viccet es egy igaz tortenetet. A viccel kezdem.

Csernyenko magahoz hivatta Kadart es Csaut, hogy tisztazzak a
szocialista testverek kozotti felreerteseket. Kadar kapja eloszor
a szot:

Az ugy volt, hogy mi bevonultunk a Karpatmedencebe es megalltunk
pihenni a Tiszanal. Meleg volt, igyhat levetkoztunk es furodtunk
a husito vizben. Amikor kijottunk a vizbol, se hire se nyoma
nem volt a ruhainknak, lovainknak.

Csau kozbeszol:

Mi ott sem voltunk.

Mire Kadar:

Ezt kerem jegyzokonyvbe venni.


Es most az igaz tortenet:

A Roman parlamentben felvetettek a karpotlasi torveny gondolatat:
mindenki kapja vissza, ami az ove volt. Mire egy kepviselo
ketsegbesesve igy szolat fel:

De hat akkor Erdelyt visszakapnak a magyarok.

Udv. Gyimesi Miklos

Az alkotmanyrol roviden, egy valsag kapcsan.

Az elmult nehany nap(honap) soran elegge egyertelmuve valt, hogy a Magyar
Koztarsasag (MK) uj, demokratikus rendjet komoly veszely fenyegeti. Ennek
latvanyos megnyilvanulasa -sok egyeb mellett- a MTV es MR korul kialakult
politikai kotelhuzas. Ennek, a kotelhuzasa iratlan szabalyai szerint, a
tartosan nagyobb effektiv huzoerot kifejto fel iranyaba kell eldolnie.
Szemelyes felelmem az, hogy a MK-ban jelen formajaban letezo demokracia
ereje nem eleg effektiv a gyozelemhez. A jelen pillanatban torvenyes
erofolenyben levo politikai hatalomnak pedig nem erdeke, hogy a demokracia
tovabbi erositeseert kuzdoket tamogassa.
A magam reszerol minden erommel azon kivanok munkalkodni, hogy a
demokratikus eroket a MK-ban erofolenyhez jutassam es vegre szeretett
hazamban DEMOKRACIA legyen.
     A MK-ban jelenleg ervenyben levo Alkotmany nem mentes a hibaktol, igen
sok homalyos, ellentmondasos sot (szerintem) nem kivanatos kitetelt
tartalmaz.
     A Magyar Koztarsasagban szukseg van egy uj alkotmanyra, ez azonban
egyetlen magyar allampolgart sem hatalmaz fel arra, hogy a benne
foglaltakat ne tartsa be. Az uj alkotmany megfogalmazasa feltehetoen nehez
es mindenkeppen rendkivul felelossegteljes munka. Legszebb remenyeim kozze
tartozik az, hogy meg eletemben egy demokratikus, hiba- es
ellentmondasmentes alkotmany legyen ervenyben a MK-ban.
A jelenlegi hibait, illetve amiket en annak tartok, szives vitatom meg a
HIX keretein belul vagy barmilyan mas modon. Ebben a rovid levelben ezt nem
kezdem el, de ha elkezdodik az egyes pontok konkret biralata -avagy a roluk
alkotott szemelyes velemenyek csereje- abban szivesen veszek reszt.
A mostani valsag kapcsan hatarozott velemenyem az hogy, a MK Elnoke
semmilyen torvenyt nem sertett meg a MR elnokenek felmenteserol szolo
hatarozat alairasanak megtagadasakor.
A MK alkotmany 57& 2.pont szerint "A Magyar Koztarsasagban senki sem
tekintheto bunosnek mindaddig, amig buntetojogi felelosseget a birosag
jogeros hatarozata nem allapitotta meg." (XII. fejezet, ALAPVETO JOGOK ES
KOTELESSEGEK)
Nekem ilyen hatarozatrol nincs tudomasom es feltetelezem, hogy az Elnok
Urnak sincs. De ha az Elnok Urnak lenne is -meggyozodesem, hogy nincs- az
alkotmany 31/A& 1. pontja ertelmeben "A koztarsasagi elnok szemelye
serthetelen; buntetojogi vedelmet kulon torveny biztostja". Az alkotmany
pedig a kovetendo eljarasrol egyertelmuen rendelkezik a 31./A& 2. es 3.
pontjaiban; (2) "A tisztsege gyakorlasa soran az Alkotmanyt vagy valamely
mas torvenyt megserto koztarsasagi elnokkel szemben az orszaggyulesi
kepviselok egyotode inditvanyozhatja a felelossegre vonast."
(3) A felelossegre vonasi eljaras meginditasahoz az orszaggyulesi
kepviselok ketharmadanak a szavazata szukseges. A szavazas titkos." (III.
fejezet, A KOZTARSASAGI ELNOK)
Azt hiszem az elozokbol egyertelmu, hogy ha nem ez az eljaras folyik az
egesz valsag nem mas mint politikai kotelhuzas. Pontosabban fogalmazva: a
jelenlegi politikai hatalom kimeletlen es eroszakos torekvese az
alkotmanyos joggyakorlat befolyasolasara es demokratokus erok elyomasara a
hatalom megtartasa es kizarolagossa tetele erdekeben.

