> =======================================================
Bartha Agoston irta:

>Szerintem korantsem kell a legjobbat becserkeszni. NEKEM TECCEN !!!
>Semmi mas nem erdekes. Mindenkinek kialakult egy hangzasidealja es
>ahhoz keressen cuccokat.

Ez alapvetoen helyes. Miert venne akarki a sajat penzen olyat, ami neki
nem tetszik? De! Azert nem minden haszon nelkul valo, ha felhivjuk a
figyelmet mas "izlesvilagokra". Foleg akkor, ha mi mar atestunk az
ismert gyermekbetegsegeken.
Ez a "mindenkinek kialakult egy hangzasidealja" egy kicsit santit.
Legalabb is azoknal, akik klasszikust, jazzt, folklort, azaz akusztikus
hangszereket es foleg enekhangot hallgatnak. Nekem volt mar vagy negyven
"kialakult hangzasidealom". Mindig az volt az idealom, amit addig a
legelethubbnek hallottam. 8-)))))))

>Tobben vannak a listan melymaniasak. Lehet, hogy nem is a legmelyebb
>hangokat vagyakozzak, hanem egy jo nagy kiemelest ugy 60-100 Hz korul.
Ez egeszen biztosan igy is van.

>Hangszerkeszitok privat velemenye szerint mar nincs is jo hangjuk
>a Stradivari hegeduknek. A fa elfarad(t). Ilyesmit viszont senki sem
>mond, mert tul nagy erdekek fuzodnek a Stradibacsi arak magasan tartasahoz.

Ugyan hany embernek fuzodik ehhez "tul nagy erdeke"? Hiszen alig par
darabot ismerunk. Es azok tobbsege sem magantulajdonban van, hanem
allami es alapitvanyi kezekben. A hangjukat meg barki ellenorizheti ezer
lemezen. Rolla Janosnak van egy Guarnerije. Marmint a Magyar Allamnak,
csak o hasznalja. A HiFi Magazinban teszteltuk a hangjat masik kettovel
egyutt. [felvetelrol] Mit mondjak? Egeszen maskepp szolt. Es Rolla is
lelkesedik a hangjaert. Ugyanolyan jatektechnikaval jatszva LENYEGESEN
hangosabban is
szol a tobbieknel. Szeretem, amikor egy hangszerkeszito kobanyarol
leszolja a Stradivarit.

> Felado :  [Hungary]

>Mit hallottal a fa hifiallvanyokrol?
>Csinaltam egy haromlabu, tus, fem, hifiallvanyt, a regi faasztal jobban szolt.
>Bar a magas hangok mar nem a hangfalakbol hallatszanak, az osszkep romlott.

Utoljara akkor foglalkoztam ezzel, amikor a Darvas Laci egy napra
hozzamvagott ket, kulonbozo balsafa allvanyt. A lemezjatszo barmire
teszed mindig maskepp szol. A ket allvany is eltero hangot adott. En
voltam az, aki nem voltam hajlando donteni, hogy melyiket preferalom,
mert a jotulajdonsagaik egyuttesere vagytam volna. Minden baratom, aki
csinalt
balsafa allvanyt, meg en is mar attertunk femallvanyokra. Ebben minden
benne van. De NEM koppintott maszek allvanyokra, mert azok borzalmasra
sikeredtek, hanem [sajnos draga] gyariakra.

A Dunaudio fenyofa rack allvanyt arul, szerintuk nagyon jo, de en
nemigen hiszem ezt el nekik. [A hangdobozgyartasuk miatt asztalosilag
jol fel vannak szerelkezve.]

Azon nem lepodok meg viszont, hogy egy home-made faallvany megveri a
home-made vasallvanyt. De hallgasd par hetig, es UTANA terj vissza a
faallvanyhoz. Ha akkor jobban tetszik a fa, akkor dobd el gyorsan a
femet.
Addig ne.

Megint Szucsi:

>Kovary Peter leszidott, hogy nem veszem figyelembe, hogy a lemezjatszok
>rezgesmentes allvanya es mas csodaallvanyok azok lotyognek, ha megmozgatjak ok
et.
>Ez a kijelentese megint a reszletes ismeretek sulyos hianyat mutatja.

Most mar kezdem unni a hulyesegedet!
En soha sem neveztem a hifi allvanyokat "rezgesmentes" allvanynak, mert
az egyebkent marhasag. Ezek egyaltalan NEM REZGESMENTESEK! 
Csak Te igy torzitod a szovegemet.
SOHA nem irtam azt, hogy LOTYOGNEK! Ellenkezoleg! Nagyszilardsagu jol
meghuzott tuskekrol irtam. Legyen olyan szilard, mint a Gellert hegy.
Meg arrol hogy ezek az allvanyok megutve sokaig csengenek-bonganak. De
ez messze nem LOTYOGES. Ismeretek hianya? Mondjad Te hanyfele allvannyal
kiserleteztel eddig? A hokkedlin kivul!

