Finnek, magyarok, szekelyek, szarmazas, fonemak

T. T. !

>Felado :  [United States]
>Temakor: Par szo a Finnekrol ( 23 sor )

>Nyelvuk hangzasa ms. Ok
>nyugodtabb,lassubb termeszetuek amit beszeduk sugaroz .

Szubjektiv.Nameg a feleseged nyelve bizonyara kedves volt szamodra :-)
[ A magyarban ilyen szojatekokra van lehetoseg :-)) ]

>A Latin alfabet hasznalasahoz atvettek a sved eredetu ekezeteket,
>dupla pontok/vizszintes vesszok. Maganhangzojuk tobnyire (cskej
>kivetel)hosszu maganhangzok, (regetek "aa" pl.)nagyon gyakori a
>hosszu massalhangzok  a "tt" , "ll", "kk"  furcsa hangzast
> ad a beszeduknek.

>Ne nezzuk el hogy a magyarban is pl. a latin alfabet -hez  adtuk a
>szlavoktol(fokent az eszaki slavoktol)atvett ekezeteket, es az "ny"
> "ty" "zs" "sz" "cs' stb. hangokat es betuket ill.irasmodot.

A fonemak amikrol > IS irt egy stockholmi
nyelvesz-tanart, Bjo:rn Collindert idezve ,mar bizonyara _megvoltak_.
[ emlekeztetoul: ]

>Bjo:rn Collinder nyelvesz es Stockholmi tanar: "A finnugor 
>hangkeszletbol hianyoznak az alabbi fonemak: a' e' cs gy i' ly ny o'
> o" sz ty u' u" zs, tehat osszesen 14 hang, es a finnugor nyelvekben
>nincsen igekoto es hatarozott nevelot sem hasznalnak."
> (Comparative Grammar of the Uralic languages 1960.

Persze olvastam, Hidas Pali szerint a fonemak meglete,vagy hianya me'g
talan nem jelent e'rvet finnugor,vagy nem finnugor ke'rde'se'ben sem.

Az eszaki szlavoktol valo irasjelatvetelt nem tudom cafolni.
Van a'm egy -szereny velemenyem szerint- fontos szu"kitesem. ;
 Irod ( John > ) a finnekrol:

>A Latin alfabet hasznalasahoz atvettek a sved eredetu ekezeteket,

EN itt azt hangsulyozom ki (csakis), hogy a szekelyek 
a _latin alafabetnek_  az atvetelehez/hasznalasahoz !!!

Ugyanis a mondandom :
Ne nezzuk el hogy letezik olyan forrasanyag ("alfabet") hogy
" Nikolsburgi ABC " s ismeretes lehet a szekely 46? betus
[ scituli->siculi  werboczi I.: Tripartitum   -Lasd lejjebb. ]
rovasiras is. ES a tobb (2+) latin jellel leirhato fonema(ink)kra
ebben mindegyre van jel ( Web-lapokat is megadok, rovasiras stb. ,
kiindulopontnak http://nimrud.eet.bme.hu/rovas/ jut eszembe. )

Tehat a kettosbetuk eme alfabetben egy-egy irasjelkent benne vannak.

Kepzeljetek el hogy valaki magyar fonemakkal beszel s egy adott
idoponttol egy korlatozottabb ABC irasjeleivel kell rogzitenie
ho-ho-ho peldaul "egy" halotti beszedet !!  Mit csinal?
Kinlodik, utodai nehany evszazad alatt krealnak kiegeszito
 helyettesito megoldasokat.

Okirat is letezik I. (szent) Istvan kiralytol melyben elrendelte
 a "pogany" jobbrol-balra rovasiras hasznalatanak khm.. mellozeset.

