Ki velem!

Nezzuk eloszor a tenyeket. 

Most, hogy irjatok, tenyleg nem tudom, hogy feszkelte be magat a fejembe a 
gondolat, hogy Hankissnal hazkutattak. Ugy remlik, egy ujev tajan otthonrol 
kapott ujsagkivagas-csomagban talaltam erre utalast, de most nem lelem a 
forrast, ami rossz hir. Lehet, hogy keverem a ket helyettessel. Ruhellem a 
pongyolasagot es a tenyek feluletes kezeleset. Kulonoskeppen sajatmagamnal. 
Ugyhogy, ha nem kutattak, elnezest kerek mindenkitol a felretajekoztatasert. 
Maskor igyekszem jobban vigyazni.

Zargattak-e Hankisst a Wilson Center-beli eloadasa miatt? Valaki irja: nem, 
csak Balsai tervezte, hogy majd fogja, de aztan megsem. Ez itt mar jobbara 
szemantika, de szerintem, az adott kontextusban az a teny, hogy az 
igazsagugyminiszter nyilatkozza? kiszivarogtatja?, stb., hogy baj lesz am, 
mar politikai maceranak tekintheto. (Mondjuk igy: ha en lennek Hankiss, annak 
tekintenem. [Ezert sem vagyok Hankiss:-(])

Tudom-e, mikent velekedik Korosmezey Akos Hankissrol? Hat, persze, hogy nem 
tudom. Nem latok a fejebe. Nem emlekszem, hogy olvastam volna K.A. nevet 
korabban, tehat eddigi munkassaga alapjan sem tudhatom. Arra reagaltam, 
tulsagosan hevesen, amit Hankiss kapcsan irt. Nekem UGY TUNT (az irasa 
alapjan), hogy igazsagtalanul bantja Hankisst. Erre reagaltam. Ahanyan 
vagyunk annyifelekeppen olvasunk: en -- most -- igy. Ha Ti meg ugy -- vagyis 
ugy erzitek, K.A. semlegesen, melto szigorral, barati kedelyesseggel, meleg 
elvtarsi oszinteseggel, netan forro testveri baratsaggal gondol H. Elemerre, 
es ez ily fontos a szamotokra --, am legyen. Lelketek rajta. 

Ugyanez vonatkozik arra a kerdesre, inszinuacio illetve bunbakkepzes-e 
Hankiss Elemer magyar szociologust egy szemelyben hibaztatni (1) a magyarsag 
allitolagos kollektiv politika-pszichopatologiai tuneteiert, illetve (2) a 
karpat-medencei magyarsag es az egyhazak televizios uton torteno allitolagos 
rugdosasaert. Most nem talalom a finomabb szinonimakat. Segitsetek.

A lenyegrol:

Persze, hogy el kell kerulni a libanonizalodast, amennyire csak lehet. (Ha 
ebben lepest jelent, hogy en ne minositgessem naprol-napra masok Hankissra 
vonatkozo nezeteit az email-en, ezen ne muljek. [Felejtsuk el az elozo 
bekezdest!]) A problema csak az, attol kezdve, hogy valaki belepottyantotta a 
szennyezo anyagot az ivoviz-rendszerbe, bizony nehez nem mergelodni miatta. 
(Mert ugye azt a vizet isszuk onnantol kezdve.) Szamomra az egesz Hankiss-
zaklatas ilyen mergezo anyag.

Izles meg temperamentum kerdese, hogy mikor mire reagalunk. (Van olyan is, 
hogy vitatkozni _muszaj_, Libanon ide vagy oda.) Ugy latszik, az en kanocom 
rovidebb, mint masoke. :-( Majd vigyazok.