>A 20 Hz alatti alacsony frekvenciaju rezgesek, ha azok nem tul
>nagy amplitudojuak, akkor szinte semmi hatassal nincsenek.

Nagy hifi szakertonk! Hallottal-e mar valamit csicseregni a tu-kar
rezonanciarol. Mert az mindig 20 Hz alatt van, tobbnyire 11 Hz korul.
Egy ilyen zavaro rezgesnek "annyira nincs semmi hatasa", hogy egeszen
pici amplitudo eseten is ki tudja vagni a pikopot a barazdabol. Es az
meg a legkisebb baj. Mert a kar ilyenkor olyan vitustancot jar, hogy meg
a "cantilever" is eltorhet, vagy kitorik a tu a helyerol. Raadasul
horizontalis es vertikalis iranyban kulonbozok a rezonanciak,
vertikalisan 8 Hz kornyekere szoktak hangolni. Csak ennyire "kellemes"
rezgesek szempontjabol ez a 20 Hz alatti tartomany.

Valszeg meg nem volt meg egy merolemez sem a kezedben, mert akkor tudnal
errol. De azert adjad csak tovabb a jotanacsaidat, es a magyarazataidat.
Mondtam mar, hogy szeretem az elmeleteidet? Mindig adsz egy-ket magas
labdat, amibol kiderul, hogy melyikunk ert itt egyaltalan valamihez.

>felveszik az osszes rezgest,
Aztan ugyan mit csinalnak ezekkel a felvett rezgesekkel?
Egyebkent miert gondolod, hogy FELVESZIK az OSSZES rezgest?

>Az a dobbenetes, hogy egy ilyen rezgescsillapitasi celra a high-endnel
>is boven megfelelne peldaul egy felkemenyre felfujt uszogumi, vagy
>autobelso, amelyre egy marvany, vagy keramia, esetleg fa lapot helyezunk!
Na most sikerult kitunoen feltalaltad a spanyolviaszt!
Az a dobbenetes, hogy Te nem tudsz arrol, hogy ilyen HiFi allvanyokat
arulnak. 8-))))
Egyet megnezhetsz a www.soundstage.com/noisy10.htm   -en.
Az a dobbenetes, hogy semmit nem ertesz a hifihez, es megis okoskodsz.
Az a dobbenetes, hogy Te nem hallottal a hangladak tenisz- es egyeb
labdakra
helyezesenek divatjarol, pedig mar itt a listan is pedzegette valaki. Az
a dobbenetes, hogy Te nem tudod, hogy ez mennyire nem valt be, mennyire
szakszerutlen javaslat volt.

>Megjegyzem, hogy egy ilyen
>autogumikra helyezett marvanylapot hasznaltak evekig a lezeres
>kollegaink, mint rezgesmentes optikai padot!!!
High Tech a'la KFKI Magyarorszag! 8-)))))

Egyebkent ott csak a kornyezeti rezgesek "bejutasat" kellett meggatolni.
Ott a kornyezet rezgeseit nem kellett csillapitani!!!!
Hifinel, meg ennel sokkal fontosabb a keszulekben keletkezett rezgesek
"elszivasa", csillapitasa, ami egeszen mas teszta. De ez Teged
egyaltalan ne zavarjon! Lemezjatszonal messze nem eleg a jatszot es a
kornyezetet "rezgesileg elszigetelni" Arra tenyleg nem lenne a
vasallvany megfelelo.

>A lezereknek a frekvenciaja sokkal magasabb mint a hange, ezert a
>lezer mukodeseben a rezgesek sokkal komolyabb elhangolodast
>okoznak, mint a hang tartomanyban.
Ha ezt a marhasagot meg tudod vedeni, akkor kinya... a se...det a Voros
Teren. Mi hangolodik el a lezerek _mukodeseben_? Persze a lezereket
zavarhatjak a rezgesek, egyreszt a hosszu "mutatopalca" miatt,
hologramoknal meg megjobban, de a Te altalad irt osszefugges [az EZERT]
nem letezik.

>Az mar csak hab a tortan, hogy
>mennyivel olcsobb az autobelso, mint egy szuper allvany.
Annyival szarabb is.
Egyebkent ne tudd meg mennyibe kerul a pneumatikus lemezjatszo allvany!
Valahogy biztos vagyok benne, ha en irtam volna autobelsokrol, akkor
most azt cikizned. [Kicsit jogosabban, mint a Manat]

Udv, Peter

Haliho!

