1. |
valtozas a nyugat keleti partjan :-= (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
2. |
NBA bajnok = vilagbajnok (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
3. |
Olimpia (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
4. |
Arrol, hogy meg kell-e halni a hazaert (mind) |
114 sor |
(cikkei) |
5. |
Nemzet es haza kisse egyeni kepben (mind) |
194 sor |
(cikkei) |
|
+ - | valtozas a nyugat keleti partjan :-= (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Egy kis meglepetessel talaltam a kovetkezo szosszenetet a helyi lapunkban -
ugy latszik, liberalis fellegvarnak szamito uj-angliai videki varoskank
remenytelenul megfertozodott egy kis realitaserzekkel ;-) /kivancsi vagyok,
a Bush-Quayle es tsai USA-ne1pnemzeti-csala1die1rte1k-megmindensze1pe1sjo1
csapat lecsap-e ra/:
Dan Shaughnessy (Boston Globe, jul. 27) -
Unless you're insecure about our stature in the world, or just an
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
old-fashioned bully, there is little joy in watching this mega-hyped 1992 US
Olympic basketball team. We can't build cars or stereos as well as other
countries, but we can beat them silly with the best basketball team you ever
saw.
- Fekete Zoli, akit idonkent meg az amerikaiak is meglepnek
|
+ - | NBA bajnok = vilagbajnok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Szalon-olvasok!
Csak egy apro adalek Fichtinger Gabor kituno "Amerika-nemzet" leirasahoz
(Szalon 131): Az amerikai kosarlabda-tarsulat (NBA) bajnokat -- ami mellesleg
szukebb patriam kedvence, a Chicago Bulls -- nemes egyszeruseggel
vilagbajnoknak is szoktak titulalni. Nem tudom, ti hogy vagytok vele,
nekem valahogy gusztustalan ez a felfujtsag (meg ha jol uzemeltet is!!),
ezert azutan nagyon szurkoltam szegeny Horvathorszagnak Michael Jordanek
ellen, keves sikerrel. :-(
Udvozlettel: Simanyi Nandor
|
+ - | Olimpia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gabor!
Teljesen azonos erezesekkel neztem a 100 mell kozvetiteset, mint te. Olyasmit
mondtam magamban, vagy tan hangosan is, hogy nem csoda, ha az ami nyert, hiszen
a kep alapjan azt is hihetne az ember, hogy mas nem is indult. Otthon megszok-
tam, hogy akar van magyar, akar nincs, bemutatjak az osszes indulot, tisztes-
segesen kovetik a versenyt, es nemcsak az ami kopasz fejet lathatom, mikozben
meg arrol sem lehet fogalmam, hogy o hol all a versenyben. Nem csodalkoztam,
csak duhongtem; a teli olimpiat mar itt neztem vegig. Bar ott legalabb minden
eredmenyt ismertettek 1-2 mondatban. Ahhoz is hozzaszoktam, hogy elobb tudom
meg, hogy tegnap operaltak servvel az amerikai versenyzo oreganyjat, mint az
engem erdeklo eredmenyeket. Amiket irtal ennek kapcsan, azokkal nagy reszt
(nem mindenben) egyetertek, azonban szamomra mindez elsosorban valami hihetet-
len enkozpontusagot jelent, amit nagyon nehezen tudok elviselni. A legmagasabb-
ra akkor ment a pumpa, amikor a hirado szamara osszefoglalta egy "helyszini
tudosito" az elso nap eredmenyeit, imigyen: X.Y amerikai nyert, ezen kivul
oroszok, kinaiak es a volt keleti blokk allamai szerepeltek jol. Meg jo, hogy
nem kommunistazott le. 90 elott is csak a belpolitikai rizsaban voltunk "rab
nemzetek", valojaban mindannyiunkra mint vorosokre neztek. Rabok ma mar nem
vagyunk, de jo ideig meg K-i blokk maradunk. Arrol mar nem is szolok, hogy egy
sportriportertol elvarna az ember, hogy az egyik alapsport valoszinuleg leg-
erdmenyesebb versenyzojerol (Egerszegi, 3 arany) tudja, hogy hova valo. Az sem
esik jol a nemzeti hiusagomnak, hogy a "K-i blokk" aznapi 3 ermebol 2-t mi
szereztunk, megis a kozos nevtelensegbe veszett a "dicsosegunk".