Osszefugg-e Csurka es a Hankiss-zaklatas? Nem is ertem a kerdest. Hogy 
lehetne, hogy ne fuggjon ossze? Ki volt az a honatya, aki javasolta a te1ve1 
allami tamogatasanak megvonasat a parlamentben? Ki az, aki ket eve 
egyfolytaban nyomul a mediakok "magyarositasanak", "idegenmentesitesenek", 
ellenorzesenek targyaban? Ki valt a kormanypart foideologusava azaltal, hogy 
"a magyarsag letkerdeseit veti fel" allitolagos tanulmanyaban? Csurka = az 
MDF, csak (egyelore?) nem merik bevallani, elsosorban maguknak nem. Nem 
mintha kulonosebben egyetertenenek vele (talan nem, vagy nem ugy, vagy nem 
teljesen, vagy nem annyira, stb.), de a benyomas az: egy csurkatlanitott MDF-
ben aligha maradna spiritusz. A politikai ideologianak pedig az ad ertelmet, 
hogy elvileg, tendenciajaban, kozeptavon a hatalomgyakorlas kivanatos 
modjahoz kinal utmutatast. Ez az, amitol egy kicsit osszeszorul a kadarizmus 
alatt otthon elt szociologusfajzat gyomra a csurkai jelensegtol. Nem arrol 
van szo, hogy akut eletveszely van (bar ket ember mar meghalt az uj magyar 
hajnalhasadas -- ezen belul az allitolagos Nemzeti Szovetseg nagyon rovid, 
mar-mar elhanyagolhato haju Ifju Aprodjainak tevekenysege -- kovetkezteben). 
Csak arrol, hogy nem nagyon van kedve az embernek visszagondolni arra az 
idore, amikor nejlonzacskoknak irtak a konyvespolcokra valo szovegeket. Ennyi.

A legjobb alighanem minden erintett (igy nem utolso sorban maga az MDF) 
szamara az lett volna, ha (1) a miniszterelnok egy gyors, elegans huzassal 
elhatarolodik Cs.I-tol, kb. 1992. augusztus 21-n reggel 1/2 8 orakor, a 
Reggeli Kronika cimu musorban,  (2) a sajto pedig attol kezdve fontossaganak 
es szinvonalanak megfelelo mertekben -- azaz emlitesre is alig melto aranyban 
-- foglalkozik vele, meg az egesz uggyel. Nem igy tortent: Cs. egyre inkabb 
"tema" lett es az ma is. Mit mondjak, nem tudom, o-e a jobb, vagy Torgyan 
(akin tavaly ilyentajban mergelodtunk).

Mindazonaltal: elnezest kerek a hevessegemert, es meg inkabb a 
pontatlansagaimert. Senki se vegyen rolam peldat!

Udv: Borocz Jozsef

Mert ezt legalabb a'tla'tja'k ( szerintem ezert tokolnek annyit mas mini-
malis jelentosegu dolgon ld.: utlevel-, utcatabla- es egyeb csere). Meg-
gyozodesem, hogy a kepviselok tobbsegenek halvany fogalma nincs a koltseg-
vetesrol, a kulonbozo kiadasok jelentosegerol es hatasairol. A TV-Radio
szerzes oromeit viszont a legegyszerubb lelek is ateli es megerti. Ebben
nem latok kulonbseget Konya es Haraszti kozott.(Mondjuk Konya egy kicsit
veszelyesebb.)Az SZDSZ, FIDESZ,MSZP ugyanugy sa'ros a dolgok eszkalalodasaert
mint a koalicio.(Talan az MDF egy kicsit sa'rosabb,de ezt is csak Csurka Pici
munkassaga miatt irom).Sajnos fiatalok egy krete'n parlamentet valasztottunk!
                                   Tisztelettel
                                   Biber Attila

Kedves (Vi'zva'ri) Be'la!

E'szrevettem, hogy nem to"lem va'rsz va'laszt. Re'szben eze'rt nem reaga'ltam
azonnal, de Bo~ro~cz Jo'ska't pl. e'n provoka'ltam va'laszra, mert sokmindenben
egyete'rt Veled. Nem csak Neked va'laszoltam, e's mondando'm egy re'sze't
egyszeru"bb volt ahhoz kapcsolni, amit i'rta'l.

Most sem aze'rt reaga'lok, hogy szeme'lyeskedjek, csak mert csi'pi a cso"ro~m:
> Igen, vannak eladhatatlan vallalatok. Minden vallalat olyan, ahol
>       termelesi kozvetlen koltseg > arbevetel
> teljesul. Ezeket meg kell szuntetni.
Ezt az u~zemgazdasa'gtanban valo'ban i'gy tani'tja'k, de nem felte'tlen igaz.
Lehet, hogy valaki la't benne fanta'zia't, e's annak ellene're szivesen
megveszi, hogy jelenleg a va'llalat fele'li a vagyona't. A va'sa'rla'si
sza'nde'k, ve'tela'r nem a jelenlegi helyzetto"l fu~gg, hanem a jo~vo"beli
nyerese'gesse'gre vonatkozo' va'rakoza'sto'l. Eze'rt nehe'z a va'llalati vagyon
fele'rte'kele'se, mert egy jo~vo"beli a'llapot, a va'rt (reme'lt) jo~vedelem
fu~ggve'nye. Atto'l, hogy most rosszul ira'nyi'tja'k a ce'get, me'g lehet, hogy
valaki szi'vesen megvenne'.