>Erdekes. Az egyik azt allitja, hogy a CD-n bitek vannak, es az ha 200x
leirja
>akkor is, ugyanaz marad, a masik meg valami jitter korrekciorol ir, ami
>meg nekem kinai. Na epp ezert, irtam a CDiro sracnak, mit csinalt a CD-vel.


Kepzeld el, hogy egy konyvbol kimasolsz kezzel 1 fejezetet. Elolvasol egy
mondatot, azt leirod egy papirra. Ahoz, hogy a kovetkezo mondatot le tudd
masolni, Visszaolvasod a konyv elozo 1-2 mondatat, hogy tudjad, hogy hol
tartottal, es megtalald a kovetkezo kimasolando mondatod. Nagyvonalakban (az
idiota peldat En talaltam ki) igy mukodik a jitter korrekcio is. Tehet
elolvas 27 sector-t, majd a kiolvasott adatokat kiirja a winyora. Ahoz, hogy
megtalalja a kovetkezo 27 sectort, beolvas meg 3 sector-t az elozoleg
kiolvasott csomag vegebol. Ha ennek a 3 sector-nak a tartalma megegyezik az
elozoleg kiolvasott csomag utolso 3 szektoraval, mar meg is van a szinkron,
johet a kovetkezo 27 sector olvasasa.


>>Ez nemigaz. Pl. A transzformatorban levo tekercsek sem mozognak, megis
>>mukodik.
>NA azert ott van valami vasmag is meg tekercsek sokasaga, valtozo
tererosseg.

Ha egy vezeteken valtozo errossegu aram folyik at(pl. a hangfal kabele, de
ugyanez igaz az atjatszokabelekre is), a korulotte keletkezo elektromagneses
ter is az aramerosseggel aranyosan valtozni fog. Ha ebbbe a valtozo magneses
terbe egy darab vezeteket raksz, a vezetekben a kozelsegtol, ill. a magneses
tererossegetol fuggoen feszultseg indukalodik.

Pa:Magic

Haliho!

>Azota mar sikerult osszehasonlitani oket. Az erededti WAV 5kb-tal
>nagyobb,(18,5MB) az elteres 2,5 tizezrelek) es 0.02s-mal hosszzabb.
>A tesztelo szerint az eredeti WAV elejen volt valami nulla jel(?) azt nem
>masoltak.

A CD masolas egy kulon varazslat. Egyes programok a track elejen levo
'csend'-et levagjak. Tehat ha a bejovo adatok nullakat tartalmaznak, azt
lecsipik, es az elso 0-tol eltero adattol kezdik el a masolast.

Pa:Magic

> Felado :  [Hungary]
> Erdekes. Az egyik azt allitja, hogy a CD-n bitek vannak,
>  es az ha 200x leirja  akkor is, ugyanaz marad, a masik meg valami
>  jitter korrekciorol ir, ami
> meg nekem kinai. Na epp ezert, irtam a CDiro sracnak, mit
> csinalt a CD-vel.
> 
A CD-ket lehet bit-helyesen masolni es olyankor a hangjuk
nem kulonbozik egymastol. Ott van a gond, hogy a kommersz,
otthoni hasznalatra vasarolt 100 eFt alatti CD ROM-ok
NEM ALKALMASAK bithelyes CD masolasra!!! A masolas ugy
tortenik, hogy eloszor leolvas nehany szektort majd ezt felirja
winchester diszkre, majd ujra olvas es igy tovabb. Mikozben ir,
akozben a CD-rom tovabb forog es az ujboli olvasashoz meg
kell keresni az elozo szakasz veget. Ehhez altalaban veszi a
3 utoljara leolvasott szektort a masolo program es addig olvasgatja
a CD-t, amig meg nem talalja azt a bit-sorozatot, amely megegyezik
ezzel a 3 szektorral. Ezt nevezik szinkronizalt uzemmodnak, vagy 
jitter korrekcionak. Tekintettel arra, hogy hullam-fileok (audio CD)
nem tartalmaz "check-szummakat", vagyis ellenorzo osszegeket,
a szinkronizacio ellenere sem lehetunk abban biztosak, hogy az
olvaso nem hibazik-e, sot biztosak lehetunk, hogy hibazik!!!
Ez az audio CD-nel nem kukonosebb gond, mert a lejatszok a
durva hibakat korrigalja. Hogy aztan ezek a korrigalt hibak mennyire
hallhatoak fullel, abban megoszlanak  velemenyek...:-))
 Az adat CD-knel fonots a bithelyes masolas, de ott ennek meg 
is van a technikai lehetosege, mert  az ellenorzo vegosszeg
vizsgalataval eldontheto, hogy bithelyes-e a leolvasott resz, vagy sem.
A kommersz celokra is hasznalt CD meghajtok kozul egyedul a
Plextor egyes tipusaival lehet tokeletes masolatot kesziteni, de
azok joval 100 eFt folott vannak.
----------------

