A GAIA SAJTOSZEMLEBOL
THE ECOLOGIST, Vol.29, No2, May/June 1999 David W. Orr: Education for
Globalisation (Neveles a vilaggyarmatositas szaamaara) Napjaink
nyugati oktatasi rendszere, amelyik mindenutt a vilagon sikeresen
kiszoritotta a helyi nevelesi rendszereket, a diakokat majdnem
kizarolag a varosi letre, az asvanyi tuzeloanyagoktol valo fuggesre es
vilagkereskedelemre kesziti fel. A gyerekeket kicsi koruktol arra
tanitjak, hogy mikent lehet a legjobban vetelkedni. Arra azonban mar
nem tanitjak meg oket, hogyan eljenek egy valoban fenntarthato
tarsadalomban. Ma a vilagban az egyetemet vegzett, ilyen-olyan
tudomanyos fokozatokkal rendelkezo emberek nem tudjak, mit jelent az
eghajlat-valtozas, a termeszeti rendszerek pusztulasa, s hogy mi a
jelentosege a biologiai kulonbozosegnek. Elie Wiesel ir arrol, hogy
Auschwitz es Dachau tervezoi Kant es Goethe orokosei voltak. Nem
ertekekrol tanultak, hanem elmeletekrol, nem tudatossagrol, hanem
elvonatkoztatasrol, nem lelkiismeretrol, hanem hatekonysagrol, nem
kerdezni tanultak, hanem valaszokat kaptak. Ez pontosan ervenyes a mai
nyugati nevelesre is. A neveles nem szolgalja a tisztessegtudast, a
korultekintest, vagy a bolcsesseget. Nem az oktatas, hanem egy
bizonyos fajta oktatas menthet meg bennunket. A mai iskolak a gyerekek
figyelmet a vallalati hatekonysag fele iranyitjak s nem valik beloluk
kivancsi es nyitott felnott. A MODERN NEVELES HAT MITOSZA Ezek Francis
Bacontol, Galileitol, Descartes-tol erednek. 1. "A tudatlansag egy
megoldando feladat" A tudatlansag az emberiseg elkerulhetetlen
allapota. Sosem leszunk kepesek felfogni a vilagot a maga
teljessegeben. A tudas novekedese magaval hozza a tudatlansag mas
alakjait. 1929-ben nem tudtuk, hogy a CFC-szeru anyagok mit csinalnak
az ozonnal, de ennek nem volt jelentosege, hiszen a vegyulet nem volt
ismert. Amikor 1930-ban Thomas Midgely eloallitotta  a CFC-ket, ez a
tudatlansag mar az eletunket kezdte fenyegetni. A felfedezessel nott a
tudasunk, de a tudatlansagunk is. 2. "Elegendo Tudassal es
Technologiaval igazgatni, iranyitani tudjuk a Foldet" A Fold es az elo
rendszerek osszetettsege ezt sohasem teszi lehetove. Csak vagyaink,
gazdasagunk, politikank es kozossegeink kezelhetok. Magunkat kell
atalakitani, hogy illeszkedjunk egy veges bolygohoz es nem a bolygot
kell megvaltoztatni, hogy megfeleljen vegtelen igenyeinknek. 3. "A
Tudas (es ezaltal az Emberi Josag) novekvoben van" Az
informaciorobbanast nem szabad osszeteveszteni a tudas es a bolcsesseg
novekedesevel. Bar bizonyos fajta tudasunk novekedszik, masokat
elveszitunk. Az egyetemek egyre kevesbe alkalmaznak olyanokat, akik
pl. madartannal, vagy fajok rendszertani osztalyozasaval
(taxonomiaval) foglalkoznak, hanem molekularis biologiaval vagy
genmodositasokkal foglalkoznak, mert az jovedelmezobb. A nemzeti, nepi
tudas is elvesz. A falusiak a varosokba koltoznek, s elvesz az adott
teruletre vonatkozo, szemelyes, helyi  tudas. Az egyetemek elutasitjak
a "nepi kulturat". Page Smith irta, hogy az egyetemeken vegzett
ugynevezett kutatas nagy resze ertektelen, nem jarulnak hozza az
emberiseg, vagy akar csak egy reszenek  nagyobb egeszsegehez es
boldogsagahoz. Lehet, hogy az elet es a fenntarthatosag szamara
szukseges dolgok tekinteteben egyre tudatlanabbak leszunk. 4. "A Vilag
Rendes es Takaros" A mai neveles a vilagot reszekre darabolja,
amelyeket  tudomanyagaknak nevez. Ezeket igyekszik egymastol
elkuloniteni. Emiatt 12-21 evnyi tanulas utan a diakok semmit sem
