Kedves Gabor,


Van-e ellentet a "magas" kultura es a kapitalizmus kozott ? Nem egeszen
ertem hogyan lehet ezt a ket fogalmat osszehasonlitani.

Azt irod Magyarorszagrol:

'A tradicionalis kulturafogyaszto reteg azonban egyelore koszoni szepen 
 nincs jol, es ahogy Palotas Janos kormeit nezem az oriasposztereken,
 a burzsoazianak meg vannak problemai.'

Azt hiszem mindnyajan akik Magyarorszagon nottunk fel van egy sajatos
elkepzelesunk arrol hogy mit tartunk "kulturanak". Bizonyos hogy jol 
manikurozott, izlesesen oltozott burzsoa 'uriembereket/asszonyokat' akik 
koncertre, operaba jarnak, 'tudnak viselkedni', olvasottak, 'intelligensek',
mi altalaban 'kulturaltnak' tartunk. Mint ahogy professzor Bloom az altalad
is idezett 'Closing of the American Mind'-ban kifejtette, mi gyakran az
europai (nemet) modell szerint dontjuk el, mi a 'kulturalt' es mi nem. 

Liszt annak idejen a mai pop-sztarokkal hasonlatos nepszeruseget ert el,
Ravel Bolerojanak bemutatojan a nezok osszetortek a szekeket. Talan 
a tetovalt, hosszuhaju es 'ne adj Isten' piszkoskormu zeneszek, szamitogep-
programozok, videosok vagy vallalkozok a mai 'kultura' ('magas' vagy 
'alacsony', rad bizom) letetemenyesei. 

'Elit nelkul nincs elit kultura ...'  Vagyis ahogy mi probalunk 
kommunikalni (zenelni, verset irni, festeni, filmet csinalni..) az 
jobb mint ahogy masok csinaljak mert szerintunk ok nem tagjai az 'elitnek'.

Az informacio hozzaerhetosegenek novekedesevel, az a fogalom amit mi
'kulturanak' nevezunk megvaltozott, nincs tobbe 'elit' vagy 'vezeto
osztaly' csupan azok akik hozzajutnak az informaciohoz es azok akik 
nem. Szamomra az a kozepiskolas aki vette a faradsagot es kifundalta 
hogy hogyan lehet az Internet-et hasznalni 'kulturaltabb' mint az aki 
fejbol fel tudja sorolni Bach fugait !

Azt hiszem azzal egyetertunk hogy egy alapveto 'paradigm shift'-nek 
vagyunk tanui. (Mi a 'paradigm' magyar megfeleloje ..??) Felgyorsulo 
vilagunkban a most felnovekvo generacio egy alapvetoen mas 'kulturaban' el
mint akar 20 evvel idosebb honfitarsai. Az a 'tradicionalis', 'elitista'
kultura amivel sokan nagy nosztalgival azonosulnak mar eltunoben van, 
vagy talan mar el is tunt orokre....  Beke poraira ...

George Lazar
Palo Alto

Ez az a stilus...

Kedves SZALON-Olvasok!

Elhangzott itt nemregiben egy velemeny,
hogy Gidai Erzsebet szakmai prostituciot
alkalmaz. (Nem tudom mar ki irta, de nem
is lenyeges ez most.) Volt, aki ehhez a
velemenyhez csatlakozott, nem irom meg
ki, hogy beken elhessek a moderatortol.
Szoval:

Nem erthetek egyet azzal a velemennyel,
hogy aki a tudomanyos elet valamelyik
posztjan a nemzeti tobbseg erdekei sze-
rint szol (mint ezt Gidai Erzsebet tet-
te), az prostitualt.

Ez az a stilus, ami miatt sokunkban ke-
letkezik aggodalom Magyarorszag demokra-
tikus jovoje irant. Ez a szohasznalat
nem a demokracia szohasznalata. Ez a 
szohasznalat a diktatorikusan gondolko-
do ertelmiseg szohasznalata. Aze az er-
telmisege, amelyik politikai dogmakban 
gondolkodik es ha a kormanykerek koze-
lebe jut, ezen dogmak szerint cselekszik.
Felek, ha ennek az ertelmisegnek jut is-
met a kezebe a hatalom, az utobbi 4-5 ev
vivmanyainak lottek es a demokracianak
is befellegzett ujabb 42 evre Magyarfol-
don.

Egeszen bizonyos vagyok benne, hogy ez-
zel kapcsolatban a SZALON-olvasok tobb-
sege is ugyanugy erez, mint azok, akik 
komolyan aggodnak a magyar demokracia 
jovojeert.