> >Aztan megcsinalta ahogyan tudta. Es jol sikerult! De LENYEGEBEN
> >VELETLENUL sikerult ugy, ahogy sikerult.
> Ha jol tuddom kb. 100-as nagysagrendben keszitett hegeduket es mind
> nagyon jol szol. Ez mar nem a veletlen muve IMHO.

En az ELSO-rol beszeltem. A tobbit mar csak utanozta
a sajat technologiajaval. Azt neveztem veletlennek, hogy
pont olyan faval, enyvvel, lakkal probalkozott, mint amilyennel.
Es azt, hogy pont ugy sikerult kialakitania, ahogy sikerult.
----------------------

> Ezek szerint a masolt CD nem mas mint egy allando hiba.
> Aszem kene valami progi, ami leszedi az egyes track-eket,
>  es ossze kene hasonlitani oket egyforma-e az eredetivel.
>  Utana lehet filozni. Hee, fijjug! csinalt mar ilyet Walaki!

Termeszetesen! Sokszor meg azt is nehez elerni, hogy ugyan arrol
az audio tarck-rol ugyan olyan hosszusagu masolat keszuljon 
harom egymast koveto masolaskor. Azt pedig, hogy ezek
hosszusagra es bitre is megegyezzenek az eredetivel, szinte
lehetetlen, HA KOMMERSZ CD meghajtot hasznalsz. Lasd a
fentebbi valaszomat. 
---------------------

> hova lettek az akar 100x, valtozas nelkul is masolhato bitek.

Profi, kifejezetten ilyen celra keszult CD meghajtokkal
termeszetesen lehet bithelyes masolatokat kesziteni,
de mint fentebb irtam, ezek JOVAL dragabb es 
igenyesebb keszulekek, mint amit altalaban otthon
hasznal az ember.
----------------
 
> A multkor irta valaki, hogyha egy hiendes nem hall meg valamit,
> akkor is azt mondja, hogy hallja, nehogy lecikizzek.
> En a mai napig egyformanak hallom a CD atjatszo kabeleket, es nyiltan
> be is vallottam eddig. A baj csak ott van ahol tobben szamolnak be arrol
> egymastol fuggetlenul.

Figyeld meg, hogy ha valahol valaki azt mondja, hogy az ejszaka
UFO-t latott, akkor sorra jonnek masok is, hogy ok is lattak!
Ebben a temaban az volt a csucs, amikor ket srac BEISMERTE,
hogy OK CSINALTAK, az UFO nyomokat, sot ezt fotokkal 
BE IS BOZONYITOTTAK, mire az UFO megfigyelok es 
szakertok nem azt mondtak, hogy bocs, de tevedtunk, hanem
azt kezdtek bizonyitani, hogy a sracok hazudnak es dilettansok!
Lasd KP reagalasait....:-(((

> Mit hallottal a fa hifiallvanyokrol?
> Csinaltam egy haromlabu, tus, fem, hifiallvanyt, a regi
> faasztal jobban szolt. Bar a magas hangok mar nem a hangfalakbol >  hallatsza
nak, az osszkep romlott.
> Azota eltelt ket nap es rajottem mi a bibi: a tiz sorral feljebb
>  emlegetett atjatszo kabelt osszekevertem a deckevel osszeszereleskor.
> Ugyhogy tevedtem, meghallom az atjatszo kabelt is.

Kedves Attila. En sajat magamnak keszitettem, viszonylag 
jo arnyekolasu, 50 ohmos hullamellenalasu kabelbol
osszekotoket. A kabel metere kb. 30 Ft. Ezt hasznalom
a Sony CDP-511-es CD es a Sony F419-R erosito kozott.
A foldon ossze-vissza fekszik a rozsaszinu kb. 3 mm2
keresztmetszetu hangfal kabelem, aminek a vegen van a
padloszonyegre helyezve a BOSE 301 Series II handobozom.
Es lass csodat, szinte egyetlen olyan pontja sincs a
szobanak, ahonnan azt erzekelnem, hogy a dobozbol jon
a zene. Igaz, ezekben a ladakban egy kulso bakon van
elhelyezve a ket magas hangszoro, amelyek kozul az egyik
ferden elore, a masik ferden hatra sugaroz - ezzel probaljak
utanozni a valos koncerttermi hatast, ahol a fulbe juto
magas hangok kb. 80%-a a falakrol verodott hang.
A hangszorok altal kialakitott hangterben gyonyoruen
ra lehet mutogatni kulon kulon a hangszerek, enekesek
helyere!!! Szoval, csak azt szerettem volna mondani, hogy 
nem kell elkolteni tobb 100eFt-ot, es nem kell meregdraga
kabelezes ahhoz, hogy ilyet halljon az ember.
Ja, semmi rezgesmentes allvany, egy egyszeru
regi Oriuon FiFi allvanyon all az egesz
osszeallitas!!!

