Kedves Bela es Ko:rnye'szek,

Az energia, amit most hasznalunk, szinten nagyon draga, csak eppen nem
most fizetjuk meg a teljes arat. A hatralekot majd a Te gyereked fogja
fizetni, meg az en gyerekem. Kamatostul :(((

Az emberek (pontosabban a nalunk elo indoeuropaiak egy resze) mar most
is irtjak az erdoket -- de nem azert, hogy olcso tuzelohoz jussanak,
hanem azert, hogy a lopott fat eladva legyen mibol inni a "kacsmaban".

Udv/Laci (Budapestrol)

Sziasztok,

	Ezt ugyan a SZALON-ban kuldom, de szerintem itt is erdekes lesz.

				***

	Megvettem David C. Korten frissen megjelent konyvet. Ha le nem
	hurrogtok, a kovetkezo hetekben (amennyire idom engedi) bekuldok 
	par erdekes reszt. A kenyermeghajtasu scannerem egyelore meg nem
	tokeletes, ezert a ga'plsi hubkrrt elna'ne'st krk.

	Udv/Laci

	P.S: A fordito es a lektor nem mindig allt feladata magaslatan,
	ezert helyenkent atfogalmaztam a szoveget. Ha az eredeti jobb,
	koppintsatok az orromra.

				***

Mennyire ku:lo:nbo:zik a cowboy e's az u~rhajo's e'lete! A kora'bbi hata'r-
te'rse'gi ta'rsadalmak cowboyai az amerikai vadnyugaton ritka'n lakott
vila'gban e'ltek, la'tszo'lag kimeri'thetetlen ero~forra'sok ko:zo:tt.
Minden elveheto~, felhaszna'lhato' e's eldobhato' volt, a fo:ld e's a
sze'l ero'zio'ja'ra bi'zva.

Az u~rhajo'sok e'rte'kes e's korla'tozott ero~forra's-a'lloma'nnyal rendel-
keznek. Mindent egyensu'lyban kell tartani e's vissza kell forgatni, semmi
sem pazarolhato' el. A jo'le't me'rte'ke nem az, hogy valaki milyen gyorsan
ke'pes elfogyasztani a korla'tozott ke'szleteket, hanem az, hogy a lege'ny-
se'g tagjai mennyire eredme'nyesek a fizikai e's szellemi ege'szse'gu:k,
korla'tozott ero~forra'ske'szleteik e's az e'letben tarto' rendszer fenn-
tarta'sa'ban, mivel mindnya'jan ezekto~l fu:ggenek. Amit egyszer eldobnak,
az ma'r o:ro:kre hozza'fe'rhetetlen. Amit u'jrafeldolgoza's ne'lku:l
gyu~jtenek o:ssze, az szennyezi az e'letteret. A lege'nyse'g tagjai team-
ke'nt dolgoznak, mindannyiuk e'rdeke'ben. Nem felte'tlenu:l szu:kse'ges
fogyaszta'sra csak akkor gondolatnak, ha valamennyiu:k alapveto~ szu:k-
se'gletei ki vannak ma'r ele'gi'tve e's a jo:vo~re vonatkozo'an bo~se'ges
ellatma'nnyal rendelkeznek.

Kenneth Boulding 1968-as tanulma'nya'bo'l sza'rmazo' hasonlata alapveto~
igazsa'got a'llapi't meg. A modern ta'rsadalmak tova'bbra is cowboyke'nt
gara'zda'lkodnak egy u~rhajo'va' lett vila'gban. A terme'szet bo~se'ge't
e's hullade'k-eltakari'to' kapacita'sa't me'g mindig korla'tlannak tekint-
ju:k, az ero~seket tisztelju:k e's a halada'st fogyaszta'sunk soha ve'get
nem e'ro~ no:vekede'se'vel azonosi'tjuk.

Cowboyke'nt e'lni egy u~rhajo'ban tragikus ko:vetkezme'nyekkel ja'r:
- tu'lterheli e's to:nkreteszi az e'letben tarto' rendszereket, aminek
  eredme'nye az emberi teve'kenyse'g szintje'nek cso:kkene'se -- amit
  ezeknek a rendszereknek kellene fenntartaniuk;
- e'les versenyt kelt a lege'nyse'g ero~sebb e's gyenge'bb tagjai ko:zt
  a ko:zo:s de zsugorodo' e'letben tarto' szolga'ltata'soke'rt. A lege'ny-
  se'g egyes tagjai az alapveto~ le'tfenntarta'si eszko:zo:kto~l is meg
  vannak fosztva.