Udvozlettel:               Szekely Zoli

EG a SZALON 613. szamaban futolag erinti az utobbi ket evszazad anti-
liberalis/antikapitalista kritika-tortenete't,  Burke-tol Dave Barry-ig.  
Ehhez nem tudok mit hozzatenni, bar az irodalomjegyzekbe bevennem a De
Maistre-rol szolo fejezetet Isaiah Berlin konyvebol (The Crooked Timber
of Humanity).  Van Gogh esetebol, vagy a holland festeszet jelenlegi
helyzetebol nem vonnek le kulonosebb kovetkezteteseket.  Minden korban
lesznek sikeres muveszek, es lesznek nagy tehetsegek, de nehez
elkepzelni olyan tarsadalmi berendezkedest, amely garantalna, hogy a
ket halmaz mindig egybeesik.  A holland festeszet nagy korszaka egy
egyszeri csoda volt, amire nincs magyarazat.  Errol a kerdesrol lasd
Bellow fergeteges Op-Ed cikke't a minapi Times-ban, a bulgar Proustrol.

Ha rajtam allna, en inkabb visszakanyarodnek Gabor elozo cikkehez, es a
nepies-urbanus temahoz: elkepzelheto-e Mo-n olyasfele tarsadalom, ahol
az emberek tudjak a kulonbseget kotveny es reszveny kozott, es megse
hal el a kultura; elkepzelheto-e, hogy a "kulturahordozo osztaly"
reprodukalja magat, es ujabb vevoket termel ki magabol; tovabba,
"tudunk-e ugy modernizalodni, hogy me'g magunkra ismerjunk"; es errol
szol-e az elhuzodo nepi-urbanus konfliktus, vagy legalabb reszben
errol.

A kultura mindig fenyegetve van.  A kapitalizmus fenyegeti a kulturat,
es elozoleg a szocializmus fenyegette; a kultura ugyanakkor penzbe
kerul, tehat a szegenyseg fenyegeti a kulturat, de a gazdagsag is 
(csak maskent), a fundamentalistak, nyarspolgarok, sztalinistak es a
nacionalistak ugyszinten.  A kultura mindig, mindenhol vedelemre
szorul.  Nem tudom, jol olvastam-e, amit irtal.  Ha ugy gondolod, a
nepieknek igazsaga vagyon, mikor osszefuggesbe hozzak a kultura
hanyatlasat a gazdasagi modernizacioval, es ennek kapcsan onmagukat a
kultura vedelmezoinek kecses pozaban csodaljak a tukorben, akkor errol
elvitazgathatnank, ha kedved szottyan.  Ha viszont ez az odavetett
passzus csak annyit jelentett, hogy e pillanatban nem akarod a 
nepieknek ezt az illuziojat bolygatni, ido- es energiatakarekossagbol
kifolyolag, akkor en szivesen elejtem a temat.  Elvegre nem lehet
mindenrol beszelni egyszerre.

-----
Fencsik Gabor

Megis csak profi ez az MSZP. Igen jo kampany fogas toluk amit most
csinalnak.

	Emlekeztetoul:
	
	1. Hajdu Jancsi 1983(?)-ban, Csorit le nacionalistazta.

	2. Nehany hete a Nap TV-ben erre ra kerdeztek. Hajdu fenntartotta vele-
		menyet.

	3. Csongrad megye egyik egyeni kepviselo jeloltje az MSZP-nek Hajdu.

	4. Ezert igen jol lehetett tamadni az MSZP-t. Pl. Deuts Tomi a Fidesz-
		tol a radios elbocsajtasokkal kapcsolatos felszolalasaban mond-
		ta: "Sajnos azzal az MSZP-vel egyutt kell most fellepnunk aki
		Hajdu Janosokat indit a valasztasokon." Jellemzo, az esti kroni-
		ka (a Kormany Kossuth radiojaban!) bejatszotta szalagrol (ami
		igen ritka, csak a riporter szokta idezni a politikusokat) az
		SZDSZ-t, az MSZP-t es a kormanypartokat (meg a MIEP-et is), de
		Deuts Tamast kihagytak. Nehez volt nekik leadni egy olyan hirt,
		hogy az egyik ellenzeki part biralja a masikat.

	5. Erre jon az MSZP trukkje. Felkerik Hajdut, ne induljon. Hajdu kitart
	   Felkerik a csongradi szervezetet, vonja vissza Hajdu jeloleset. Ma
	   olvasom; nem vonjak vissza. Mi a trukk az egeszben. Az, hogy ilyen
	   szempontbol az MSZP partalkotmanya demokratikusabb mint a tobbi
	   parte. A Fideszrol tudom, hogy csak az lehet jelolt, akit az Orsza-
	   gos Valsztmany megerositett. Azt hiszem ez sok mas partnal is igy
	   van. KESZ VEGE. A legjobb amit ezek utan az MSZP biraloi tehetnek,
	   az hogy ejtik az ugyet. Igy az MSZP sikeresen kifogta a szelet a
	   vitorlakbol.
	