tudnak a dolgok egysegerol. Ennek sulyosak a kovetkezmenyei. Pl. olyan
kozgazdaszokat kepzunk, akiknek sejtelmuk sincs az okologiarol vagy a
termodinamikarol. Ezzel magyarazhato, hogy penzugyi rendszerunk egy
mazsa eladott buza arat beszamitja a nemzeti ossztermekbe, de
elfeledkezik arrol, hogy kivonja belole a termesztes soran elvesztett
3 mazsa talajnak az arat. A hianyos kepzesunk miatt azzal bolonditjuk
magunkat, hogy gazdagabbak vagyunk a valosagosnal. 5. "A Neveles
Celja, hogy "Sikeres" Embereket Kepezzen." Thomas Merton szerint olyan
embereket kepzunk, akik semmire sem alkalmasak, kiveve hogy reszt
vegyenek egy mesterseges tarsasjatekban. Azt tanacsolja a
tanitvanyainak: "legyel barmi, ami akarsz, legy bolond,  reszeges,
vagy fattyu, de minden aron keruld el a sikert." A valosag az, hogy a
bolygonak nincs szuksege tobb "sikeres" emberre. Olyanokra van
szukseg, akik jol megvannak a helyukon. Olyanokra, akiknek van
erkolcsi batorsaguk csatlakozni a kuzdelemhez, hogy  a Fold lakhato,
igazsagos es emberseges legyen. S ennek semmi koze a sikerhez, amint
azt meg szoktak hatarozni. 6.  "Nyugat kulturaja kepviseli az emberi
teljesitmeny csucsat" Ez termeszetesen a kulturalis onhittseg vagy
pimaszsag legrosszabb alakja, s a tortenelmunk felreertelmezese. Ugy
velik, ha "gyoztek" a hideghaboruban, akkor eszmenyi minta lehetnek a
tobbiek szamara. Nyilvanvalo, hogy az allami kommunizmus, mint
gazdasagi rendszer, megbukott, mert tul magas aron tul keveset
termelt. A kapitalizmus is megbukott, mert tul sokat termel es azt
kevesekkel osztja meg. A kommunizmust aszketa erkolcsot hirdetett, a 
kapitalizmus minden erkolcsot lerombol. Ez nem az a boldog vilag,
amilyennek a politikusok es a hirdetesek bemutatjak. Egy szetbomlo
kulturaban elunk. Nem taplalja az emberi szellemiseg nemesebb reszet,
a kepzeletet, az esztetikai  vagy spiritualis erzekenyseget, sem a
nagylelkuseget, gondoskodast, egyutterzest. A gazdasagi-technokrata
vilagnezet elpusztitja azt, ami az emberi lelekben szeretetremelto. A
GLOBALIZALT JOVO NEVELESE A jelen neveles csaknem lehetetlenne teszi a
visszaterest egy falusi eletmodhoz. Egyforman varosi eletre nevelnek,
ilyen lesz az emberek szaktudasa, tudata, fuggese es varakozasa. Hogy
tud akkor valaki falun elni? Egy amish baratom irja: "Az apam rengeteg
dologhoz ertett, amire egy falusi kozossegben szukseg van. Gazdalkodo
volt, csepelt, fureszelt, gyumolcsot termelt, acsmunkat vegzett,
kovacs volt, vizvezeteket szerelt." - Ilyenek ma mar Nyugaton nem
leteznek,  s lassan mashol sem. Ezzel egyutt elveszett a tudat sokfele
minosege. Ez ismeretlen a specialistek szamara. A NEVELES UZLETAG A
cel vilagklasszis munkaero kepzese, amelyik kepes a vilaggazdasag
vetelkedeseben helyt allni. Ennek erdekeben a vallalati erdekekert
ujjaalakitjak az oktatasi rendszert. Bush elnok javaslatara hoztak
letre a "New  American Schools Development Corporation" (Uj Amerikai
Iskolafejlesztesi Tarsasag). A General Motors, Xerox stb tamogatasaval
az egesz iskolarendszert at akarjak alakitani. Az uzleti vilag
belepett az iskolarendszerbe. Az Egyes Csatorna ingyenes az EA osszes
iskolasgyereke szamara, de ellentetelezeskent minden nap 2 percen at
hirdeteseket sugaroz 8 millio iskolasgyerek szamara. Az iskolak
vallalatok altal torteno elfoglalasa eppen a legrosszabb iranyba viszi
az iskolasgyerekeket, folkeszitve oket a globalizalt, technokrata,
fogyaszto, szettoredezett vilagra. Ezekkel nem lehet helyrehozni, amit
elronttak. Pi