A va'lsa'g kezele'se'hez el kell fogadnunk az alapveto~ realita'st: a't-
le'ptu:k a nyitott te'rse'gek e's az u"rhajo'vila'g ko:zo:tti ku:szo:bo:t.
E'letu:nk a terme'szet e'letben tarto' rendszereito~l fu:gg, e's ez a vila'g
most betelt. Alkalmazkodnunk kell az u~rhajo'gazda'lkoda's elveihez. A je-
lenlegi u'ton haladva egyszerre raboljuk ki bolygo'nkat, e's te'pju:k sze't
a ta'rsas kapcsolatok szo:vete't, amik az emberi civiliza'cio' alapjai.

Sziasztok,			Ismet egy reszlet David C. Korten konyvebol.

A PASAR (Philippines Associated Smelting and Refining Corporation = Fu:lo:p-
szigeteki Koha'szati e's Finomi'to' Re'szve'nyta'rsasa'g) japa'n finanszi'-
roza'su' e's e'pi'te'su~ re'zkoha'szati u:zemke'nt mu~ko:dik a Fu:lo:p-szk.
Leyte tartoma'nya'ban e's nagy finomsa'gu' re'zkato'dokat a'lli't elo~
Japa'n sza'ma'ra. Az u:zem 162 hekta'r teru:leten fekszik, amit a szigetek
korma'nya kisaja'ti'ta'si a'ron vett el a helyi lakosokto'l. Az u:zem ga'z-
e's szennvi'zemisszio'ja nagy mennyise'gben tartalmaz bo'rt, arze'nt,
nehe'zfe'meket e's ke'nvegyu:leteket, melyek szennyezik a helyi vi'zella'to'
rendszereket, cso:kkentik a halfoga's mennyise'ge't e's a rizshozamokat,
ka'rosi'tja'k az erdo~ket e's a helyi lakosok ko:zo:tt no:velik a le'gu'ti
megbetegede'sek sza'ma't. A helyiek, akiknek otthonait e's mege'lhete'se't
fela'ldozta'k a PASAR-nak, most nagyme'rte'kben az esetenke'nti re'sz-
foglalkoztata'sto'l vagy szerzo~de'ses munka'kto'l fu:ggnek, melyeket az
u:zem legvesze'lyesebb e's legpiszkosabb munkahelyein ve'gezhetnek.

A va'llalat vira'gzik. A helyi gazdasa'g no:vekszik. A japa'nok saja't ko:r-
nyezeti ko:ltse'gek ne'lku:l jutnak re'zhez. Igaz, a helyi szege'nyek -- a
project a'lli'to'lagos kedvezme'nyezettjei -- elvesztette'k mege'lhete'si
leheto~se'geiket e's ege'szse'gka'rosoda'st szenvednek. A Fu:lo:p-szk. kor-
ma'nya visszafizeti a Japa'nto'l kapott ko:lcso:nt, amellyel az u:zem
mu~ko:dtete'se'hez szu:kse'ges infrastruktu'ra beruha'za'sokat fedezte'k.
A japa'nok pedig gratula'lnak maguknak hazai ko:rnyezetu:k tisztasa'ga'e'rt
e's a Fu:lo:p-szigetek szege'nyeinek nyu'jtott nagylelku~ ta'mogata'se'rt.*

Ebben a to:rte'netben semmi ku:lo:no:s nincs azon ki'vu:l, hogy adatokkal
van ala'ta'masztva. Ezersza'm vannak ilyen to:rte'netek a modern to"ke's
gyarmatosi'ta'st bizonyi'tva. A globaliza'cio' lelkes hi've, a The Economist
azzal e'rvel, hogy akik az ilyen vesze'lyeshullade'k-kihelyeze'si gyakorlatot
bi'ra'lja'k, megfosztja'k a szege'nyeket a gazdasa'gi leheto~se'gekto~l.**

