Ami az elazasnal szamit, az a felulet es a feluletre erkezo "aramlas" 
elenksege. Utobbi nem valtozik meg, hiszen ugyanabban az esoben all vagy 
rohan az ember, attol az meg nem lesz elenkebb. ;) (Az eloszlas persze 
mas lesz a probaember elejen es hatuljan. ;)) Ha kevesbe akarsz elazni, 
mutass minel kevesebb feluletet az esonek. Dolj arra, amerrol esik. ;) 
(A)
                                                           _==_
    -----   http://www.lib.uni-miskolc.hu/ali/   -----     /--\
    -----    http://www.hungary.com/InterPen/    -----      /\

Kedves Tudosok!
    Gordos Laszlo irta:  "Emlekeztetoul: a gizai Nagy Piramis i.e.
2600 korul epult. "

Keringenek olyan hirek is, hogy bezzeg azok a piramisok es a Sphinx
is vagy 10.000 evesek. Majd utanajarok a konyvnek.

Udv. Istvan

Kedves Tudosok!

Kedves Attila, szerintem nem a levegoben oldott so okozta ama huvos
barlangban a kohogesi rohamodat, hanem maga a hideg levego.  Az pedig
valamicsket felmelegedett, amint a kezed a zsebkendovel az orrod/szad
ele tartottad.


Szerintem a sos levegonek igenis, hogy van gyogyito hatasa, hasonloan
a sos-vizu gargalizalashoz, mely pedig egyertelmuen antiszeptikus
hatasu.


Viszont most az vert szoget a fejembe, hogy Laci es Attila is sos
levegot emlitett so-barlangban (habar az egyik "barlang" egy lakas
szobajaban van). Tudtommal a so barlangok teljesen szarazak, es nincs
ott para sem a levegoben. Ezert is szeretnek pl. az atomeromuvek
hulladekat sobanyaban elhelyezni ev-tizezredekig. De, ha ott tenyleg
so-paras a levego, akkor azok az atomhulladek tartalyok bizony hamar
elrozsdasodnanak. ?? Vagy valamit itt osszekeverek?

Udvozlettel    Istvan

Megkerdezte valaki, melyik a jobb szellel szemben vagy hatszellel
futni esoben? Eloszor arra gondoltam, hogy teljesen mindegy, de rajottem,
hogy nem, a hatszel jobb. Tekintsuk most az emberi testet egy teglatestnek
az egyszeruseg kedveert, aminek magassaga jelentosen meghaladja alapjanak
oldlahosszait. Az eso tekintheto parhuzamos vektormezonek, aminek
"fluxusa" (fizikusok bocs) allando. Az nyilvanvalo, hogy az, hogy a szel
fuj, ugyanaz mintha mi mozognank, mert a szel a vektokmezot mozgatja, es
nekunk nyilvan csak a vektormezo hozzank viszonyitott relativ sebessege
szamit. Tehat a kerdes, hogy melyik a jobb, lassan vagy gyorsan menni.
	Most mar csak a elmozdulast kellene valahogy lemodellezni
mozdulatlan modellel. Ez sem nehez: ha a teglatestet megfelelo szoggel
elforgatjuk ugyanugy eri a viz, mintha haladna.  Nem nehez utana 
szamolni: ha a teglatest sebessege v, az esocseppek pedig v0 sebesseggel 
esnek (i.e. a vektormezo vektorainak abszoluterteke v0), akkor

	arc tg(v/v0)

szoggel valo elforgatas a megfelelo. Az is nyilvanvalo, hogy adott ido
alatt akkor er tobb esocsepp, ha nagyobb szoggel fordulsz el (nagyobb lesz
a vektormezo iranyu vetuleted). Namarmost ha v nagyobb, akkor v/v0
nagyobb, tehat a szog is nagyobb, igy tobb esocsepp er. Specialisan 
vegtelen sebessegnel a szog 90 fok, 0 sebessegnel pedig 0 fok, amit a 
szemlelet is igazol.
	Tehat akkor azol el kevesbe, ha az esohoz viszonyitott relativ
sebesseged kisebb, ami mindenkeppen azt jelenti, hogy hatszellel futsz a
legkozelebbi megalloig.
					Csaba
Ui.1.: Termeszetesen most azt is feltettem, hogy az ember futas kozben 
nem dol meg, hanem fuggolegesen fut, ami persze nem igaz, de jo kozelites.
Ui.2.: Ahogy kinezek itt a Szamitokozpont ablakan, latom, hogy eleredt az 
eso, igy hazafele gyakorlatban is kiprobalhatom az eredmenyt... :-(