Udv, Szucsi

Szevasztok!

Kovary mester rahuzta a vizes lepedot a fizikusokra,
mert nem tudjak elore megmondani, hogy egy hegedu
vagy egy erosito hogyan fog majd a legyertas utan szolni.
Sot, arra a kovetkeztetesre jut, hogy ez azert van, mert
meg nem ismerik pontosan az ehhez szukseges fizikai
folyamatokat.

Ennek a kijelentesnek az alapja a tudatlansag, de nem a
fizikusoke, hanem a Kovary-e. Arrol van szo, hogy a
hangerositokben lejatszodo kulonbozo folyamatokat 
egeszen pontosan ismeri a tudomany, beleertve a
hullamok terjedeset es a femes kabelekben zajlo vezetesei
folyamatokat is. Szinten ismertek a hangszerek hangjat
kialakito hullamtani, rezgestani folyamatok is.
EZ AZT JELENTI, hogy HA EGY ADOTT idopillanatban ismerjuk
a fenti "rendszerek" osszes fizikai jellemzojet, parameteret,
akkor MEG TUDJUK MONDANI, hogy abban a pillanatban milyen
hangot ad a hegedu, vagy az erosito es azt is meg tudjuk
mondani, hogy HOGYAN FOG VALTOZNI az ido elorehaladtaval!!!

A problema abbol adodik, hogy egy hegedu es egy erosito
a hozzakapcsolt elektronikakkal egy-egy NAGYON BONYOLULT,
nagyon sok parameterrel megadhato rendszer kepez!
Ezert a szamitasokhoz olyan sok parameterrel kell szamolni,
hogy akar masodperces idotartomanyok szamitassal valo
vegigkiserese oriasi feladatot, a mai szamitogepek altal
nyujtott lehetosegeket meghakado feladatot jelentene.
Azonban elvi lehetosege van, csupan technikai problema miatt
nem lehetseges.

Gondoljatok arra, ami peldaul egy eppen kelesztes alatt
levo kenyerben zajlik! Senki nem mondhatja, hogy nem
tudjuk, milyen anyagbol van a liszt, vagy az eleszto.
Azt is tudjuk, hogy hogyan szaporodnak az elsztogombak,
milyen gaz keletkezik kozben es hogy hogyan fujja fel ez a
gaz az erjedo tesztat. Ennek ellenere keptelenseg kiszamolni,
hogy sutes utan hogyan fog kinezni a kenyer belsejenek
szerkezete, vagyis a lyukak pontos helye, alakja es merete!
Mindent ismerunk hozza, a folyamatokat is, amelyek lezajlanak,
de a folyamat vegigkiserese TECHNIKAILAG es JELENLEG a
szamitogepes kapacitas miatt lehetetlen. Ugyanis, ehhez minden
adott idopillanatban vizsgalni kellene, hogy egy bizonyos
liszt molekulaval mi is torteni, a sok folyamat kozul melyik
gyozedelmeskedik a tobbivel szemben - nagyon bonyolult, de
hangsulyozom, ismert folyamatrol van szo.

Ugyan ez a helyzet az idojars elorejelzessel is! Ott is
minden ismert, de olyan sok parameterrel irhato le a rendszer,
hogy a legnagyobb szamitogepekkel sem lehet teljesesn
pontosan magadni a fold egy adott pontjanak az idojarasat.
Gondoljatok pl. csak arra, hogy mekkora kapacitas kellene
ahhoz, hogy a program figyelembe vegye a foldfelszin
valtozasat meterrol meterre! Nem elvileg, hanem
GYAKORLATILAG lehetetlen a tokeletes idojaras elorejelzes.

Szoval, ez a helyzet a hangszerek, erositok hangjaval is.
Kozelito jellegu vegeredmenyek azonban adhatok es ezek
eleg jok! Ha nem igy lenne, akkor sem rossz, sem jo
erositoket, hegeduket nem lehetne tervezni.

Udv, Szucsi