Haho,

> Szerintem a  "kornyezetvedok" nem csak a sajat kozvetlen kornyezetuk
> erdekeben emelnek szot, hanem mindenhol megjelennek, ahol balhet sejtenek
> vagy tudnak szitani. Ahol la'zitani lehet a lakosokat valami ellen.
> Erdekes modon soha nem valami mellett agalnak, mindig csak valami ellen.
> A felszini kozlekedes ellen. A metro ellen. A hulladek akkumulatorok
> feldolgozasa ellen. A veszelyes hulladekok megsemisitese ellen. A
> veszelyes hulladekok otthagyasa ellen. (mint az ujtipusu
> "futbalszurkolok": gyerunk oda, mert ott biztos lesz balhe).

Ha az idezojeleket egyforman ertjuk, akkor igazad lehet, mert nem
kornyezetvedokrol hanem "kornyezetvedokrol" beszelsz, akik magukat igy
nevezik de valojaban kevesse ertenek hozza es csak a bulit keresik.

Biralataid egy resze azonban igazsagtalan. A kornyezetvedok tiltakozasa
mindig nagyobb sajtovisszhangot kap, mint alternativ javaslataik, ugyanis
az utobbi nem botrany, megertese szellemi feladat, nem noveli a nezettseget
ill peldanyszamot. Nehany konkret peldat hadd emlitsek a viszonylag kozeli
multbol:

- akkumulator ujrafeldolgozo telep a matra deli lejtojen, tortenelmi
  borvideken. Jo otlet? muszakilag igen, az uzembol nemigen kerul ki
  egeszsegre karos (mennyisegu) szennyezes, bar az "alapanyag" oda-
  szallitasakor bizony szetfolyhat a serult akkuk olmos savas leve.
  A baj megis a pszichologiaval van - a borvidek hiret rontja. TFH
  egy modern mikroelektronikai uzemet telepitunk oda (a MEV-rol jutott
  eszembe), ezt mindenki tiszta iparagnak hiszi, mert nem tudnak rola
  hogy peldaul a sziliciumhidrid (gaz) igen kis koncentracioban is
  veszelyes es mergezo. Kornyezetvedok alternativ javaslata, evekkel
  ezelott egy TV riportban egy mondat erejeig volt sajtoja: Ozd.