San Francisco, 1992 majus 29.
                                    Papp Sandor

U.i.: Ezuton is koszonom Pellionisz Andrasnak, hogy a Magyar Koztarsasag
jelenleg ervenyben levo alkotmanyanak szoveget hozzam eljutatta.

Szervusztok,

Talan egy kicsit szokatlan keresem volna: van-e valakinek valamifele
tobbe-kevesbe atfogo, de nem tul hosszu anyaga angolul az otthoni
partokrol. Valami olyasmi kene ami partonkent nem tul nagy terjede-
lemben legalabb hozzavetoleges infot ad arrol, hogy mit akarnak, mit
csinalnak, tortenelmi kotodesek, etc. Ha valaki(k)nek csak egyik-masik
partrol van ilyesmi anyaguk az is jol jonne akar emailen, akar faxon
vagy normal levelben. Koszonettel,
                                     L.Zoli

ui: demagog part-propaganda anyagokkal kimeljetek - tudva, hogy mire
kell ennek az ismerosomnek, garantalom, hogy semmi ilyesmit nem tovab-
bitok (ez persze egy roppant szubjektiv allitas, de azert igyekszem ;-)

Kedves (Anto'ny) Gyuri,
en Chileert nem inditok keresztes haborut, lehet, hogy igazad van. Baj az,
hogy nincs idom adatok utan nezni es Pollin sem kozli a forrasait. Gyanitom
azonban, hogy igazabol arrol van szo, hogy kulonbozo adatokkal a dolog
mindket iranyba hajlithato. Vagyis valoban ert el a szabadpiacnak
tulajdonithato sikereket Chile Pinochet alatt, ugyanakkor, amire Pollin
teszi a hangsulyt, es en hajlok az egyetertesre, hogy ezek az impozans
adatok a lakossag nagy resze szamara nem jelentettek olyan drasztikus
valtozast eletszinvonalban, mint ahogy azt a szamok sjtetik. Ugy a
jovedelmi, mint a fogyasztasi statisztika felpumpalhato a gazdagok
adataival, ettol meg nem tudjuk, hogy igazan hogy el a lakossag tobbsege.
Egy tavaly vegi Left Business Observer van csak a kezem ugyeben (nyilvan
diszkreditalni fogod, hisz bevallottan baloldali, es ezert nem lehet
objektiv (szemben az Economisttal:-))), amely azt allitja, hogy a chilei
dolgozok keresete a termeles erteknovekedesenek szazalekaban kifejezve a
vilagon a legalacsonyabb: 17%. (USA: 36%, Nemeto.:42%). Ez megiscsak azt
sugallja, hogy az emberek tobbsegenek nem lehetett ott olyan rozsas az
elete P. alatt.