Tudom, hogy nem kellene ezt igy mellre szivni; a kollegaim egy resze joval ta-
jekozottabb sportugyekben is, mint a TV-riporterek; (egy masik reszuk viszont
azt sem tudja, hogy a baseballon kivuli sportokat eszik-e vagy isszak). Minden-
esetre, az ehhez hasonlo aprosagok egyenkent is lehetetlenne teszik, hogy egy
percig is komolyan gondoljak arra, hogy a szerzodesem es vizumom lejarta utan
megprobaljak tovabb is ittmaradni. Az viszont erdekelne, hogyan tudjak masok
(akik mar regota itt elnek) tultenni magukat ezen a mentalitason.
Orosz Ferenc, Riverside
|
+ - | Arrol, hogy meg kell-e halni a hazaert (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A SZALON #122-ben Csanyi Gabor feltett egy kerdest a hazarol, a
nemzetrol. Sokan szoltak hozza, a vita "atgyuruzott" a FORUM-ba is.
Mivel az eredeti kerdes itt jelent meg, itt mondok el nehany gondolatot.
Nem probalok "valaszolni" a bonyolult kerdesre, egyszeru valasz nincs is.
A kerdes:
>... 'huseg a hazahoz' es 'hit a
> nemzetben'. Ahogy az szokas a vilagban, most hadd kerjelek meg, hogy
> magyarazd meg nekem, hogy ezek mit jelentenek. Mert en nem tudom. De
> komolyan. Nekem soha senki nem mondott a 'haza' szonak olyan jelenteset,
> amihez hunek lehet lenni. En hu tudok lenni a baratnomhoz, de hogyan
> kell hunek lenni egy dologhoz, amit szamomra az testesit meg, hogy ha
> kimegyek belole, akkor egy goromba ember elkeri az utlevelemet?
Egy kesobbi levelben pedig ezt irja:
> .... De azt bizony allithatom, hogy en
> soha semmiert nem aldoznam az eletemet, kulonosen nem a 'hazaert'.
> Esetleg egy sokkal szukebb csoportert (esetleg csalad) talan, de meg
> ezt is ketkedve mondom. Remek idevago idezet amit valaki a multkor
> bekuldott attol a holland csoporttol 'Akik a hazaert akarnak meghalni,
> azok legyenek szivesek meg ma megtenni' (tartalmi idezet!).
Szekely Zoltan az "erzelmi hazafisag"-ra apellalt. Ez azonban nyilvan
nem hasznalhato megkozelites, ha valaki szamara nem letezik az erzelmi
evidencia. -- Torok kollega Szegedrol (keresztnevet nem adta meg), a
csoporterdekekbol kiindulva fogta meg a kerdest, de nem fejtette ki
reszletesen. -- Molnar Gusztav cikke aktualpolitikai iras, nem nagyon
alkalmas a problema altalanos vizsgalatara.
----------------
Eloszor egy alapveto kerdest tisztazni kellene: azt, hogy a "haza"
fogalmanak ketfele ertelme van. Szukebb -- jogi -- ertelemben az az
allam, amelynek polgarai vagyunk. Igy lehet valakinek ket hazaja is,
hiszen van kettos allampolgarsag. A "goromba ember", aki elkeri az
utlevelet, -- es aki ujabb tapasztalataim szerint mar gyakrabban udvarias
--, a "jogi" haza, vagyis a magyar **allam** kepviseloje.
A "jogi" hazahoz valo huseg csak annyi, hogy az ember megtartja az allam
torvenyeit, adot fizet, nem serti az allam erdekeit (pl. nem kozol
allamtitkot mas hatalmakkal). Es termeszetesen allampolgari jogai vannak
(valasztojog, stb.).
Ha egy Hong-Kong-bol idetelepult kinai magyar allampolgar lesz, ra is
ezek a szabalyok vonatkoznak. Magyar utlevele lesz, amit ugyanugy --
remelem, udvariasan -- kernek el tole, mint Csanyi Gabortol. Ettol meg
Hong-Kong-ot vagy Kinat (is) hazajanak tekinti, kinainak erzi magat.
Mindez kisse jogaszosan hangzik, de az allampolgarsag jogi fogalom.
Szerzodom az allammal, o biztositja jogaimat, es lehetosegeimet. En pedig
vallalom a ram harulo kotelezettsegeket. Ha felnottkent leszek egy allam
polgara, akkor ezeket allampolgari eskuben vallalnom is kell.
Itt jutok el az idezett holland Loesje slogan-hez:
"Aki hajlandoak meghalni a hazaert, azok legyenek szivesek ezt me'g ma
megtenni."