- Garei PCB elegetese: az alternativ javaslat asszem a nepszabiban
  egy belso oldalon szerepelt; ne egessuk, hanem csinaljunk egy felig
  foldbe sullyesztett, vizzaro tarolo csarnokot, oda az osszes hordot,
  a csarnok betemetheto (kivulrol, a bejarattol eltekintve csak egy
  kis dombnak latszik; hollandiaban bevalt techonolgia, becslesek
  szerint 70-100 evre megoldja a tarolast. Addigra pedig hulladekbol
  talan nyersanyagga valik.

- Metro ellen: ugy remlik ez ellen nem kornyezetvedok tiltakoztak hanem
  egyszeruen nincs ra penz. A kornyezetvedoknek annyi szavuk volt, igen
  szereny nyilvanossaggal, hogy felszinen husszor olcsobban lehetne ezt
  a forgalmat elvezetni, a metroval egyezo utazasi idovel illetve rovid
  szakaszon gyorsabban. Zartpalyas troli (a villamossinek melletti beton
  buckakhoz hasonlo elvalasztassal), trolisavok a jelenlegi ut KOZEPEN,
  FUTOTT ZART megallohelysegek az uttest KOZEPEN, a trolik a forgalommal
  SZEMBEN haladnanak stb. Bonusz: alacsonypadlos trolikon az egyik ajton
  lepcsok nelkul lehet beszallni (babakocsi, tolokocsi stb). A kornyezet-
  vedok szempontjabol kulon elony, hogy csokkenti az autoforgalmat (egy
  savot elvesz az autoktol, az allando dugok helyett talan mas utvonalat
  vagy tomegkozlekedest valasztanak a belvarosba igyekvok).

Ez csak nehany pelda. Az M0 eszaki szakasza helyett ket uj, delebbre fekvo
Duna-hidat javasolnak (bar nem autopalyat), ez sokkal tobbet segitene
Budapest forgalman, mint a korgyuru szabalyos bezarasa. Budapesten az
eszaki vasuti hid mellett epulhetne kozuti hid a Becsi ut - sztendrei ut
- Vaci ut - M3 osszekotesere.

Uff///Laci

> 
> 
> Az elso mondattal nem ertek egyet. Szerintem a  "kornyezetvedok" nem
> csak a sajat kozvetlen kornyezetuk erdekeben emelnek szot, hanem
> mindenhol megjelennek, ahol balhet sejtenek vagy tudnak szitani. Ahol
> la'zitani lehet a lakosokat valami ellen. Erdekes modon soha nem
> valami mellett agalnak, mindig csak valami ellen. A felszini
> kozlekedes ellen. A metro ellen. A hulladek akkumulatorok
> feldolgozasa ellen. A veszelyes hulladekok megsemisitese ellen. A
> veszelyes hulladekok otthagyasa ellen. (mint az ujtipusu
> "futbalszurkolok": gyerunk oda, mert ott biztos lesz balhe).
> > 
> Udvozlettel
> Gacs Ivan

Azert veszem a batorsagot, hogy valaki nevebol "iranyzatot" csinaljak,
mert ugyanezen rovatban mar engem is megtiszteltek ezzel ("koborizmus"),
es tuleltem.  Nos, ez a fajta szemlelet, amely nemes egyszeruseggel
lehuliganozza azt, aki mast akar, mint a "mainstream", roppant kenyelmes,
es bizonyara sokaknak megnyugtato es kifizetodo is rovid tavon. 

 Pillanatnyilag a zoldeknek, a kornyezetvedoknek valoban csak a tuzoltas,
a pillanatnyi botranykeveres jut. Miert ? Mert nem ok nyomulnak, nem naluk
a penz, a hatalom, nem ovek a mediumok. Majd ha egyszer a szegeny
szerencsetlen, elnyomott , lehulyezett
atom-beton-genmanipulator-bevasarlokozpontimado-autoimado stb. lobbistak
erdekeit kell vedeni, mert nem szolalhatnak meg, ha igen, akkor is
kiforgatjak szavaikat az elfogult zold mediumokban, hat eskuszom, mellejuk
fogok allni !!