Kedves (Bo~ro~cz) Jo'ska!

Kornai Andris ma'r i'rt az infla'cio's kocka'zatro'l. Ez Te'ged nem e'rdekel.
Te a szocia'lpszicholo'giai re'sze't la'tod fontosnak. Jo', hagyjuk a
gazdasa'gtant. (A'mba'r ha gazdasa'gilag megbukik, akkor persze
szocia'lpszicholo'giailag is.)

A ko~zgazdasa'gi szakirodalomban ko~zhely, hogy a helyzet u'jszeru". Nem
olvasod. Mie'rt tenne'd? De akkor mie'rt nyilatkozol u'gy, mintha tenne'd?

Senki sem hi'vja az a'llami va'llalatok (ko~telezo") ta'rsasa'gosoda'sa't
privatiza'cio'nak. Itt valami fe'lree'rte's van.

Egyszer ma'r jeleztem. Nem kell va'rni Csehorsza'gra, ahol a jo'l rekla'mozott
la'tszat ellene're me'g semmi e'rdemi sem to~rte'nt a kuponos privatiza'cio'
nyoma'n (a kisprivatiza'cio'ban igen, de azzal is vannak zu"ro~k), van magyar
empirikus tapasztalat az ingyenes vagyonosztogata'sro'l: a ka'rpo'tla'si jegy.
Lehet figyelni, mit csina'l a mezo"gazdasa'ggal. Pedig ez tulajdonla'stechnikai
szempontbo'l egy viszonylag egyszeru", so"t, szinte a leheto" legegyszeru"bb
u~gy, mert itt kisva'llalkoza'sokra bontja'k a ko~ze'pu~zemeket.

Aze'rt bizonyos dolgokat lehet tudni. Van 600e bejegyzett va'llalkozo', ami a
lakossa'g 6%-a. Ez ko~zel van a nyugat-euro'pai a'tlaghoz. Belee'rtve az
olaszt is.

E'n azt gondolom, hogy e'pp a ne'pi re'szve'ny alapul illu'zio'n. A fejlett
piacgazdasa'gokban nagyon ritka'n birtokol a lakossa'g to~bb mint 5-6%-a
re'szve'nyt saja't do~nte'se alapja'n, aka'r ko~zvetve, aka'r ko~zvetlenu~l.
(Egyes orsza'gokban sokan ke'nyszeru~lnek ko~zvetve re'szve'nytulajdonosokka'
va'lni, mert nyugdi'jalapok vannak, de ez a tulajdonla's nem saja't
do~nte'su~ko~n alapul, le'nyege'ben nincs ma's va'laszta'suk.) Ne vezessen
fe'lre, hogy sza'zezreknek lehet IBM re'szve'nye. Le'nyege'ben ugyanezekne'l a
sza'zezrekne'l lesznek a GM, meg az ATT, stb. re'szve'nyek is.

A tulajdonla's e's a vezete's persze to~bbnyire ma'r re'g sze'tva'lt a
nagyva'llalatokna'l. De ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonla'shoz nem kell
szake'rtelem. A tulajdonos hata'rozza meg a va'llalat strate'gia'ja't, do~nt a
fontosabb fejleszte'sekro"l e's va'lasztja ki a ce'g igazgato'it, akik azta'n a
napi u~gyeket inte'zve ve'grehajtja'k, amire a tulajdonos utasi'totta o"ket.
Atto'l, hogy egy tulajdonos ku~lfo~ldi, ezt ugyanu'gy megcsina'lja, mintha hazai
lenne. Persze a ku~lfo~ldi befekteto"k nem ko~lto~znek a Jo'zsefva'rosba. A
Ro'zsadomb, Sashegy, Adyliget, Hu"vo~svo~lgy e's hasonlo' helyek is megfelelnek
nekik. Oda viszont be is ko~lto~znek. Nem felte'tlen a tulaj-veze'rigazgato',
hanem csak a magyarorsza'gi befektete'seke'rt felelo"s (al)igazgato'.