Egyebkent Findler Miki nalamnal ekesszolobban kifejtette, hogy mi a hiba:
ne akarjunk minden erteket a gazdasagi csoda erdekeben felaldozni.
Udv,
Leirer Laci

PS: ja, Pollin cikke a The Nation tavaly feb. 25-i szamaban jelent meg. Es
jol erezted, amit bekuldtem, az valoban csak a cikk egy resze. Vegigmegy a
szabadpiaci sikertorteneteken es megprobalja az ellentmondasokat is
kimutatni. Egyebkent a tavol-keleti orszagok eseteben a Tieddel azonos a
konkluzioja: ott legalabb annyira szerepet jatszik az allam
iranyito-koordinalo szerepe a sikerben mint a szabadpiac. (Na meg Del-Korea
es Japan eseteben a hatalmas tokeinfuzio, amit az USA-tol kaptak a koreai
haboru idejen.) En itt meg tovabb is mennek, szerintem az 'Oriental
despotism' (Karl Wittfogel klasszikus konyve) tradicioinak a folytatasarol
van szo, de ez mar mas teszta.

Fichtinger Gabor mar kifejtette a minapi alairasgyujtessel kapcsolatos
fonntartasaim egy reszet.  A masik resz az, hogy a munkahelyemnek semmi
koze sincs az en maganvelemenyeimhez, es ezert a jovoben talan jobb lenne
ilyen rovatot nem nyitni.

Mindezekkel egyutt persze Akost koszonet illeti gyors kezdemenyezeseert.

Anto'ny Gyuri                  

Kedves (Findler) miki!

Azt irod:
>Mint mar sokszor mondtam, nemsokat (~semmit) ertek a kozgazdasagtan-
>hoz es kapcsolt agaihoz. Talan emiatt elkepeszt egy kisse a Chilevel kap-
>csolatos vita. Ugy tunik nekem, mintha Pinochet-t ki lehetne "ertekelni"
>annak alapjan, mennyire csokkentette az inflaciot, javitotta a trade
>balance-ot, stb., stb. (A` la Hitler hany km Autobahn-t epitetett es mennyi-
>re csokkentette a munkanelkuliseget.)
>
>Magam reszerol tizszer inkabb elnek egy olyan orszagban, ahol ugyan
>eleg alacsony az eletszinvonalam, de megvan szemelyi es csoporti szabad-
>sagom; ahol szolas-, gyulekezes-, sajto-, stb. szabadsagomat sem az allam, sem
>huligan bandak nem veszelyeztetik. Pinochet alatt sem az eletszinvonal, sem
>a szabadsag nem volt meg. Az elobbi lehet, hogy "stabilizalodott", az utobbi
>a nemzetkozi nyomas hatasara viszonylag megjavult, bar P. meg mindig, ha jol
>tudom, a hadsereg elen van "alkotmanyos" (altala megirt alkotmanyos) okok miatt
.

Aylwin kijelentette, hogy meg fogja valtoztatni az alkotmanyt: most mar lehet.


Nem, nem hiszem, hogy barkinek is az lett volna a szandeka, hogy
csupan gazdasagi ervek alapjan itelje meg Pinochetet.
A gazdasagi vita itt arrol folyt, hogy a Pinochet rezsim jo volt-e
Chilenek vagy sem.  En azt mondom Chile elobbrejutott gazdasagilag,
masok szerint nem.