Igy valoszinubbnek tartom  hogy ("uj") __latinbetus__ irasunkba valo
irasjel-ujitasaink s esetleges a'tve'teleink emlegetese
irrelevans, mondhatnam igenis nezzuk el, legalabbis e momentumot.
[ John fentidezett "ne nezzuk el..." kezdesu bekezdesere reagaltam. ]


>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: kunok, jaszok ( 33 sor )

Horvath Pista ("HOI") kerdesere irja Hidas Pali:
>>6 vannak meg?
>szekelyek - bizonytalan

Nem allitom hogy bizonyossag, de egy atvetelkent engedje'tek meg:
[ Masik ablakban masik levlista. ]

>Sebestyen La'szlo: Ke'zai Simon vedelmeben c. muveben(Budapest, 1975)
>Verboczit idezi (igy,V-vel), hogy aszongya:
>
>"..Vannak nemes kivaltsagolt scitulos-ok az erdelyi reszeken,
>akik a skytha ne'p  e l s o (!) bejovetele'tol fogva ott laknak,
> s a kiket mi romlott szo'val "siculi"-knak nevezunk.."
>(Verboczi: Tripartitum, Tars III. Tit. IV.)
>
>Sokmindenre fenyt derit ez a rovid kozles! Ugyanis a hun es a szkita
>neveket a korabeli kronikasok felvaltva hasznaltak a magyarokra
>(a "torok"-el egyetemben),  tehat  Verboczi ezzel a par szava'val:
>
> 1. hitelesiti a hun (szkita) eredetet
> 2. igazolja Laszlo Gyula kettos honfoglalas elmeletet
> (ill. a " h a' r m a s "-a t, mivel ugyanezen konyvben az avarokrol
> mint hunokrol te'tetik emlites)
> 3. a szekely nepnev keletkezeset, szuleteset magyarazza meg hitelt
> erdemloen.

Werboczi egy hallgatolagosan 3 evszazadig meghatarozo ""alkalmazott-""
 torvenykonyvet irt meg Harmaskonyvevel -ugytudom, igy semmikepp sem
a "19-20. szazad nacionalista go"zenek eredetmitoszgyartoja" .

Udv:
Szivos Arpad,

Finnugorok, magyarok, szarmazas, rokonok

T. T. !

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: Szarmazas ( 28 sor )

On Wed, 1 Apr 1998  wrote:

>nyelvrol HP irasara reagalva mondok valamit. A magyar tori eloadast tarto
>tanarom (aki szinten nem hisz a finnugor szarmazasban, ahogy a
          ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>szeminariumi magyar tori tanarom sem) felvetett egy gondolatot, amit ugy
>adott elo, amin el lehet gondolkozni, mint lehetosegen, de persze nem
 ...
>nepek zomere, es a tersegben a mi lelekszamunk volt a legnagyobb. Talan
>lehet mar sejteni, milyen kovetkeztetesre jutott a tanarom. Szerinte nem a
>mi nyelvunk finnugor, hanem a finnugoroke magyar, hisz az adott idoben
 ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>valoszinuleg a mi nyelvunket hasznaltak kozlekedo nyelvkent, bar ezt ugye
>irasos forrasok hianyaban bizonyitani lehetetlen. Ez persze egy
>feltetelezes, amit a tanarom is ugy mondott el, hogy ne vegyem
>szentirasnak.

Hidas Pal reakcioja:

>Ez (^^^^) eppen azt jelenti, hogy nyelvrokonsagban allunk, nem ?
>Az ilyen ember allasa tenyleg vezelyben lenne az en igazgatosagom
> alatt, ugyanis nem tud logikusan gondolkodni ;-)

Nyelvi szarmazas tagadasa nem jelenti a nyelvi rokonsag kizarasat.
Hiszen antigocsi a nyelvi rokonsag tagadasarol nem,
 am a magyar nyelv "kozvetito nyelv" jellegerol irt.
Nem logikatlansagrol van szo szerintem e tanarnal, ha szabad
felteteleznem, hanem iranyultsagi kerdesrol vagyis: az altala
 "magyar"-kent megnevezett kozvetito(?) nepet/csoportot/nyelvet(1)
tartja az adott teruleten
[ batortalan hipotezise'ben, hisz keri "nem-szentirasnak-tartani" ]

forrasnak a nyelvi kerdesben,-> a "finnugorok" (csoportok) fele'.

Lehet hogy csak antigocsi > ir igy:
 [tanara] "nem hisz a finnugor szarmazasban" 
,talan arrol van szo hogy e tanar magat a finnugor elmeletet veti el!