	Ha tovabb forszirozzak a dolgot (a biralok), akkor az igen jo propagan-
da lesz a szocialistaknak, milyen demokratikus az O partjuk. Csak azzal tudom
befejezni amivel kezdtem, profik.

					Horvath Pista

ui; Bocs; kimaradt, hogy az MSZP egyeni jeloltje az lehet akit a helyi szerve-
zet tamogat. Ezt meg a partkozpont sem biralhatja felul.

Azt irod, az Oszovetseg mindenutt Jezusra mutat elore. Ezt eros tulzas-
nak talalom. A felsorolt elore mutatasokat elfogadom, kiveve egyet, a Nazaretre
vonatkozot. Olvasni kellene heberul az igazi vitahoz, de szereny tudasommal
ra kellett jonnom, hogy csak azt jovendoltek meg, hogy nazarinnak (kivalasztot-
nak) [nazir, nazireus] fogjak hivni (csakugy mint sok mast pl. Samsont).
	Eszembe jut egy vitam Roboz Andrissal. Azt kerte keressem meg a Biblia-
ban azt a helyet, ahol Jezus sajat magarol allitja, hogy Isten Fia. Volt 3-4
probalkozasom, de vegulis Andrasnak adtam igazat. Nincs ilyen hely. Kerlek
mielott ideznel ezzel kapcsolatban, jol gondolkozz el valoban Jezus allitja-e
ott, hogy O Isten Fia. Mellesleg ez engem nem befolyasol abban, hogy ezt el-
higyjem.
			Horvath Pista

ui. Az ekezetes betuk mellol szerintem is elhagyhatoak a szamok (valoban olvas-
hatatlanna teszik a szoveget). Nezd vegig, hogy a Szalonba irok hany szazaleka
ir igy.

(e's minden reforma'tust) a predestina'cio' u:gye'ben. Ugyan a 612-es Szalonban
ma'r mentegeto"ztem egy kicsit, de aze'rt biztosabb, ha me'g egyszer megteszem.
A ve'tkem r'eszben abbo'l fakadt, hogy he'jake'nt csaptam le Hunor fogalmaza'-
si e's logikai hiba'ira, r'eszben viszont abbo'l, hogy valo'ban nem vagyok
ja'ratos a protesta'ns tante'telekben, igy nem la'tom a't a rendszert, ami
o:sszea'll belo"lu:k. Mindenesetre nem maga't a predestina'cio't, hanem Hunor
emellett szo'lni sza'nde'kozo' e'rvele'se't sza'nde'koztam baromsa'gnak nevezni
.Aka'rhogy is. ele'g rosszul su:lt el, ugyhogy bocsa'natot ke'rek, e's ige'rem,
ezta'n jobban odafigyelek magamra.