*  "Aid for Profit: Japanese DDA in Leyte", Kabalikat, September 1990 pp.8-10
** "Pollution and the Poor", The Economist, February 15 1992 pp.16-17

Egy uj konyvet szeretnek ajanlani kornyeszeknek:

Matt Ridley: The origins of virtue, Viking (Penguin), 1996

A tema elegge altalanos, es a kooperacio evoluciojarol szol
kulonbozo allati/emberi kozossegekben. A kornyesz szempontbol
legerdekesebb reszei talan a "The Power of Property" fejezet
(es valoszinuleg az "Ecology as Religion" fejezet). Ebben
arrol ervel, hogy a kornyezetileg "erkolcsos"/hasznos
magatartas mennyire nem a kozponti/allami szabalyozas, hanem
sokkal inkabb a magantulajdonon alapulo "gazdaszamlelet"
eredmenye. Sok peldat hoz fel ra hogy a kozpontositott szabalyozas
es allamositas milyen katasztrofakhoz vezet es nagyon meggyozo.
A legtobb kornyezetvedo szemleletevel gondolom homlokegyenest
ellentetesek ezek a gondolatok.
A konyv tobbi resze is erdekes mas szempontokbol
(pl. erkolcs/moralitas evolucios alapjairol).

Peter

THE LAWS OF THE EARTH AND THE LAWS OF ECONOMICS

The first commandment of economics is: grow.  Grow forever. Companies must
get
bigger.  National economies need to swell by a certain percent each year.
People should want more, make more, earn more, spend more, ever more.

The first commandment of the Earth is: enough.  Just so much and no more.
Just
so much soil.  Just so much water.  Just so much sunshine.  Everything born
of
the earth grows to its appropriate size and then stops.  The planet does not
get bigger, it gets better.  Its creatures learn, mature, diversify, evolve,
create amazing beauty and novelty and complexity, but live within absolute
limits.

Now, when there's an inconsistency between human economics and the laws of
planet Earth, which do you think is going to win?

Economics says: compete.  Only by pitting yourself against a worthy opponent
will you perform efficiently.  The reward for successful competition will be
growth.  You will eat up your opponents, one by one, and as you do, you will
gain the resources to do it some more.

The Earth says: compete, yes, but keep your competition in bounds.  Don't
annihilate.  Take only what you need.  Leave your competitor enough to live.
Wherever possible, don't compete, cooperate.  Pollinate each other, create
shelter for each other, build firm structures that lift smaller species up to
the light.  Pass around the nutrients, share the territory.  Some kinds of
excellence rise out of competition; other kinds rise out of cooperation.
You're not in a war, you're in a community.

Which of those mandates makes a world worth living in?

Economics says: use it up fast.  Don't bother with repair; the sooner
something
wears out, the sooner you'll buy another.  That makes the gross national
product go round.  Throw things out when you get tired of them.  Throw them
to
a place where they become useless.  Grab materials and energy to make more.
Shave the forests every 30 years.  Get the oil out of the ground and burn it
now.  Make jobs so people can earn money, so they can buy more stuff and
throw
it out.

he Earth says what's the hurry?  Take your time building soils, forests,
coral
reefs, mountains.  Take centuries or millennia.  When any part wears out,
don't discard it, turn it into food for something else.  If it takes hundreds
of
years to grow a forest, millions of years to compress oil, maybe that's the
rate at which they ought to be used.

Economics discounts the future.  Two dollars ten years from now is worth only
one dollar now, because you could invest that dollar at seven percent and
double it in ten years.  So a resource ten years from now is worth only half
of what it's worth now.  Take it now.  Turn it into dollars.

The Earth says: nonsense.  Those invested dollars grow in value only if
something worth buying grows too.  The earth and its treasures will not
double
in ten years.  What will you spend your doubled dollars on, if there is less
soil, less oil, dirtier water, fewer creatures, less beauty?  The earth's
rule
is: give to the future.  Lay up a fraction of an inch of topsoil each year.
Give your all to nurture the young.  Never take more in your generation than
you give back to the next.

The economic rule is: do whatever makes sense in money terms.