[ Hisz ha objektivek maradunk, nem tudjuk mikent gondolkodik tanara,
 s hogy mit mond azt is egy diakja'n at . ]

HP !
Persze azt,hogy igazgatosagod alatt mi lenne igy vele majd megirod :-)
 [ Irtad:

>A kozvetito nyelvrol irottak pedig lehetnek igazak, ilyen volt
> a latin, a gorog, az akkad, az arami, a sumer, a szanszkrit,...
>
> HP
1Stilusosan: Thanks.
Ha tehat valaki mutatna jelentos hasonlosagot e felsoroltak egyike, s
 a magyar nyelv kozt...


Kedves HP , egy masik tanar megnyilatkozasarol kerem velemenyed:

>>>
Es mindehhez hozza kell tennunk, hogy nemcsak torok, hanem negy-otezer
esztendos indoeuropai jovevenyszavak is vannak a finnugorban.
Majdnem szaz.
 Meg olyan alapszo is akad koztuk, mint a viz  pedig magat
a vizet nyilvanvaloan ismertek eleink, azt senkitol sem kellett atvenniuk.
Csakhogy a viz fontos, mondhatni szent dolog volt. Es egy szent dolgot
a regi emberek igyekeztek nem megnevezni, hanem csak korulirni. Vagy
mint a viz eseteben is  az illeto dologra atvettek egy masik nyelv
szavat. Azt gondolvan, hogy ha idegen nyelven szolnak rola, a szellemek
nem ertik meg, mit mondanak, ennelfogva nem is arthatnak nekik. 
<<<

Tudjatok, nem nevezem meg o"t mert ...  :-)))

Udv:
Szivos Arpad, ( "az arpa szo is torok" ; ta'n szent? :-)) )

Udvozlet mindenkinek !

Mostanaban egy uj keszitmenyt ajanlottak a drogeriaban.
Kombucha tea a neve, kellemes savanykas izu ital amelyet
otthon hazilag is lehet kesziteni. A leiras szerint bakteriumok,
elesztogombak es moszatfelek szimbiozisa termel szamunkra is
hasznos anyagokat. Keleten mar regota (ezer ev) hasznaljak.
Tul sok mindenre ajanljak, ez kisse gyanussa teszi - ugyanakkor
valamifele ideologiat megtalaltam hozza, hogy mitol hasznos. 
Ezt a kesobbiekben kozreadom, ha lesz erdeklodes.
Aki mar ismeri es van valamifele tapasztalata rola kerem
irja meg, ha vannak elonyei akkor jo ha sokan tudunk rola, ha 
meg karos akkor fokent.
Koszonettel
Attilasz

On Fri, 3 Apr 1998  wrote:


> A tankonyv maga is a gyorsulasra, es az asszimetriara utal, amikor lerazza
> magarol a problemat.
> Csakhogy az ikerproblema megmarad akkor is, ha az en szimetrikus modellemet
> vesszuk, igy az asszimetriara kar hivatkozni.
> A gyorsulasra harom ok miatt nem lehet hivatkozni.
> 1./ A szimetrikus modellben egyenlo gyorsulasnak van kiteve mindket testver.

Nem ertem, hogy ettol miert ne lehetne ra hivatkozni ? A gyorsulasra akkor
nem lehetne hivatkozni, ha az nem lenne, avagy akkor hagyhatnank figyelmen
kivul, ha meg tudnank indokolni, hogy ezt miert tehetjuk meg. A szukseg-
szeruseg tehat forditott. Ha persze egy fontos elemet elhagyunk, akkor
rossz lesz a kovetkeztetes, de ez objektiv targyalas eseten nem lehet cel.
Abban a koordinatarenszerben, ahol a szimmetria nyilvanvalo, tehat a
nyugvo, harmadik testver rendszereben, ott valik lathatova, ott tarul fel,
hogy a ket utazo testverrel ugyanaz tortenik, mig a nyugvoval mas.
Szimmetriaval azonossagot lehet bizonyitani, de nem szuksegszeru peldaul,
hogy a szimmetria hianya kulonbsegre vezet. 

> 2./ A problema a specialis relativitas elmeletenek targykorebol valo, igy 
> kar lenne belekeverni az altalanos relativitast.