A szoveg nincs megindokolva, -- persze, egy ilyen frappans, Murphy
torveny-szeru szovegnel ez nem is kivanhato meg. -- Csanyi Gabor sem
indokolja, hogy miert ert vele egyet.
Anelkul tehat, hogy tudnam, hogy Csanyi Gabor es Loesje szerint miert is
nem kell meghalni a hazaert, hadd mondjam azt, hogy a "hazaert valo
meghalas"-nak ket fajtaja van: az elso nem eszmei eltokeltseg dolga, hanem
azokban az orszagokban, ahol hadkotelezettseg van, egyszeru allampolgari
kotelesseg. -- Ez az egyen szamara okozhat feloldhatatlan feszultseget, de
olyan teny, amelynek nincs koze a hazaszeretethez.
Egy extrem pelda: a magyar TV-ben Ferenczy Beni (szobrasz) ozvegyetol
hallottam, hogy F. B. fia a II. vilaghaboruban NEMET katonakent esett el
Franciaorszagban. A 30-as evekben ok szovjet emigraciobol Ausztriaba
telepedtek, osztrak, majd 38-ban az Anschluss reven automatikusan
nemet allampolgarok lettek. Ferenczy Beni es felesege haza tudtak jonni
Magyarorszagra, de fiat besoroztak a Wehrmacht-ba. Ez nagy szemelyes
tragedia volt, hiszen sem Ferenczy Beni, sem fia nem ereztek hazajuknak
Nemetorszagot. -- Ugyanigy sok litvan, lett, eszt fiatalember, aki szovjet
katonakent esett el az afgan haboruban, nem erezte, hogy hazajaert
harcol. -- Hozhatnek keservesen kozeli es aktualis peldakat is.
Sokszor elofordul, hogy valaki erkolcsi meggondolasbol megtagadja ezt az
allampolgari kotelesseget; Willy Brandt Norvegiaba emigralt. A vietnami
haboruban amerikai fiatalok behivokat egettek. Nehany eve meg
Magyarorszagon szolgalatmegtagadasert emberek evekig ultek bortonben. --
Egy allam azonban nem mondhat le arrol, hogy hadsereget tartson fenn, amig
realis veszely van, hogy kulso tamadas eri. Mert az allammal kotott
megallapodasban az is benne van, hogy az allam megvedi polgarainak
szemelyet es javait. Tehat tetszesunktol fuggetlen teny, hogy a legtobb
allam kotelezi polgarait, hogy szukseg eseten meghaljanak erte.
Csak egyetlen allamrol tudok (Costa Rica), amelynek nincs hadserege.
Tobb allam pedig besorozas helyett onkentes, zsoldos hadsereget tart fenn.
(Magyarorszagon is felmerult ennek lehetosege.) Itt tehat nem
allampolgari kotelesseg meghalni a hazaert, hanem fizetett allas.
------------
A "hazaert valo meghalasnak" egy masik fajtaja onkentes, szabad
valasztason, belso meggyozodesen alapul. Igy ment akasztofa ala Nagy
Imre. Tavolabbi peldakent igy halt meg a szerb apatol, szlovak anyatol
szuletett, Petofive lett Petrovics Sandor. Es sokan masok. Szamukra a
nemzet, a haza tobbet jelentett, mint az allampolgarsag -- szuletes altal
meghatarozott, veletlen -- tenyet.
Ok sajnalhatjak, hogy a Loesje csoport jelmondatarol nem ertesultek
kello idoben.
Elnezest a hosszusagert. Kesobbi levelben vissza szeretnek terni meg
ezekre a kerdesekre.
-----------------------
Zimanyi Magda
PS: A mondast, amit Csanyi Gabor igy idez: 'Hat akkor tessek a nepet
levaltani!' en igy hallottam: 'A nepet nem lehet levaltani!' Ugy tudom,
hogy Bertolt Brecht mondta, az 1953. jun. 17-i, szovjet tankokkal levert
berlini tuntetes utan.
|
+ - | Nemzet es haza kisse egyeni kepben (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt SZALON olvasok!
Fichtinger Gabor igy zarja gondolatait:
> Amerika is kuszkodik a maga nemzet-kepevel. De sokkal realisabban,
>hogysem nemzeti erdekkent nyilvanitana ki barmit, ami megosztja a
>nyilvanvaloan heterogen hangyasereget. Az orszagot a nagyobb
>biztonsagot, kellemesebb eletteret akaras kozos erdeke tartja ossze.