Persze a legto~bb nagyva'llalatnak sok tulajdonosa van, e's ko~ztu~k lehet sok
kisbefekteto" is. De a do~nte's a'ltala'ban egy vagy ne'ha'ny tulajdonos
keze'ben van. Az USA-t kive've a fejlett piacgazdasa'gokban a va'llalati
re'szve'nyek tu'lnyomo' to~bbse'ge inte'zme'nyi befekteto"k keze'ben van:
kereskedelmi e's befektete'si bankok, biztosi'to'k, nyugdi'jalapok,
beruha'za'si alapok, holdingok, stb. (Az USA'ban is csak annyiban ma's a
helyzet, hogy sok nagyon vagyonos ember nem ta'rsasa'gosi'totta a tulajdonla'st,
a valo'di kisbefekteto"k ara'nya jo'val alacsonyabb 50%-na'l.) Ezekne'l pedig
szakemberek do~ntenek a birtokukban levo" va'llalatok sorsa'ro'l. Vannak kis
befekteto"k is, sza'mukra azonban a re'szve'ny valo'ja'ban nem biztosi't
tulajdonosi jogokat, egy saja'tos nyereme'nybete'tet jelent, amito"l nagyobb
hozamot reme'lnek, mint a bankbete'tto"l. A kisbefekteto"k gyakran le is
mondanak tulajdonosi jogaikro'l biztosabb osztale'ke'rt csere'be. De ha
elso"bbse'gi re'szve'nyu~k van sem tudnak e'rdemben beleszo'lni a va'llalat
u~gyeibe, aminek csak egymilliomod re'sze't birtokolja'k. To~bbnyire meg sem
ki'se'rlik, tiszta'ban vannak az ero"viszonyokkal.

A menedzser nem egy a'tlag kisember: norma'lis esetben - amikor nem politikai
alapon va'lasztja'k ki, mint az uto'bbi ido"ben na'lunk sajnos oly gyakran -
ku~lo~nleges szaktuda'sa alapja'n keru~l a me'zesbo~do~n ko~zele'be. Ezt a
szaktuda'st maga'ntulajdonosok gyakran azzal is jutalmazza'k, hogy kedvezme'nyes
a'ron tulajdonre'szt aja'nlanak a sikeres menedzsernek, hogy hosszabb ta'von is
e'rdekelt legyen a va'llalat jo~vo"je'ben. A privatiza'cio' uta'n (alatt) a
tulajdonosok elso" dolga, hogy megvizsga'lja'k a mostani igazgato'k
alkalmassa'ga't. Egyre to~bb a hozza' nem e'rto" politikai kinevezett.
Osztogata'sna'l ezek ott maradnak, mert nem lesz senki, aki elta'voli'thatna'
o"ket. (Ez is ce'lja a korma'nynak.)

Magyarorsza'gon persze a nagyva'llalatokkal van baj, hiszen az a'llam
kisva'llalatait ma'r jo're'szt eladta'k, de ha nem, akkor sem sza'mi'tanak.
Ehhez nincs szu~kse'g osztogata'sra, ve'gre norma'lisan mu"ko~dik az E-hitel
(e's nagyon olcso' a -10 - -15%-os rea'lkamata'val). Van e'pp ele'g kisva'llalat
e's kisva'llalkozo'. Csakha't a nagyva'llalatok strate'giai ira'nyi'ta'sa'hoz,
e'rte'kele'se'hez (ami a tulajdonos(ok) dolga) ma's ke'szse'gek, ke'pesse'gek
e's tuda's kell. Ezek az ismeretek ma Magyarorsza'gon jo're'szt hia'nyoznak, a
lakossa'gna'l azta'n ve'gke'pp. (Sok pe'lda van piacgazdasa'gokban arra, hogy
sikeres (kis) csala'di va'llalatok naggya' no"nek, azta'n to~nkremennek, mert a
tulajdonos nincs felke'szu~lve a nagyva'llalat igazgata'sa'ra, e's nem hajlando'
a'tadni profiknak a vezete'st. Ilyen ma'r na'lunk is to~rte'nt tavaly.)