Az keveri bele az altalanos relativitaselmeletet, hogy a mozgo testverek
koordinatarendszereben is akarunk szamolni, es igy paradoxont akarunk
gyartani. Ha csak a nyugvo testver inerciarendszereben szamolunk, amiben
a spec.rel. alkalmazhato, akkor szamoljunk ott es nincs paradoxon. Ha
nemcsak ott szamolunk, hanem a masik ket koordinatarendszerben is,
akkor kell az altalanos relativitaselmelet.

> 3./ A testverek korkulonbsegenek kiszamitasanal a kiindulo adatok: az
> egyenletes haladas ideje, sebessege, tavolsaga.
> Ezert, ha arra gondolnank, hogy itt a gyorsulasnak is van szerepe, akkor a
> gyorsulas merteke, es ideje is szerepelne a kiindulo adatok kozott, de 
> errol szo sincs. Vagyis a korkulonbseget e konyvekben kizarolag az 
> inerciarendszerben tartozkodas idejebol szarmaztatjak.

Nyilvan az sem szerepel a peldatarban, hogy ne inerciarendszerben szamol-
junk, sot azzal, hogy a spec.rel.-hez hoz feladatokat, implicit modon
eleve benne van az utasitas az inerciarendszerben valo szamolasra.
Gondolom a peldatarak egyszeruen a korkulonbseg kiszamitasat tuzik ki celul,
es nem az ikerparadoxon feloldasat. A korkulonbseget pedig legegyszerubb
egy inerciarendszerben szamolni. A fizika a merheto mennyisegek matematikai
alapon torteno leirasaval foglalkozik. A meres alapvetoen egy informacio-
aramlas, aminek viszont a relativitaselmelet szerint veges a sebessege.
Az egyidejuseg definicioja alapveto fontossagu, legjobban az egyidoben,
egy helyen levo dolgokat definialni, mert ez nem valtozik egyetlen koor-
dinatatranszformacio soran sem. Az eltelt sajatido az legbiztonsagosabban
egy terbeli hurok menten valo vegighaladas, es az eredeti pontba valo 
visszateres soran felosszegzett idovel azonosithato. Ez mar koordinata-
rendszerrol koordinatarendszerre mas. A sajatido azonban a sajat koordina-
tarendszerben szamolando, ha masban szamoljuk, akkor mast szamolunk.

Gyorsulo koordinatarendszerben fellep a gravitacios ero, ami a sajatidot
modositja. Az alt.rel.-t soha nem tanultam, de a Landau-t lapozgatva
talaltam egy kepletet, amiben a sajatidoben a gravitacios potencial
szerepel, igy a sajatido kulonbsegben a potencialkulonbseg fellep. Pl.
egy egyenletesen gyorsulo koordinatarendszerben ez a potencial linearis,
azaz a potencialkulonbseg tavolsagaranyos (a gyorsulas iranyaban).
Nem tudom, hogy a talalt keplet mennyire altalanos. Aki rendesen vegig-
szamolja, mert ert hozza, annak feloldodik a paradoxon.

Az altalanos tanulsag az az, hogy mind a specialis, mind az altalanos
relativitaselmelet mukodik, hiszen szamszeruleg ellenorizheto dolgokat
josolva ezek a joslatok kiserletileg ellenorizhetoek. Nem tudom, epp az
adott ikerparadoxonproblemara egyebkent voltak-e meresek, de az elmelet
mindaddig ervenyes, amig kiserleti eredmenynek nem mond ellent, amikor
pedig ellentmond, akkor onna tudjuk, hogy milyen hatarig ervenyes az
elmelet. Mint ahogy nem mondjuk ma sem, hogy a Galilei-Newton fele
klasszikus mechanika ervenyet vesztette volna, csak eppen ez a mai,
altalanosabb elmelet elso rendig valo sorfejtese a v/c szerint. Amikor
v/c kicsi, akkor alkalmazhato.

Lehet, hogy jon majd valami a relativitaselmeleten tul is. Az ut kiserleti, 
megfigyelesbeli ellentmondas megtalalasan keresztul vezet, de eddig senki
nem talalt kiserleti ellentmondast a relativitaselmelettel.

HP

>HP wrote:
>A levego (es minden gaz) vizben valo oldhatosaga a
>homersekletet csokkentve (a szilard anyagokkal ellentetben), illetve a
>nyomast novelve no.