                              Mea culpa, Pe'ter

Kedves Hunor!
O:ru:lo:k va'laszodnak, egyre'szt, mert egya'ltala'n va'laszolta'l, ma'sre'szt,
mert ez a va'laszod ve'gre te'nyleg egy pa'rbesze'd re'sze, nem pedig puszta'n
ide'zetek e's a'llita'sok halmaza. Ennek ko:vetkezte'ben persze jo'val keve'sbe
' alkalmas arra, hogy beleko:ssek :-[.... Sokkal inka'bb arra, hogy va'laszolja
k
ra', a pa'rbesze'd folytata'sake'nt.
Tulajdonke'ppen ami legjobban irita'lt benned eddig, az az volt, hogy ide'zetek
o:zo:ne'vel va'laszolta'l mindenre. Nagyon zavar minden esetben, ha valaki nem
a saja't szavait haszna'lja, hanem ma'se'it, mert gyakran nem e'rzem mo:go:tte
azt, hogy te'nyleg megtapasztalta, amiro"l besze'l, hanem egyszeru"en csak
valamilyen tekinte'lyre valo' hivatkoza'ssal akarja letromfolni a ma'sikat.
Ez a Biblia'val is gyakran megesik, mert mindenki tala'lhat benne a'lla'spont-
ja't ala'ta'maszto' ide'zeteket, ha e'ppen azt keres. Csakhogy ilyenekkel
igaza'bo'l senkit sem lehet meggyo"zni, mert a valla'sban - semelyik valla's-
ban - nem maga a tante'tel az igaza'n fontos, hanem az ember. Egyetlen valla'st
sem lehetse'ges ko:nyvekbo"l mege'rteni e's a'te'lni, csakis a ko:zvetlen
emberi kapcsolaton keresztu:l. Eze'rt o:ru:lo:k, hogy valami hasonlo' kezd
ko:ztu:nk kialakulni.
Amit a zene'ro"l irsz, azzal most ve'gre nagyja'bo'l egyet tudok e'rteni: e'n
sem a'llitottam, hogy az alkota's megszabadithat bu"neinkto"l. A szerepe nem is
ez, hanem az, hogy ra'e'bresszen o:nmagunkra, arra, hogy kik vagyunk valo'ja'ba
n, ki rejto"zik az arcunk mo:go:tt, amit ma'soknak e's magunknak is mutatunk?
E's ebbe beletartozik bu"neink felismere'se is.
Az ember szabad akarata e's Isten mindenhato'sa'ga ko:zo:tt valo'ban ellente't
a'll fenn, de szerintem ez csak innen, a mi szemszo:gu:nkbo"l la'tszik igy:
egy magasabb szinten ez a ketto" nem mond ellent egyma'snak, so"t ugyanazon
dolog ke't oldala. Egyre'szt azt, hogy Isten nem lehet mindenhato', sokfe'le
mo'don le lehet vezetni logikai u'ton, (nem mintha ez annyira sarkalatos 
ke'rde's volna), a kedvencem a zsido' anekdota: Tud-e Isten akkora ko:vet
teremteni, amit me'g o" sem bir felemelni? Mert ha igen, eze'rt, ha nem, aze'rt
nem mindenhato'. Persze, mondom, ezt ne vedd ege'szen komolyan, csak azt akarom
megmutatni, hogy a helyzet nem ege'szen egye'rtelmu", nem lehet egyenes e's
egye'rtelmu" kijelente'seket tenni Istenro"l, minthogy kivu:l esik a tapaszta-
la'sunk ko:re'n, eze'rt csak olyan a'llita'sokat tehetu:nk ro'la, amik a mi
szintu:nko:n paradoxonok, nem e'rtelmezheto"k. Ma'sre'szt, az ember szabad
akarata le'nyege'ben az Istento"l elszakadt, vele harmo'nia'ban nem le'vo"
e'letet jelenti. Igy az Istenhez ko:zelite's sem a szabad akarat e's va'laszta'
sjoga'nak felada'sa't jelenti, hanem a harmo'nia helyrea'llita'sa't. Ahogy 
Augustinus mondja: "Szeresd Istent e's te'gy, amit akarsz!" Vagy ma'sfelo"l:
ha ke't ember sakkozik, egy kezdo" e's egy tapasztalt, megfigyelheto", hogy a
kezdo" jo'val to:bb le'pe'sleheto"se'get la't, mint a tapasztalt, holott azt
gondolna'nk, forditva igaz. A kezdo" a'ltal lehetse'gesnek tartott le'pe'sek
jo' re'sze rossz le'pe's, de ezt o" csak jo'val ke'so"bb fogja e'szrevenni, ha
egya'ltala'n ra'jo:n, hol rontotta el. A tapasztalt sza'ma'ra ezek a le'pe'sek
nem jo:nnek szo'ba, mint lehetse'ges va'laszta's, hiszen ismeri kimenetelu:ket.
Igy la'tszo'lag a kezdo"nek van nagyobb szabadsa'ga, hiszen sok leheto"se'get
la't ott is, ahol a mester esetleg csak egyet; de valo'ja'ban me'gis a mester
a szabadabb, hiszen sokkal inka'bb e'rzi e's e'rti a ja'te'kot, mint a kezdo".