The Earth says money measures nothing more than the relative power of some
humans over other humans, and that power is puny, compared with the powers of
the climate, the oceans, the uncounted multitudes of one-celled organisms
that
created the atmosphere, that recycle the waste, that have lasted for three
billion years.  The fact that the economy, which has lasted for maybe 200
years, puts zero value on these things means only that the economy knows
nothing about value -- or about lasting.

Economics says: worry, struggle, be dissatisfied.  The permanent condition of
humankind is scarcity.  The only way out of scarcity is to accumulate and
hoard, though that means, regrettably, that others will have less.  Too bad,
but there is not enough to go around.

The Earth says: rejoice!  You have been born into a world of self-maintaining
abundance and incredible beauty.  Feel it, taste it, be amazed by it.  If you
stop your struggle and lift your eyes long enough to see Earth's wonders, to
play and dance with the glories around you, you will discover what you really
need.  It isn't that much.  There is enough.  As long as you control your
numbers, there will be enough for everyone and for as long as you can
imagine.

We don't get to choose which laws, those of the economy or those of the
Earth,
will ultimately prevail.  We can choose which ones we will personally live
under -- and whether to make our economic laws consistent with planetary ones
or to find out what happens if we don't.

(Donella H. Meadows is an adjunct professor of environmental studies at
Dartmouth College.)

Vizvari Bela fakadt ki a multkori KORNYESZben, hogy o egesz egyszeruen nem
tudna a jelenlegi energiaarak tizszereset kifizetni.
  Kedves Bela, bar gondolom, hogy ezt Teged egy cseppet sem nyugtat meg,
kozlom Veled, nem vagy egyedul! En sem birnam! Nem tudom, Zsolt mire
gondolt, vagy gondolt-e egyaltalan valamire, amikor ezt a tizes faktort
emlegette, jo lenne, ha reszletesen kifejtene.
  Addig mindenesetre felteszem, hogy akarmilyen indoklassal. A lenyeg az,
hogy egy ilyen emeles durvan becsulve (es megdurvabban vegrehajtva!)
nyolcadreszere szoritana vissza a fogyasztasunkat. Ez az, ami szamit, mert
szentigaz, hogy ilyen szintu fogyasztas mellett, uj felfedezesek nelkul mar
kozeptavon is komoly zavaroknak nezunk elebe.
   Erre a felismeresre egy elvi valasz valamilyen "befagyasztas". Itt
kerdes, hogy csak a magunk fogyasztasat tartjuk szinten es elviseljuk, nota
bene meg segitjuk is a nalunk fejletlenebbek feljovetelet a mi szintunkre.
Olyasfelere gondolok, hogy lehessen-e a (gaz oserdoirto) brazil parasztnak
hutoszekrenye. Ujabb kerdes a kerdesben, hogy ekkor hol szabjuk meg az
elerendo es szintentartando atlagfogyasztast. Tenyleg fontos kerdes, az dol
el rajta, hogy hany svajci vagy japan lakost kell meggyozni, tul sokat
fogyaszt, vagy hany amerikait kell agyuval kiloni a kocsijabol, mert elve
nem adja fel, az biztos.
  Hadd ne firkaljak sokat, eresszetek el a fantaziatokat, milyen is lenne
egy "onkentes befagyasztas". Hatborzongatoan meleg!
  Egy masik fajta befagyasztas, amikor itt es most, ezen a szinten mindenki
megall. ''Jo, jo, csak egy pillanatot varjatok, hadd lokjem el ezt a
be'ka't a fejem felol, mert utalom nezni a szemolcsoket a seggen! Utana
aztan meg is allhatunk felolem."
  Mintha ez sem latszana katonasag nelkul
kivitelezhetonek...Fogamzasgatloval kezelt rizst osztogatsz a bangladesi
ehezoknek? A szent nagy cel erdekeben ez erkolcsos cselekedetnek szamit? Es
aki nem latja be, hogy ennek igy kell lennie, az az emberiseg elleni bunt
kovet el, az o meggyozesukre kellenek a katonak...

  En ugy erzem, csak elore szabad menekulni. Lehet, hogy nem leszunk eleg
gyorsak es akkor bekovetkezik, hogy nem birjuk az uj arakat kifizetni, ergo
joval kevesebbet fogunk fogyasztani. Nem onkentes notakat dalolva, csupan
csak azert, mert annyi lesz.
  Visszalepni meg objektiv kenyszer alatt is  borzasztoan nehez dolog. Ezert
gondolom, hogy nincsen mas ut, mint elore.