Ja: Pecsett szetvertek az egyetlen belvarosi fuves atletikai palyat, amely
egy ugrasra volt a POTE-tol. "Uzleti titokra" hivatkozva maig sem tudni
pontosan , kinek es milyen celra passzolta at az onkormanyzat.
Bevasarlokozpontrol volt szo (ezen kivul 3 nagy mall epult ill. epul a
varosban), de most odaraktak egy benzinkutat ! Pontosan egy nagy
utkeresztezodes melle, abszolute balesetveszelyesen, ertelmetlenul, hiszen
kb. 500 meterre ketto is van. Szegyellhetjuk magunkat, hogy semmit sem
csinaltunk ! Kobor Jozsef

Kedves vagy kedvetlen(rosszkedvu) Gacs Ivan. 

Azt irod, hogy:

>>Kedves Sandor!
>>
>>Azt irod, hogy:
>>
>>  >A  kedves  "kornyezetvedok"  legtobbszor a _sajat_ kozvetlen
>>  >kornyezetuk erdekeben emelik fel szavukat, akkor  is  ha ezzel
>>  >masutt sokkal nagyobb karokat okoznak.  Demagogia a kobon 8-((
>>
>>Az elso mondattal nem ertek egyet. Szerintem a  "kornyezetvedok" nem
>>csak a sajat kozvetlen kornyezetuk erdekeben emelnek szot, hanem
>>mindenhol megjelennek, ahol balhet sejtenek vagy tudnak szitani. Ahol
>>la'zitani lehet a lakosokat valami ellen. Erdekes modon soha nem
>>valami mellett agalnak, mindig csak valami ellen. A felszini
>>kozlekedes ellen. A metro ellen. A hulladek akkumulatorok
>>feldolgozasa ellen. A veszelyes hulladekok megsemisitese ellen. A
>>veszelyes hulladekok otthagyasa ellen. (mint az ujtipusu
>>"futbalszurkolok": gyerunk oda, mert ott biztos lesz balhe).
>>
>>Ja. A masodik mondatoddal es a nem idezett reszekkel egyetertek.
>>
>>Udvozlettel
>>Gacs Ivan

Egy csoportban, szervezetben, biztos, hogy vannak olyanok, kiket csak a
balhe erdekel. Biztos, hogy vannak olyanok akik egy csoportot politikai
erdekbol kedvelnek, vagy csak azert mert erdekeikkel egybeesik a csoport
erdekenek egy resze, es ezert azonosulni latszanak a csoporttal. Szoval
sok minden van, de azert mindenkit 
igy, egy skatulyaba rakni, ha't az nem semmi. 
Egyebkent miert olyan nagy baj, hogy emberek tiltakoznak az ablakuk
alatt elmeno autoutak ellen? Biztosak vagytok benne, ha megepul az
elterelo ut, jobb lesz a belvarosiaknak? Nem az lesz a szitu, hogy nekik
is rossz es nekunk is rossz? Miert gondoljatok, hogy a dicso hatosag,
most az egyszer politikai, gazdasagi erdeknelkul dontott ugy ahogy
dontott. Biztosan azert, mert az eddigi dontesei a hatosagainknak azt
igazoljak, hogy a dontesek mentesek a politikatol, az egyeni gazdasagi
erdekektol es az orszag egeszere nezve optimalisak, gazdasagosak.
Tudom, ha nem lennenek hozongo, balhezo szoldek, naluk is es europaban
is, akikre valamilyen formaban oda kell figyelni, a hatosagnak biztosan
tobb ideje maradna szep csendesen szepiteni a vilagunkat. 

Udvozlettel.

* -------------------------------------------*
  mailto:

Ugy nez ki, hogy jo hirekkel szolgalhatok:

egy het kuzdelem a nadasert meghozta talan elso eredmenyet:
a Duna-Drava Nemzetipark szerepenek megfeleloen fellepett
az ugyben, leallitotta a feltoltest es jogi lepeseket tesz a felelosok
ellen.