Hidvegi Jozsi irja: 

> A propelleres meghajtas eseten a szelmalom altal benyelt teljesitmenyt nem
> a kerekekre (vagy egyeb allo dologhoz, pl vizhez kepesti hajtoegysegre)
> viszem, hanem a levegore. 

Es ha nincs semmilyen szelmalom? Csak egy darab szelkerek, amely propeller
uzemmodban mukodik? 
 ...
> Ezzel a szeliranyban +/- 90 fokos tartomanyban kozlekedo jarmuvek
> szeliranyu sebesseg-osszetevojenek a korlatjaul a szelsebesseg adodik.

Mar tisztaztuk, hogy ha van oldaliranyu komponense a szelnek, akkor nincs
sebessegkorlat. Meg legcsavar sem kell, eleg egy vitorla. 

Udv, 

Varga Joska

U.i.
Eddig csak "olcso" erveket lattunk, tehat a nyeremenyt tovabbra is "aki
kapja az marja".

On Tue, 7 Apr 1998  wrote:

>   Az abszolut ter cimu level szerzojenek nem okoz kulonosebb
>nehezseget, hogy egyidejuleg tartsa fenn a relativitas-
>elmelet jelensegeit es igy keresse az abszolut mozgas
>kovetkezmenyeit.

Nem egyszerre, vagy ez, vagy az, mindketto nem lehet egyszerre, mert
a relativitaselmelet az abszolut teret tagadja.

>    A level ket fontos kovetkeztetest tartalmaz:
>    1 "A relativitaselmelet is "perturbalja" a klasszikus
>mechanikat, ennek effektusai merhetok, es bar kicsik, de eddig
>meresi hiban belul a valosaggal megegyezo eredmenyt adnak."

Pontosan.

>    2. Az abszolut mozgasrol: " Hogy megsem latjuk az
>effektust, annak oka nyilvan az, hogy nincs ;-)" ...  (vagy az
>egyik kezeben szorongatja azt, amit a masikban keres!)

Pontosan, hiszen ez az effektus ugyanolyan nagysagrendu, ezert
ellenoriheto a mai meresekkel. Viszont mas joslatokat ad, ezert
lehet donteni, es a dontest a meresek a relativitaselmelet mellett
hozzak meg. 

Azt a kovetkeztetest csak nem lehet levonni, hogy az abszolut ter azert
van, mert nem latjuk ;-)

>    Ezen masodik allitast tahat ugy kellene helyesen ertelmezni,
>ha egyidejuleg a ket allitas (- relativ mozgas - abszolut
>mozgas-) nem lehet helyes, akkor ha van egy jelenseg, amelyet
>az  alt.rel. elmelettel is lehet igazolni, de lehet az abszolut
>mozgas kovetkezmenye is, el kell eldonteni, melyik az igaz.

Itt ket dolog keveredik, ha egy uj elmelet nem ad uj joslatokat,
akkor az nem uj elmelet, hiszen a joslatnak ujnak kell lennie
(szamszeruleg, avagy ugy, hogy eddig meg nem magyarazott jelenseget
megmagyaraz).

Masreszt az alt.rel. es az abszolut ter maskent perturbalja a klasszikus
fizikat, mas kepleteket eredmenyez a bolygomozgasra, ezert a kulonbseget
el lehet donteni.

>    Hogy az abszolut mozgasnak a bolygomozgasokra
>hatassal lennie kell, azt a level szerzoje kozelito szamitassal
>is igazolja. 

Igy van, ezert lehetseges a dontes.