>Mindenki amerikai lehet, aki ebben partner. Hat igen, az image
>apolasa nem mindig szimpatikus (lasd 100 melluszas), de azt lassuk be,
>hogy ezt az orszagot eleg jol uzemeltetik. Asszem, veletlenul
>eltalaltam a kulcsszot: uzemeltetik. Itt gyorsan abba is hagyom.
Igen, azt hiszem eltalaltad: uzemeltetik. A nemzeti kepebol hianyzik
a mult es nem veletlenul az amerikai nem nosztalgiazik a multon, neki a
a kulturalis emlek smafu, ahogy ezt O. Fallaci gyonyoruen leirta riport
konyvebe. Nincsenek gyokerek! Nincs kulturalis mult, de van jelen, van
hatalmi komplexus es ero.
Korosi Gabor egy ragyogo peldat hozott fel a haza es nemzeti hovatartozas
ellentmondasossagara:
>Hahn Ja'nos Brasso'ban szu~letett 1942-ben. Ma'r nagyszu~lei is mind
>Brasso'ban vagy ko~rnye'ke'n szu~lettek, nemzetise'gu~k: ciga'ny, roma'n,
>sza'sz, sze'kely. Ciga'nyul, magyarul, ne'metu~l, roma'nul ma'r gyerekkora'ban
>to~ke'letesen megtanult....
Majd folteszi a kerdest:
>Mi Hahn Ja'nos nemzetise'ge? Ma az anyanyelve? Mi Hahn Ja'nos haza'ja?
>Mi a la'nya'nak nemzetise'ge, haza'ja?
Papp Sanyi igy elmelkedik a kerdesrol:
>EREDMENY (csupa negy betuvel, ahogy itt mar megtanultam)=
>A HAZANAK KINCSE VAN.
>A NEMZETNEK VAGYONA VAN.
>Ezek utan menj es nezd meg a kincstart; ha van. Ellenorizz
>mindent, csinalj leltart. Ott van-e a szent korona?? Ott van
>e Attila koporsoja??? Folynak-e a folyok? Meredeznek-e a
>buszke hegyek? Ott van-e boldogga vagy szentte avatott
>Mindszenti biboros?? Lehel kurtje?? Petofi sirja??
>A hunyadi pancelosok? Az or a Hargitan? Jogaigtol
>mindenkorra megfosztott emberek? Ott van-e minden irott
>szo???? .....
> ...A vagyon szegenyes leltara azt hiszem maskorra marad. Ma
>ennyire futotta igy ejfel utan, holnap -vagy inkabb majd
>egyszer- masok politikajarol is irok. Az enyem igy van. Mint
>ahogy haza es nemzet is van.
Amivel csak egyeterteni tudok.
Szekely Zoli idezi Molnar Gusztavot, az MDF neveben:
>A helyzet meglehetosen groteszk, de nem nelkulozi a logikat.
>A nemzettol felo magyar liberalisok ... ..... vol-
>takeppen attol a magyar nemzetfelfogastol felnek, attol a KOHE-
>RENS, NYILTAN MEGVALLOTT MAGYAR NEMZETPOLITIKATOL, amely a ma-
>gyar nemzet egyseget pluralisztikus egysegnek tekinti ugyan, es
>amely tiszteletben tartja az anyaorszag es a kulonbozo magyar
>nemzeti kozossegek egymassal szembeni autonomiajat, de ezt a
>pluralisztikus egyseget A SZELLEM ES A KULTURA TERULETEROL AT
>AKARJA ES AT IS TUDJA EMELNI A POLTIKABA.
Hol van a koherens, nyiltan megvallott nemzetpolitika, amitol felni kellene?
"A szellem es a kultura teruleterol at akarja es at is tudja emelni a poli-
tikaba". ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
^^^^^^
Remek szlogen, de igaz-e? Csak M.G. nelkulozi a logikat!
>A nemzettol felo liberalisok ezt semmikeppen sem akarjak, any-
>nyira nem, hogy a klasszikus belpolitikai kerdeseket transzcen-
>dentalo nemzetpolitikai megkozelitesmodnak mar a puszta jelze-
>set is keszek azonnal "a tortenelmi Magyarorszag helyreallita-
>sanak igenye"-kent, vagyis IRREDENTIZMUSKENT megbelyegezni.
A szellem szabad szarnyalasa itt nyomon kovetheto, kerdes, mi koze a valosaghoz?