Ezzel azonban a 'haborut' meg nem nyertuk meg, most kellene 
igazan mozgositani a mediat es elerni, hogy az eddig feltoltott
terulet jo haszonnal valo eladasat is megakadalyozva megse
legyen nyereseges a rombolas.

Koszonettel mindenkinek aki segitett:

Nemeth Zsolt

...de ez a deli szakaszrol szol
>Felado :  [Hungary]

> illetve tovabb az M5-ig. A deli szakasznak sincs vege, hisz az M5-be
> belefutva er veget, egy hasonloan, demagogiaval atitatott
> tiltakozoakcio folyomanya keppen. Ezert az orszag keleti reszerol
> delnyugatra iranyulo forgalom csak azesetben tudja elkerulni az amugy
> is tulzsufolt Pestet, ha Dunafoldvarnal vagy Bajanal kel at a keskeny

Mint a demagogiaval atitatott tiltakozo akcio egyik reszese
es egyetertoje -akkortajt meg Pestlorincen laktam- hadd
tegyek helyre egy par targyi tevedest:

1/ A deli szakasznak azert nincs vege, mert egy bolcs donteshozo
-szaradjon le a karja tobol- egyeneset nekivezette az M0 nyomvonalat
Pestimre centrumanak. Mas racionalis magyarazatot nem latok ra,
mint hogy az illeto elmebeteg volt vagy valakik lefizettek.
2/ ebben a helyzetben 3 lehetoseg adodott a nyomvonal folytatasara:
-belso nyomvonal, azaz nagyjabol a vasut menten, Pestlorincen
es Kobanyan keresztul vezetni a palyat. Ezt halistennek hamar
elvetettek. (varosreszeket kellett volna dozerolni Ceausescu-stilusban)
- kozepso nyomvonal, ami Pestimre es Lorinc kozott ment volna,
majd Ferihegyet delrol megkerulve csatlakozik az M3 fele.
Ez sokaig favorit volt azzal az ervelessel, hogy igy elegge bent
megy a palya ahhoz hogy keruletkozi forgalomban is funkcionaljon,
de ugyanakkor lakott teruleteken "kivul." Csupan Del-Pest
legnagyobb osszefuggo erdoteruletet a lorinci parkerdot kellett
volna ledozerolni teljesen -amit az itt lakok kozul sokan sajatkezuleg
ultettek-, plusz az uj epitesu Alacskai lakotelepen kellett volna
jopar emeletes tarsashazat bontani. Plusz elozekeny modon
zajvedo falakat ajanlottak a lakohazaktol 100m-re meno autopalya
kore mintha erne legalabb annyit mint halottnak a szentelviz.
Ezzel a megoldassal szemben fejlodott a tiltakozas addig,
hogy sokan keszek voltak a buldozerek ele fekudni.
-kulso nyomvonal, ami delrol keruli mind Pestimret, Gyalt,
Ferihegyet. Itt is kellett volna Bp. hataran bontani, de joval
kevesebbet. Tudomasom szerint most ez a harmadik a favorit.
3/ Az EK-DNy iranyu forgalom (szukebben veve, csak az M3-M1
relacio) erdekeben valoban szukseg lenne surgosen az M0-ra.
Csak ra kell nezni a terkepre, es azt hiszem eleg nyilvanvalo,
hogy ez az osszekottetes legolcsobben (nem kellenek
uj hidak, nem kell masodik st-bernat alagutat furni az obudai
hegyvideken keresztul) a deli szakasz meghosszabbitasaval
teremtheto meg, a 3 megoldassal.
Az M0 eszaki szakasza nem erre szolgal -mivel lehetetlen-
hanem kozeptavon is maximum az M3-Ujpest-Esztergom-regi
1-es osszekottetest javitja, amire egy kicsit draga mulatsag
imho.

udv: VAti