Teljesen igazad van! Valoban, miutan elkuldtem a levelet, en is rajottem, hogy
a gazok oldhatosagarol hulyeseget mondtam.
Ezt azzal tudom talan jova tenni, hogy hivatkozok egy masik jelensegre, amely
nagyobb valoszinuseggel igaz.
Arra gondolok, hogyha a vizet, amellyel a vizmedencet feltoltottek, a
feltoltes elott nemileg megmelegitetek, akkor az levegovel tultelitette valt.
Ahhoz, hogy a levego kivalhasson a vizbol, valami katalizalasra,
inhomogenitasra van szukseg, ugyanis a homogen eloszlas ezt a kivalast
neheziti. Katalizalas hianyaban az oldott levego foloslege (az oldekonysag
hataran feluli levego mennyisegre gondolok) nagyon sokaig a vizben maradhat.
Igy a hajocsavar a buborek kepzesben katalizator szerepet jatsza. Ezt a
jelenseget a kadban furdes kozben is jol megfigyelhetjuk. A meleg furdovizbol
legbuborekok kepzodnek a kad falan, vagy a borunkon, de a viz azert megsem
pezseg mindenhol. Ha a buborekokat lesoporjuk, akkor kis ido mulva ujra
megjelennek.
Udv: Takacs Feri

Szamos acelt nem fog a magnes, peldaul a mikrohullamu edeny falat sem. Igy a
crisp tal inkabb lagy vasat tartalmaz, de lehet, hogy csak valami
vasvegyuletet. A lenyeg inkabb az, hogy a tal feneklemezeben van olyan anyag,
amelyik gyengen, de elnyeli a mikrohullamu sugarakat.

A mikrohullamu sutonel lenyeges, hogy legyen benne ilyen sugar elnyelo anyag,
ellenkezo esetben a mikrohullamu sugarzo uresben jar, ami azt rovid ido alatt
tonkre teszi. Persze ezt az esetet elvben lehetne figyelni, es kivedeni, de
kerdes, hogy a te sutod csinal-e ilyet. Mindenesetre, ha nics tul sok penzed,
es nem akarsz tuzet oltani, akkor jobb nem kiprobalni. Erre figyelmeztet a
hasznalati utasitas is.
Azok az anyagok amelyek elnyelik a sugarakat, felmelegszenek tole. Ilyenek a
viz, vagy zsirtartalmu anyagok, illetve a crisp tal feneklemeze. Ezek a
mikrohullam szamara "lathato" anyagok.

A femtargyak jelenlete a mikrosutoben egeszen mas okbol nem szerencses. A
femtargyak nagyobb resze ugyanis teljesen visszaveri a sugarakat. Ezek a
targyak a mikrohullam szamara "tukrok". Ezert nem jon ki a sutobol a sugarzas.
A nagy energia suruseg miatt azonban a kiallo sarkokon, eleken, egymashoz
kozeli femtargyaknal annyi energia koncentralodik, hogy az szikrazast,
ionizalast, tulmelegedest okoz az adott helyen. Ezek a jelensegek karosan
befolyasolhatjak a vacsorank allagat, esetleg fel is gyujthatjak, es a szikrak
meg a femen is nyomot hagynak. A crisp tal teteje egy aluminium tanyer, amely
ugyan teljesen visszaveri a sugarakat, de ha kozepre teszed, es nem er a suto
oldalahoz megsem szikrazik, mert kerek, nincsenek eles sarkai, a szegelye is
le van kerekitve. Mivel a crisp tal kettevalasztja a belso teret, ezert az
ilyen sutokben alul is van sugarforras, hogy a tal feneklemezet is erhesse a
sugarzas.

Meg kell emliteni a mikrohullam szamara "atlatszo" anyagokat is, amelyek foleg
a szigetelok (levego,cserep, uveg, muanyag) kozul kerulnek ki. Ezek nem
befolyasoljak a sutes folyamatat, de a szikrakepzodesnel szerepet kaphatnak,
mint karosult.

A teljesseg kedveert megemlitem, hogy az atlatszosag, az elnyelo, es
visszavero kepeseg kozott az atmenet nem hatarozott, sok anyagnak mindegyik
tulajdonsagbol kijuthat tobb, vagy kevesebb.

Udv: Takacs Feri