A re'szve'nyek ingyenes sze'toszta'sa ma Magyarorsza'gon csak rosszul mu"ko~do"
nagyva'llalatokna'l meru~l fel. A jo'kat az a'llam ma'r eladta, vagy el sem
akarja adni. (Ez uto'bbiban ugyan szerintem a'ltala'ban nincs igaza, de ez
adottsa'g, ami'g ez a korma'ny jo' egy e'v mu'lva meg nem bukik. Az u'j
korma'nynak pedig valo'szi'nu"leg az osztogata'sro'l is ma'sok lesznek az
elke'pzele'sei, mint Szabo' Tama'se'knak.) Ezeket azonban nem egyszeru"en
privatiza'lni kellene, to~bbnyire jelento"s beruha'za'sra lenne szu~kse'gu~k a
talpraa'lla'shoz. Erre hitelt nem kapnak, az egyetlen ese'lyu~k, hogy
to"keemele'ssel privatiza'lja'k, vagyis az u'j tulajdonos mindja'rt befektet a
va'llalatba. Ez osztogata'sna'l nem megy.

Az ingyen osztogata'ssal e'pp az a baj, hogy az emberek le'nyege'ben nem
va'lnak tulajdonossa'. Atto'l, hogy van egy 100e Ft-os re'szesede'sed egy 1md.
Ft-os va'llalatban, nem kapta'l e'rdemi do~nte'si leheto"se'get. Etto"l senki
sem fogja megtanulni, hogy kell to"ke'ske'nt viselkedni. Ha lesznek
nagyre'szve'nyesek, akkor u'gyis o"k do~ntenek, a to~bbiek csak a balek
szerepe't ja'tsza'k, ha meg csupa kis re'szve'nyes lesz, akkor kaotikus
viszonyok ko~zt ve'gu~lis vagy az igazgato'k azt csina'lnak, amit akarnak,
vagy hiszte'ria'n alapulo' politikai manipula'cio'k fognak do~nteni. Az nagyon
jo', hogy az emberek bele'pnek a tulajdonpiacra, de ez a tulajdonpiac
le'nyege'ben me'g nincs meg. Ha most kiosztogatna'nak valami e'szreveheto"
mennyise'gu" re'szve'nyt, azt a to"zsde aligha bi'rna' felszi'vni. Egyre'szt
eltart egy darabig, ami'g a mostanina'l o~sszehasonli'thatatlanul nagyobb e's
decentraliza'ltabb forgalomra felke'szu~l, ma'sre'szt nem la'tom, honnan jo~nne
a likvidita's, ami felszi'vna' a to~megesen bea'ramlo' re'szve'nyeket. Jo' 
ese'lye lenne annak, hogy a nagy osztogata'st nagy krach ko~vetne', ami azta'n
egy u'jabb e'vsza'zadra jo'l elvenne' az emberek kedve't a to"zsde'to"l. (A
kiegyeze's uta'n hatalmas to"zsdei fellendu~le's volt, fo"leg a vasu'te'pi'te's
e's hengermalmok ta'masztotta kereslet jo'volta'bo'l, ami 1873(??)-ban egy
hatalmas krach-hal kipukkadt. A magyar nyelvben akkor va'lt a spekula'ns
megvetendo" figura'va', e's atto'l kezdve soha sem volt Magyarorsza'gon
vira'gzo' to"zsde, mindenki nagy gyanakoda'ssal figyelte.) A to"zsde alapja a
bizalom, annak megszerze'se'hez sok poziti'v tapasztalat kell. Erre a
jelenlegi vila'ggazdasa'gi to"zsdei recesszio'val megspe'kelt magyar
va'lsa'g nem tu"nik nagyon kedvezo" ko~rnyezetnek. Egy to"meges mu"veletek
zo~kkeno"mentes lebonyoli'ta'sa'ra alkalmas, viszonylag stabilan mu"ko~do"
to"kepiac megteremte'se hosszu' e'vekbe telik me'g a legszerencse'sebb esetben 
is. Ennek figyelmen ki'vu~l hagya'sa e'pp politikailag (e'rzelmileg) u~thet 
nagyon vissza: mindenkivel sikeru~lhet meguta'ltatni a to"ke's gazdasa'got.