Ugyanez a helyzet az e'letben is: annak, aki me'g nem e'bredt fel, nem eszme'lt
maga'ra, nem szembesu:lt Je'zussal (Buddha'val, Lao-ce'vel sato:bbi), sok
leheto"se'g kina'lkozik. Aki elindult az u'ton, annak egyre kevesebb. A mester-
nek (valo'szinu"leg) csak egyetlen leheto"se'ge van minden helyzetben.
Azt hiszem, igazad van abban, hogy nem tudjuk o:nmagunkat megva'ltani. Viszont
nem e'rtek egyet azzal, hogy a hiva's csakis Isten ige'je a'ltal to:rte'nhet,
e's csakis Je'zus vezetheti az embert. Szerinted nem mond ellent Isten 
hatalma'nak, hogy csak egyetlen ko:nyvben volna ke'pes megnyilatkozni? Nem 
e'ppen a Biblia'ban tala'lhato' sza'mtalan eset, amikor Isten a'lmok, la'toma's
stb. u'tja'n, teha't ko:zvetlenu:l mutatta meg maga't? E's mi ok volna azt
a'llitani, hogy ezek ma ma'r nem lehetse'gesek? Esetleg az, hogy akinek la'to-
ma'sai vannak, az ugyeba'r bolond. Tova'bbvive a gondolatot: e'ppen mivel
Isten a maga valo'ja'ban felfoghatatlan, ba'rmilyen alakban ke'pes megnyilat-
kozni, aka'r rejtett forma'ban is, ami csak egy ember sza'ma'ra e'rtheto".
Az a'lom egy tipikus pe'lda. Nagyon sok pe'lda van sorsfordito' a'lmokra, e's
ez egy olyan csatorna, ami ma is nyitva van mindenki elo"tt. Vagyis, a ve'gko:-
vetkeztete'sem az, hogy Isten e'letu:nk ba'rmely pillanata'ban jelen lehet e's
van, e's jeleket ad(hat) neku:nk, amiket, ha figyelu:nk ra', e'szrevehetu:nk 
e's megfejthetu:nk. Ilyenforma'n pedig sokkal szorosabb kapcsolatba keru:lhe-
tu:nk vele, mint puszta'n a Biblia't olvasva.
A bu"nro"l: nem igaza'n e'rtem a ke'rde'sed, hogy milyen nehezek a bu"neim.
Ebben a forma'ban sza'momra nincs e'rtelme a ke'rde'snek, pro'ba'ld meg
a'tfogalmazni. Amit tudok, az az, hogy a fejlo"de'semmel e's tisztula'sommal
egyu:tt ja'r az, hogy egyre to:bb olyan rossz tulajdonsa'gra, ve'tekre, bu"n-
re tala'lok ra' magamban, amit eddig csak ma'sban vettem e'szre; e's ennek
ko:vetkezte'ben egyre keve'sbe' ite'lek meg e's el ma'sokat, mert egyre inka'bb
e'rzem bennu:k saja't magamat. Vagy ha ugy tetszik, Je'zust. (Itt most nem azt
akartam mondani, hogy e'n vagyok Je'zus!)
A ve'rtanu'sa'gro'l sosem gondoltam hogy ko:nnyu" volna. Melle'kmegjegyze'sem,
hogy java re'szu:k saja't maga hozta le'tre ehhez a szu:kse'ges felte'teleket,
de ez nem is le'nyeges. Aze'rt az akkori meg a mai helyzet ko:zo:tt le'nyeges
ku:lo:nbse'g, hogy akkor a kereszte'nyse'g tiltott e's u:ldo:zo:tt volt, ma
pedig elismert. Manapsa'g senki sem uta'l valakit, aze'rt, mert az kereszte'ny-
nek vallja maga't, legfeljebb aze'rt, mert az arroga'nsan e's ero"szakosan meg
akarja o"t te'riteni. Az egyszeru"bb megolda's erre azt mondani hogy "a sa'ta'n
praktika'ja", a nehezebb meg elgondolkozni, hogy mie'rt is van ez, e's mit 
ke'ne nekem va'ltozni, hogy elfogadja'k a to:bbiek, hogy eljusson hozza'juk,
amit mondani akarok? Te is ugyanugy indulta'l neki, mint ahogy azt ma'r meg-
szoktuk az eddigi o:njelo:lt pro'fe'ta'kto'l: piff-puff, dirr-durr, itt most
mindenki meg lesz te'ritve, egy-ketto", tesse'k szeretni felebara'todat mint
tenmagadat! De ugy la'tom, hatott na'lad a lecke: az eredme'ny az lett, hogy
finoman elku:ldtek... Tudod, egy pro'fe'ta'nak nem ele'g tudnia az igazsa'got,
azt el is kell tudni mondani, ugy, hogy mege'rtse'k. E's ez a'ltala'ban a
lehetetlense'ggel hata'ros. Aze'rt pro'ba'lkozza'l, e'n is azt teszem :-).
Amit Je'zusro'l irsz, hogy o" teljesen biztos volt o:nmaga'ban, azt megke'rdo"-
jelezem. Gondolj csak a Getsema'ne'-kertre, hogy ma's pe'lda't ne hozzak.

Ma'r annyi a'lda'st ku:ldte'l ra'm, hogy ege'sz leko:telezve e'rzem magam,
ugyhogy most e'n is ku:ldo:k egyet: Jo' he'tve'ge't! ;-)
                                              Pe'ter