Mas (?) tema, ha mar elkezdtem irni:
 A Mester-Gacs vitaban nehany mereszen elvetett sulyok zugott at a
KORNYESZen. Emlekeztek? Arrol volt szo, hogy ki es mit mond meg szakertoi
szinten.
  Nem arrol van szo, hogy egyes kerdesek olyanok, hogy a rajuk adott
szakertoi velemeny helyett inkabb szenteltvizzel kellene harmatositani a
teruletet? Es nem is feltetlenul a szakertokben van a hiba. Lehet, hogy a
feltett kerdeseket egyszeruen nem lehet megvalaszolni, vagy a kerdesek a
problema egy celzatosan kivalasztott szeletet celozzak.
 Az elsore pelda lehet, hogy kell-e nekunk vizeromu a Dunan, es akkor tessek
a kornyezetbe beleszamitani a szlovakokat is, maris nem olyan egyszeru a
valasz. A masodikra peldanak azt a kerdest hoznam, hogy milyenek a garei
hulladektarolo magarahagyasanak kovetkezmenyei. A szakerto penzert szakert,
adja a szakvelemenyt. A masik erdekcsoport egy masik szakertot arra ker fel,
hogy ugyanarra a problemara adjon velemenyt, csak eppen a kerdest teszi fel
kicsit maskent. Na most akkor, ki mond meg, micsodat? Ahhoz nem fer persze
kerdes, hogy szakertoi szinten.

  Tul nagy a hatterzaj, a nehany valoban igaznak tuno dallamot alig lehet
kihallani mogule! Milyen szakertoi velemeny alapjan ellenzi a Greenpeace a
gensebeszettel "felturbositott" szojabab takarmanyba kevereset? Miert kell
azt irni, hogy " az egeszseges es tiszta ivoviz egy poharja egy parizsi
atlag etteremben 800.- Ft magyar penznek felel meg!" Ekkora nagyot
csusztatva az egyebkent biztosan igaz informacio hatterzajja valik. Hadd
csusztassam vissza: LosAngeles videken az ivoviz lenyegesen nagyobb
problema, mint Parizsban. Az egeszsegesnek es tisztanak nevezheto vizet
magam allitom elo a csapvizbol, szuressel. A szurobetet plusz a keszulek
amortizacioja 7 dollar 30 gallon (113liter) vizre. Ez valos koltseg, a
tiszta ivoviz tenyleg sokkal tobbe kerul, mint szaz eve, es szaz ev mulva
meg tobb lesz, de szerintem egy etteremben nem annyiert arulnak dolgokat,
amennyibe az eloallitasuk kerul!

  Neha ugy tunik, a kornyezetvedelem vallasi hit kerdese. Hogy nehany
langajku profeta belso kenyszertol vezerelve igyekszik terjeszteni olyan
egyszeru igeket, hogy "Emberek, ha ez igy megy tovabb, nagyon nagy baj lesz!
Ez nem mehet igy tovabb, meg kell allitanunk azt az eszeveszett pocsekolast,
amit eroforrasainkkal muvelunk! Vissza a termeszeteshez!" Na most, az utolso
kivetelevel ezek a mondatok elegge igazak, de ugy nagyjabol a szenteltvizes
gargalizalasnak felelnek meg. Az utolso mondattal sem az a bajom, hogy hat
en a klorozott vizet szeretem, hanem az, hogy milyen is az a termeszetes?

  Pontosan azert, mert az "igy nem mehet tovabb" tipusu allitasok igazak, jo
lenne tullepni mar rajtuk es keresni az igazan terjesztesre melto
igazsagokat. Konkretumokat. Nem olyasmit, hogy vegyel apam viztisztitot,
mert a kloros viz rakot okoz, erre visszakerdezhet, hogy honnan vetted. 
  Tenyleg, honnan vetted ezt, Zsolt? A legtobb magyar nagyvarosban vagy
harminc eve klorozzak a vizet! En is utalom az izet, de azert meg nem
huhogok halalt!

Laszlo Barna