>(A Fold tengelykoruli forgasanak eves periodikus
>ingadozasat - fel evig gyorsul, a masik feleben lassul, mintha
>letezne az abszolut mozgas, - most hagyjuk.)

Errol nem tudok reszleteket, de a forgasperiodus valtozasat nemcsak
tomegvaltozas, hanem belso tomegatrendezodesek is okozhatjak, teljesen
klasszikus alapon is, a forgasido klasszikus alapon is kerulhet
szinkronba a keringessel (ahogy pl. a Holde abszolut szinkronban
van az arapaly erok miatt).

A Napnak is van arapaly hatas, ami ciklikus a foldpalya ellipszis,
azaz nem kor volta miatt. Mindezen effektusokat figyelembe veve el kell
vegezni a szamitasokat, azutan az uj elmelettel is, meghozza sajnalatos
modon mindez az uj elmelet szerzojenek a dolga, ezutan a ket szamitast
oda kell adni a kiserleti fizikusnak (ez esetben a csillagasznak),
aki kiserleti alapon dont. Mindezek elott az uj elmeletrol, mint
helyesrol beszelni nem etikus.

>    Roviden: Van egy jelenseg, amely az abszolut mozgast
>igazolna, ha a relatvivitast elvetnenk. 

Felfogas (jo avagy rossz) kerdese, egy rosszab elmeletet, ami nem annyira
atfogo, nem ad annyi mindenre magyarazatot, "igazolhat", ha a jobbrol nem
veszunk tudomast. A relativitaselmelet, Lorentz-transzformacio, az ehhez
kapcsolod Lorentz-csoport, a csoportelmelet nagyon atfogo, nagyon sikeres,
sokmindent leiro elmelet, nemcsak a tomegvaltozas okat magyarazza maskent.
Sokmindent dobnank el a semmiert a reszecskefizikaban, es nem kapnank
helyette semmit.

Egy elmelet nem attol jo, hogy eldobunk egy masikat, hanem attol dobunk
el egy masikat, mert ez jobb. A logika forditott.

>Az abszolut mozgast
>tovabba igazolja az ugyancsak tapasztalatokkal ellenorizheto
>E=mc2, amelybol -tobbek kozott- a tomegvaltozas jelensege
>kovetkezik az abszolut terben torteno mozgas
>kovetkezmenyekent.
>
>    (Nem irigylem Einsteint! Szegeny feje egyetlen fotont sze-
>retett volna merlegen megmerni, nem egy egesz radir tomeg-
>valtozasat. Hogy mit kapott volna ezert a Tudomanyban!)

Ha ezt elvegzett kiserleti bizonyitekkent talalta volna, meg is kapta
volna a magaet ;-)

HP

On Wed, 8 Apr 1998  wrote:

>Mit gondoltok, kedves Tudostarsak, ha esik az eso es a szel is
>fuj, merre erdemes menni, hogy a legkevesbe azzak meg? Vagyis
>szellel szemben, vagy hatszellel, hogy a leheto legkevesebb
>esocsepp aztassa at a ruhamat? Teggyuk fel, hogy mindenkeppen
>azonos tavolsagot kell megtennem, mondjuk ket metromegallo
>kozott.
>Gondolatkiserletek elonyben, bar az utobbi napok idojarasa
>alapjan a gyakorlatban is kiprobalhattam volna. De sajnos tul
>hamar borig aztam.

Erdekes kerdes, elso lepesben vegyuk azt az esetet, amikor nem fuj a szel,
azaz az esocseppek fuggolegesen lefele esnek "V" sebesseggel. Az
egyszeruseg kedveeret tegyuk fel, hogy az ember szabalyos gomb alaku
"R" sugarral. Alljunk "T" ideig, ekkor a R^2*pi*V*T terfogatu cso
viztartalma zudul rank, a gomb kidudorodasat hanyagoljuk el. A
vizmennyiseg pedig a terfogat, es az esocseppek surusegenek szorzata, ez
utobbi az esocseppek atlagos tavolsagatol fugg.