Amit en igyekeztem belevinni a vitaba, az az volt, hogy probaljunk meg
tulnezni a "gonosz ember, slussz" hozzaallason.  Ennek egy gondolkodasra
kesz es kellokeppen szeleslatokoru emberek kozott folyo vitaban resze
kell legyen mind az elozmenyek mind a realis alternativak vizsgalata,
gazdasagilag is es politikailag is.
Azt is meg kene fontolni, milyen hosszabbtavu lehetosegei vannak egy
javulo gazdasagi helyzetu orszagban a demokratikus fejlodesnek/
atalakulasnak, egy szegeny vagy elszegenyedo orszaghoz kepest.
Sajnos egyik vonal taglalasara sem volt vitapartner: csupan
egy olyan megegyezesig jutottunk el, hogy Allende Chileben
rossz gazdasagpolitikat folytatott.



Kedves (Ko"ro~si) Ga'bor!

Azt irod:
>Tudom, szi'vu~gy Latin-Amerika.

Ez ovon ... ize ... foluli.

>O~ru~lo~k, hogy sikeru~lt ne'ha'ny mondatommal
>Te'ged i'gy bepo~rgetni, legala'bb i'rta'l ne'ha'ny
>e'rdekes dolgot. Uto'bbi ido"ben nem szoka'sod.

Ja, hogy ez erre ment ki !
En meg mar azt hittem, hogy kezded tulzottan atvenni ott
a hatartol delre a mexikoi munkastilust.
Ami az irast illeti, nehanyunknak mas kotelezettsegei is
vannak mint a HIX ujsagjait kitolteni.

(Az elobbiekre :-))

A temara terve (es Chile gazdasagi ugyeinek reszleteit illetoen
ez az utolso valaszom):

>Persze, lehet valaki bu~szke arra, hogy a teru~leti bajnoksa'gban o" a legjobb.
>Ke'tes a dicso"se'g, ha a teru~leti bajnoksa'g egyre messzebb keru~l az
>NB1-to"l. Nem a teru~leti bajnoksa'g a me'rce. To~bbek ko~zt ebbe bukott bele
>Ka'da'r is, meg Pinochet is.

A hasonlat santit.  Hogy en is egy hasonlattal valaszoljak,
nekem ez a kritika ugy tunik, mint amikor valaki az Orszagos Tanulmanyi
Versenyen indult nyirsegi mezogazdasagi szakkozepbol valo ciganygyereken
azert fanyalog, mert az istenadta budos es csak hetedik lett.

(Zarojelben: Pinochet nem bukott bele semmibe, hanem maga mondott le,
amikor elveszitette a mar 1980-ban beigert nepszavazast.)

>Ha egy kicsit jobban megne'zed az a'bra'kat, ta'bla'zatokat, adatokat abban a
>89-es Economist melle'kletben, amit felemlegette'l nekem, (IX. 23.), akkor
>la'thatod, hogy Chile az Economist szerint helyes politika't folytato' orsza'go
k
>ko~zu~l ele'g ko~vetkezetesen mindig az utolso', e's me'g az Economist szerint
>rossz politika't folytato'k ko~zt is csak a ko~ze'pmezo"nyben lenne, mondjuk a
>felso" harmad alja'n.

Ez igy is van, csakhogy az adatok nagyresze az 1973-85-os idoszakra
vonatkozik, amikoris (1) az Allende orokseg kikuszobolese is folyt es
(2) megegyezunk azon, hogy a chilei kormany rossz gazdasagpolitikat
folytatott (kb. 82-ig).
A kep teljessegehez az azota eltelt eveket is figylembe kell venni.

>[...]
>A tisztek privatiza'cio's haszna, gazdasa'gi szerepe, amennyire tudom,
>le'nyegesen kisebb, mint Thaifo~ldo~n vagy Marcos-na'l. Etto"l me'g voltak,
>akik megszedte'k magukat. Lehet, Pinochet nem. Ez most menti o"t?

Ez csupan arra utal, hogy nem a sajat hasznukra vettek at a hatalmat,
es ez a katonai allamcsinyek tobbsegere nem jellemzo.

>Az viszont nem igaz, hogy Chile volt a vila'g ma'sodik
>legelado'sodottabb orsza'ga Allende hatalomra keru~le'sekor. 1970-ben 2632m$,
>vagyis kb. 250$/fo". Enne'l Izrael, Portuga'lia, Anglia egy fo"re juto'
>ado'ssa'ga biztos nagyobb volt.