>Vagy - "elegansabban" - egyszeruen kiiktatjak a "liberalis me-
>zobol" a liberalis minimum alapelemeit NEMCSAK MAGYARORSZAGON,
>hanem valamennyi magyar nemzeti kozosseg eleteben mervadonak
>tekinto Demokrata Forumot, mint Magyar Balint teszi egyik cikke-
>ben.
Nagyon szeretem azt a partot, aki kereszteny, demokrata, liberalis es a legin-
kabb szocialis erzekenysegu, a leg magyarabb es mindenben a leg-leg-leg. Em-
lekszem meg, hogy hol talaltak ki a vilag legnagyobb bolhajat. Leg-leg-leg!
>Az MDF eppen azert tekinti a liberalis minimum egyik leg-
>fontosabb alapelemenek az onrendelkezesi jog ervenyesiteset (ami
>termeszetesen HIANYZIK Magyar Balint pedans folsorolasabol) hogy
>A TOBBSEGI ELV EGYSZERU STATISZTIKAI ERVENYESITESE NE VEZETHESSEN
>TOBBSEGI DIKTATURAHOZ.
A kiemelessel maradektalanul egyetertek! A hazai cigany nemzetisegnek is kijar
(Folyt. kov.)
ez a jog. Remelem, az MDF fol is vallalja es gyakorlatta teszi!
Korosi Gabor peldaja remek. Itt jon igazan elo maga a problema, annak a
visszas volta, amit a hazai politikusok a romantikus nemzet es haza fogal-
ma alatt EREZTETni akarnak velunk (l. Sz.Z. idezetet).
Ennyi idezet utan szeretnem megfogalmazni a sajat nemzet es haza felfogasom.
Elobb az egyik Melbourne-i adougynokseg vezetojet szeretnem ismet idezni:
"Uram, a szivem magyar, de en mar ausztral vagyok".
Ez sok mindent elarul. Elarulja az erzelmi kotodest az "oshazahoz", ahhoz,
ahol szuletett, de elarulja, hogy a tarsadalmi gyakorlata, a szokasai, az e-
letvitele, a gondolkozasmodja, az erzelmi es ertelmi gyokerei mar mashova ko-
tik, egy mas tarsadalom reszeve valt, egy uj hazahoz adoptalodott, ahhoz, ahol
el es amit erzelmileg, ertelmileg elfogadott.
Laszlo Gy. eszmefuttatasabol sok minden kiderul. Az egyik, hogy a magyarsag is
egy alakulo, valtozo, keplekeny valami volt, aminek voltak ugyan kvazi ha-
tarai, meg lehett jelolni, hogy mi az ami BIZTOS nem tartozott oda, azt is,
ami BIZTOSAN oda tartozott, de koztuk egy diffuz hatarvonal lehetett. Miert
merevedett volna ez meg? Miert korlatozodna ez a magyarul beszelokre? Sokan
a magyarul beszelok kozul beleilleszkedtek egy mas nemzet kulturajaba, jele-
nebe. Tartozhatnak mindekettohoz, vagy egyikhez sem.
Ugyanez vonatkozik a hazara. Van egy oshazaja mindenkinek, ahol szuletett,
ahol nevelkedett, ahol felnotte erett. Azutan lehet az, ahol el, amit annak
elfogadott. Azutan ismerek olyanokat, akik mar elszakadtak a magyartol, el-
szakadtak hazajuktol, ahol elnek oda sem tartoznak, hanem lebegnek az urben.
Nem erzik azt, hogy barhova tartoznanak. Kinlodnak. Gondoljatok, hogy ezeknek
az embereknek egy mentokotelet jelent, ha azt dorgolik az orruk ala, hogy
"nyuljanak erzelmeik melyebe" es vegyek tudomasul, hogy oda tartoznak, ahova
szulettek, meg akkor is, ha erzelmileg meg kellett tagadniuk azt, mert kep-
telenek elfogadni azt a szellemiseget, ami onnan arad es ezert meg aldozniuk
is kell, mert ha nem, akkor megbelyegzettek lesznek, arulok?
A HAZARULAs es hasonlo megbelyegzo jelzok hasznalata nem szolgal mast, mint
hogy azokat, akiknek pl. a mai hazai realitas nem felel meg, mert pl. nem tud-
nak emberi modon megelni, azokat elriasszak attol, hogy emberi eletet keresse-
nek, mert rajuk sutik, hogy arulo. Erre tipikus pelda az, amit novemberben
otthon hallottam - ha jol emlekszem a radioban nyilatkozott egy nemzeti esz-
mekbe belehabarodott MDF-es orult - aki azt taglalta, hogy az orszagnak MOST
van szuksege a muszaki ertelmiseg aldozatkeszsegere, nekik kell kihuzni az
orszagot a gazdasagi katyubol es akik az alacsony jovedelemre hivatkozva most
vandorbotot ragadnak, azok egyszeruen szolva csak HAZARULOK. Gorcsbe randult
a gyomrom ettol. Hazam nem tud nekem ertelmisegi lethez valo eletet biztosi-
tani, felszamolja a kutatast, beledongol a letminimumba es ha en erre a vandor-
botot veszem akar csak nehany evre is, akkor raadasul mar hazaarulo vagyok?