Kvalitative erezheto hogy ha egy v>>V sebesseggel haladunk, akkor egy
vizszintes cso terfogatat "kapjuk a nyakunkba" aminek sokkal nagyobb
a terfogata, mint az elobbinek, az esocseppek surusege meg tovabbra
is ugyanaz (hacsak nem szamolunk relativisztikus effektusokkal, de
ezt most hagyjuk ;-), azaz rogton nyilvanvalo, mivel folytonos fuggvenyt
varunk a sebessegfuggo "vizloketre", hogy allni kell a szelmentes esoben,
illetve ha szel fuj, akkor olyan sebesseggel kell mennunk, hogy a szel ne
fujjon, ha minimalisan akarunk megazni adott adott "T" ido alatt.
Meg nincs vege, mert nem vettuk figyelembe,  hogy nem T ideig, hanem az
L tavolsagra levo egyik metroallomasig megyunk, mindenesetre arra kell
mennunk, amerre a szel fuj. Ha kozben tenyleg a leheto legkevesbe akarunk
megazni, akkor helyes sebsseget is kell valasztanunk.

Ki is lehet szamolni, mennyi vizet kapunk a nyakunkba, legegyszerubb
a velunk mozgo koordinatarendszerben szamolni, eloszor ne fujjon a szel.
Ekkor az esocseppek sebessege ket komponensu, a fuggoleges "V" es a mi
vizszintes "v" sebessegunk, azaz a teljes esosebesseg sqrt(v^2+V^2).
Mivel az esocseppek surusege koordinatarendszerfuggetlen, ezert
R^2*pi*sqrt(v^2+V^2)*T terfogatnyi esot kapunk a nyakunkba T ido alatt.

Fujjon a szel "w" sebsseggel, kerdes, mekkora az esocseppek sebessege es
milyen iranyu. Ha belemegyunk a szel(lel egyuttmozgo) koordinatarrend-
szer(e)be, akkor azt latjuk, hogy a szel nem fuj, az esocseppek pedig
fuggoleges "V"-vel esnek, ehhez adodik a szel vizszintes "w" komponense,
tehat az esocseppek ilyenkor ferden esnek, a sebessegkompensek az emli-
tettek, a sebesseg abszoluterteke sqrt(V^2+w^2).

Mi a helyzet a velunk mozgo "v" sebssegu koordinatarendszerben ? "v"
legyen szeliranyban, azaz "w" iranyaban pozitiv. Az esocseppek
fuggolegesen persze, ahogy eddig mindig "V"-vel esnek, vizszintes
sebesseguk pedig "w-v", ennek elojelet megint a szeliranyban
valasztottuk pozitivnak. Az esocseppek sebessegenek abszolut erteke
tehat sqrt[V^2+(w-v)^2], azaz rank R^2*pi*sqrt[V^2+(w-v)^2]*T
terfogatnyi eso zudul T ido alatt.

Nade mi az L=v*T tavolsag alatt rank zudulo eso mennyisegere vagyunk
kivancsiak, azaz T=L/v, ennyi ido alatt R^2*pi*sqrt[V^2+(w-v)^2]*L/v
esoben van oromunk. Mikor a legkisebb ez, milyen sebssegnel, hat ahol
ennek a fuggvenynek a v fuggvenyeben a minimuma van.

Nem huzom, ellenorizzetek, hogy nem toltam-e el megint, de a vegeredmeny
v=w+V^2/w, ennek w->0 hatarerteke jol adja vissza a w=0 esetet, amikor
az ember nem tud eleg gyorsan futni, mert vegtelen gyorsan kellene.

Felteheto a kerdes, milyen szelsebesseg eseten a legkisebb az idealis
futasi sebesseg, ez w=V esten a legkisebb, meghozza v=2V, azaz ha a
szelsebesseg megegyezik az esocseppek fuggoleges sebssegevel, akkor
nekunk ketszeres szelsebesseggel kell futnunk a szel iranyaban, amikor
is a szemunkbe az eredeti, de ellenkezo iranyu szel fuj.