Stallings nem mondja, hogy mi alapjan lett volna Chile a masodik
legeladosodottabb orszag.  Valoszinuleg csak a fejlodo orszagokat vette
figyelembe, ahogy irod, bar lehetett valami mas mutato is (mint pl. az
amugyis tobbet jelento adossagszolgalat es kulkereskedelem osszevetes).

>amikor Allende valo'ban gyenge gazdasa'gi
>teljesi'tme'nye't e'rte'kelju~k, aze'rt azt se felejtsu~k el, hogy az amerikaia
k
>ma'r 70-to"l nagyja'bo'l mindent megtettek megbuktata'sa'e'rt.

Ez Allende tudatosan valasztott politikajanak teljesen elorelathato
kovetkezmenye volt.

>Az ado'ssa'gto~meg maga sem e'rdektelen, mert ele'g nagy terhet jelenthet a
>gazdasa'gnak, de gyors no~vekede'se biztos jele annak, hogy valami nagyon nem
>stimmel, e's ha eljut a fizete'ske'ptelense'ghez, az pedig egy kiado's
>fo~ldrenge's ereju" katasztro'fa.

Igen, de megintcsak jobb volna az adossagszolgalatot a kulker
teljesitmenyhez merni.

(Szigoru'an za'ro'jelben: Neked nincs olyan
>e'rze'sed, hogy Ausztra'lia ele'g sikeresen megce'lozta a harmadik vila'got?
>Nagyon ismero"sek az ausztra'l gazdasa'gi bajok a fejlo"de'sgazdasa'gtanbo'l.)

Ez a ketsegtelen trend sokaknak foltunt mar: az "argentin ut" emlegetese
az ausztral sajtoban biztosan nem kerulte el a figyelmedet

>Na most ami a chilei export-teljesi'tme'nyt illeti, e'n arra nem lenne'k
>olyan bu~szke. Illetve a 70-es e'vekben te'nyleg komolyan javult,

A kereskedelmi merleg a hetvenes evek vegere mar megromlott (a
pesoarfolyam elfuseralasa es a recesszio miatt), es ez vagta haza a fizetesi
merleget (=>eladosodas).

>de az egy
>olyan politika eredme'nye volt, ami hosszabb ta'von tarthatatlan volt,
>megleheto"sen szu~kse'gszeru"en torkollott va'lsa'gba. A 70-es e'vek ve'ge o'ta
>csak viszonylag lassan no"tt az o~ssz export: az 1980-as 5968m$-ro'l
>1989-re 9578m$-ra, ami e'vi 5%-os no~vekede'si u~tem.

1983 ota viszont a kereskedelmi merleg folyamatosan pozitiv, nem
is kicsit (Economist 1987. junius 20.)

>E's a 80-as e'vekben az
>export szerkezete sem javult. A re'z ara'nya 46,8%-ro'l 48%-ra no"tt, az
>elso"dleges nyersanyagok re'szara'nya le'nyege'ben va'ltozatlan: 70% ill.
>69,6%.

Harmadszor irom le, talan vegre foltunik, hogy 1973-ban viszont a
rez egymaga 82% volt (Economist 1989. junius 10.) es ez igy volt a
megelozo evekben is (Stallings 175. old.).

>A to~rte'nelmi fikcio'val nem foglalkozom.

Ez egy kenyelmes megoldas.

>[az Economist elfogultsaga]

Ez vitathato, Nalad valoszinuleg kisebb mertekben en is elfogadom,
es vegulis attol fugg, hogy az ember egyetert-e veluk vagy sem.
Targy tevedest viszont nem engedhetnek meg maguknak.


Mindenkit udvozlok, fokent azokat, akik mindeddig kitartottak:

Anto'ny Gyuri