Ha van kapitalista tervhivatal, akkor az e'pp az a'ltalad, u'gy tu"nik, kedvelt
nyugdi'jpe'nzta'rak, ahol hivatalnokok ma'sok megtakari'ta'sa'val ku~lo~no~sebb
elleno"rze's ne'lku~l, saja't hasznukra, nagyfiu't ja'tszanak. Ennek ellene're
me'g mindig jobb o~tletnek tartana'm, ha az a'llam inte'zme'nyi befekteto"ket
akarna le'trehozni a nyugdi'j- e's ta'rsadalombiztosi'ta's to"ke'si'te'se'vel. 
Az erre vonatkozo' elke'pzele'sek azonban az MDF konzervativiza'lo'da'sa'val 
e's Kupa szi'nrele'pe'se'vel lekeru~ltek a napirendro"l.

Szerintem nem fanyalgok. E'n csak azt akarom, hogy a privatiza'la's sora'n
igazi, do~nte'ske'pes tulajdonosok legyenek, e's ne sze'tkent, ga'nyolt
felelo"sse'ga'tha'ri'ta's. Mert a privatiza'la's ce'lja, hogy a va'llalat 
olyanok keze'be keru~ljo~n, akik va'rhato'an jobban tudja'k mu"ko~dtetni az 
a'llamna'l.

Elvben persze lehetne'nek beruha'za'si alapok is ezek a tulajdonosok, az egye'ni
kisbefekteto"k pe'nze'bo"l kello" szake'rtelemmel va'llalkozva. Ilyen nincs
na'lunk, ke'rde's, honnan, hogyan lesz. Nyugaton ezek fokozatosan no"ttek ki a
bankok, biztosi'to'k e's egye'b pe'nzinte'zetek melle'ku~zema'ga'bo'l o~na'llo'
ce'gekke'. I'gy a mo~go~ttu~k a'llo' pe'nzinte'zet adta a bizalomhoz szu"kse'ges
biztos pe'nzu~gyi ha'tteret. Ez reme'lheto"leg majd a gazdasa'g e's a to"zsde
pa'rhuzamos fellendu~le'se'vel na'lunk is ve'gbemegy, az azonban tu'l ke'so"
lesz az osztogata'shoz. Ahhoz azonnal szu~kse'g lenne ra'juk. Ezt a lengyelek
u'gy pro'ba'lta'k megoldani, hogy az a'llam hoz le'tre ilyeneket. Te bi'zna'l
egy olyan beruha'za'si alapban, amit ez a korma'ny csina'lt? A lengyelek a
bizalmi ke'rde'st u'gy akarta'k megoldani, hogy a vezeto"ket nyugatro'l
toborozza'k, azonban hamar kideru~lt, hogy a nyugati managerek fizete'se't nem
bi'rja el a keleti va'llalatok hozama. A cseh megolda's a piaci spontaneita's:
aka'rki le'trehozhatott befektete'si alapot. Kocka'zata az informa'cio'hia'ny:
nem tudod, nem egy svindlernek adod-e a kuponjaid. Jo'slatom, nagy botra'nyok
lesznek, ahogy elkezd te'nyleg mu"ko~dni a rendszer Pra'ga'ban. A befektete'si
alapok tulajdonosai fognak hirtelen meggazdagodni, e's a to~bbiek nagyon
becsapottnak e'rzik magukat. Fokozatosan letisztul majd a helyzet, de egy olyan
piacon, amelynek a bizalom a le'nyege, a csala'sok sorozata'nak katasztrofa'lis
ko~vetkezme'nyei lesznek.

Az ege'sz egy becsapa's, e's erre hamar ra'jo~nnek majd az amu'gy is gyanakvo'
polga'rok. Mie'rt ki'va'natos az, hogy az ege'sz orsza'g becsapottnak e'rezze
maga't?

                                     Ko"ro~si Ga'bor

U.i. Az e'rdektelen, hogy az ibuszosok mit nyilatkoznak. Vannak 1$-os
     re'szve'nyek a nagyvila'gban, olyan apro' ce'gekne'l is, mint az IBM.
     A gond ezzel csak az, hogy a kis e'rte'ku" re'szve'nyen akkora kezele'si
     ko~ltse'g van, ami nagyon megnehezi'ti azt, hogy egyese'vel forgalmazza'k.