HP (remelem kimerito voltam ;-)

On Wed, 8 Apr 1998  wrote:

>E=mc2 kovetkezmenyei nincsenek meresekkel megcafolva.
>Vannak meresi eredmenyek, amelyek a relativitas mellett
>szolnak, de az E=mc2 ellene szol! Itt kiserletekkel donteni
>kell, ma vagy holnap. Ezt az is jelentosse teszi, mert az
>osszefugges a fizika egesz teruletet erinti, es ha a relativitas
>miatt az E=mc2-t el kell vetni, akkor is egy uj fizikat kell
>irni!

En inkabb egy kivulallot kerdeznek meg, hogy az Einstein altal kitalalt
E=mc^2 az miert cafolja Einstein-t es miert kell "emiatt" a relativitas-
elmeletet elvetni. Hol itt a logikus gondolkodas ? Vagy ez nem szukseges
a tudomany muvelesehez ?

HP

Szerintem:
Ha rendes ivovizet inna valaki, mikozben a taplaleka csak energia (cukor),
vitaminok, meg a szukseges feherjek lennenek, akkor is eloallna jokora
asvanyianyag-hiany. A desztviz es az ivoviz ionkoncentracioja is messze
alatta van a fiziologias sooldatenak.

En Meszaros Lacinak adok igazat: a taplalekkal jut be a szervezetbe az
asvanyi anyagok donto tobbsege. A kutyusnak nem lesz semmi baja, ha a
desztviz nem tartalmaz egyeb karos anyagot. (A viccbeli szekely ember az
asszonyon kiserletezne!! :))

A hajotorottek tengerviz-ivasi peldaja ide nem jo. Ott az jon letre, hogy
tulzott a sobevitel, es a foleg legzesi vizveszteseg miatt folyamatosan
tomenyedik be a so a szervezetben, a vizelettel es az izzadsaggal sem tud
tavozni sosabb le, mint ami belul van.

Az ozmozisos sejtrobbanas vizivasnal - szerintem nem johet letre. Kulonben
az elolenyek, amik az evmilliok alatt gyakran ihattak tiszta esovizet,
elpusztultak volna. A szervezet belul vigyaz az ionkoncentraciora, es ha
tul alacsony, nem akar az egyed inni. Az emesztorendszer felulete meg
mashogy mukodik ezugyben.
(Sot, ha mestersegesen, gepekkel elkezdjuk csokkenteni az ionkoncentraciot
egy emberben, akkor is elobb allna be a halal, mintsem sejtrobbanast okozna
az ozmozis).

hjozsi

Mizsei Janos:
>Ezzel azt akarod mondani, hogy a hatszelre, illetve a bal-jobb oldalszelre
>igaz a szelsebesseg, mint felso korlat ?

Nem, csak azt - mint irtam is -, hogy a jarmu sebessegenek a **szel
iranyaba mutato komponense** nem lehet nagyobb, mint a szel sebessege.
Maga a jarmusebesseg joval nagyobb is lehet termeszetesen.

hjozsi

Kedves Meszaros Laci,

Azert gondold at megegyszer, hogy biztosan a kutyadon kene-e 
kiserletezni.
Nem vagyok extremista allatvedo. Csak arra gondoltam, hogy szegeny, 
akarmilyen jol is tudnak a kutyak kommunikalni, lehet hogy mar tul keson 
fogja tudni mutatni hogy nagy baj van... Ha levertnek latod, nem tudod 
kideriteni, hogy csak a nyari melegtol bagyadt vagy eppen  a kurabol 
kifolyolag "nem erzi jol magat".

Egyebkent en annakidejen azt hallottam, hogy a desztillalt viztol 
hasmenest kapunk. Mivel a magamon valo kiserletezes es a beigert allapot 
nem vonzott tulzottan, inkabb elhittem.

Azt, hogy katasztrofalis eredmenyt hozna az ivasa nem hiszem, hiszen 
akkor a palackokon fel lenne tuntetve valami figyelmeztetes, mint pl. a 
mergeken.

Olah Sanyi

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Nem kell felteni a kutyust, gondolatkiserlet volt. :-)  ///Laci

Egy dolgot kihagytam: a pocsolyakban azert nem desztillalt viz van. Sot, 
az asvanyi so tartalma ennek a viznek igen magas kell hogy legyen.

Olah Sanyi