Igen, az uj rend vezereinek vagyok az aruloja, nem a nepemnek, nem a hazam-
nak, mint ahogy az 56-os menekult sem volt arulo. (Nem akarom a kettot egy
kalap ala venni, csak azt akarom erzekeltetni, hogy a huseg ket oldali es
a ket fel partneri kapcsolatat tetelezi fel). Nem arulo az, aki a zsarolojat
lerazza magarol, nem arulo az, aki ha nem tud megelni mas szakmat, mas terule-
tete keres, nem arulo az, akire ha ra akarnak egy ideologiat eroszakolni, ak-
kor azt mondja, hogy Bye! A tarsadalom is lehet aruloja az egyennek, ha a ve-
zetese fordul szembe vele es a tarsadalom koveti azt a vezetest, akkor kva-
zi a tobbseg arult el egy kissebbseget, meg ez is elfogadhato, bar ebben don-
teni iszonyatosan nehez es nem is egyertelmu a kovetkezmenye.
Ha a part fovezerek ugy velik, hogy a Magyarorszag teruleten elo emberek ele-
te (merthogy ok ezert vallaltak felelosseget) akkor lesz jobb, ha egyesitik
a nem ott elo, magyar anyanyelvuekkel es azok lakoteruletevel es ezert akar
kardkirantasra is hajlandoak, am tegyek, de ahhoz ne kerjek az en tamogatasom,
merthogy ahhoz nem adom. Ugyanugy, ahogy nem adja esetleg meg tobb szazezer
ember. Mert egy delibabos alom es a realitasok kozott azert kulonbseg van.
Mas megiteles ala esik az a kerdes, ha valamelyik szomszed allam gondolja
azt, hogy az o jolete csakis azon mulik, hogy Magyarorszag, vagy egy resze
az o fennhatosaga ala kerul es az ott elok mint masod-harmadrendu allampol-
garok kotelesek szolgalni az igaziakat, mert akkor vallalom, ami ram esik.
De ez nem a HAZA, nem a NEMZET vedelme, hanem az emberi jogoke es koztuk a
magam, a velem egyuttelok jogaie, valamint az emberi elete'. Mas teszta!
Ha most arra kellene valaszolnom, hogy nekem mit jelentenek ezek a fogalmak,
akkor roviden a kovetkezoket tudom mondani:
Nekem a nemzet azt a kozosseget jelenti, aminek a gyokere elfogadottan kozos,
kozos a jelene, kozos a jovoje es kozosen vallalja a multjat. Egy kozosseg, a
maga eletformajaval, eszmeivel, legyenek azok barmennyire heterogenek, kul-
turajaval es kolcsonahatasival. Egy ilyen nemzetnek nincs merev hatara, dina-
mikus mind terben, mind idoben. Lehet tobb nemzetem is, ragaszkodhatom ahhoz,
ahova szulettem, de elfogadhatom azt is, ahol elek, ahol aktivitasomat kifej-
tem. Altalaban az emberek tobbsegeben az anyanyelv nemzete kiemelten pozitiv
erzeseket kelt, ezzel velemenyem szerint nem illik visszaelni.
Hazam pedig az a terulet, ahova az eletem kot, amit annak elfogadok. Hazam le-
het tobb is, lehet szulohazam, lehet ideiglenes hazam, lehet kedvenc hazam, al-
talaban letezik egy, amit edes hazamnak ereznek az emberek es nekem ez volt
Magyaroszag. Ezt ismertem, ezt jartam be, ennek a kulturajahoz kotodom a leg-
erosebben. De ez nem jelent vegervenyes es orok koteleket.
Nem felek a nemzettol, nem felek a hazatol, mint fogalomt. Hogy a liberalisok
felnek-e, nem tudom, nem vagyok semmifele eszmei aradat elkotelezett hive.
Viszont nem szeretem az erzelmekkel valo zsarolast.
Udvozlettel: Cser Ferenc
|
|